SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.042/2018/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Bihari Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Bihari Krisztina) által képviselt felperesnek - a dr. Bohács Zsoltügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és egyéb követelés iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
- november
- napján kelt 6.P.21.395/2017/
- számú részítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - a fellebbezést tárgyaláson kívül elbírálva - meghozta a következő részítéletet: Az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az alperes jogelődje, a (alperesi jogelőd neve) Zrt. (a továbbiakban: alperes) és a felperes
- június
- napján (kölcsönszerződés száma). számmal jelölt deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek egymással, amely alapján az alperes 1 300 000 Ft kölcsönt folyósított a felperesnek az (gpjmű frg.rszm.-a) frsz-ú, PEUGEOT 206 típusú gépjármű megvásárlása céljából. A kölcsönszerződés részét képezte az alperes (Üzletszabályzat
- száma). számú üzletszabályzata (a továbbiakban: Üsz.), amely egyebek között az alábbi - jelen jogvita és a fellebbezés elbírálása szempontjából releváns - rendelkezéseket tartalmazza. III.7.: „Amennyiben az elsődleges biztosíték opció, és az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb, úgy a kölcsönbevevő köteles a hitelező felszólítására - az eredeti feltételekkel egyező tartalommal - ismételt vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejártát követő 3 hónap." - III.9.: Amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni. -V.1.: „A Kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a Hitelező javára - Felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező mint a korlátozás jogosultja részére küldje meg". A peres felek a kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg biztosítéki célú adásvételi szerződést kötöttek, és az alperes javára opciós jogot alapítottak a kölcsönösszegből vásárolt gépjárműre. Az opciós szerződés
- pontja szerint a hitelező a vételi jogot a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbevevő maradéktalanul nem teljesítette. A felek a vételi jog biztosítására az opciós joggal terhelt gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat is kikötöttek (szerződés
- pont). Az opciós szerződés
- pontja a vételi jog gyakorlásának feltételeit rögzíti, amely szerint az alperes a vételi jogát abban az esetben gyakorolhatja, ha a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontban - az esedékességet követő 15 napon belül - akár részben, vagy egészben nem tesz eleget valamely fizetési kötelezettségének, továbbá ha a kölcsönszerződés bármely oknál fogva felmondásra kerül. Az alperes a
- március
- napján kelt levelében bejelentette, hogy vételi jogával él, és a szerződést
- április
- napjára felmondta. A felperes keresetében az (Üzletszabályzat
- száma). számú üzletszabályzat III.
- pontja érvénytelenségének a megállapítását kérte, valamint az alperes kötelezését a kölcsön felhasználásával vásárolt gépkocsi törzskönyvének, és az alperes javára bejegyzett opciós jog törléséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatnak a kiadására. Kérelme indokaként előadta, az Üsz. III.
- és az opciós szerződés
- pontjai érvénytelenek, mert az
- évi IV. tv. (a továbbiakban: 1959-es Ptk.)
- §
(2)bekezdésébe ütköznek, illetve a III.
- pont tisztességtelen kikötést tartalmaz. Hangsúlyozta, miután a gépkocsit terhelő, alperes javára alapított opciós jog gyakorlására nyitva álló 5 éves határidő lejárt, az alperesnek már nincs jogcíme a törzskönyv birtokban tartására. Hivatkozott továbbá az opciós szerződés
- pontjának érvénytelenségére is tisztességtelenség címén. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A törzskönyv kiadására irányuló keresettel szemben előterjesztett védekezése szerint a törzskönyv birtokban tartása nem a vételi jog, hanem a kölcsön atipikus biztosítéka, így az Üsz. III.
- pontja alapján mindaddig jogosult a törzskönyvet magánál tartani, amíg a felperes nem teljesíti valamennyi fizetési kötelezettségét. Ezt támasztja alá véleménye szerint - az Üsz.
- VI.
- pontja, valamint az a tény is, hogy az opciós szerződésnek nincs olyan rendelkezése, amely az opciós jog megszűnése esetére a törzskönyv kiadásának kötelezettségét írná elő. E körben más bíróság perbelivel azonos tárgyú ügyekben hozott határozataira, a Pénzügyi Békéltető Testület ajánlásaira, valamint a 326/
- (XII. 28.) Korm. rendelet
- §
(3)és
(4)bekezdésében foglaltakra hivatkozott. Utalt arra, hogy nem ért egyet a Kúria e tárgyban elfoglalt álláspontjával, azt kifejtett érvei alapján okszerűtlennek minősítette, hangsúlyozta, hogy az nem jogegységi határozat, így a bíróságokat nem köti. Kiemelte, mindemellett a törzskönyv birtokolásával a felperes rendelkezési jogot szerez a gépjármű felett, így az nem tudja a biztosítéki szerepet betölteni a teljes futamidő alatt. Viszontkeresetet terjesztett elő a felperessel szemben a kölcsönszerződés alapján fennálló követelésének a megfizetése iránt. Az elsőfokú bíróság részítéletével kötelezte az alperest az (gpjmű frg.rszm.-a) frsz-ú, PEUGEOT 206 típusú személygépkocsi törzskönyvének és a gépjármű-nyilvántartásba az alperes javára bejegyzett opciós jog törlésére irányuló hozzájáruló nyilatkozatnak a kiadására, valamint megállapította az Üsz. III.
- pontja érvénytelenségét. Határozatának a törzskönyv kiadására vonatkozó rendelkezését illetően kifejtette, a szerződéses szabadság elvéből következően a feleknek lehetőségük lett volna akként megállapodni, hogy a törzskönyv birtokban tartásának jogát a kölcsön visszafizetésének atipikus biztosítékaként kössék ki. A jelen esetben azonban a szerződéses rendelkezések megfogalmazása arra enged következtetni, hogy a felek a vételi jog biztosítékaként állapodtak meg abban, hogy a vételi joggal terhelt gépjármű törzskönyve az alperes birtokába kerül. Utalt arra, hogy az Üsz. III.
- pontjában írt, az ismételt vételi jog engedésére vonatkozó szerződési feltétel a perben alkalmazandó Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. tv. (a továbbiakban: 1959-es Ptk.)
- §
(2)bekezdésének kógens rendelkezését megkerülő kikötés, ezért érvénytelen. Miután pedig a vételi jog gyakorlására biztosított, a szerződéskötéstől számított 5 éves határidő eltelt, az alperesnek nincs jogcíme arra, hogy a törzskönyvet továbbra is birtokban tartsa. A részítélet ellen az alperes fellebbezett. Fellebbezésében az elsőfokú részítélet részbeni megváltoztatásával a törzskönyv kiadására irányuló kereset elutasítását, és az ehhez kapcsolódó perköltség fizetésére kötelező rendelkezés mellőzését kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy mind a szerződéskötéskor hatályos Üsz. III.
- pontja, mind pedig az annak helyébe lépő (üzletszabályzat
- száma). számú üzletszabályzat IV.
- pontja alapján csak akkor köteles a gépjármű törzskönyvét kiadni, ha a kölcsönbevevő valamennyi fizetési kötelezettségét teljesítette. A törzskönyv atipikus biztosítéki jellegének alátámasztásaként megismételte az elsőfokú eljárásban előadott védekezését. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes az opciós jog biztosítékaként tarthatta a birtokában a törzskönyvet, és miután az opciós joga az annak alapításától számított öt év elteltével megszűnt anélkül, hogy e jogát gyakorolta volna, nincs jogcíme a felperest, mint a gépjármű tulajdonosát megillető törzskönyv birtokában tartására. Az ítélőtábla előrebocsátja, az alperesnek (üzletszabályzat
- száma). megjelölésű üzletszabályzat rendelkezéseire vonatkozó fellebbezési hivatkozása olyan új hivatkozás, amely a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban érdemben nem vizsgálható. Mindezen túl a megjelölt üzletszabályzat rendelkezései a perbeli jogvita elbírálása szempontjából jelentőséggel nem bírnak, mivel az nem a szerződéskötéskor hatályos Üsz., hanem a (3 db egyéb üzletszabályzat megnevezése) megjelölésű üzletszabályzatok helyébe lépett. A jogvita elbírálása során tehát a szerződéskötéskor hatályos Üsz. rendelkezései tekintendők irányadónak. Amint azt az elsőfokú bíróság helyesen kifejtette, az alperes érvelésével szemben sem az opciós szerződésnek, sem a kölcsönszerződés részét képező alperesi üzletszabályzatnak nincs olyan rendelkezése, amely alátámasztaná az alperesnek azt az álláspontját, miszerint a törzskönyv birtokban tartása a kölcsönszerződés atipikus biztosítéka, ilyen következtetés nem vonható le az Üsz. alperes által hivatkozott V.
- pontjában foglaltakból sem. Önmagában az, hogy az opciós szerződés nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint az opciós jog megszűnésével az alperes köteles kiadni a törzskönyvet, még nem jelenti azt, hogy a törzskönyv birtokban tartásának joga nem minősülhet az opciós jog biztosítékának. Ezzel ellentétes következtetés nem vonható le az alperes által az ellenkérelmében hivatkozott Üsz. V.
- pontjában foglaltakból sem. Minderre tekintettel nincs jelentősége az alperes azon hivatkozásának, hogy a törzskönyv birtoklásával a felperes rendelkezési jogot nyer a gépjármű felett, mivel a felek nem úgy állapodtak meg, hogy a törzskönyv a kölcsönszerződés atipikus biztosítéka. Az Üsz. alperes által hivatkozott III.
- pontja - az opciós szerződés
- pontjával együttesen értelmezve azt - csupán annyit jelent, hogy ha a kölcsönbevevő teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a hitelező (az alperes) köteles kiadni a törzskönyvet. Nem jelenti azonban egyúttal azt is - az alperes értelmezésétől eltérően - hogy a hitelezőt csak akkor terheli a törzskönyv kiadásának kötelezettsége, ha a kölcsönbevevő maradéktalanul teljesítette fizetési kötelezettségeit. A fizetési kötelezettségek teljesítése - az Üsz. III.
- pontjának nyelvtani értelme szerint - csak azon esetek egyikét szabályozza, amikor a hitelező nem tagadhatja meg a törzskönyv kiadását. Nem vonható le azonban az érintett kikötés megfogalmazásából az a következtetés, hogy akkor is jogosult lenne azt magánál tartani, ha az e jogosultság alapjául szolgáló vételi joga megszűnt. Az alperes az opciós szerződés
- pontja alapján vételi jogát a szerződéskötéstől számított 5 éven belül gyakorolhatta. Ehhez képest a
- március
- napján kelt levelében tett erre vonatkozó nyilatkozata elkésett, így az opciós jog az annak alapításától számított öt év elteltével megszűnt anélkül, hogy az alperes e jogát gyakorolta volna, nincs tehát jogcíme a törzskönyv birtokban tartására, annak kiadását nem tagadhatja meg. Helytálló az az alperesi érvelés, hogy a Kúria Pfv.V.21.971/2015/
- számú ügyben hozott határozata olyan eseti döntés, amelynek alkalmazása a bíróságok számára nem kötelező. Nem ért egyet azonban az alperesnek azzal a hivatkozásával, miszerint a Kúria hivatkozott ítélete okszerűtlen következtetésen alapulna. Épp ellenkezőleg, az ítélőtábla mindenben osztja a Kúria álláspontját, nevezetesen, hogy a felek megállapodásának irányadó rendelkezései, azaz az Üsz. III.
- és V.
- pontja, valamint az opciós szerződés
- pontja rendelkezéseiből is az a következtetés vonható le, miszerint egymásra épülő kötelezettségként csak az opció, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom kikényszeríthetősége érdekében került a törzskönyv a hitelező alperes birtokába. Az alperes által hivatkozott más bíróságok által egyedi ügyekben hozott döntések és a Pénzügyi Békéltető Testület ajánlása a perbeli jogvita elbírálása szempontjából közömbös, azok a jelen perben eljáró bíróságot nem kötik. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról és a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
- (XII. 28.) Korm. rendelet alperes által hivatkozott
- §
(3)és
(4)bekezdései csupán arra vonatkozóan tartalmaznak rendelkezést, hogy a közlekedési igazgatási hatóság mind a gépjármű tulajdonosa, mind a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfél kérelmére dönt a jármű forgalomból történő kivonásáról és tehet egyéb - ott megjelölt intézkedéseket, emellett meghatározza, ki tekinthető a törzskönyvvel jogszerűen rendelkezni jogosultnak. Arra vonatkozóan azonban nem ad eligazítást, meddig tarthatja a jogosult a törzskönyvet a birtokában, illetve mikor, kinek és milyen feltételek teljesülése esetén köteles azt kiadni. Ebből következően a jelen jogvita mikénti elbírálása szempontjából nem bír jelentőséggel. Mindennek nem mond ellent az alperes által hivatkozott 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 100. §
(4)bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kell tekinteni egyebek között azt a pénzügyi intézményt, amelynél a törzskönyvet a jármű tulajdonosa pénzügyi követelés fejében letétbe helyezte, feltéve, hogy ez a rendelkezési jogot megalapozó okiratból megállapítható. Az alperes által hivatkozott Kormányrendelet sem biztosítja ugyanis a hitelezőnek a törzskönyv letéti őrzésének jogát önmagában azon az alapon, hogy a gépjármű vételárát vagy annak egy részét a gépjármű tulajdonosa a hitelező által nyújtott kölcsönösszegből egyenlítette ki. A törzskönyv biztosítéki célú letétbe helyezésének alapja a felek erre vonatkozó megállapodása lehet, amely megállapodás tartalma dönti el, hogy a hitelező milyen feltételekkel és meddig tarthatja letéti őrzésében a törzskönyvet. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletének fellebbezéssel érintett rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes a fellebbezéséhez kapcsolódó fellebbezési eljárási illetéket lerótta, azt a jogorvoslati kérelme sikertelenségére tekintettel viselni köteles, míg a pernyertes felperesnek a fellebbezési eljárással kapcsolatban igazolt költsége nem merült fel, így másodfokú perköltség viseléséről az ítélőtáblának nem kellett rendelkeznie. Az ítélőtábla a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján bírálta el a fellebbezést tárgyaláson kívül. Szeged,
- március
- Dr. Szeghő Katalin sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró Dr. Lengyel Nóra sk. táblabíró