Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.423/2017/5/II. A Fővárosi Ítélőtábla a felperes neve Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: felperes neve) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a (jogtanácsos neve) jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyes adat kezelésének megsértése miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 19.P.25.285/2016/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő r é s z í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes személyes adatok védelméhez való jogát azzal, hogy a
- szeptember 15én kelt 14911/
- ügyiratszámú, a felperes személyes adatait tartalmazó levelet megküldte ... részére is. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a
- október
- napján kelt felperesi levélben érvényesített tiltakozási jogot vegye figyelembe, továbbá a birtokában lévő 14911/
- ügyiratszámú levélből felperes neve nevét és címét törölje. A per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes magántitokhoz fűződő joga megsértésének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránti keresetét elutasító rendelkezését helybenhagyja. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. A peres felek másodfokú költségét 15.000 - 15.000 (Tizenötezer-tizenötezer) forintban állapítja meg. A részítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, egyúttal kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 30.000 forint perköltséget, továbbá felhívta, hogy a NAV Középmagyarországi Regionális Adó Főigazgatósága külön felhívására fizessen meg az államnak 36.000 forint illetéket. Határozatának indokolásában hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §
- és
- pontjára, az
- §
(1)bekezdésére, a 6. §
(1)bekezdésére, a
- §-ára és
- §-ára, a
- §-ára, valamint a
- §-ára, továbbá a Ptk. 2:
- §-ára, a 2:
- § e) pontjára, és 2:
- §-ára valamint a 2:
- §-ára és a 2:
- §-ára Tényként állapította meg, hogy a felperes és ... számtalan alkalommal,
- évben is több ízben olyan közös közérdekű adatigénylés és közérdekű bejelentés iránti írásbeli kérelemmel fordultak az alperes felé, melyekben mindkettejük neve és lakcíme is szerepelt. A felek között peres eljárás is folyamatban van, melyben szintén közös személyes adatkezelésére került sor. Álláspontja szerint az alperes az Infotv.
- §
(2)bekezdése alapján jogszerűen kezelte a felperes és ... személyes adatait, mivel nevezettek a közérdekű adatigénylési kérelmeik során kvázi az alperesi adatkezeléshez hozzájárultak. Az alperes az Infotv. 29. §
(1)bekezdése alapján nem sértette meg az Infotv. rendelkezéseit, amikor a felperes és ... személyes adatait az adatigénylésre előírt határidőben, azaz egy éven belül kezelte. A közérdekű adatigényléssel kapcsolatos kérelmeket a felperes és ... közös kérelemként egyazon iratban terjesztették az alpereshez, így a közös adatkezelés az alperes részéről a jogszabályban előírtaknak megfelelő volt. Mindezek alapján az alperes nem valósított meg jogellenes magatartást azzal, hogy a felperes nevét és lakcímét is tartalmazta a ... részére megküldött levél, az adatkezelése nem ütközött az Infotv. vonatkozó rendelkezéseibe. Jogellenes állapot hiányában nem sérült a felperes magántitka és az emberi méltósághoz fűződő személyiségi joga sem. Kiemelte azt is, hogy a keresetlevelet tanúként ... is aláírta, így az nyilvánvaló és köztudomású tényként kezelhető, hogy a felperes és ... egymás személyes adatait ismerik, ebből kifolyólag az alperes által írt levél személyes adatokra vonatkozó tartalma nem képezheti a felperes magántitkát ... előtt. Szükségtelennek tartotta ... tanúkénti kihallgatását, így az erre vonatkozó felperesi bizonyítási indítványt mellőzte. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. Az alperesi jogtanácsos munkadíját a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet alapján mérlegeléssel állapította meg. Az ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel, melyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését indítványozta azzal, hogy a másodfokú bíróság utasítsa az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára. Másodlagosan kérte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekintse, azt teljes egészében változtassa meg és a felperes elsődleges keresetének adjon helyt. Kérte, hogy az ítélet indokolásából az általa megjelölt részeket mellőzze. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlan és jogszabálysértő. Iratellenesen tartalmazza az indokolás
- oldal második és harmadik bekezdésében foglaltakat, a tárgyalási jegyzőkönyv alapján ilyen következtetés nem volt levonható. Az alperes nyilatkozata szerint is legfeljebb két beadvánnyal kapcsolatban lehetett volna megállapítani, hogy ... együtt az alpereshez fordult. A Kaposvári Járásbíróságtól, valamint a Kaposvári Törvényszéktől beszerzett ítéletek nem bírnak jelentőséggel, illetve azok beszerzése sértette a Pp.
- §
(1)bekezdését. Nincs annak jelentősége a perbeli jogvita elbírálása során, hogy ... közös beadványban mikor fordultak az alpereshez közérdekű adat kiadása iránt, vagy közérdekű bejelentéssel, mivel az alperesnek a személyes adatainak kezelésével kapcsolatos eljárása egy év után befejeződik. ... közösen előterjesztett közérdekű adatigénylésével kapcsolatos, jogszabályban biztosított korlátozott körű személyes adatkezelés nem jogosította fel az alperest arra, hogy az adatkezelés célját túllépve, jogellenesen a nevét és címét ... közölje, továbbá a neki írt levél tartalmát ... is megismertesse. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság bizonyítás elrendelése nélkül, hivatalból vizsgálta a keresetlevélen szereplő aláírásokat. Az azon tanúként szereplő ... aláírása nem köztudomású tény és erről hivatalos tudomása sem lehetett a bíróságnak, továbbá köztudomású ténynek minősített tényről a feleket a Pp. előírásai ellenére nem tájékoztatta. A kereset elbírálása körében nincs annak jelentősége, hogy ... ismerte a nevét és címét, mint személyes adatait. A személyes adatokkal kapcsolatos jogszabálysértés ugyanis abban az esetben valósul meg, ha a törvényt az adatkezelő nem tartja be, ezen jogszabálysértés megállapíthatóságának nem feltétele, hogy az adatkezelő által elkövetett személyes adatsértés következtében harmadik személy olyan többlet adatokhoz jusson, melyeket korábban nem ismert. Kifogásolta, hogy ... tanúkihallgatását az elsőfokú bíróság indokolatlanul mellőzte, holott a tanú tudott volna arról nyilatkozni, hogy korábban milyen közérdekű adat kiadásokat kezdeményeztek az alperestől 2016. évben. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási jogszabályok megsértésével hozta meg az ítéletét. Nem vette figyelembe a 2017. január hó 18. napján kelt eljárás szabálytalansága miatti kifogásában foglaltakat. A 3. sorszámú végzésben nem oktatta ki az Infotv. 22. §
(2)bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettségére az alperest, majd a per állásához képest nem alkalmazta a Legfelsőbb Bíróság 1/
- (VI. 24.) PK véleményében foglaltakat. Az alperes elektronikus úton előterjesztett ellenkérelmének 1-
- sorszám alatti mellékleteit papír alapon nem kézbesítette részére, ezen felül nem tett eleget a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének, a felperest terhelő perköltség, valamint az illeték mértéke vonatkozásában. E körben előadta, hogy a
- sorszámú,
- május hó
- napján kelt keresetkiterjesztése feltételes kereset volt, ezt a kereseti kérelmét második és nem másodlagos kereseti kérelemként azzal a feltétellel terjesztette elő, ha helyt adással a bíróság az elsődleges kereseti kérelmét elbírálja. Mindebből következően a keresetnek nem volt tárgya az elsődleges kereset elutasítására tekintettel a második kereseti kérelme, így ténylegesen az eljárás illetékmentes volt. Ezen kívül az alperes részére megállapított perköltséget eltúlzottnak tartotta. Az elsőfokú bíróság ítélete sértette az anyagi jogszabályokat is, szükségtelenül vizsgálta, hogy ... együtt az alperesnél korábban milyen közérdekű adat kiadása iránti eljárásokat kezdeményeztek és közérdekű bejelentéseket tettek. Az alperes nem tett eleget az Infotv.
- §
(2)bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettségének. Ezen felül nincs olyan jogszabály, amely lehetővé tenné a közfeladatot ellátó szerv számára, hogy természetes személytől közérdekű adatot igényeljen, továbbá, hogy az adatigénylési kérelmét egy beadványban több személyhez benyújtva, az egyik természetes személytől igényelt közérdekű adat kiadása iránti kérelemben a másik személyhez benyújtott közérdekű adat kiadása iránti kérelmet is megküldje és így azt nem illetékes személlyel is megismertesse. Az alperes alaptalanul hivatkozott az igényének bagatell jellegére, mivel az alperes professzionális adatkezelői apparátussal rendelkezve szándékosan sértette meg a személyes adatainak kezelését. Annak pedig nincsen jelentősége, hogy ... ismerte-e, vagy nyilvántartotta-e a személyes adatait az alperesi cselekmény elkövetése előtt. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben és kötelezze a felperest perköltség megfizetésére. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárása és ítélete a jogszabályi előírásoknak megfelelő. Tény, hogy felperes és ... közösen terjesztettek elő kérelmeket, melyet maga a felperes is elismert, így az adatokat az Infotv. 28. §
(2)bekezdése alapján jogszerűen kezelte, hiszen a felperes és ... hozzájárultak az úgynevezett közös adatkezeléshez. A közérdekű adatigénylése mind a felperes, mind ... felé irányult, nincsen olyan jogszabályi rendelkezés, amely tiltja, hogy ő is, mint közérdekű adatokat kezelő jogi személy közérdekű adatigényléssel éljen. Az adatkezelése miatt semmiféle sérelem, vagy hátrány nem érte a felperest, hiszen ... egymást és egymás személyes adatait a közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatos tevékenységük folytán ismerik. Az elsőfokú bíróság eljárása szabályt sem sértett, a keresetlevén szereplő tanú aláírásának figyelembevételének szükségességére már az ellenkérelmében hivatkozott. A fellebbezés részben megalapozott. A felperes által megjelölt eljárási szabálysértések az elsőfokú bíróság ítéletének érdemi felülbírálatát nem akadályozták. A felperes a 6. sorszám alatti beadványában az eljárás szabálytalansága elleni kifogást is előterjesztett, melyben sérelmezte, hogy a Pp. 126. §
(2)bekezdése ellenére a bíróság az első tárgyalásra szóló idézéssel nem kézbesítette részére a keresetlevelet, a
- és a
- sorszámú tájékoztató végzésben az ügy tárgyát is tévesen jelölte meg. A
- sorszámú végzésben továbbá a bíróság felhívta az alperest a személyazonosító igazolványa elhozatalára, holott ezzel nem rendelkezik, mivel jogi személy, így valójában a székhelye, a nyilvántartási száma, az adószáma, a fizetési számla száma és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójának a nevének a közlésére kellett volna felhívnia. A
- sorszám alatti végzésben ezeken túl hiányosan hívta fel a bizonyítási kötelezettségére. Sérelmezte, hogy a feleket felhívta arra, hogy tényállításaikat és bizonyítási indítványaikat 15 napon belül terjesszék a bíróság elé, holott azt már korábban előterjesztette, és az alperesi ellenkérelmek előterjesztése után lesz abban a helyzetben, hogy a további tényállításokat és bizonyítékot terjesszen elő. Az elsőfokú bíróság a
- sorszám alatti végzésével a
- sorszámú tájékoztató és a
- sorszámú, alperes részére megküldött elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó tájékoztató végzések bevezető részében szereplő per tárgyát kijavította, továbbá tájékoztatta a felperest, hogy a
- sorszámú végzés a Pp. szabályainak megfelelő „standard, vagyis általános jellegű tájékoztató" végzés, melyet a bíróság az idéző végzés mellett minden esetben megküld a peres feleknek. A fentiek alapján megállapítható volt, hogy a Pp.
- § szerinti eljárás szabálytalansága elleni kifogás vonatkozásában az elsőfokú bíróság a végzéseknek a per tárgyának a feltüntetése körében figyelembe vette a felperes eljárási kifogását, míg a
- sorszámú végzés tekintetében azt figyelmen kívül hagyta és ennek indokát is adta. A Pp.
- § előírásai ellenére azonban a Pp.
- §
(2)bekezdésében foglalt kézbesítési kötelezettség elmulasztását sérelmező felperesi kifogás figyelmen kívül hagyását még az ítéletében sem indokolta meg. Ezen eljárási szabálysértés azonban nem olyan jellegű, amely a Pp. 252. §
(2)bekezdése folytán a tárgyalás megismétlését tenné szükségessé. A bizonyítási kötelezettségre vonatkozó kioktatás hiányát sérelmező felperesi előadás körében a másodfokú bíróság megjegyzi, hogy a Pp. 3. §
(3)bekezdése alapján a bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményéről a feleket előzetesen tájékoztatni. Ezen tájékoztatásnak a per állásához képest egyediesítettnek kell lennie az 1/
- (VI. 24.) PK vélemény
- pontja alapján. Az alperes a védekezésben az adatkezelés jogszerűségére vonatkozóan olyan tényeket adott elő, melyek bizonyítása nem volt szükséges. Az általa e körben előadott védekezésének megítélése jogkérdés, így erre vonatkozóan bizonyítás lefolytatása az alábbiakban részletezettek szerint nem volt szükséges, ezért e körben az elsőfokú eljárás megismétlése nem volt indokolt. Az alperes a
- sorszám alatti érdemi ellenkérelmében hivatkozik a felperes által a fellebbezésében megjelölt 1-
- sorszám alatti mellékletekre. Azonban ténylegesen az alperes ezen beadványának benyújtásához használt űrlapon maga is kettő darab mellékletet tüntet fel, melyek egyike maga az ellenkérelem, a másik pedig a nyilatkozat, miszerint hozzájárul a tárgyalás elhalasztásához. A rendelkezésre álló adatok alapján nincsen további olyan irat a per irataihoz csatolva, amelynek a felperes általi megismerésének a Pp.
- §
(6)bekezdése szerinti biztosítása szükséges lett volna. A felperes által előterjesztett kereset vonatkozásában a másodfokú bíróság rámutat arra, hogy a felperes keresetlevelében előterjesztett keresetét a
- sorszám alatti beadványában „feltételesen megváltoztatta" és további kereseti kérelmeket terjesztett elő. A Pp. szabályozási rendszere nem ismeri a feltételes kereset előterjesztésének lehetőségét, azonban a
- §
(2)bekezdése szerint a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint kell figyelembe vennie a bíróságnak. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően úgy tekintette, hogy ténylegesen a felperes ilyen tartalmú kereseteket is előterjesztett. Ekként a felperes személyiségi jog megsértésével kapcsolatos igényeket is érvényesített, így az első fokú bíróság bíróság nem sértette meg a Pp. 3. §
(1)bekezdését azzal, hogy ezen kereseti kérelmeket is elbírálta. Az alperesi
- szeptember
- napján kelt 14911/
- ügyiratszámú levélben feltüntetett felperesi név és cím, valamint a levél tartalma személyes adatnak minősülnek az Infotv.
- §
- és
- pontjai alapján. A levél tartalma alapján a felperesre következtetés vonható le, így a nevén és címén kívül, annak tartalma is a felperes vonatkozásában személyes adatnak minősül. Az Infotv. II. Fejezet
- pontján belül az
- §,
- § szabályozza, hogy mely esetekben és milyen feltételek fennállása esetén kezelhető az érintett személyes adata. A jogszerű adatkezelés feltététele az is az Infotv.
- §-a alapján, hogy az kizárólag meghatározott célból, a jog gyakorlása és a kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Amennyiben az adatkezelés célja megszűnik, úgy a személyes adatok további kezelésére nincs lehetősége az adatkezelőnek, azokat törölnie kell. A perbeli esetben az alperes annak okán kezelte a felperes és ... személyes adatait, mert az érintettek közérdekű adatigényléssel, valamint közérdekű bejelentéssel éltek felé. Ilyen esetekben az Infotv.
- §
(2)bekezdése alapján az adatigénylő személyes adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az igény teljesítéséhez azok szükségesek, míg a 29. §
(1a)bekezdésében meghatározott mentesülési ok következtében, ezen az adatkezelés időtartama legfeljebb egy éves lehet. Ezen jogszabályhelyek tehát egy évig teszik azt lehetővé, hogy az adatkezelő kezelje az adatigénylő személyes adatait és csak a jogszabályban előírt célokból, amely a konkrét esetben az újabb adatigénylés esetén megtehető vizsgálatra irányulhatott volna. A célhoz kötöttség elvét így megsértette az alperes akkor, amikor a felperes személyes adatait, a nevét, címét eltérő célból kezelte, mivel azokat felhasználta arra, hogy az adatigénylés iránti kérelmet terjesszen elő az irányába. A
- §
- pontja alapján az adatok ilyen jellegű felhasználása is adatkezelésnek minősül. A személyes adat akkor is megőrzi ezen jellegét, ha az az érintetten túl más személy előtt már ismert. Az elsőfokú bíróság indokolásától eltérően így nem annak volt jelentősége a jogvitában, hogy a felperes személyes adatait ismerte-e, vagy sem ..., ahogy az sem bír relevanciával, hogy korábbi közérdekű adatigényléseiket mindkettőjük aláírták. Az érintetti jogokat az Infotv.
- §-a szabályozza. Ez alapján az érintett kérheti többek között az adatainak a törlését, megilleti továbbá az Infotv.
- §
(1)bekezdése szerinti tiltakozási jog is. A felperes ezen jogait érvényesítette, amikor a
- október hó
- napján kelt levelét eljuttatta az alpereshez. A felperes tiltakozása a nevének és a címének a levélből való törlésére irányult, és habár fentiek szerint az alperes adatkezelése jogellenes volt, a tiltakozást nem tekintette megalapozottnak. Az Infotv.
- §-a biztosítja a bíróság jogérvényesítési lehetőségét, míg a
- §
(5)bekezdése értelmében, ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt az adat törlésére, és az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére kötelezi. Mindezek alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes személyes adatok védelméhez fűződő jogát azzal, hogy a
- szeptember 15-én kelt 14911/
- ügyiratszámú, a felperes személyes adatait tartalmazó levelet megküldte ... részére is. A másodfokú bíróság a perben érintett személyes adatok, az alperes birtokában lévő levél vonatkozásában az adatok törlésére és a felperes korábbi tiltakozási jogának figyelembevételére kötelezte az alperest. Az alperesnek nem áll módjában a már elküldött levél bizonyos adatainak törlése, így nem kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla arra, hogy a ... részére megküldött levélből is ő törölje az érintett személyes adatokat. A másodfokú bíróság a fentiek szerint az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta. A magántitok sérelmére alapított felperesi kereset körében a Fővárosi Ítélőtábla megjegyzi, hogy a magántitok fogalmát jogszabály nem határozza meg. A gyakorlat szerint az olyan, kevesek által ismert adat, amelynek titokban tartásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. A felperes nevét, valamint címét ... egyértelműen ismerte, a korábbi közös adatigénylések, közérdekű bejelentések, valamint a jelen perben is hivatkozott pertársaság alapján. A levél tartalma, az hogy az alperes közérdekű adatigényléssel élt a felperes irányába, nem minősül olyan ismeretnek, amelynek titokban tartásához a felperesnek méltányolható érdeke fűződne. E körben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a jogsértés megállapításának, és egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának elutasítása vonatkozásában helybenhagyta a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint. A bíróság az egyéb kereseti kérelmek, tehát a személyiségi jog megsértésének megállapításához fűződő egyéb objektív jogkövetkezmények, valamint a szubjektív jogkövetkezmény, a sérelemdíj iránt előterjesztett felperesi kereset vonatkozásában nem határozott, ezért részítéletet hozott a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján, mivel ezen kereseti kérelmek vonatkozásában további tárgyalásra van szükség. Ezen kereseti kérelmek tárgyában az elsőfokú bíróságnak kell döntenie, ugyanis amennyiben a másodfokú bíróság határozna az egyéb jogkövetkezmények alkalmazása, valamint a sérelemdíj iránti igény megalapozottságáról, egyfokúvá tenné az eljárást. A másodfokú bíróság hangsúlyosan rámutat arra is, hogy a felperes kereseti kérelmét az objektív jogkövetkezmények alkalmazása körében pontosítani szükséges, ugyanis a 13. sorszám alatti beadványában objektív jogkövetkezményként Ptk. 2:51. §
- b)pontja szerinti eltiltás, és a Ptk. 2:51. §
- d)pontja szerinti jogsértő mivoltától való megfosztás alkalmazását kérte, míg a 15. sorszám alatti jegyzőkönyv első oldalán olyan nyilatkozatot tett, hogy a jogsértés megállapításán kívül további jogkövetkezmények alkalmazását is kéri, tehát abbahagyásra kötelezést, valamint elégtételadást. A 18. sorszám alatti beadványának 4. oldalán pedig úgy nyilatkozott, hogy a 2017. június 29-ei 15. sorszámú jegyzőkönyvben tett nyilatkozatát pontosítja. Mindezek alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy a felperes kereseti kérelme mely objektív jogkövetkezmények alkalmazására irányul. Amennyiben esetlegesen elégtételadást is kér, akkor szükséges megjelölnie kereseti kérelemként azt, hogy pontosan milyen jellegű elégtételadást kíván. A megismételt eljárásban az első fokú bíróságnak ezen felperesi nyilatkozat alapján kell az objektív jogkövetkezmények tárgyában határoznia. A részbeni hatályon kívül helyezésre tekintettel a másodfokú bíróság a peres felek költségét a Pp. 252. §
(4)bekezdésének megfelelően csupán megállapította, azok viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell majd határoznia. A Fővárosi Ítélőtábla a perköltség megállapítása körében a felperes által csatolt megbízási szerződést nem vette figyelembe, ugyanis azt a felperes, mint jogi képviselő is írta alá. A Pp. 75. §
(3)bekezdése szerint ha fél személyesen jár el, akkor részére munkadíj nem állapítható meg, de igényt tarthat a keresetkiesés megtérítésére. A perbeli esetben a PK
- számú állásfoglalás alkalmazandó, amely alapján a saját ügyében személyesen eljáró ügyvéd keresetkiesése összegének meghatározásánál egyrészt azt kell különösen figyelembe venni, hogy az ügynek más személy megbízásából való ellátása esetén milyen keresethez jutott volna, másrészt, hogy saját személyes ügyének ismerete munkamegtakarítással jár. Budapest,
- február
- . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovács Éva s.k. bíró