SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.559/2017/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a dr. Hernádi Gyula ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos I. rendű, II.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos II. rendű és III.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos III. rendű felpereseknek - alperes neve (címe) szám alatti lakos alperes ellen adatvédelmi igény iránt indított perében a Gyulai Törvényszék
- május
- napján kelt 14.P.20.120/2017/
- sorszámú ítélete ellen az I-III. rendű felperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS Az I. rendű felperes és házastársa között házasság felbontása iránt a (város neve)-i Járásbíróságon 7.P..... számon folyt perben a bíróság jelen per felpereseinek igazságügyi pszichológus szakértői vizsgálatát rendelte el abból a célból, hogy a házastársak kiskorú gyermekének szülői felügyelete, valamint a gyermekkel való kapcsolattartás tárgyában a döntést szakkérdésekben elősegítse, megalapozza. A felperesek szakértői vizsgálatukhoz hozzájárultak. A bíróság szakértőként az alperest rendelte ki, aki
- április 4-én terjesztette elő szakvéleményét. Ebben felsorolta a vizsgált személyek személyi adatait, a bíróság által feltett kérdéseket, hozzátéve, hogy a szakértői vélemény megírása során alkalmazta az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet
- számú módszertani levelének elveit, amelyek az igazságügyi pszichológus szakértők működési köréről és tevékenységéről szólnak. Rögzítette a vizsgálati módszereket és azok jellemzőit, köztük azt, hogy az exploráció kérdés-felelet formájában zajlott a szakértő és a vizsgálat alá vont személyek között. A szakvélemény az exploráció teljes szövegét tartalmazza, ezenkívül a felperesek pszichés státuszát, a tesztvizsgálatokat, azok eredményét, valamint az összegzést. Az anyag végén szerepelnek a bíróság kérdéseire adott válaszok. A szakvélemény szerint az alperes valamennyi vizsgált személy esetében hangfelvételen rögzítette az exploráció teljes anyagát, a felvételkészítést mindannyian látták vizsgálatuk során, a diktafon használata egyértelmű volt számukra. Az alperes nem kérte a felperesek írásbeli hozzájárulását a hangfelvétel készítéséhez. A felperesek a (város neve)-i Törvényszéken 14.P.20.413/
- számon indult perben keresetükben kérték megállapítani, hogy az alperes az igazságügyi szakértői vélemény elkészítésénél személyes adataik kezelése során szabálytalanul, jogellenesen járt el, mely miatt kötelezze - mint adatkezelőt adataik és a teljes szakértői vélemény törlésére. A bíróság
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy a (város neve)-i Járásbíróság 7.P..... szám alatt folyamatban lévő ügyében a felperesek személyes meghallgatásáról
- március
- napján készített szakértői vizsgálati hangfelvételi anyagot, melyet pendrive-on tárol, 15 nap alatt törölje. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolása szerint a hangfelvételt a szakértő jogellenesen készítette, ezzel megsértette az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/
- (XII. 31.) IRM rendelet 20/A. §
(3)bekezdésében foglaltakat, ezért az információs önrendelkezési jogról és az információ-szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info.tv.) 17. §
(2)bekezdésének a) pontjára tekintettel a 22. §
(5)bekezdése alapján rendelte el a hangfelvétel törlését. Az elsőfokú ítéletet a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.21.235/2016/2. számú ítéletével - melyet a Kúria felülvizsgálati eljárásban hatályában fenntartott (Pfv.IV.21.024/2017/3.) - részben, kizárólag a perköltséget illetően megváltoztatta, míg egyebekben helybenhagyta. A felperesek 2017. február 12-én megkeresték az alperest, hogy az Info.tv. 14. §
- a)pontja alapján adjon tájékoztatást személyes adataik kezeléséről, illetőleg a jogerős ítéletben megjelölt törlés igazolásáról. Felhívták a figyelmét az Info.tv. 15-16.§-aiban, 18.§-ában, valamint 52. §-ában foglaltakra. Az alperes a felhívásnak nem tett eleget. A felperesek keresetükben kérték a hanganyag érintett ítéletekkel elrendelt törléséről szóló igazolás kiadását, valamint az adatkezeléssel kapcsolatban teljeskörű tájékoztatásukat a NAIH kérelem kitöltésével. Külön kérték, hogy az alperes válaszoljon a szakértői véleményben „exploráció" címen szereplő fejezetek adatforrására. Keresetük jogalapjaként az Info.tv. 14. §
- a)és
- c)pontját jelölték meg, hivatkozva arra, hogy az adatkezelő köteles megjelölni az általa kezelt személyes adatok forrását. Hangsúlyozták, az alperes az Info.tv. 15. §
(1), valamint 16. §
(1)és
(2)bekezdését megsértve nem válaszolt a törvényes határidőn belül kéréseikre. Keresetüket az Info.tv. 22. §
(5)bekezdése alapján pontosították és az alperest a hangfelvételi anyag törlésének az Info.tv.
- §
- pontja szerinti megtörténtének hitelt érdemlő igazolására, a kért adatkezelési tájékoztatás megadására kérték kötelezni. Álláspontjuk az volt, a minősített adattörlés csak úgy valósulhat meg, ha azt informatikus szakértő végzi jegyzőkönyv felvétele mellett, rögzítve, hogy a hanganyag minden példányát felismerhetetlenné tette és annak helyreállítása többé nem lehetséges. Érvelésük szerint az ítélőtábla jogerős ítéletében szereplő adattörlés végrehajtásához vezető körülmények és az adattörlés után bekövetkezett adatkezelési állapot megismerésének szükségessége az, amely indokolja részletes tájékoztatásukat a NAIH kérdőivének kitöltésével. Az alperes a per során
- április 12-i dátummal igazolást állított ki a felperesek számára, eszerint a (város neve)-i Járásbíróság 7.P..... számú ügyében a
- március 23-án készített szakértői vizsgálat során felvett hanganyagot és személyes adatokat törölte. Az adatoknak további adatforrása nincs, mivel törlésre kerültek. A nyilatkozatot az alperes klinikai, mentálhigiéniai, felnőtt és gyermek szakpszichológus igazságügyi szakértőként tette. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában az Info.tv. vonatkozó rendelkezéseit (
- §,
- § a) és c) pont,
- §
(1)bekezdés, 16. §
(1)bekezdés, 22. §
(1)és
(3)bekezdések) alkalmazva megállapította, a felperesek a (város neve)-i Járásbíróság 7.P..... számú perében tisztában voltak az alperes szakértői eljárásával. Kiemelte, az alperes a bíróság megbízása alapján végzett szakértői tevékenységet, amihez a felperesek hozzájárultak, tehát ismert volt előttük a vizsgálat célja. Tudták azt is, hogy az alperes a periratokból, a szakértői eljárás részeként a felperesek személyes előadásából, illetőleg a tesztek eredményéből ismerte meg adataikat, ezek voltak az adatkezelés forrásai. Megállapította, hogy az adatkezelés időtartama a kirendelő végzés átvételétől a jogerős döntés meghozataláig, illetőleg a Szak.tv. 12/B. §-ában meghatározott időtartamig tart, az ott írt módon. Leszögezte, az adatfeldolgozó neve, címe és adatkezeléssel összefüggő tevékenysége is ismert volt előttük. Úgy értékelte, hogy a felperesek számára ismertek voltak az adatvédelmi incidens körülményei, hatása és az elhárítására megtett intézkedések is. Értékelve a korábbi pereket úgy foglalt állást, hogy nincs olyan, további adatkezelői tájékoztatást érintő adat, amellyel a felperesek ne rendelkeznének. A kereset további részét illetően elfogadta az alperes igazolását a hanganyag törléséről. Hangsúlyozta, a jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezést arról, milyen módon kell az adat törlésének megtörténtét igazolni. Álláspontja szerint az alperes azzal, hogy igazságügyi szakértőként nyilatkozott, törvényi kötelezettségének eleget tett. Végül rámutatott, a felperesek kifejezetten, a járásbíróság előtti perben adott szakértői vélemény kapcsán meglévő személyes érintettségük, a szakvéleményben foglalt vélemény tartalma miatt kívánták alanyi jogukat gyakorolni, amely nem fér össze az adatmegismerés Alaptörvényben, illetve Info.tv.-ben biztosított rendeltetésével, különös tekintettel arra, hogy az Info.tv. 15. §
(1)bekezdésének tartalma a felperesek előtt ismert volt. Az ilyen motivációjú személyes érdek által vezérelt joggyakorlás nem felel meg az alanyi jog társadalmi rendeltetésének, az joggal való visszaélésnek minősül. Az ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatása és a pontosított kereseti kérelemnek megfelelő döntés meghozatala, másodlagosan hatályon kívül helyezése érdekében. Továbbra is állították, az alperes az Info.tv.-t megsértve zárkózik el az adatkezelési tájékoztatás elől. Véleményük az volt, az elsőfokú bíróság által hivatkozott jogszabályi rendelkezések az ügyben nem bírnak relevanciával. Ismételten hangsúlyozták, az alperes különleges személyes, egészségügyi adataik rögzítéséhez, felhasználásához sem kérte írásos hozzájáruló nyilatkozatukat, a vizsgálat megkezdése előtt előzetes tájékoztatásban őket nem részesítette. Hozzátették, az adatvédelmi incidens a különleges adatok kezeléséhez kötelező írásos hozzájárulás és az adatkezelési tájékoztatás elmaradása esetén is megvalósul. Az ügy megítélése szempontjából lényegesnek tartották, hogy kétséget kizáróan nem győződtek meg arról, az alperes a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletében foglaltakat végrehajtotta-e, mint ahogy arról sem, hogy előzőleg hogyan kezelte személyes adataikat. Erre nézve a csatolt nyilatkozat alapján nem vonható le következtetés. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból helyes jogi következtetésre jutott, ezért ítéletét az ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdése, valamint 254. §
(3)bekezdése alapján, helyes indokai szerint helybenhagyta. Egyetért az elsőfokú bíróságnak a felperesek előtt ismert személyes adatok kezelésével és körével, azok forrásával, az adatkezelés céljával és jogalapjával kapcsolatosan kifejtett álláspontjával is, érveit ezért megismételni nem kívánja. A fellebbezés kapcsán az alábbiakat emeli ki: A felperesek fellebbezése, melyben írásos hozzájáruló nyilatkozatuk hiányát, a szakértői vizsgálat megkezdése előtti előzetes tájékoztatásuk elmaradását sérelmezték, ebben az eljárásban már nem vizsgálható, mivel azt a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.21.235/2016/2. számú jogerős ítéletével elbírálta, ahhoz - beleértve annak jogi indokolását is - anyagi jogerő fűződik (Pp. 229. §
(1)bekezdés). Jelen per tárgyát ezért kizárólag az képezheti, hogy az alperes a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletében foglalt kötelezettségének az Info.tv. rendelkezései szerint eleget tett-e. Az ítélőtábla elöljáróban leszögezi, hogy az egészségügyi szakértő - adott esetben a pszichológus által a vizsgált személyekről készített feljegyzések, tesztek, abból következően, hogy nem betegellátóként készítette azokat, nem minősülnek egészségügyi dokumentációnak, azok szakértői adatok, amelyeket a szakértőkre vonatkozó szabályok szerint köteles kezelni (hasonlóan: BDT 2013.2906.). A felperesek keresete - egyezően az alpereshez eljuttatott kérelmükkel - kétféle igényt tartalmazott: egyfelől tájékoztatást az alperesi adatkezelésről, kezelt személyes adataikról, részletezve mindezeket; másfelől a hangfelvételi anyag meghatározott módon való törlését kérték igazolni. Az igényelt tájékoztatás kapcsán az elsőfokú bíróság annak minden részelemére kiterjedő értékelést végzett ítéletében, következtetéseivel az ítélőtábla maradéktalanul egyetért. Tájékoztatást az alperesnek azon túl, amit a per alatt nyújtott, adnia nem kell, mert az igényelt információkat egyrészt a megelőző perekből a felperesek pontosan ismerik, másrészt mert a törlést a szakértő ahogyan azt leírta - elvégezte. De alaptalan a törlési igazolás kiadása iránti követelés is, ahogyan azt az elsőfokú bíróság levezette. Lényeges, hogy az adatok törlésének megtörténtét követően az értesítés már a felperesek által igényelt tartalmú - értelemszerűen - nem lehet, de az irányadó jogszabály sem ír elő speciális, minősített tartalmú értesítést a felperesi jogosultak számára. Nem a felperesek szubjektív megítélése határolja tehát be az adattörlésről való tájékoztatás kereteit, hanem kizárólag a jogszabályi rendelkezések, ezesetben az Info.tv. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen vette figyelembe az Info.tv. 14. §-ában, valamint 15. §
(1)bekezdésében foglaltakat. Alapvetően azt kellett tehát vizsgálni, hogy a peres eljárás időtartama alatt megadott igazolás (tájékoztatás) megfelelt-e a törvényi követelményeknek. Az alperes közölte, a (város neve)-i Járásbíróság előtt 7.P..... számú ügyben a
- március 23-án készített szakértői vizsgálat során felvett hanganyagot és személyes adatokat törölte, az adatoknak további adatforrása nincs. Ezzel pontosan megjelölte, mely eljárásban felvett, milyen adatokat törölt, lényegében azt is tartalmazta az igazolás, hogy a tárolt adatoknak mi volt a forrása, hiszen rögzítette a felvett hanganyag és a személyes adatok törlésének megtörténtét. Ezzel tartalmilag közölte azt is az alperes, hogy az adatkezelésének mi képezte a jogszabályi alapját: a bírósági eljárásban történő szakértői kirendelésére irányadó jogszabályok. Kiderül az is, hogy az adatoknak további adatforrása nincs, vagyis azt a későbbiekben már nem lehet felhasználni. Ezzel az alperes a törvényben előírt tartalmú tájékoztatást teljeskörűen megadta. Az puszta vélekedés a felperesek részéről, hogy csak valamilyen elektronikus eszközzel, szakértő bevonásával lehetne elvégezni, majd megállapítani az adatok tényleges törlésének tényét, de az ilyen jellegű eljárásra előírás sincs, így meg sem követelhető. Ezen a módon ugyanakkor az adattörlés korábbi megtörténte sem ellenőrizhető már megbízható módon, így az felesleges is lenne. Mindezeket nem lehet kizárólag azért megkövetelni, mert a felperesek azt feltételezik, hogy a szakértő továbbra is kezelni kívánja valamilyen nem ismert okból az adataikat, vagy mert úgy gondolják - erre utaló bármiféle adat hiányában -, hogy azokkal törvényi kötelezettségét megszegve visszaél. Ilyen feltételezésekre ténybeli és jogszabályi megalapozottság nélkül igényt alapítani nem lehet. Az ítélőtábla álláspontja szerint az alperesi tájékoztatás mindenben megfelelt az Info.tv.
- §
(1)bekezdésében rögzített követelményeknek. Miután az Info.tv. 15. §
(1)bekezdésének rendelkezései összhangban állnak az Alaptörvény 6. Cikk
(2)bekezdésében foglaltakkal, az Info.tv.-nek megfelelő alperesi teljesítés egyben azt is jelenti, hogy a felperesek Alaptörvényben rögzített jogai sem sérültek. A Pp.
- §-a alapján a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket a pervesztes felperesek maguk kötelesek viselni. Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Szeged,
- január
- Dr. Kiss Gabriella s.k. a tanács elnöke Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k. előadó bíró Dr. Bálind Attila s.k. táblabíró