Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.020/2013/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Cserjési Gábor ügyvéd (fél címe 1) által képviselt S... B... (felperes címe) felperesnek a dr. Tóth László ügyvéd (....) által képviselt alperes neve (....) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- október
- napján kelt, 31.P......./2010/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (Tízezer) forint másodfokú perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 84.000 (Nyolcvannégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 60.000 forint perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 63.000 forint illetéket. A tényállás szerint a felperes
- május
- és
- július
- között az alperesnél,
- augusztus
- és
- augusztus
- között az azonos tulajdonosi érdekeltségi körbe tartozó G... Kft-nél állt alkalmazásban, mint technikus. A munkaköri leírása szerint felelősséggel tartozott a tulajdonos, az ügyvezető és a biztonsági igazgató által szóban meghatározott feladatok végrehajtásáért. Az alperes ügyvezetőjének a felkérésére a felperes
- augusztus 17., október
- és 19.,
- november 9.,
- január 18.,
- április
- és augusztus
- napján saját gépével fényképeket készített a cégcsoport érdekeltségi körébe kaszinó, szerencsejáték és borpince helyszíneken, ahová több alkalommal az ügyvezető szállította személygépkocsival. Az elkészült képek, amelyeket a felperes az ügyvezetőnek vagy a cég másik munkatársának adott át reklám és marketing céllal jelentek meg a cégcsoporthoz kapcsolható, de nem az alperes által üzemeltetett c....hu, e....hu, illetve c....hu honlapokon. A megjelenés után a felperes munkáltatóitól nem kapott ellenértéket, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnése alkalmával készült okiratban úgy nyilatkozott, hogy a G... Kftvel szemben semmilyen követelése nincs. A felperes keresetében kérte az alperest kötelezni a megjelölt honlapokon a hozzájárulása nélkül, jogosulatlanul megjelent fényképek felhasználásáért 1.050.000 forint kártérítés és
- november
- napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamatának a megfizetésére, valamint kérte eltiltani a további felhasználástól. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a honlapokat nem ő üzemelteti, másrészt arra, hogy a képek a munkaviszony keretében készültek, aminek megszűnésekor a felperes kijelentette, hogy abból eredően nincs követelése. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes készítette és adta át az alperes ügyvezetőjének a fényképeket, amik a szerzői jogról szóló
- évi LXXVI. törvény (Szjt.)
- §
(2)bekezdés i) pontja szerint fotóművészeti alkotásnak minősülnek, amelyek a reklámüzenetet hordozva a sérelmezett honlapokon megjelentek. Ennek ellenére - noha a képek internetes megjelenítése az Szjt.
- és
- §-ai szerint felhasználásnak minősül - eredményesnek találta az alperes hivatkozását arra, hogy a megnevezett honlapokat nem ő üzemelteti, ezért vele szemben a felperes jogszerűtlen felhasználás alapján kártérítést nem igényelhet. Kifejtette, hogy a cégek közötti tulajdonosi összefonódás ugyanis nem szünteti meg az elkülönült jogi személyiséget, nem ad alapot az alperessel szembeni perlésre, önmagában a fényképek fizikai átvétele pedig nem tekinthető felhasználásnak, szerzői jogsértést nem valósíthat meg, így a kereset nem foghatott helyt. Emellett az elsőfokú bíróság kitért a felhasználás körében tett felperesi előadások ellentmondásaira és összevetve a megszüntető nyilatkozattal, illetve a meghallgatott tanúk vallomásával arra a következtetésre jutott, hogy a felek között nem volt megállapodás az ellenértékre, ez csak a munkaviszony megszűnését követően merült fel a felperes részéről, azonban nem tudta bizonyítani, hogy a felhasználás jogosulatlan lett volna. Az elsőfokú bíróság osztotta továbbá azt az alperesi álláspontot is, miszerint a felperes azzal, hogy reklám felhasználású képeket készített, nem lépte túl a technikusi munkakörét, nem az alperestől független szabadidős tevékenységet folytatva készítette a képeket, hanem a munkájának céljához kötötten, ezért alkalmazható az Szjt.
- §-a. Ekként az elsőfokú bíróság a jogosulatlan felhasználásra, és az ezen, mint károkozó magatartásból eredő kártérítésre irányuló keresetet az Szjt. és a Ptk. 86., és
- §ai alapján elutasította. A felperes fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, annak megváltoztatásával a keresete szerinti döntés meghozatalát kérte. Előadta, hogy az alperes akkor járt volna el helyesen, ha a felkérésére elkészített, részére átadott képek kapcsán tisztázza, hogy azokat munka- vagy polgári jogi jogviszony keretében kívánja felhasználni és erre szerződést köt a felperessel, tehát neki kellett volna bizonyítania, hogy a felhasználás jogszerű volt. Álláspontja szerint az átengedés ingyenessége kifejezett akaratnyilvánítása nélkül nem vélelmezhető. A képek munkaidőn kívül készültek, erre az időre sem bért, sem túlóra díjat vagy egyéb ellenértéket nem kapott, és a fényképezés egyébként sem tartozott a munkaköri kötelezettségei körébe, a felek ezt a speciális ismerteket igénylő tevékenységet az „egyebekbe" nem érthették bele. Kifejtette, miszerint az igényérvényesítési késedelem nem róható a terhére, mivel az alá-fölérendeltség miatt teljesen életszerű és megszokott, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt a munkahely elvesztésétől való félelem miatt nem lép fel a munkáltatóval szemben, hanem igényt csak annak megszűnése után támaszt. A fotók nem vitásan valóban más, de ugyanazon tulajdonosi érdekeltségbe tartozó jogi személyek honlapjain kerültek felhasználásra, azokat azonban az alperes adta át nekik, így a felperes megkérdezése nélküli átengedés következményeit is neki kell viselnie, hiszen a tényleges felhasználók hihették azt, hogy az alperes és a felperes megállapodtak egymással. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult, annak helyes indokaira tekintettel. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének f) pontja alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság kellően feltárt tényállás alapján a jogszabályok megfelelő alkalmazásával jutott arra következtetésre, hogy a szerzői jogsértés bizonyítatlansága miatt a felperes kártérítési igénye nem alapos. Döntésével és nagyobb részt annak indokaival is egyetértett a másodfokú bíróság. Az elsőfokú bíróság helyesen ítélte meg, hogy a felperes által készített fotók az Szjt. 1. §
(2)bekezdés i) pontjára tekintettel szerzői jogi védelem alatt állnak, azt utóbb az alperes sem vitatta. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt kizárólagos jog illeti meg {Szjt. 16. §
(1)bekezdés}, amely abszolút jellegű, a mű minden felhasználására és a felhasználás engedélyezésére a szerző jogosult, mindenki más köteles a jogsértéstől tartózkodni. Arra is helyesen mutatott rá, hogy a kizárólagos jogának megsértését állító felperesnek a Pp. 164. §
(1)bekezdése értelmében a perben azt kellett bizonyítania, hogy a perbeli fényképeket az alperes jogellenesen felhasználta. Az Szjt.
- §-ában példálózó jelleggel felsorolja a felhasználások legfontosabb eseteit, jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet {Szjt.
- §
(6)bekezdés}. Megállapítható volt a perben, hogy a felperesi fényképek az interneten keresztül elérhetőek, perben nem álló harmadik személyek által üzemeltetett centralcasino.hu, esterhazypince.hu, illetve ciaoamico.hu honlapokon megtalálhatóak, amivel megvalósult az Szjt.
- § d) pontjának megfelelő felhasználás, azonban alappal hivatkozott arra az alperes, hogy a más jogi személyek által tanúsított magatartás alapján az alperes kárfelelőssége nem állapítható meg. Nem az alperes valósította meg a művek jogellenes felhasználását, így a jogsértő magatartás hiányában a felperes az Szjt.
- §
(2)bekezdése szerinti kártérítést az alperestől nem követelhet. Nem lehetett azt az egyébként kétségbe nem vont körülményt sem a felperes javára értékelni, hogy a felhasználó cégek az alperesi cégcsoportba tartoznak vagy, hogy milyen módon kerültek hozzájuk az érintett fotók. Ez a kérdés akkor merülhetne fel, ha a felperes a honlapokat üzemeltetőkkel szemben támasztana igényt. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el a keresetet. Minthogy az alperes jogellenes magatartása nem volt megállapítható a fentiek szerint, szükségtelen állást foglalni abban a kérdésben, hogy a fotók munkaviszonyban vagy azon kívüli keletkeztek-e. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)belekezdése szerint helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében a felperes köteles megfizetni az alperesnek a másodfokú eljárással felmerült költségét, ami a képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját foglalja magában. Ennek meghatározásánál a másodfokú bíróság a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-a szerint járt el. A felperes részére engedélyezett illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték megfizetéséről a másodfokú bíróság a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(1)és
(3)bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
- június
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Pullai Ágnes s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: . Békefiné dr. Mózsik Tímea s.k. bíró