← Magyarország

Kfv.37688/2017/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban foglaltakkal teljesen megegyező áru szállítását írja elő, akkor a megfelelőséget kétség esetén kontrollálni kell. A felhívásnak nem megfelelő ajánlat érvénytelen. Azt, hogy a Döntőbizottság határozata jogszabálysértő, a perben már a felperesnek kell bizonyítania. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.688/2017/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
  2. Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  3. május 21én kelt 13.K.27.509/2016/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.509/2016/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000.- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 60.000.- (hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A Szigetszentmiklós Város Önkormányzata, mint ajánlatkérő
  6. augusztus 12-én a közbeszerzésről szóló
  7. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 122/A. § szerinti eljárást indított Szigetszentmiklós, ... Többcélú Intézmény II. ütemének (24 tantermes iskola, zeneiskola, főzőkonyha) első közbeszerzése kapcsán speciális oktatási eszközök beszerzése tárgyában. Az ajánlati dokumentáció rögzítette, hogy a szállítandó áruknak teljesen meg kell felelniük a megadott műszaki leírásnak. A szállítandó speciális eszközök részletes leírását és azok mennyiségét a dokumentáció
  8. számú melléklete tartalmazta. A határidőn belül három gazdasági szereplő nyújtott be ajánlatot, köztük a felperes. Az ajánlatkérő felperestől felvilágosítást kért a „Keyboard Yamaha PSR-E323” készülékkel kapcsolatban arról, hogy az miként felel meg az ajánlatkérő által megküldött beszerzési listában szereplő „Pianínó Yamaha” elnevezésű eszköznek. A felperes válaszában arról tájékoztatta az ajánlatkérőt, hogy az általa megajánlott „Keyboard Yamaha” termék a kiírásban szereplő „Pianínó Yamaha, stabil lábbal nem összecsukható” terméknek teljes mértékben megfelel, és a leveléhez csatolt egy az álláspontját alátámasztó „szakértői véleményt”, mely szerint a digitális pianínó kifejezés szinonimája az angolban a „keyboard” kifejezés, vagyis a keyboard valójában a digitális pianínónak felel meg. Az ajánlatkérő
  9. szeptember
  10. napján megküldte az összegzést az ajánlattevők részére, a felperest jelölte meg nyertes ajánlattevőként, és vele október 3-án a szállítási szerződést megkötötte. Felperes november 3-án az árut leszállította, azt az ajánlatkérő átvette, mint ahogy a 17.628.638.- forint vételárról kiállított számlát is. A fizetési határidő azonban eredménytelenül telt el, az ajánlatkérő teljesítés nélkül küldte vissza a számlát a felperesnek. Emiatt polgári per indult a felek között a Ráckevei Járásbíróságon vételár megfizetése iránt, amely a jelen felülvizsgálat tárgyát képező elsőfokú ítélet meghozatalának idején még csak első fokon zárult le 3.G.40.036/2015/
  11. számú ítélettel. A bíróság az önkormányzatot kötelezte a vételár és kamatai megfizetésére, az ítélet azonban fellebbezés okán nem lett jogerős. Mindezen közben Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) jogorvoslati eljárást kezdeményezett az alperes előtt, amelyet az alperes azért utasított el, mert a Jegyző nem minősül a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek. Ezért a Pest Megyei Kormányhivatal, mint hivatalbóli kezdeményező indított
  12. január
  13. napján a Kbt.
  14. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti jogorvoslati eljárást az alperes előtt. Előadta, hogy törvényességi felügyeleti eljárást folytatott az ajánlatkérőnél, ennek keretében
  1. január 27-én megtekintette a közbeszerzési eljárás dokumentumait ,és ekkor szerzett tudomást az általa feltételezett jogsértésről, melynek lényege, hogy az ajánlatkérő a Kbt.
  2. §
(1)bekezdését sértette meg azzal, hogy olyan ajánlattevőt hirdetett ki nyertesnek és kötötte meg vele a szerződést, akinek az ajánlatát érvénytelenné [5] [6] [7] kellett volna nyilvánítani. A nyertes ajánlattevő ajánlata ugyanis nem felelt meg teljes körűen az eljárást megindító felhívásban és dokumentációban foglaltaknak. Az alperes helyt adott a jogorvoslati kérelemnek és D.99/9/2016. számú határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 74. §
(1)bekezdés e) pontjára tekintettel a 63. §
(3)bekezdését, valamint a 63. §
(1)bekezdésre tekintettel a 67. §
(1)bekezdését is. Emiatt 600.000.- forint bírságot szabott ki az ajánlatkérővel szemben. Indoka szerint az ajánlatban szerepeltetett „Keyboard Yamaha PSR-E323” termék nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglalt feltételeknek, illetve a tíz részes geometriai testkészlet termék vonatkozásában az ajánlatból nem volt egyértelmű, hogy a készlet az előírtak szerinti valamennyi geometria alakzatot tartalmazza-e. A határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett, amelynek az elsőfokú bíróság helyt adott. A 12.K.27.082/2016/
  1. számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Előírta, hogy az alperesnek részletesen vizsgálnia kell a hivatalbóli kezdeményező tudomásszerzésének időpontját, pontosan feltárva, hogy a kezdeményező mikor, mely dokumentumok alapján jutott az információ birtokába. Vizsgálni kell a közbeszerzési eljárás iratanyagát abból a szempontból, hogy azt a hivatalbóli kezdeményező mikor vette át. Megállapította a bíróság, hogy a „Pianínó Yamaha, stabil lábbal nem összecsukható” változat volt az elvárás, azonban annak megítéléséhez, hogy a felperes ajánlatában szereplő „Keyboart Yamaha PSR-E323” termék megfelel-e a dokumentációban foglaltaknak, a pianínó, a keyboard és az elektronikus zongora (pianó) fogalmának a tisztázása, összevetése szükséges. A pianínó és a keyboard mennyiben felel meg egymásnak és miért. Amennyiben a felperes álláspontja nem elfogadható, annak mi az indoka. Az új eljárásban az alperes
  2. december
  3. napján meghozott D.946/8/
  4. számú határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt.
  5. §
(1)bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 74. §
(1)bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 63. §
(3)bekezdését és 67. §
(1)bekezdését. A jogorvoslati kérelem elkésettsége kapcsán kifejtette, hogy a hivatalbóli kezdeményező törvényességi ellenőrzése során az egyik ellenőrzési feladat kifejezetten a tárgyi közbeszerzési eljárás iratanyagának megtekintése volt. A kezdeményező és az ajánlatkérő egyezően adták elő, hogy az iratok megtekintésére
  1. január 27én került sor, ekkor jutott az ellenőrzést végző tudomására a jogsértés. Ezt támasztja alá az ellenőrzésről készül jegyzőkönyv, mint közokirat is. Bár a felperes csatolt egy
  2. június 30-ai bírósági tárgyalási jegyzőkönyvet, ahol az ajánlatkérő jogi képviselője úgy nyilatkozott, hogy tudomása szerint a kormányhivatal jogorvoslati eljárást fog kezdeményezni a Döntőbizottságnál, azonban a jogorvoslati eljárás megindítására akkor még nem került sor. [8] [9] A „Pianino Yamaha” termék körében rögzítette, azáltal, hogy a felhívásban az ajánlatkérő pianínó terméket jelölt meg, azt a szándékát fejezte ki, hogy olyan billentyűs terméket kíván beszerezni, amely kisebb, mint a zongora, de nem csak egy billentyűzetből áll, hanem a billentyűzet alatt szekrény is található. Mindezt alátámasztja az is, hogy a műszaki leírásban a termék megnevezése mellett megjegyzésként a „stabil lábbal nem összecsukható” szöveg került feltüntetésre, amely egyértelműen arra utal, hogy a hangszernek állandó, rögzített, stabil lábakkal kell rendelkeznie. Ehhez képest a keyboard egy angol fogalom, billentyűzetet jelent, ami - a hangszereket nézve tehát szerkezetileg egy billentyűzet, nincs szekrénye, különálló lábakra helyezhető. A keyboard felépítéséből következően digitális hangszer, még a pianínó lehet analóg (mechanikus) vagy digitális is. Az alperes ismételten hivatkozott a gyártó (www.yamaha.com) internetes honlapjára, ahol a pianínó és a „keyboard” címszó alatt, a hordozható billentyűs hangszerek között található a felperes által megajánlott termék. Az ajánlattevő által hivatkozott további honlapok, illetve kereskedői állásfoglalások a fenti elkülönítés cáfolatára nem voltak alkalmasak. Az ajánlatkérőnek a felperesi ajánlatot érvénytelenné kellett volna nyilvánítania. A „tíz részes geometriai testkészlet a testek belsejében elhelyezett felszínhálókkal” megnevezésű terméket érintően pedig azt állapította meg, hogy nem derült ki, hogy a felperesi ajánlatban szereplő készlet milyen geometriai alakzatokat tartalmaz. Erre vonatkozóan az ajánlatkérőnek hiánypótlást kellett volna kibocsátania, amire nem került sor. A kereseti kérelem [10] Felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását és a hivatalbóli kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését az alperes új eljárásra kötelezését, harmadsorban pedig az alperesi határozat megváltoztatását és a jogsértés hiányának megállapítását kérte. Felperes hivatkozott a hivatalbóli kezdeményezés elkésettségére, továbbá, hogy az általa megajánlott „keyboard” termék megfelelt az ajánlatkérői előírásnak, és az alperes ebben a körben sem tett eleget a bírósági ítéletben foglaltaknak. A geometriai testek tekintetében pedig egyrészt nem volt szükség hiánypótlásra, másrészt az alperes túlterjeszkedett a hivatalbóli kezdeményezés keretein. Az elsőfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy a bíróságnak figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  3. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  4. §
(4)bekezdésére, azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes a megismételt eljárásban eleget tett-e maradéktalanul az új eljárást elrendelő bírósági ítéletben foglaltaknak. Rögzítette, hogy az alperes felhívására a hivatalbóli kezdeményező és az ajánlatkérő egybehangzóan úgy nyilatkozott, miszerint a hivatalbóli kezdeményező első alkalommal
  1. január
  2. napján vette át az iratokat, ekkor jutott tudomására jogsértés. Ennek tényét az ellenőrzési jelentés
  3. oldala is egyértelműen tartalmazza. A Pest Megyei Kormányhivatal által Szigetszentmiklósi Polgármesteri Hivatalnál tartott célellenőrzéséről készült PE/060/13-6/
  4. számú ellenőrzési jelentése tartalmazza, hogy az ellenőrzés kiemelt feladata volt a tárgybeli közbeszerzés kapcsán keletkezett közbeszerzési iratanyag áttekintése. [12] A rendelkezésre álló okirati bizonyítékokból következően az iratanyag megtekintésére tényszerűen
  5. január
  6. napján került sor. Utalt a bíróság az egységes joggyakorlatra is, mely szerint a tudomásszerzés a közbeszerzési iratoknak a kezdeményező szervezet részére történő átadásával történik, vagyis annak van relevanciája, hogy a közbeszerzési eljárás iratanyagait a hivatalbóli kezdeményező mikor ismerte meg. A Kbt.
  7. §
(1)bekezdése alapulvételével, amennyiben a hivatalbóli kezdeményező informálisan más forrásból olyan információk birtokába jut, mely a közbeszerzési eljárásban történt jogsértésére utal, ez önmagában nem minősül tudomásszerzésnek. Az az időpont releváns, amikor a hivatalbóli kezdeményező a feladata ellátása során szerez a jogsértésről tudomást. A megállapított időponttal szemben a felperes nem tudott más, ettől eltérő aggálytalan bizonyítékot előterjeszteni. Arra pedig sem az alperes, sem a bíróság nem volt jogosult, hogy a hivatalbóli kezdeményező törvényességi ellenőrzésének jogszerűségét felülvizsgálja. A bíróság elutasította a felperesnek a minisztérium által jóváhagyott ellenőrzési program és ellenőrök delegálására vonatkozó okiratok beszerzésére irányuló bizonyítási indítványát, mert annak vizsgálata nem képezhette jelen per tárgyát. [13] A „Yamaha Pianínó” eszköz beszerzésével kapcsolatban kiemelte a bíróság, hogy az alapügyben hozott ítélet a pianínó és a keyboard fogalmának tisztázását és összevetését írta elő, nem pedig a felperes által hivatkozott műszaki paraméterek és műszaki jellemzők szerinti meghatározását. Egyetértett azzal az alperesi okfejtéssel, hogy a pianínót el kell különíteni a keyboard-tól. Az angol szó jelentése billentyűzet. A hangszerek vonatkozásában pedig billentyűs hangszernek minősül, amely szerkezetileg egy billentyűzetből áll. A pianínó és a keyboard összevetése során azok szerkezetét kell alapul venni, figyelembe véve azt az ajánlatkérői elvárást, hogy az eszköz stabil lábbal rendelkezzen és ne legyen összecsukható. A keyboard szerkezetét tekintve azonban egy billentyűzet, melynek nem hozzárendelt része a lábazat. Ahhoz különálló lábazat tartozik, amely egyébként igény szerint összeszerelhető. A műszaki leírásból az következik, hogy az ajánlatkérő olyan hangszert kívánt beszerezni, amely billentyűzettel, stabil és nem összecsukható lábbal rendelkezik, ezért alkalmazta a pianínó megnevezést. Az elvárás az volt, hogy a hangszer lábakkal egybeépített, stabil legyen. [14] Nem hagyható figyelmen kívül az alperesi határozatban is hivatkozott körülmény, hogy a Yamaha weboldala is kifejezetten különbséget tesz a billentyűs hangszerek egyes termékkategóriái tekintetében a pianínó és a keyboard között. A fogalmak tisztázására vonatkozóan a perben a felperesnek nem volt további bizonyítási indítványa. A bíróság szerint az alperes a fogalmak tisztázása körében helytálló következtetésre jutott, a felperes által megajánlott termék valóban nem felelt meg a dokumentációban előírtaknak. Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 74. §
(1)bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 63. §
(3)bekezdését. [15] A geometriai testek körében rögzítette a bíróság, hogy az alperes nem terjeszkedett túl a jogorvoslati kérelmen. Vizsgálhatta, hogy a geometriai készlet megfelelt-e a felhívásban foglaltaknak, mivel a felhívásban 8 darabos készlet volt, konkrétan megjegyezve, hogy az mit kell tartalmazzon. A felperes ajánlatában 10 részes testkészlet szerepelt, de az ajánlatból nem derült ki, hogy ez pontosan mely geometriai testeket tartalmazza. Ezért a tisztázás érdekében a Kbt. 67. §
(1)alapján hiánypótlásnak lett volna helye, ennek elmulasztása miatt az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 63. §
(3)bekezdés és 67. §
(1)bekezdését. [16] A bíróság úgy ítélte meg, hogy az alperes a megismételt eljárásban eleget tett az alapítéletben foglalt iránymutatásnak, ezért a keresetet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. §
(1)bekezdés alapján elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Elsődlegesen kérte az ítéletet és az alperes határozatát megváltoztatását. A hivatalbóli kezdeményezésnek a Kbt. 139. §
(3)bekezdése, 140. §
(7)bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítását. Másodlagosan a Kbt. 160. §
(4)bekezdésére alapozottan a határozatot hatályon kívül helyezését és az alperest új eljárásra kötelezni. Harmadlagosan az alperes határozatát a Kbt. 160. §
(3)bekezdése szerinti megváltoztatását és a jogsértés hiánya megállapítását. [18] Kifejtette, hogy a támadott ítélet jogszabálysértő, a Ket. 109. §
(4)bekezdése, a Kbt.
  1. §-a,
  2. §
(1),
(3)bekezdése, 74. §
(1)bekezdés e) pontja és 67. §
(1)bekezdése téves alkalmazása okán. [19] Felperes idézte az alapeljárásban hozott és új eljárást elrendelő bírósági ítéletnek a perben releváns körben tett iránymutatásait. Kifejtette, hogy ezeknek az alperes nem tett eleget, ezzel megsértve a Ket. 109. §
(4)bekezdését. A korábbi ítélet az alperes részére bizonyítási eljárás lefolytatását írta elő a tényállás megfelelő tisztázása érdekében, figyelemmel a Ket. 50. §
(1)bekezdésére. Ehhez képest az alperes csak a feleket nyilatkoztatta a tudomásszerzés időpontjára. Erre nézve további bizonyítékokat nem szerzett be, mint ahogy ugyancsak nem folytatott le bizonyítást a pianínó fogalmának tisztázása érdekében sem. [20] Az elkésettség kérdésében előadta, hogy nem nyilatkozatot kellett volna beszerezni, hanem azon iratokat, amelyek a tudomásszerzés időpontját alá tudják támasztani, vagyis, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás mikor, milyen körülmények között indult. Kérte a felperes
  1. február 12-i beadványában a hivatalbóli kezdeményező kötelezését a 66/
  2. (III.30.) Korm. rendelet
  3. számú mellékletében hivatkozott dokumentumok beterjesztésére, valamint az ellenőrzési jelentésben hivatkozott a Közbeszerzési Bizottság 6/
  4. február
  5. határozatának az iratokhoz való csatolását. Ehhez képest az alperes még egy tételes irat átadásátvételi jegyzőkönyvet sem tudott beszerezni. [21] Felperes szerint az ellenőrzési programból levonható, hogy annak időállapotában, azaz
  6. január 18-án, a hivatalbóli kezdeményező már tudomással bírt ezen közbeszerzési eljárásról, így a tudomásszerzés ideje semmiképpen nem lehetett
  7. január
  8. A hivatalbóli kezdeményező csak olyan módon tudott a vizsgálati időszak alatt lefolytatott 100 körüli vizsgálható közbeszerzési eljárás közül a jelen eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárásról és csak úgy tudta kiválasztani, hogy már információval kellett ezen eljárásról rendelkeznie. A korábbi tudomásra jutás összhangban van az ajánlatkérő képviseletét ellátó ügyvéd fent említett nyilatkozatával. Az alperes megsértette a Kbt.
  9. §
(2)bekezdés
  1. a)pontját, így a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, szem előtt tartva a Ket. 30. §
  2. d)pontját és a Kbt. 139. §
(3), 140. §
(7)bekezdését. [22] A pianínóval kapcsolatban fenntartotta, hogy az „elektromos pianínó” és a „keyboard” azonos fogalmak, annyi a különbség, hogy az egyik angol, a másik pedig olasz eredetű. Érvelése szerint ahhoz, hogy azt lehessen megállapítani, egy konkrét termék nem illeszkedik egy termékkategóriába, az szükséges, hogy a két termék közötti különbséget, műszaki paramétereket feltárják. Alperes és a bíróság oly módon foglalt a műszaki kérdésben állást, hogy a kellő szakértelemmel nem rendelkezett, illetve tévesen a felperesre telepítette a bizonyítási kötelezettséget. Ha figyelmen kívül maradnak a műszaki paraméterek, akkor pusztán egy nyelvtani összehasonlításról lehet beszélni, amely szavak egybevetését jelenti. A hivatkozott weblap 2017-es állapota egyébként sem vehető figyelembe egy 2014-es közbeszerzési eljárás termékeinél. Az ítélet logikai ellentmondást tartalmaz, hiszen a bíróság szerinti „egybeépített láb” esetében fogalmilag nem merülhet fel az összecsukhatóság problémája. Az egybeépítés azonban nem szerepel a dokumentációban. [23] Felperes megjegyezte, hogy a hivatalbóli kezdeményező jogorvoslati kérelme
  1. oldalán azt állította, hogy a keyboard „elektronikus pianó”. Ehhez képest az alperes túlterjeszkedett a jogorvoslati kérelmen, mert bebizonyosodott, hogy a dokumentáció alapján mechanikus és az elektronikus pianínó egyaránt megajánlható volt. Utalt a termékek egyenértékűségére is, amit a bíróság érdemben el sem bírált. Sem az alperesi határozat, sem az ítélet nem tartalmazott arra indokot, hogy a megajánlott termék és a dokumentációban hivatkozott termék miért nem egyenértékű, milyen funkcionális teljesítménybeli eltérések vannak. [24] A geometriai testekkel kapcsolatban pedig kifejtette felperes, hogy a jogorvoslati kérelem kifejezetten a testháló és a felszínháló eltérését jelölte meg, amelyről felperes magyarázatot adott, a két fogalom azonos. A geometriai testek megléte vagy hiánya nem képezte tehát a jogorvoslati eljárás tárgyát, így az alperes túlterjeszkedett a jogorvoslati kérelmen, amely lényeges eljárási szabályszegés. Ennek figyelembe vétele nélkül is megállapítható ugyanakkor, hogy a felperes által megajánlott termék megfelelt a dokumentációban foglaltaknak, hiánypótlási felhívásra nem volt szükség. A bíróság ezzel érdemben nem foglalkozott, tehát indokolási kötelezettségének nem tett eleget. [25] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [27] A Pp.
  2. §
(1)és
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. [28] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból nem jogszabálysértő. [29] A Ket.
  1. § d) pontja értelmében a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nyolc napon belül elutasítja, ha a jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg és a kérelem idő előtti vagy elkésett. [30] A Ket.
  2. §
(4)bekezdése szerint a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti. A megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el. [31] A Kbt. 63. §
(1)bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. [32] A Kbt. 63. §
(3)bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek és, hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. [33] A Kbt. 67. §
(1)bekezdés értelmében az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni. [34] A Kbt.74. §
(1)bekezdés e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. [35] A Kbt. 140. §
(1)bekezdés szerint a közbeszerzési döntőbizottság hivatalból indított eljárást a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: d) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv. [36] A Kbt. 140. §
(7)bekezdés szerint a kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, valamint az eljárás végzéssel történő megszüntetésére a 139. §
(3)-
(6)bekezdéseit is megfelelően alkalmazni kell. [37] A Kúria hangsúlyozza, hogy jelen esetben - jogerős bírósági ítélettel elrendelt megismételt eljárásban hozta meg a felülvizsgálat tárgyát képező határozatát az alperes. Az alperesnek az alapügyben hozott ítéletben foglalt iránymutatást kellett maradéktalanul végrehajtani. Ehhez képest a megismételt eljárásban hozott új közigazgatási határozat elleni felperesi kereset elbírálása során - a kereseti kérelem keretei között - a bíróságnak már azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes minden tekintetben az ítéleti útmutatás szerint járt-e el. [38] Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság az ítéletében, hogy a megismételt döntőbizottsági eljárás során hozott hatósági határozat megfelelt az alapügyben hozott ítélet előírásainak. A Kúria utal arra, hogy az alapügyben született ítélet, noha jogtechnikai megoldását tekintve az egész határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte, de nem minden határozati megállapítás tekintetében adott az új eljárásra konkrét iránymutatást, rendelt el további vizsgálatot vagy bizonyítást, azonban az érdemi döntést a hatóságnak minden vitatott kérdésben meg kellett hoznia. A megismételt eljárásban hozott határozat jogszerűsége megítélésénél tehát az ítélet rendelkező részét és indokolását együtt kellett alapul venni. [39] Az alapügyben hozott ítélet az alperes új eljárására először is annak tisztázását írta elő, hogy a hivatalbóli kezdeményezés határidőben történt-e, azaz az elkésettség kérdését kellett vizsgálni. E körben a Kúria rámutat, hogy mind a megismételt eljárásban hozott határozat, mind az ítélet részletesen kifejtette azon érveket, melyek a kezdeményezés határidőben történtét támasztották alá. (Határozat 20-
  1. oldal, ítélet 5-
  2. oldal.) A Kúria az itt írtakat osztja annak kiemelésével, hogy helyesen hivatkozott az alperes és az elsőfokú bíróság is arra, hogy az egységes ítélkezési joggyakorlatra is figyelemmel, a tudomásszerzés a közbeszerzési iratoknak a kezdeményező szervezet részére történő átadásával történik. Annak van relevanciája, hogy az iratanyagot a hivatalbóli kezdeményező - feladatkörének ellátása során - mikor ismerhette meg. Informális forrásból, illetve úton szerzett információk birtokába jutás nem minősül hivatalos tudomásszerzésnek. [40] A Kúria kiemeli, hogy az alperesi határozatban és a jogerős ítéletben megállapított, kellően tisztázott körülményekre és dátumokra, a hivatalbóli kezdeményezés nem késett el. Az ellenőrzési program tartalmazta, hogy a hivatalbóli kezdeményező az iratokat az ellenőrzés napján fogja megtekinteni. Irat átadásátvételi jegyzőkönyv beszerzésére azért sem volt lehetőség, mert az iratok nem kerültek ki az ajánlatkérő székhelyéről, az ajánlatkérőnél történt a megtekintésük. Az iratok -
  3. január 27-én történt átadását - az érintettek egybehangzó nyilatkozata mellett, közokirat (ellenőrzési jegyzőkönyv) támasztotta alá. Helyesen utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy e körben további bizonyítás szükségessége nem merült fel, illetve a törvényességi ellenőrzés jogszerűségének felülvizsgálata hatáskör hiányában kívül esik jelen jogvita keretein. Alappal mellőzte a bíróság a felperes ezt érintő további iratbekérésre vonatkozó indítványát. [41] Másodsorban szükségesnek látta az alapügyben eljárt bíróság annak további alperes általi vizsgálatát, hogy a „Keyboard, Yamaha PSRE323” megnevezésű megajánlott hangszer megfelel-e az ajánlati kiírásban foglalt és elvárt „Pianínó, Yamaha, stabil lábbal nem összecsukható” hangszernek. A pianínó, a keyboard és az elektronikus zongora (pianó) fogalmának tisztázását írta elő, egyidejűleg rögzítve, hogy az ajánlattevő ajánlatában külön cikkszám alatt feltüntetett „Keyboard állvány két támasszal” árukategóriát külön vizsgálni nem kell, mert a hivatalbóli kezdeményezés sem ezt kifogásolta. Nincs jelentősége annak, hogy az állvány összecsukható-e és erre tekintettel megfelel-e a kiírásnak vagy sem. Ehhez kapcsolódóan az alperes ténylegesen túlterjeszkedett a kezdeményezésen. [42] Ilyen előzmények után és a megismételt eljárásra adott iránymutatás szerint fejtette ki az alperes a határozata 25-
  4. oldalain részletesen, hogy az ajánlati felhívásban elvárt termék nem felelt meg a ténylegesen felajánlottnak. A két termék közti elsődleges eltérést a szerkezeti különbségben jelölte meg, melyet a hivatalbóli kezdeményező is kifogásolt. Ezzel egyetértett az elsőfokú bíróság is, utalva arra is, hogy a felperes a perben további, újabb bizonyítékokat nem szolgáltatott. [43] A Kúria álláspontja is az, hogy alappal állapította meg a bíróság az ítéletében, hogy e körben helytálló következtetésre jutott az alperes, mert a megajánlott termék nem felelt meg teljesen a dokumentációban előírtaknak. A Kúria csupán kiemeli: a felperes ugyan a felülvizsgálati kérelemben számos okból vitatta az alperesi és a bírósági döntés helyességét, azt hiányosnak, logikátlannak, szakszerűtlennek értékelte, de az előadottak a jogerős ítélet jogszerűségét nem tudták cáfolni. [44] A Kúria súlypontilag mutat rá, hogy egy közbeszerzési eljárásban (azzal kapcsolatos jogorvoslat során) kellett minősíteni, hogy a felajánlott termék adekvát-e az elvárttal. Jelen ügyben az ajánlati felhívás a műszaki leírásban foglaltakkal való teljes megfelelőséget várt el. Ennek hiánya már a hivatalbóli kezdeményezésből is kitűnt. A beszerezni kívánt hangszer szerkezetét úgy írta le, hogy az „billentyűs, húros hangszer, melynek szerkezete hasonlít a zongorához, de függőleges szekrénye van”. [45] Helyes következtetésre jutott az alperes és a bíróság is amikor már a szerkezet összevetése alapján megállapították az egyezőség hiányát. Az iskolai célokat szolgáló stabil, nem összecsukható lábazatú hangszer nem azonos a csupán billentyűzetből állóval (melyhez adott esetben külön valamilyen láb, állvány illeszthető). E körülmény önmagában elegendő az azonosság hiányának megállapítására. A keyboard már a szerkezeti eltérése okán sem lehet teljesen azonos a pianínóval, amit erősít az a gyártói tájékoztató, ami a két terméket eltérő kategóriába sorolja. [46] Az alperes a határozatában az erre vonatkozó okfejtését alátámasztotta, a perben pedig már az alperesi határozat jogszabálysértő voltát a felperesnek kellett volna bizonyítania. A felperesnek azt kellett igazolnia, hogy a megajánlott termék megfelel a felhívásban foglaltaknak. [47] Az egyenértékűség körében pedig a Kúria utal arra, hogy az elsőfokú bíróság világosan rögzítette, hogy a két hangszer esetén nem a felperes által hivatkozott műszaki paramétereket kellett összevetni, hanem mindenek előtt a szerkezeti jellemzőket, mert jelen közbeszerzési jogvita ennek mentén dőlt el. A kérdés ugyanis az volt, hogy a megajánlott termék teljesen megfelelt-e az elvártnak. [48] Végezetül pedig a geometria testkészletekkel kapcsolatban azt emeli ki a Kúria, hogy a megismételt eljárásban már fel sem merülhetett az alperes általi kérelmen való túlterjeszkedés, ugyanis ezt az eljárási kérdést az alapeljárásban hozott ítélet eldöntötte. Az eljárási jogszabálysértés megállapítására irányuló keresetet, mint megalapozatlant a bíróság elutasította, (ítélet
  5. oldal ötödik bekezdés). [49] E tárgykörben az érdemi elbírálásra vonatkozóan az elsőfokú ítélet konkrét iránymutatást nem adott. Az alperes pedig meghozta a korábbival azonos döntését, melyet az újabb perben az elsőfokú bíróság is osztott, annak részletes indokát adva. Ezzel a Kúria is egyetért és ismétlés nélkül csupán arra mutat rá e helyütt is, hogy az ajánlatkérői elvárás a kiírásnak való teljes megfelelés volt. Ez önmagában a felajánlott termékből kétséget kizáróan nem volt megállapítható, miáltal a hiánypótlás elmaradása alappal volt kifogásolható. [50] Megjegyzi a Kúria, hogy az alperesi eljárás a teljes körű megfelelés vizsgálatára irányult, és ahol ez megállapítható volt, ott a hivatalbóli kezdeményezést sem fogadta el, mint például a per tárgyát már nem képező további termékek, („Szám dobókocka készlet”, „Béka egyedfejlődése, modellkészlet”) esetén. [51] A Kúria az érdemben helyes elsőfokú ítéletet a Pp.
  6. §
(3)bekezdése értelmében hatályában fenntartotta, lévén az a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. A döntés elvi tartalma [52] Ha közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban foglaltakkal teljesen megegyező árú szállítását írja elő, akkor a megfelelőséget kétség esetén kontrollálni kell. A felhívásnak nem megfelelő ajánlat érvénytelen. Azt, hogy a Döntőbizottság határozata jogszabálysértő, a perben már a felperesnek kell bizonyítania. Záró rész [53] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. [54] A felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése értelmében köteles az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének viselésére. [55] A Kúria az illeték mértékéről és annak viseléséről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39.§
(1)bekezdése, 43. §
(3)bekezdése, 50. §
(1)bekezdése, valamint a költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján döntött. [56] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Mudráné Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Láng

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.