Gf.30353/2017/5 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.353/2017/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla a ... Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Hargittay Szabolcs ügyvéd) által képviselt felperes neve, felperes székhelye (ország neve) szám alatti székhelyű felperesnek – a ...Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Németh Viktória ügyvéd) által képviselt alperes neve, alperes székhelye szám alatti székhelyű alperes ellen nemzetközi fuvarozási szerződésből eredő követelés iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
2. október
3. napján kelt 8.G.21.230/2017/
4. számú ítélete ellen az alperes által
5. sorszámon előterjesztett fellebbezésre tekintettel lefolytatott másodfokú eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem érintett részét úgy tekinti, hogy a bíróság az alperes viszontkeresetét is elutasította. Megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja és az alperes által fizetendő elsőfokú perköltség összegét 517.300,- (Ötszáztizenhétezer-háromszáz) forintra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A peres felek másodfokú eljárási költségeiket maguk viselik. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS Az alperes megrendelésére a felperesi fuvarozó
6. augusztus
7. és november
8. között több alkalommal végzett nemzetközi árufuvarozást, melyek 16 számlán, összesen 14.800 euró összegben kiszámlázott díját az alperes elmulasztotta megtéríteni. A pert megelőzően a felperes fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett a teljes összegű követelésre. A fizetési meghagyásos eljárás alperesi ellentmondás folytán perré alakult. Az alperes ellentmondásában bejelentette, hogy a jogosult követelését mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatja. A felperes 14.800 euró és járulékaira tartotta fenn perbeli keresetét, nemzetközi árufuvarozásból eredő fuvardíj címén, a pertárgyértéket 4.586.667,- forintban jelölte meg. A peres eljárás során a perben kitűzött első tárgyalást megelőzően az alperes 13.200 euró részteljesítést eszközölt, a felperes követelését ennek erejéig elismerte. A
9. novemberében teljesített, per tárgyát képező két utolsó fuvarozás összesen 1.600 euró díja tekintetében azonban érdemi ellenkérelmet terjesztett elő. E körben előadta, hogy a lengyel címzett részére két a fuvarteljesítést összesen 3 napi késedelemmel hajtotta végre a felperes, ezért a címzett, vevő vele, mint eladóval szemben 3.700 euró kötbért érvényesített. Ennek felperesre történő továbbhárítását jelentette be akként, hogy 1.600 euró felperesi követelés tekintetében kérte a kereset elutasítását, míg további 1.600 euró erejéig viszontkeresettel élt szerződésszegésből eredő kártérítés címén. Hivatkozott a CMR egyezmény
10. cikk
11. és
12. pontjaira. Az időközi részteljesítésre tekintettel a felperes keresetét leszállította a még meg nem fizetett 1.600 eurónyi fuvardíjra, valamint a késedelmesen teljesített díjak után számított 605 euró tőkésített késedelmi kamatra, továbbá ezen összegek járulékaira. Felperes nem vitatta a perbeli fuvarfeladat késedelmes teljesítését, és azt sem, hogy ezzel kapcsolatban 3.700 euró kötbérfizetési kötelezettsége keletkezett alperesnek. Álláspontja szerint azonban a fuvarozási szokásokra tekintettel legfeljebb napi 100 euró összegű kártérítés tekinthető reálisan elfogadhatónak. Ennek megfelelően 300 euró erejéig ismerte el a felperes ellenkövetelését, míg ezt meghaladóan kérte keresetének helyt adást, valamint a viszontkereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 605 eurót, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte továbbá az alperest 756.660,forint részperköltség megtérítésére, és rendelkezett a felperes javára illetékmérséklés folytán visszatéríthető illetékről is. Indokolásában abból indult ki, hogy 14 fuvarteljesítés ellenértékét csak a perré alakult eljárásban, 209 nap késedelemmel egyenlítette ki az alperes, mely után a felperes által helyesen felszámított, összesen 605 euró összegben még tőkésített késedelmi kamattartozása állt fenn. A bíróság a kereset további részét azért találta megalapozatlannak, mert az alperes eredményesen érvényesített kártérítési igényt az utolsó két fuvardíjjal szemben. A késedelmes teljesítést a felperes sem vitatta, egyebekben pedig az alperes hitelt érdemlően igazolta a 3.700 eurónyi kötbér vevő részére történő megfizetését. A fuvarozói kártérítési felelősség azonban a CMR egyezmény szabályaira tekintett korlátozott, az nem lehet több, mint maga a fuvardíj összege, ez jelen esetben 2x800 euró. A bíróság az alperes igényérvényesítését is megalapozottnak találta 1.600 euró erejéig, mely – szóhasználata szerint – „elenyésztette” a fuvardíj megfizetése iránti keresetet. Ennek megfelelően a kölcsönös marasztalást mellőzve, 605 eurót meghaladóan keresetet elutasító rendelkezést hozott. Az alperesre terhelt elsőfokú részperköltség számítása során – indokolása szerint – figyelembe vette a felperes és alperes által előlegezett kereseti és viszontkereseti illetéket. Az ügyvédi munkadíj megállapítás során abból indult ki, hogy a perrel érvényesített kereseti követelés 89%-át illetően a felperes lett pernyertes. Mindezek alapján az alperest 121.660,- forint illeték, valamint 500.000,- forint + áfa ügyvédi munkadíj (mindösszesen: 756.660,- forint) megfizetésére kötelezte felperes javára. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak részbeni megváltoztatását és a perköltségviselés alóli mentesítését. Másodlagosan az ügyvédi munkadíj címén terhére megítélt (500.000,- forint + áfa) tekintetében kérte a perköltség leszállítását arra hivatkozással, hogy csak 13.200 eurónyi követelést illetően tekinthető a felperes pernyertesnek. Ennek 5%-ához igazodóan kérte másodlagosan az általa fizetendő perköltség leszállítását. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Kérte figyelembe venni a jóhiszemű, célszerű pervitellel kapcsolatban felmerült ügyvédi tevékenységhez igazodó díjigényt, másrészt az alperes rosszhiszemű perelhúzó magatartását, késedelmes időközi teljesítését, mely jelentősen elhúzta a pert. A 10 hónapos pertartamhoz képest álláspontja szerint az elvégzett jogi képviselői tevékenységgel arányban áll az elsőfokú bíróság által megítélt perköltség mértéke. A fellebbezés részben alapos. A perben nem vitatott tényállás, hogy a 14.800 euró megfizetésére (4.586.667,- forint) irányuló fizetési meghagyással szemben az alperes teljes egészében ellentmondással élt, a követelés jogalapját és összegszerűségét ekkor még teljes egészében vitatta. Ebből kiindulva tehát az – utólagos önkéntes teljesítés ellenére – 13.200 euró követelés tekintetében is a perre okot adott, ezen összegre nézve is pervesztesnek minősül. A Pp.
13. §