Gf.30216/2017/8 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.216/2017/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Koppány Tamás ügyvéd) által képviselt felperes neve felperes székhelye szám alatti lakos (ország neve) felperesnek – a ...és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Miszkuly Tamás ügyvéd) által képviselt I. r. alperes neve I.rendű alperes címealatti székhelyű I. rendű alperes ellen – akinek pernyertessége előmozdítása érdekében a perbe beavatkozott a Dr. Halasy László ügyvéd által képviselt Alperesi beavatkozó neve, alperesi beavatkozó székhelye alatti székhelyű beavatkozó, valamint az ugyancsak a .. és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Miszkuly Tamás ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve II.rendű alperes címeszám alatti lakos II. rendű alperes ellen nemzetközi fuvarozási szerződésből eredő kártérítés megfizetése iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
2. április
3. napján kelt 4.P.21.863/2016/
4. számú ítélete ellen az alperesek által
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésre tekintettel lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E TE T: Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek, mint együttes jogosultaknak 350.000,- (Háromszázötvenezer) forint első- és másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A perben nem álló X... s.r.o. település neve (ország neve) székhelyű cég
6. február 20-án szerződést kötött a szállítmányozó a felperessel, melynek tárgya 24,5 tonna pétisó műtrágya szállításának megszervezése volt. A szállítmányozási szerződésben megjelölt szállítási időpont
7. február 6., berakodás helyszíne A... Zrt. berakodási cím, kirakodás helyszíne: kirakodási cím (Vetőmagtisztító állomás), a kikötött szállítási ár 15 euró/tonna. A fuvarfeladat elvégzésére a felperes a fentiekkel egyező feltételek mellett (kivéve fuvardíj: 12,5 euró/tonna) személy
8. neve fuvarozással foglalkozó egyéni vállalkozót bízta meg (fuvarozási szerződés
9. sorszám alatti beadvány melléklete). Az I. rendű alperes a fenti fuvarfeladat ellátására szóló megrendelést a Alperesi beavatkozó beavatkozótól kapta (5/A/
10. sorszám alatti perirat). Az alperes a „szállítmányozási megbízás” megjelölésű okiratban rögzítettek szerint
11. február 9-én a felrakási helyre kiállította a ... frsz-ú pótkocsis tehergépjárművét. A szállítóeszközre való felrakodás során az alperesi gépjárművezető megkapta a CMR fuvarlevél két példányát és azokat a
12. pontnál fuvarozóként, az alperesi cégbélyegző használata mellett aláírta. A CMR fuvarlevél
13. pontjában feladóként, cégszerű ellenjegyzéssel „A... Zrt.” megjelölés található. Az
14. pontban feladóként A... Zrt. berakodás helye, a
15. pontban X... s.r.o. mint átvevő szerepel, az áru kiszolgáltatási helyeként /település neve, ország neve áll, a
16. pontban fuvarozóként az alperesi cégbélyegző található. Az áruszállítást megelőzően a A... Zrt. feladó által kiállított számla alapján a X... s.r.o. 7156,45 vételárat a perbeli áru ellenértékeként kifizetett. A felrakodást követően az alperesi gépjárművezető észlelte, hogy a CMR fuvarlevélen a beavatkozóval kötött szerződésben megjelölttől eltérő cím lett feltüntetve, ezért közvetlen utasítást kért a II. rendű alperestől – aki az I. rendű alperes beltagja, és cégvezetője –, aki azt az utasítást adta a járművezetőnek, hogy a felrakodási helyen kapott címre induljon el. A szállítójármű másnap a határátlépést követően már eljutott az utasítás szerinti lerakodási helye közelébe, amikor az I. rendű alperes telefonon, majd pedig e-mailben a szállítási megbízás módosítására kapott utasítást. Az új megbízásról készült okiraton lerakodóhelyként a „B... Kft. lerakodási hely 2.” került feltüntetésre. A szállítógépjármű vezetője felé közölt módosító utasítás végrehajtására sor került, a jármű visszafordult, és a B... Kft. lerakodási hely
17. címén történt meg az áru lerakodása. A nemzetközi fuvarlevélen változatlanul hagyott kiszolgáltatási helyre a pétisószállítmány nem érkezett meg. A perbeli CMR fuvarlevél számának feltüntetésével
18. február 11-én állított ki számlát a A... Zrt. a perbeli áru eladása kapcsán. Az értékesítés az Európai Unió más tagállamába történt, ezért a számla áfát nem tartalmazott. Az áru ellenértékét a X... s.r.o. vevőként még
19. január 19-én átutalással teljesítette. A történtekre tekintettel a feladó utóbb nem tudta igazolni, hogy az áru elhagyta Magyarország területét, ezért érvénytelenítenie kellett a korábbi számlát, és
20. március 26-án új számlát bocsátott ki, mely a feladott áru ellenértékét már áfával növelten 7156,45 euró összegben tartalmazta (6/F/14., valamint 9.P.20.192/2016/
21. sorszám alatti beadvány
22. számú melléklete). A X... s.r.o.
23. február 15-én arról tájékoztatta a felperest, hogy a megbízás ellenére a szállítási határidő elteltével sem érkezett meg a szállítmány a ország neve lerakóhelyre, ezért azt eltűntnek tekinti, és 14.312 euróra kárszámlát állított ki. Ezt felperes rendezte, majd pedig a felek között engedményezési szerződés jött létre, melyben a X... s.r.o. engedményezőként a felperesre engedményezte a
24. február
25. napján berakodás helye, valamint település neve viszonylatban a ... számú CMR fuvarokmány szerinti nemzetközi fuvarozás során keletkezett 7156,45 euró és kamatai kár megtérítésére vonatkozó kárigény érvényesítés jogát. Az engedményezésről a felperes
26. március 9-én írásban értesítette az I. rendű alperest, aki azonban a felperes kárigényének teljesítésétől elzárkózott. A felperes keresetében 7156,45 euró tőke és járulékai megfizetésére kérte kötelezni I. rendű alperes betéti társaságot azzal, hogy kérte a II. rendű alperesként perbe vont beltag mögöttes felelősségének megállapítását is. Az
27. évi III. tvr. rendelettel kihirdetett Nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló CMR egyezmény (továbbiakban CMR egyezmény)
28. cikk
29. pontjára hivatkozással felperes hangsúlyozta, hogy a fuvarozó felelős az áru teljes vagy részleges elvesztéséért, ha az elvesztés az áru átvételének és kiszolgáltatásának időpontja között következett be, ahogy ez a perbeli esetben is történt. A Magyar Nemzeti Bank árfolyamához igazodó átszámítással a pertárgyértéket 2.234.100,- forintban jelölte meg. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a felperes jogelődje az I. rendű alperesnek közvetlenül nem adott fuvarozási megbízást. A CMR fuvarokmány hamis tartalmú a kiszolgáltatási hely megjelölést illetően, mivel eltér a felperes és jogelődje között megkötött szállítmányozási szerződésben megjelölt kiszolgáltatási helytől. Kétségbe vonták azon felperesi állítást is, mely szerint felperes személy
30. neve egyéni vállalkozónak adott a perbeli fuvarfeladat teljesítésére megbízást. Hangsúlyozták, hogy az I. rendű alperes, mint fuvarozó kizárólag a beavatkozóval, közvetlen megbízójával állt szerződéses jogviszonyban, e jogviszonyt a kiszolgáltatási helyet illetően módosították, és ennek megfelelően szerződésszerűen került sor a fuvarfeladat teljesítésére. Utólag a fuvarokmányokat is megküldte a beavatkozónak (saját megbízójának) a fuvardíjról kiállított számlával együtt, azonban annak kiegyenlítése elmaradt. Alperesek előadták, hogy ez ügyben rendőrségi feljelentés is történt, a Pécsi Járási és Nyomozó Ügyészség B.1235/
31. számú nyomozást megszüntető határozatát csatolta. Alperesi álláspont szerint a felperesnek kellett volna intézkedni a szállítmányok ellenőrzéséről, és nyomon kísérnie, hogy a fuvarozási láncolatban milyen utasításokat adtak egymásnak az abban résztvevő fuvarozók. Az I. rendű alperes pernyertessége érdekében beavatkozó Alperesi beavatkozóelőadta, hogy ő az C... Kft-től, személy
32. neve révén kapta meg
33. február 9-én a fuvarmegbízást, mely alapján két kamion árut kellett berakodás helyeről ország neve címre állítani. Ezek közül az egyik kamion tekintetében a fuvarozási feladatokat az I. rendű alperesnek adta át, aki utóbb személy
34. nevetól (a megbízó képviselőjétől) kapott egy módosító utasítást, melyet pontosan továbbított az I. rendű alperesnek, ez alapján került sor a lerakodási hely
35. címen az áru kiszolgáltatására. Hivatkozása szerint a tényállást a felperes nem úgy adta elő, ahogy az általa kezdeményezett büntetőügyben a Kunszentmártoni Járási Ügyészségen nyilatkozott. Beavatkozó kérte a büntetőügy iratainak beszerzését. Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereseti kérelem szerint kötelezte I. és II. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessenek meg a felperesnek 2.234.100,- forintot és ennek járulékait, a II. rendű alperes I. rendű alpereshez képest mögöttes felelősségének rögzítése mellett. Ítéletének jogi indokolásában kiindulópontként rögzítette, hogy a fuvarlevél ellenkező bizonyításig a CMR Egyezmény
36. cikke szerint bizonyítékul szolgált a fuvarozási szerződés megkötésére, a szerződés feltételeire, és igazolja, hogy a fuvarozó az árut átvette. A perben csatolt CMR fuvarlevél kitöltéséből a bíróság azt állapította meg, hogy érvényes fuvarozási szerződés a felperes jogelődje és az I. rendű alperes között jött létre. Ezt, valamint a szállítmány átvételét a CMR fuvarlevél
37. pontjánál elhelyezett I. rendű alperesi bélyegzőlenyomat támasztja alá. Tényszerűen megállapíthatónak találta továbbá, hogy a szállítmány a CMR-en megjelölt címzetthez, az ott feltüntetett kiszolgáltatási helyre és időpontban nem érkezett meg. A bíróság nem fogadta el az alperes kimentési hivatkozásait, a CMR Egyezmény
38. cikkére tekintettel ugyanis elsődlegesen a feladó jogosult az áru felett rendelkezni, míg a fuvarlevél kiállításának időpontjától kezdődően ez a jog már a címzettet illeti meg. A perben előadott beavatkozói nyilatkozat ezzel szemben, az I. rendű alperesi állítással egybehangzóan azt támasztja alá, hogy nem a CMR okiraton feltüntetett rendelkezésre jogosult feladótól vagy az átvevőtől származott az a módosító utasítás, amely ahhoz vezetett, hogy az áru nem a CMR fuvarokmányon megjelölt címre, kiszolgáltatási helyre érkezett meg. A rendelkezésre nem jogosult beavatkozó utasításának elfogadása miatt maradt el a fuvarfeladat teljesítése, így az I. rendű alperes, mint fuvarozó nem mentesülhet a kártérítési felelősség alól, melyet a bíróság a CMR Egyezmény
39. és
40. cikkeiből vezetett le. A kártérítés összegszerűségét a bíróság a feladó által kiállított, majd sztornózott számla, valamint a bruttó összegre újra kiállított számla figyelembevételével a kereseti kérelemmel egyezően helytállónak találta. Az ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Kiemelték, hogy I. rendű alperes a beavatkozóval állt fuvarozási szerződéses kapcsolatban, a feladó és közte jogviszony nem jött létre, fuvarozási feltételekben, fuvardíjban vele nem állapodott meg. A berakodáskor már előre kitöltött CMR nyomtatványt kapott az alperesi gépjárművezető, aki a tényleges fuvartevékenység ellátása miatt tett bélyegzőlenyomatot a fuvarlevélre anélkül, hogy a fuvarozási szerződés a A... Zrt-vel létrejött volna. A lerakás előtt a vele ténylegesen szerződést kötő beavatkozótól kapott közbenső utasítást, aki az elsőfokú eljárásban A/
41. sorszám alatt csatolt okirattal igazolt módon módosította a fuvarmegbízást. Az alperesi fuvarozó ennek megfelelően járt el, részéről szerződésszerű teljesítés történt, kártérítési felelőssége nem állhat fenn. Alperesek sérelmezték, hogy a tényállás megállapítása során az elsőfokú bíróság mellőzte a felperes által becsatolt okirati bizonyítékok hitelességének vizsgálatát, másrészt egyoldalúan csak olyan tényeket, eseményeket vett figyelembe, melyek a kereseti kérelmet támasztották alá. Alperesek hiányolták, hogy a bíróság nem szerezte be a Győri Rendőrkapitányságon folyó büntetőeljárás anyagát, melyben a felperes a jelen ügyben adott nyilatkozatoktól eltérő, valótlan nyilatkozatokat tett. Az elsőfokú ítélet kizárólag a CMR fuvarokmány alapján állapította meg a feladó és az I. rendű alperes közötti jogviszony létrejöttét anélkül, hogy az említett felek egymás között ténylegesen megállapodtak volna a szerződés lényeges feltételeiben. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság kizárólag a valótlan tartalmú, az egyéb okiratokkal ellentétesen kitöltött CMR nyomtatványt tekintette ítélkezése alapjául szolgáló bizonyítéknak, az valójában a magyar adóhatóság megtévesztését szolgálta. Felhívták a figyelmet, hogy a felperes által kapott fuvarmegbízás a tényleges ország neve vevőt jelölte meg, ahová az árut szállítani kellett volna. Az I. rendű alperes ezt a címet kapta a beavatkozótól az egyedi fuvarozási megbízást tartalmazó okiratban. Ettől eltért a CMR fuvarlevélen megjelölt kiszolgáltatási cím, mely a X... cég telephelyét jelölte meg. Ez olyan bizonytalansági tényező volt, amit állítása szerint egy máig ismeretlen személy ki tudott használni az áru megszerzése érdekében. Az áru átszámlázását igazolja a büntetőeljárásban tett felperesi nyilatkozat is. A CMR nyomtatványok hamis tartalmának kérdésében a Kúria korábbi eseti döntéseiben már állást foglalt. Ez arra szolgál, hogy a számlákban feltüntetett gazdasági esemény valójában ne az azokban szereplő felek között valósuljon meg. A CMR nyomtatvány tartalma tehát ellentétes a valóságban létrejött szerződésekkel és a gazdasági eseményekkel, ezért nem képezheti a felperesi követelés jogalapját. Vitatták egyúttal a követelés összegszerűségét. Kérték figyelembe venni fellebbezésük kiegészítésében, hogy az Egri Törvényszék előtt a másik szállítmány ügyében indult perben hasonló tényállás mellett a bíróság a keresetet elutasította. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Hangsúlyozta a CMR fuvarlevél hitelt érdemlően igazolja, hogy mely felek között jött létre a fuvarozási jogviszony, ebben az I. rendű alperes tényleges fuvarozóként vett részt, felelős az áru teljes elvesztéséért, tekintettel arra, hogy a címzett részére a CMR fuvarlevélen megjelölt helyen az árut nem szolgáltatta ki. Az elsőfokú bíróság bizonyítási teherrel kapcsolatos helyes tájékoztatása ellenére az I. rendű alperes nem igazolta, hogy az áru elhagyta az országot. Az eredeti kiszolgáltatási helyhez képest más címzettnek történő kiszolgáltatásra nem a rendelkezésre jogosult utasítása alapján került sor, így a fuvarozó nem mentesülhet az áru elvesztésének következményei alól. A bíróság a bizonyítandó tényekről adott tájékoztatása ellenére az alperesek nem bizonyították, hogy miben áll a CMR fuvarlevél hamis tartalma. Megjegyezte, a CMR Egyezmény
42. cikke kimondja, a fuvarlevél szabálytalansága nem érinti a fuvarozási szerződés létét, sem annak érvényességét. Az alperesek a CMR fuvarlevéllel szemben nem tudták bizonyítani, hogy az I. rendű alperesnek nem az ott megjelölt feladó és nem az ott megjelölt árut, továbbá nem az ott megjelölt címzetthez adta át fuvarozás céljából. A beavatkozó nyilatkozatai kapcsán megjegyezte, az olyan állítást nem tett, olyan bizonyítékra nem hivatkozott, amely alkalmas lenne az alperesek kimentésére. A beavatkozó sérelmezte, hogy a beavatkozás bejelentése ellenére az elsőfokú eljárásban érdemi nyilatkozat megtételét nem tette lehetővé számára a bíróság. Továbbra is kérte a büntetőügy iratainak beszerzését, és az oda csatolt okiratok, számlák beszerzését. Egyebekben csatlakozott az alperes által előadottakhoz. A fellebbezés alapos. A perben nem volt vitatott, hogy a felperes a perbeli jogvitában már alkalmazandó
43. évi V. tv. (Ptk.) 6:
44. §-a szerinti nemzetközi szállítmányozási szerződés alapján szállítmányozóként járt el, közvetlen megbízója a címzett szlovák cég volt, aki azonban a feladó felé az áru ellenértékét korábban már megfizette, ezért a hozzá meg nem érkezett, számára elveszettnek minősülő áru tekintetében károsult. A felperes szállítmányozóként a saját nevében a megbízó javára a küldemény továbbításával kapcsolatos szerződés megkötésére volt köteles, és közvetlen kontraktuális kárfelelősséggel tartozott a károsodott megbízója felé (Ptk. 6:
45. §