Pf.20614/2016/44 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.614/2016/44-II. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Wéber Ágnes ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Dr. Szigligeti Ügyvédi Iroda (I. rendű alperesi képviselő címe) által képviselt I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű és ... jogtanácsos által képviselt II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen élettársi közös vagyon megszüntetése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék

1. március
2. napján meghozott 16.P.21.185/2012/
3. számú ítélete ellen a felperes részéről
4. sorszám alatt, az I. rendű alperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett részében részben megváltoztatja és a felperes élettársi közös vagyon jogcímén megszerzett tulajdoni hányadának mértékét 28/100 tulajdoni hányadra, - az I. rendű alperes által a felperes részére fizetendő megváltási ár összegét 5.740.000 (Ötmillióhétszáznegyvenezer) forintra felemeli. Megállapítja, hogy a felperes tulajdonszerzése következtében az I. rendű alperes tulajdonjoga 72/100 tulajdoni hányadra csökkent. A ... Járási Hivatal Földhivatali Osztályának megkeresését akként módosítja, hogy a felperes tulajdonjogát 28/100 tulajdoni hányadra jegyezze be, az I. rendű alperes javára 1/1 arányban bejegyzett tulajdonjogot pedig 72/100 tulajdoni hányadra módosítsa. A felperes által fizetendő kereseti illeték összegét 287.700 (Kétszáznyolcvanhétezer-hétszáz) forintra leszállítja, az I. rendű alperes által fizetendő kereseti illeték összegét 366.200 (Háromszázhatvanhatezer-kétszáz) forintra felemeli. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 137.700 (Százharminchétezer-hétszáz) forint elsőfokú részperköltséget. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 87.100 (Nyolcvanhétezer-száz) forint, az I. rendű alperes pedig 194.000 (Százkilencvennégyezer) forint fellebbezési illetéket. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 209.850 (Kétszázkilencezer-nyolcszázötven) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Fővárosi Ítélőtábla jogerős közbenső ítélete megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes (a továbbiakban: a felek) 2000 júniusától
6. július
7. napjáig élettársak voltak. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a fellebbezés elbírálása szempontjából jelentős tényállás szerint az I. rendű alperesnek és édesanyjának fele-fele arányú közös tulajdonában állt a ... szám alatti ingatlan, amelyet a
8. május
9. napján kelt adásvételi szerződéssel 13.000.000 forint vételárért értékesítettek. Az I. rendű alperes
10. május
11. napján 8.800.000 forint vételárért vásárolta meg a ... szám alatti ingatlant (a továbbiakban: ... úti ingatlan). A vételár kifizetéséhez felhasználta a ... utcai ingatlan neki jutó 6.500.000 forint összegű vételárát, továbbá a ... Banktól 2.900.000 forint összegű hitelt vett fel. A vételár kifizetéséhez a felperes nem járult hozzá. A felek
12. június
13. napján az ... Bank Rt.-nél közös névre szóló folyószámlát nyitottak, amelyre 2.500.000 forintot fizettek be. A felperes édesapja erre a folyószámlára
14. augusztus
15. napján 1.311.000;
16. augusztus
17. napján 2.000.000;
18. szeptember
19. napján 1.000.000; és
20. október
21. napján 1.500.000; összesen 5.811.000 forintot utalt át.
22. augusztus
23. napján a felek a ... úti ingatlanra holtig tartó haszonélvezeti jogot alapító megállapodást kötöttek. A szerződés
24. pontjában az I. rendű alperes kijelentette, hogy élettársa, a felperes javára az ingatlanon történt értéknövelő beruházáshoz való hozzájárulására, annak vagyoni értékére tekintettel holtig tartó haszonélvezeti jogot enged. A szerződés
25. pontja tartalmazza azt is, hogy a felek nem kérik a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését, mert az ingatlanra a ... Bank javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve. A felek a ... úti ingatlant még a beköltözés előtt átalakították. Az építési munkákat a ... Bt. végezte a
26. augusztus
27. napján megkötött vállalkozói szerződés alapján. A vállalkozói díj 5.230.000 forint volt. Az elsőfokú ítélet megállapítása szerint az I. rendű alperes testvére, ... 2.000.000 forintot kölcsönadott; édesanyja, ... pedig 3.000.000 forintot ajándékozott az I. rendű alperes részére, amely összegeket az I. rendű alperes az ingatlan felújítására, a vállalkozói díj kifizetésére fordította. Az átépítés 2003 októberéig tartott, a használatbavételi engedély
28. október
29. napján kelt.
30. évben történt az ingatlan térkövezése, kerítés építése, elektromos kapu létesítése, valamint a kert rendezése. Az élettársi kapcsolat megszűnését követően,
31. évben az I. rendű alperes az ingatlanon további felújítási munkákat végzett. Az ingatlan
32. évi forgalmi értéke az I. rendű alperes által az életközösség megszűnése után elvégzett munkák figyelmen kívül hagyásával, az életközösség megszűnésekori állapot szerint 16.600.000 forint volt. Az élettársi kapcsolat fennállása alatt a felek szerzésben való közreműködésének aránya az I. rendű alperesre kedvezőbben 45-55% volt. A felek életközössége
33. július
34. napján szűnt meg, ekkor a felperes a közös lakásból elköltözött. A felperes az élettársi közös vagyon megosztása iránti keresetében - egyéb fellebbezéssel nem érintett kérelmek mellett - annak megállapítását kérte, hogy az ingatlan 1/3 tulajdoni hányadát élettársi közös vagyon jogcímén a
35. és
36. évben elvégzett építési munkákra tekintettel megszerezte. Ezen kereseti kérelmének ténybeli alapjául arra hivatkozott, hogy az ingatlan
37. évben történt átépítési munkáit végző vállalkozó díját a felperes vagyonából, az édesapja által neki juttatott készpénz felhasználásával fizették ki. Az I. rendű alperes a felperes tulajdonjog megállapítására irányuló keresetét - a javára haszonélvezeti jogot alapító szerződésre tekintettel - 1/5 tulajdoni hányad erejéig elismerte, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a vállalkozói díjat a felperes édesapja által juttatott készpénzből fizették ki. Állítása szerint a kifizetéshez a testvérétől kapott 2.000.000 forint összegű kölcsönt, valamint az édesanyjától kapott 3.000.000 forint összegű ajándékot használták fel. Az elsőfokú bíróság ítéletében - kizárólag az I. rendű alperes elismerésére tekintettel - a felperes javára 1/5 tulajdoni hányad megszerzését állapította meg, az ezt meghaladóan előterjesztett keresetet pedig elutasította. Az így létrejött közös tulajdont úgy szüntette meg, hogy a felperes 1/5 tulajdoni hányadát az I. rendű alperes tulajdonába adta, és kötelezte az I. rendű alperest az ingatlan életközösség megszakításakori állapotának megfelelő 16.600.000 forint forgalmi érték alapulvételével megállapított 3.320.000 forint megváltási ár fizetésére. Élettársi közös vagyon megosztása címén az elsőfokú ítélet fellebbezéssel nem érintett rendelkezése az I. rendű alperest a felperes részére további 414.008 forint megfizetésére kötelezte, a többlethasználati díj címén, illetve az ezt meghaladóan előterjesztett keresetet pedig elutasította. Az elsőfokú bíróság a tulajdonjog megállapítására irányuló kereseti kérelem elbírálása során kifejtette, hogy a felperest terhelte az édesapja által átutalt összeg közös építkezésre fordításának bizonyítása. Nem elegendő azonban csak az átutalás, illetőleg a munkálatok elvégzése tényének bizonyítása, a felperesnek az édesapja által átutalt összeg konkrét felhasználását is igazolnia kellett volna. Ezt nem sikerült azonban bizonyítania, mert a felperes édesapja tanúvallomásában csupán feltételezte, hogy az általa átutalt pénzt a felperes az ingatlan bővítésére fordította. A többi tanú pedig a felperes állítását nem támasztotta alá, illetve az I. rendű alperes testvérének, ...nek a tanúvallomása az I. rendű alperesnek azt az állítását bizonyította, hogy testvére 2.000.000 forintot, édesanyja pedig 3.000.000 forintot adott az I. rendű alperes részére az építkezés finanszírozásához. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint azonban a jogvita eldöntése szempontjából ennek nem volt jelentősége, mert a vételkor az ingatlan az I. rendű alperes kizárólagos tulajdonába került és az életközösség fennállása alatt több ütemben folyt munkák az I. rendű alperes tulajdoni illetőségét már nem érintették. Az elsőfokú bíróság a pervesztesség, pernyertesség arányát azonosnak tekintette, ezért úgy rendelkezett, hogy a felek a felmerült költségeiket, - így az ügyvédi munkadíjat és az általuk előlegezett szakértői díjat - maguk viselik. A felperes által a keresetlevélben 10.662.500 forintban megjelölt pertárgyérték alapján kiszámított és a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt kereseti illeték megfizetésére pedig a feleket fele-fele arányban kötelezte. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes és az I. rendű alperes fellebbezett. A felperes fellebbezésében azt kérte, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperes tulajdoni hányadának mértékét - a
38. és
39. évben történt beruházásokra tekintettel - 1/3 tulajdoni hányadra emelje fel. Fellebbezésében vitatta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a jogvita eldöntése szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy az ingatlan
40. évben történt átépítését az I. rendű alperes által édesanyjától és testvérétől kapott 5.000.000 forint felhasználásával végezték. Ennek a ténynek azért van jelentősége, mert a per tárgya éppen az, hogy milyen forrásból történt az ingatlan átépítése. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat tévesen mérlegelte, amikor az I. rendű alperes által csatolt magánokirat és testvérének tanú vallomása alapján, objektív bizonyítékok hiányában bizonyítottnak tálalta azt az állítását, hogy az ingatlan átépítéséhez testvérétől és édesanyjától kapott 5.000.000 forintot. Ezzel szemben a felperes folyószámla kivonatokkal bizonyította azt az állítását, hogy a vállalkozói díj kifizetését megelőző időpontokban édesapja 5.811.000 forintot összeget utalt a felek közös számlájára. Nem bizonyította az I. rendű alperes azt az állítását sem, hogy a felperes a közös számlára utalt összegeket nem az építkezésre, hanem saját céljaira fordította. A felperes álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok közvetlenül igazolják, hogy a felperes szülei által teljesített átutalásokból fizették ki a felek a vállalkozási szerződés alapján járó 5.523.000 forintot. Erre a célra nyitott számlán más jóváírás nem volt, és a vállalkozói díjak kifizetését minden esetben megelőzték a felperes édesapjának átutalásai. Az I. rendű alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet perköltség viselésére vonatkozó rendelkezésének a megváltoztatását, az I. rendű alperes terhére megállapított 319.900 forint illeték 224.040 forintra történő leszállítását kérte. Az elsőfokú bíróság az I. rendű alperest ugyanis összesen 3.734.008 forint megfizetésére kötelezte, amely marasztalás után számított kereseti illeték 224.040 forint. Vitatta az elsőfokú ítéletnek azt a megállapítását is, hogy a felek pernyertességének, pervesztességének aránya azonos mértékű. A pertárgy értéke ugyanis 10.662.500 forint volt. Miután az I. rendű alperes által fizetendő összeg 3.734.008 forint, a felperes keresetét 6.928.492 forint erejéig elvesztette. Ebből az következik, hogy a pernyertesség, pervesztesség aránya az I. rendű alperes javára 1/3 - 2/
41. Erre tekintettel a felperest az I. rendű alperes javára 159.724 forint összegű ügyvédi munkadíj formájában felmerülő perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében a felperes által fellebbezett körben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiak szerint módosítja és kiegészíti: Az I. rendű alperes a ... ... utcai ingatlan vételárából
42. május
43. napján 950.000 forintot kapott meg. Ebből az összegből
44. május
45. napján kifizette a ... úti ingatlan 500.000 forint összegű foglalóját, valamint
46. május
47. napján visszafizette az ... Bank Rt. részére a még fennálló 493.461 forint összegű és a ... utcai ingatlanra bejegyzett munkáltatói hiteltartozást. A ... utcai ingatlan vételáraként legkésőbb
48. május
49. napján az I. rendű alperes további 5.550.000 forinthoz jutott. Ebből
50. május
51. napján kifizette a ... úti ingatlan következő vételárrészletét 3.900.000 forint összegben.
52. június
53. napján nyitották a felek az ... Bank Rt.nél a közös bankszámlát, amelyre az I. rendű alperes a számlanyitás napján 2.500.000 forintot fizetett be. Ebből az összegből 1.650.000 forint a ... utcai ingatlan vételárából származott. Az ... folyószámláról
54. június
55. napján fizetett ki az I. rendű alperes a ... úti ingatlan utolsó vételár-hátralékára 1.500.000 forintot.
56. július
57. és augusztus
58. napja közötti időtartamban a folyószámláról a felperes több alkalommal, összesen 895.000 forintot vett fel készpénzben. A ... Bt.-vel az I. rendű alperes
59. augusztus
60. napján kötött vállalkozói szerződést a ... úti ingatlan bővítésének teljes körű kivitelezésére, amelyben a vállalkozói díjat 5.534.944 forintban határozták meg. A vállalkozói szerződést a Bt. képviseletében ... írta alá. A felperes édesapja a felek közös folyószámlára
61. augusztus
62. napján 1.311.000 forintot,
63. augusztus
64. napján pedig 2.000.000 forintot utalt át.
65. augusztus
66. napján a felperes a számláról készpénzben felvett 3.000.000 forintot, és az I. rendű alperes
67. augusztus
68. napján készpénzben 3.000.000 forintot fizetett ... részére az átépítés anyagköltségére. A felperes édesapja
69. szeptember
70. napján 1.000.000 forintot utalt át a felek közös folyószámlájára, amelyet
71. szeptember
72. napján munkabér címén átutaltak a ... folyószámlájára. A felperes édesapja
73. október
74. napján további 1.500.000 forintot utalt a folyószámlára. A felperes
75. október 9.,
76. és
77. napján összesen 1.470.000 forintot készpénzt vett fel a számláról. Az I. rendű alperes
78. október
79. napján 1.400.000 forintot,
80. október
81. napján pedig 123.000 forintot fizetett ki készpénzben ... részére anyagköltségre és vállalkozói díjra.
82. augusztus
83. és október
84. napja közötti időtartamban a számlára befizetésként kizárólag a felperes édesapja által utalt összegek érkeztek. A tényállás ezen részét az ítélőtábla a ... Bt.-vel
85. augusztus
86. napján kötött vállalkozói szerződés és a
87. augusztus
88. napján kelt árajánlat (P.21.171/2009/22/
89. és 22/
90. sorszám alatti iratok), a vállalkozói díjak kifizetését tartalmazó elismervények és átutalási megbízás (22/4., 5-
91. sorszám alatti iratok), a felek közös folyószámlájának számlakivonatai (P.21.185/2012/
92. sorszám alatti iratok), a ... utcai és ... úti ingatlanok adásvételi szerződései (P.21.185/2012/6/11-
93. sorszám alatti iratok), a ... úti ingatlan vételár-részleteinek kifizetését tartalmazó elismervények (P.21.185/2012/6/13-
94. sorszám alatti iratok), valamint munkáltatói kölcsön visszafizetését igazoló befizetési bizonylat (P.21.185/2012/6/
95. sorszám irat) alapján állapította meg. A vételkor a ... úti ingatlanon lévő építmény területe 32 m2 volt, ami 25 m2 lakóteret és 7 m2-es teraszt tartalmazott. A lakótéren belül volt egy 11,5 m2 alapterületű szoba, egy 3,7 m2 alapterületű konyha, egy 3,5 m2 alapterületű fürdő és egy 6,7 m2 alapterületű közlekedő helyiség. A
96. július
97. napján kelt építési engedély alapján az épületet toldalék építéssel bővítették, amelynek eredményeként az eredeti épületből egy 2 és fél szobás családi ház készült, a bővítés során oldal- és hátsókerti toldalékrésszel. A tető elbontását követően az új és régi épület fölé egységes zárókoszorú és új tetőszerkezet készült. A bővített lakóépület bruttó alapterülete 81,06 m2, a bővített lakás hasznos alapterülete 62,15 m2 lett. A beruházásokat követően a lakóépület teljes alapterületén újszerű műszaki állapotba került az eredeti, megtartott épületrészen is a teljes tetőcsere, külső homlokzati hőszigetelt vakolati rendszer készítése, a nyílászárók és födém cseréje, a tetőtér felújítása, hőszigetelése, a hideg- és meleg burkolások és a teljes fűtési felújítás miatt. Az építkezés
98. október
99. napján fejeződött be. Az elvégzett munkák az ingatlan forgalmi értékét 4.400.000 forinttal emelték. Az ingatlan
100. október havi, beruházásokkal növelt forgalmi értéke 13.200.000 forint lett. Az ítélőtábla a tényállás ezen részét az ... Rt.
101. június
102. napján kelt egyszerűsített értékelési jelentése (P.21.185/2012/32/A/4.), a
103. június
104. napján kelt építési engedélyezési terv műszaki leírása és a
105. október
106. napján kelt használatbavételi engedély (P.21.185/2012/32/A/2.), a
107. augusztus
108. napján kelt, a ... Bt. által adott árajánlat (P.21.171/2009/22/2.), valamint ... igazságügyi szakértő P.21.185/2012/
109. sorszám alatti szakértői véleménye, annak
110. és Pf.
111. sorszám alatti kiegészítése alapján állapította meg. Az életközösség megszűnését követően az I. rendű alperes az alapterület bővítése nélkül a kisszoba terhére fürdőszobát alakított ki. Az előző fürdőszoba megszűnt, légterét a nappali szobához csatolták. A központi fűtést korszerűsítette, a nappali, konyha és étkező burkolatát kicserélte, átalakította a teraszt pincelejárat kialakításával. Az udvaron járdák és oldalkerti gépkocsi beálló készült külső kertészeti munkákkal. Az I. rendű alperes által a
112. évben elvégzett beruházások előtt az ingatlan forgalmi értéke 16.300.000 forint volt. Az I. rendű alperes által elvégzett munkák az ingatlan forgalmi értékét 2.800.000 forinttal, 19.100.000 forintra emelték. Az ingatlan
113. áprilisi forgalmi értéke 20.500.000 forint. A tényállás ezen részét az ítélőtábla ... igazságügyi szakértő Pf.
114. és Pf.
115. sorszám alatti kiegészítő szakértői véleménye, valamint a ... Bank Rt. P.21.185/2012/24/A/
116. sorszám alatti értékbecslése alapján állapította meg. Az ítélőtábla mellőzi az elsőfokú bíróság ítéletéből annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes testvére, ... 2.000.000 forint kölcsönt; édesanyja, ... pedig 3.000.000 forint ajándékot adott az I. rendű alperesnek, amely összegeket az I. rendű alperes a megvásárolt ingatlan felújítására fordította. A módosított és kiegészített tényállás alapján a felperes fellebbezése részben alapos. Az ítélőtáblának elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes fellebbezése pontosan mire vonatkozik. A
117. sorszám alatti fellebbezésében a felperes azt kérte, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet „az ingatlan tulajdonjogával kapcsolatban változtassa meg", és a kereseti kérelme szerinti döntést hozzon. A másodfokú tárgyaláson a felperes fellebbezését úgy pontosította, hogy a felperes tulajdoni hányadát a
118. és
119. évben végzett beruházásokra figyelemmel 1/3 tulajdoni hányadra emelje fel az ítélőtábla. A felperes eredeti keresete (P.24.338/2008/1.) annak megállapítására irányult, hogy a
120. évben elvégzett, az édesapja által juttatott 5.811.300 forint költséggel járó építési munkák eredményeként a felperes megszerezte az ingatlan 1/3 tulajdoni hányadát; - míg a
121. évben elvégzett tereprendezés, négy oldalon történő bekerítés, távirányítós kapu elkészítése, udvar kövezése, terasz készítése és a lakóházban végzett, belső asztalos és egyéb munkák megtérítése címén 2.000.000 forint megfizetésére kérte kötelezni a I. rendű alperest. Keresetét ilyen tartalommal tartotta fenn a P.21.171/2009/6., 7., 22.,
122. szám alatti iratokban is. A
123. október
124. napján tartott tárgyaláson (P.21.185/2012/
125. számú jegyzőkönyv második oldal) úgy módosította a felperes az ingatlanra vonatkozó keresetét, hogy kizárólag az édesapja által nyújtott anyagi segítséggel megvalósult építkezésre tekintettel keletkezett 1/3 tulajdoni hányad megállapítására irányuló keresetét tartotta fenn, egyéb megtérítési igénye nem volt. A
126. december
127. napján tartott tárgyaláson (P.21.185/2012/
128. sorszám alatti jegyzőkönyv második oldal) keresetét úgy módosította, hogy az 1/3 tulajdoni hányad megállapítását a
129. és
130. évben elvégzett munkálatokra tekintettel egységesen kérte; és 2.000.000 forint megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű alperest a tulajdonjogot nem keletkeztető munkák - így a telekrendezés, kerítésépítés, távirányítós kapu létesítése és a lakóházban elvégzett belső asztalos munkák költségeinek megtérítése címén. A felperes nem tett előadást arra, hogy az 1/3 tulajdoni hányad megállapítására irányuló keresetét milyen, 2006-ban elvégzett tulajdonjogot keletkeztető munkákra alapítja és ilyen nyilatkozatot a per későbbi szakaszában sem tett. Az iratokból és a felperes nyilatkozataiból nem is állapítható meg, hogy
131. évben az általa is csak megtérítési igényt keletkeztető munkákon kívül tulajdonjog megállapítására is alapot adó munkákat is végeztek a felek. A felperes ezen módosított kereseti kérelmeinek összegzésével az ítélőtábla azt állapította meg, hogy tulajdoni igényt a felperes kizárólag a
132. évben vállalkozói szerződés alapján elvégzett munkákra alapított, míg a
133. évben elvégzett munkákkal kapcsolatosan csak megtérítési igénye volt. Az ítélőtábla ezért úgy tekintette, hogy a felperes fellebbezése tartalmilag a
134. évben elvégzett munkák eredményeként bekövetkezett felperesi tulajdonszerzésre vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezés megváltoztatására irányul. A Pp.
135. §