Kbf.85/2017/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett a nyomozás során lefoglalt a 2-es nyilvántartási szám alatt kezelt papírjegyzetlap lefoglalásának megszüntetéséről és iratokhoz csatolásáról. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész fellebbezést jelentett be a vádlott bűnösségének megállapítása és vele szemben büntetés kiszabása érdekében. A vádlott és védője az elsőfokú ítéletet tudomásul vették. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.755/2017/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést módosítással tartotta fenn. Álláspontja szerint a tényállás teljes felderítése érdekében szükséges a tárgyalótiszt tanúként történő kihallgatása, enélkül az elsőfokú katonai tanács által megállapított tényállás nincs felderítve, ezért az a Be. 351. §

(2)bekezdés a./ pontja alapján megalapozatlan. Tekintettel arra, hogy a megalapozatlanság a Be.

1. §-a alapján a másodfokú eljárásban nem küszöbölhető ki, és az a bűnösség megállapítását lényegesen befolyásolta, ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. A másodfokú nyilvános ülésen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség jelenlévő képviselője az ügyészi fellebbezést az átiratában írt indítványával együtt továbbra is fenntartotta. A vádlott védője perbeszédében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, az általa felvett bizonyítási eljárás alapján megalapozott tényállást állapított meg és helyesen jutott arra a következtetésre, hogy kétséget kizáróan nem állapítható meg védence bűnössége, ezért törvényes az elsőfokú felmentő ítélet. Kifogásolta, hogy az ügyészség olyan tanú kihallgatásának elmulasztását kéri számon az elsőfokú bíróságon, akinek tanúkénti kihallgatására vádiratában maga sem tett indítványt. A vádlott az utolsó szó jogán nem kívánt nyilatkozni, csatlakozott a védőjéhez. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348. §

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályok betartásával járt el. Az elsőfokú bíróság a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a releváns bizonyítékokat megvizsgálta. A vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, érdemi védekezést terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság ellenőrizte a vádlott védekezését. Kihallgatta ügyészi indítványra a vádlott járőrtársát, értékelte a megbízhatósági vizsgálat elrendelésével és annak végrehajtásával kapcsolatos iratokat, jelentéseket és megtekintette, illetve meghallgatta a

1. naplószám alatti DVD lemezen található felvételt. Az elsőfokú katonai tanács az általa kihallgatott tanú vallomása, az ismertetett iratok, de különösen a videófelvétel alapján a vádlottat az ellene emelt vád alól bizonyítottság hiányában felmentette. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács a logika szabályai szerint értékelte a bizonyítékokat ítélete 3-
2. oldalán, indokolási kötelezettségének eleget tett. A másodfokú bíróság a nyilvános ülésen a vádlott által előadottakra figyelemmel az ítélet személyi részét a Be.352.§

(1)bekezdés a) pontja alapján azzal tartja szükségesnek kiegészíteni, hogy: „A vádlott a ... Kft. alkalmazásában áll tanácsadóként, nettó havi jövedelme a minimálbérnek megfelelő összeg." E kiegészítéssel az elsőfokú bíróság ítélete mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, és azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. A másodfokú bíróság a katonai ügyész által az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében bejelentett fellebbezést nem találta alaposnak. A másodfokú bíróság álláspontja szerint logikai hibát nem vétett, amikor a rendelkezésére álló minden bizonyítékot megvizsgált, és mérlegeléssel megállapított tényállásból a felmentésre vont le jogi következtetést. Az elsőfokú katonai tanács minden rendelkezésére bocsátott bizonyítékot megvizsgált és értékelt, az ügyész maga sem tett indítványt a tárgyalótiszt tanúkénti kihallgatására. A Be. 75. §

(1)bekezdése értelmében, ha az ügyész nem indítványozza, a bíróság nem köteles a vádat alátámasztó bizonyítási eszközök beszerzésére és megvizsgálására. E jogszabályhely alapján nem róható az eljáró bíróság terhére a tárgyalótiszt tanúkénti kihallgatásának elmaradása. A másodfokú bíróság megjegyzi, hogy maga a vádirat sem tartalmaz - még utalás szintjén sem adatokat a megbízhatósági vizsgálat keretében a találkozót megelőző történésekre vonatkozóan. Nem tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor a vádlottat felmentette a vád alól. A másodfokú bíróság ugyanakkor nem értett egyet a felmentés jogcímével. Határozott álláspontja szerint a vádban írt történeti tényállás nem alkalmas bűncselekmény megállapítására, figyelemmel arra, hogy egy megbízhatósági vizsgálat során történt cselekménysoron alapul. Utalva a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.156/2016/

1. számú, valamint a Kúria Bhar.I.520/2017/
2. számú határozatára, hangsúlyozza, hogy a vádlott által elkövetett cselekmény mindvégig a hatóságok által ellenőrzötten, nyomon követhetően zajlott le, az ügyész által előzetesen jóváhagyott végrehajtási tervnek megfelelően. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jelen eljárás tárgyát képező cselekmény vonatkozásában tehát az alábbi következtetések vonhatóak le. Az Rtv. 7/A. §-a alapján végzett megbízhatósági vizsgálat során a hatóság egy mesterséges élethelyzetet hozott létre, amelyet a végig az ellenőrzése alatt tartott. A tárgyaló tisztnek nem volt a valóságban vesztegetési szándéka, a cél annak ellenőrzése volt, hogy a vádlott hivatásos szolgálati jogviszonyát felhasználva kiszolgáltat-e illetéktelen részére személyes adatot, vagy lakcímadatot. A vádlottat a tárgyaló tiszttel való találkozása után néhány percen belül elfogták és eljárás alá is vonták. A vádlott cselekménye tehát nem tudta kifejteni azt a káros hatást, amely alapján az a következtetés lenne levonható, hogy az veszélyes a társadalomra. A védett jogi tárgy - az állami szervek, a hivatalos személyek törvényes és elfogulatlan működéséhez fűződő társadalmi érdek - nem sérült. Ezért jelen ügyben a cselekmény materiális jogellenessége (objektív társadalomra veszélyessége) hiányzik, így a vádlott cselekménye nem bűncselekmény. Figyelemmel arra, hogy a bűncselekmény hiányában történő felmentés jogcíme megelőzi a bizonyítottság hiányában történő felmentés jogcímét, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a vádlottat a Btk.
3. §

(1)bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének vádja alól a Be. 6. §

(3)bekezdés a./ pontja és a Be. 331. §

(1)bekezdése bűncselekmény hiányában - alapján tekinti felmentettnek. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa helyes indokainál fogva helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371. §

(1)és

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. február
2. . Török Zsolt hb. ezredes sk. a tanács elnöke Dr. Szabó Éva hb. alezredes sk. előadó bíró Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős. ,
3. február
4. . Török Zsolt hb. ezredes sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül: