← Magyarország

Pfv.21977/2016/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a felek a szerződésben teljesítési határidőt nem kötöttek ki, a rendelkezésre álló adatokból azonban egyértelműen megállapítható, hogy a jogosult szerződéses érdekének megfelelő határidőn belül a bérleti szerződést a bérbeadó nem tudja teljesíteni, a bérlet tárgyát a szerződésben kikötött feltételekkel nem tudja szolgáltatni, a bérlő érdekmúlásra hivatkozással akkor is elállhat a szerződéstől, ha a teljesítésre nem szabott póthatáridőt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.977/2016/

  1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: … A felperes képviselője: dr. Gaal Szabolcs ügyvéd Az alperes: … Az alperes képviselője: Dr. Muri Henrietta ügyvéd A per tárgya: Kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 72.Pf.640.530/2015/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti XVIII.-XIX. Kerületi Bíróság 8.P.XVIII.20.741/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 100.000 (Százezer) forint másodfokú perköltséget és felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 821.000 (Nyolcszázhuszonegyezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesi jogelőd mint bérbeadó és az alperes mint bérlő között
  4. július 20-án - előzetesen közzétett tenderkiírás alapján, amire a felperesi jogelőd ajánlatot tett - egy … kisbusz bérbeadására határozatlan időre szóló bérleti jogviszony jött létre. A felperesi jogelőd a szerződésben vállalta a [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] bérleti jogviszony tartama alatt a jármű korlátlan használatának alperes részére történő biztosítását és annak a tenderkiírásban már előzetesen közölt feltételnek a teljesítését, hogy a jármű forgalmi engedélyébe üzembentartóként az alperes kerül bejegyzésre. Az alperes mindezek fejében vállalta számla alapján havi 450.000 forint + áfa bérleti díj megfizetését. A felperesi jogelőd a teljesítéséhez szükséges járművel nem rendelkezett, a bérlet tárgyát lízingbevétel útján kívánta biztosítani. A … finanszírozó lízingbeadó azonban nem járult hozzá az alperes üzembentartói minőségének a gépjármű forgalmi engedélyébe történő bejegyzéséhez. A felperesi jogelőd az alpereshez címzett levelében jelezte, hogy egy … típusú kisbusz finanszírozója engedélyezné a bérlő üzembentartói bejegyzését a forgalmi engedélybe, ilyen típusú kisbusz beszerzésével kapcsolatos hitelbírálati eljárása folyamatban van. Az alperes a
  5. július 24-én kelt e-mailben felszólította a felperesi jogelődöt, hogy a bérleti szerződésben foglalt kisbusz átadásának időpontját legkésőbb
  6. július 28-ig jelölje meg. Egyúttal közölte, hogy amennyiben a szerződés tárgyát legkésőbb
  7. augusztus 7-ig nem adja át, úgy elállási jogával fog élni. Ilyen előzmények után
  8. augusztus 9-én a felperesi jogelőd és az alperes a bérleti szerződés bérlet tárgyára vonatkozó rendelkezését egy egyedi azonosítókkal meghatározott … típusú gépjárműre módosították. A szerződés egyéb pontjai változatlanok maradtak. A felperesi jogelőd
  9. augusztus 7-én szállítási szerződést kötött a … Kft-vel, és ugyanezen a napon zárt végű pénzügyi lízingszerződést kötött a … Zrt-vel, és a bérleti szerződés módosítása szerinti gépjárművet lízingbe vette. A felperesi jogelőd
  10. augusztus 13-ra saját költségén elvégeztette a gépjárműben azokat az átalakításokat, amik a szerződés teljesítéséhez szükségesek voltak, azonban a kisbusz alperes részére történő átadására ezt követően sem került sor. Mivel a bérlet tárgyát a felperesi jogelőd nem adta át az alperes részére, az alperes a
  11. augusztus 17-én kelt és a felperesi jogelődnek
  12. augusztus 25-én kézbesített levelében érdekmúlásra hivatkozással elállt a bérleti szerződéstől. A felperesi jogelőd a lízingbe vett gépjárművet a lízingszerződés lezárását követően
  13. március 5-én értékesítette, a vevő a lízingdíjat a … Zrt-nek, a fennmaradó vételárrészt pedig a felperesi jogelődnek utalta át. A felperesi jogelőd ügyvezetője korábban a felperes volt. Ügyvezetői minőségének 2010 februárjában történt megszűnésekor a felperesi jogelőd az alperessel kötött szerződésből eredő követelését a felperesre engedményezte. Az engedményezéssel érintett követelését az engedményező felperesi jogelőd a
  14. március
  15. napján előterjesztett kereseti kérelmében érvényesítette az alperessel szemben. A keresetet a Fővárosi Törvényszék … számú jogerős ítéletével - a kereshetőségi jog hiányára tekintettel elutasította. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [10] A felperes módosított kereseti kérelmében elsődlegesen 10.263.000 forint, másodlagosan 4.863.000 forint és kamatai, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Elsődleges kereseti kérelmének jogalapjaként szerződésszegésből eredő kárigényét érvényesítette, arra hivatkozva, hogy az alperes nem jogszerűen állt el a szerződéstől. A másodlagos kereseti kérelmét az
  16. évi IV. törvény (Ptk.)
  17. §-ára alapította. [11] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Érvelése értelmében a bérleti szerződés teljesítésének elősegítése körében mulasztás nem terheli. Szerinte az érdekmúlásra alapított elállása jogszerű volt, és vitatta a kártérítési igény jogalapját, valamint összegét. Az első- és másodfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperesi jogelőd a Ptk.
  18. §-a szerinti bérleti jogviszonyból fakadó kötelezettségét nem tudta teljesíteni, a jármű átadásának akadálya kizárólag az alperes üzembentartói bejegyzésének hiánya volt. Miután a szerződésben meghatározott feltétellel nem tudta a bérlet tárgyát az alperes birtokába adni, az alperes jogszerűen állt el a szerződéstől, mert a bérbeadó teljesítésnek elősegítése érdekében nem terhelte olyan kötelezettség, hogy a lízingszerződésben harmadik félként részt vegyen. A felmerült bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperesnek megszűnt a bérleti szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke, és nem talált olyan mulasztást sem, ami az üzembentartói minőség nyilvántartásba vételével kapcsolatosan jogosulti késedelemnek minősülne, ezért arra a következtetésre jutott, hogy az alperes kártérítő felelősséggel a felperes felé nem tartozik. [13] A másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperest megilleti az a jog, hogy a
  19. július 20-án kelt bérleti szerződéstől való
  20. augusztus 17-i elállásból származó kárai megtérítését az alperestől követelje. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes nem jogszerűen gyakorolta az elállási jogát. Rámutatott arra, hogy miután a teljesítés ideje a szerződésben nem került körülírásra, a felek jogviszonyára irányadó a Ptk.
  21. §

(1)bekezdés a) pontja és
(2)bekezdése. Miután az alperes a szerződésmódosítást követően a felperesi jogelődöt egyidejű teljesítésre nem hívta fel, ezért a felperesi jogelőd késedelme nem következhetett be önmagában abból az okból, hogy a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő eltelt. Ebből levonta azt a következtetést is, hogy a felperes jogelődjének kötelezetti késedelme a Ptk.
  1. § a) pontja alapján nem állhatott be. Ez utóbbi körben értékelte, hogy a felek közötti szerződés és annak módosítása teljesítési időt a felperesi jogelőd számára nem határozott meg, és a szerződésmódosítást követően felszólítás sem történt a teljesítésre. A jogerős ítélet értelmében azt az alperes maga is tudta, hogy a felperes jogelődje
  2. augusztus 7-én kötötte meg a módosított bérleti szerződés alapján a lízingszerződést, így számítania kellett arra, hogy a gépjármű átadása időt vesz igénybe. Mindezek alapján megállapította, hogy a szerződésben kikötött, illetve a szolgáltatás rendeltetéséből megállapítható teljesítési idő, valamint az egyidejű teljesítésre való felhívás, továbbá felszólítás hiányában
  3. augusztus 17-én a felperes jogelődjének kötelezetti késedelme nem állt be, így az alperes a késedelemből eredő jogait nem gyakorolhatta. Rámutatott arra is, hogy az sem bizonyított, hogy az alperesnek a teljesítés ezután már nem állt érdekében, mert a tanúvallomások alapján arra lehetett következtetni, hogy
  4. augusztus
  5. után is szüksége volt a buszra, mert a költségcsökkentési cél továbbra is fennállt. A nem jogszerű alperesi elállás következtében a Ptk.
  6. §
(1)bekezdése alapján pedig a felperest megilleti az a jogosultság, hogy a jogelődjének az elállásból származó, azzal okozati összefüggésben felmerült kárai megtérítését engedményesként az alperestől követelje. Mivel az elsőfokú bíróság - eltérő jogi álláspontja miatt - a kár összegét és az oksági kapcsolatot nem vizsgálta, a követelés összegére nézve az elsőfokú bíróságot a tárgyalás folytatására utasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A jogerős közbenső ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Jogszabálysértésként a Ptk.
  1. §,
  2. §,
  3. §,
  4. §,
  5. §,
  6. § és
  7. § megsértésére hivatkozott. Előadta, hogy a felperesi jogelőd tudomással bírt arról, hogy amennyiben a tenderkiírást megnyeri egy olyan, 21 fő szállítására alkalmas buszt kell bérbe adnia, amely forgalmi engedélyében üzemben tartóként ő szerepel. A felperesi jogelőd a kiírt tendert megnyerte, ez alapján került megkötésre a szerződés, azonban sem az eredetileg megjelölt … típusú, sem pedig az általa a szerződésmódosításban elfogadott egyedi azonosítókkal körülírt … kisbusz átadására nem került sor. Jogszabálysértő a másodfokú bíróság azon megállapítása, hogy a busz bérbevételének célja költségcsökkentés volt, amely
  8. augusztus 17-ét követően is fennállt, ugyanis a tanúvallomásokból az állapítható meg, hogy a buszra a nyári megnövekedett forgalomra tekintettel volt szükség, amely érdek 2009 augusztusában megszűnt. Hivatkozott arra is, hogy a felperesi jogelődöt már a
  9. július 24-i levelében tájékoztatta arról, hogy amennyiben nem tudja átvenni a buszt, úgy elállási jogát fogja gyakorolni. Ezzel póthatáridőt tűzött, amelyet a felek továbbra is irányadónak tekintettek, figyelemmel arra, hogy a szerződésmódosítás csupán a szolgáltatás tárgya vonatkozásában került módosításra. Részére kiemelt fontosságú volt, hogy a buszt mihamarabb átvegye. [15] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta a jogerős közbenső ítéletben tett azon megállapítást, hogy mivel nem ajánlotta fel a teljesítését, így a felperesi jogelődnek sem kellett teljesítenie. Kifejtette, hogy a perbeli jogviszony sajátosságából következően a bérbeadónak a tárgyhót követő hónap
  10. napjáig kiállított számla alapján kellett bérleti díjat fizetni, így a szerződés rendelkezései szerint egyidejű teljesítés jelen esetben nem volt lehetséges. Az elsőfokú ítéletben helyesen megállapítottak szerint a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével a felperesi jogelődnek teljesítenie kellett volna, és a következő hó
  11. napjáig kiállított számla alapján állt volna be a bérleti díjfizetési kötelezettsége. Miután azonban a felperesi jogelőd nem szolgáltatta a buszt, így nem tudott bérleti díjat fizetni. Azt a felperes csupán állította, de nem bizonyította, hogy az alperes jogosulti késedelembe esett. A felperes sorozatos kötelezettségszegő és rosszhiszemű magatartása vezetett ahhoz, hogy
  12. augusztus 17-én elállási nyilatkozatot tett. Miután e nyilatkozat kézbesítésére az ünnepnapokra is tekintettel csak augusztus 25-én került sor, ezen időpontig a felperesi jogelődnek lehetősége lett volna a teljesítésre, amire azonban nem került sor. [16] Az alperes arra is hivatkozott, hogy amennyiben a bíróság nem fogadná el azon érvelését, hogy jogszerűen állt el a szerződéstől, úgy álláspontja szerint a szerződés lehetetlenült. [17] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [18] Az
  13. évi III. törvény (Pp.)
  14. és
  15. §-ából következően a jogerős ítélet csak a per tárgyát érintő körben vizsgálható felül (BH
  17. II., BH
  19. II.), tehát olyan kérdésben támadható, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt (BH
  21. és BH
  23. II.). A felülvizsgálati kérelemben a felek sem új jogcímre, sem korábban nem érvényesített igényre nem hivatkozhatnak (BH
  24. 372.). Ezért a Kúria érdemben nem vizsgálta az alperes felülvizsgálati kérelmének Ptk.
  25. §-ára történő hivatkozását. A perben nem merült fel továbbá a Ptk.
  26. §-a alkalmazásának szükségessége, ugyanis fajta szerint meghatározott, maga termelte dolog szolgáltatására való kötelezettségre sem a kereset, sem a védekezés nem irányult, ilyen előadása a feleknek nem volt, ezért az ezzel kapcsolatos hivatkozás sem volt érdemben figyelembe vehető. [19] A felülvizsgálati kérelem alapos. [20] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt érdemben vizsgálható okokból jogszabálysértő. [21] Téves a másodfokú bíróság azon megállapítása, hogy az alperes a Ptk.
  27. §
(1)és
(2)bekezdésének megsértésével, jogellenesen gyakorolta elállási jogát. [22] A Ptk. 300. §
(1)bekezdése szerint a jogosult attól függetlenül, hogy a kötelezett a késedelmét kimentette-e, követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. Az elállási ok fennállása esetén generális szabály az érdekmúlás bizonyítása. Ez alól a főszabály alól a Ptk. 300. §
(2)bekezdése alternatív eltérési lehetőséget enged abban az esetben, ha ún. fix határidős szolgáltatás nyújtásának elmulasztása történt, vagy ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott és az is eredménytelenül telt el. E rendelkezések kettős alternációt megjelölő szabályának együttes értelmezéséből következik: ha a szerződés a teljesítésre nem tartalmaz fix határidőt, úgy vagylagos előfeltétele az ellásnak az érdekmúlás bizonyítása, illetve érdekmúlás nélkül a teljesítésre utólag szabott határidő eredménytelen eltelte. [23] Tévesen indult ki a másodfokú bíróság abból, hogy a felperes jogelődjének kötelezetti késedelme a Ptk.
  1. § a) pontja alapján azért nem állhatott be, mert az alperes a szerződésmódosítást követően egyidejű teljesítésre nem hívta fel. [24] A felperesi jogelőd és az alperes között létrejött (aláírt) gépjármű bérleti szerződés (Fővárosi Bíróság … sorszám alatt csatolt irat)
  2. pontja szerint az alperes a bérleti díjat a felperesi jogelőd (minden hónap
  3. napjáig az előző hónapra vonatkozó) számlája részére történő megküldését követő 30 banki napon belül volt köteles teljesíteni. Ezen szerződéses kikötésből következik, hogy a jogerős közbenső ítélet megállapításával szemben a felek nem egyidejű teljesítésre voltak kötelezettek, a felperesi jogelődnek elöl kellett járni a teljesítésben és a bérlet tárgyát képező, szerződésmódosítás szerinti egyedi azonosítókkal körülírt járművet - a további bérbeadói kötelezettségek teljesítése mellett - át kellett adnia az alperes részére, és a bérlő szerződés szerinti teljesítési kötelezettsége csak ezt követően állt be. [25] Ahogyan arra helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, a felperesi jogelőd és az alperes írásbeli szerződésükben nem határozták meg a bérlet tárgyát képező kisbusz szolgáltatásának határidejét. Az azonban az alperesi tenderkiírásból, a
  4. július 24-i felszólító levélből és … … számú jegyzőkönyvben tett tanúvallomásából megállapítható, hogy legfeljebb a módosított szerződés szerinti típusú … kisbusz átalakítására szükséges két-három hetes határidő végéig tudott az alperes a felperesi jogelőd teljesítésére várni a korábbi bérleti jogviszonya alapján ilyen célra általa használt jármű 30 napos határidő elteltével történő kiesésére figyelemmel. A felperes is azt adta elő, hogy már július végén az alperes részéről jóváhagyásra és a jogelődje részéről megrendelésre került az új típusú busz. [26] A felperes saját nyilatkozataiból (… keresetlevél harmadik oldal
  5. pont második bekezdés) és a jogelőd jogi képviselője alpereshez írt felszólító leveléből (… levél
  6. oldal
  7. pont második bekezdés) megállapítható, hogy az átalakítási munkák elvégzéséhez szükséges két-három hetes időtartamot nem a
  8. augusztus 9-i szerződésmódosító okirat aláírásától, hanem a felek között a felperes kezdeményezésére és általa is elismerten már
  9. július második felében elindult egyeztetések időpontjától kell számítani. Az írásbeli szerződésmódosítás kétségtelenül nem tartalmazott végső teljesítési határidőt, de a fenti ügyletkötési folyamatra tekintettel helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Ptk.
  10. §
(2)bekezdése alapján a gépjármű átadására kötelezett - és a teljesítésben elöljárni köteles - felperesi jogelődnek a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével teljesíteni kellett volna. Ez pedig az augusztus közepére elkészült átalakítási munkákat követően sem történt meg. [27] A felperesi jogelőd képviseletre jogosult ügyvezetője volt a felperes, aki elismerte, hogy a bérleti feltételek között szerepelt, hogy az alperes a bérbe vett jármű forgalmi engedélyébe üzembentartóként bejegyzésre kerül. [28] A felperesi jogelőd úgy tett ajánlatot az alperes részére (a bérleti szerződés
  1. július 9-én részéről úgy került aláírásra), hogy sem járművel, sem pedig az annak azonnali megvásárláshoz szükséges teljes fedezettel nem rendelkezett. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy a bérlő szempontjából közömbös, hogy a bérlet tárgyát a bérbeadó miként biztosítja, azzal kapcsolatosan a bérlőre semmilyen többletkötelezettség nem hárítható. A bérleti szerződés a bérlő kötelezettségei között csak a bérleti díj megfizetésének kötelezettségét írta körül, így sem a szerződésből, sem a szerződéses együttműködés kötelezettségéből nem vezethető le olyan elvárás az alperessel szemben, hogy - egy bármelyik fél által felmondható bérleti szerződés esetén - a bérlet tárgyát képező gépjárműre a bérbeadó által kötött lízingszerződésbe harmadik félként belépjen, a lízingszerződéssel összefüggésben bármilyen kötelezettséget vállaljon. [29] Az a felperes előadásából is következik, hogy
  2. augusztus 13-át követően kizárólag az alperes üzembentartói minősége forgalmi engedélybe való bejegyzésének hiánya volt a teljesítés akadálya, ez pedig a fentiek szerint kizárólag a felperes érdekkörébe esik, az alperes részéről ezzel kapcsolatos késedelem, mulasztás - a lízingszerződésből vagy háromoldalú jogviszonyból rá irányadó szerződéses kötelezettség hiányában - nem állapítható meg. [30] A másodfokú bíróság a Ptk.
  3. §
(2)bekezdése és 300. §
(1)és
(2)bekezdése megsértésével, helytelenül vonta le azt a következtetést, hogy további alperesi felszólítás és határidőtűzés hiányában jogszerű alperesi elállásra nem kerülhetett sor. Az alperesi érdekmúlás vizsgálata körében - a másodfokú bíróság álláspontjától eltérően - nem annak a kérdésnek volt döntő jelentősége, hogy az alperes milyen okból kívánta bérelni a buszt. A megkötött szerződés tartalmához képest kell a teljesítéshez fűződő érdek fennállásáról dönteni. [31] A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint sem a
  1. július - augusztusi, még a felek közötti szerződéses kapcsolat keretein belül zajló tárgyalások, sem pedig az alperesi elállás közlését követően folyt egyeztetések eredményeként nem volt biztosítható, hogy a felperesi jogelőd az alperes harmadik személy irányába tett kötelezettségvállalása nélkül a tenderkiírásnak és a bérleti szerződésben foglalt azon előfeltételnek megfelelő járművet tudjon szolgáltatni, hogy a bérlő a forgalmi engedélyben üzembentartóként feltüntetésre kerüljön. A felperesi jogelőd tehát sem
  2. július - augusztusában, sem később nem volt képes a az alperes szerződéses érdekeinek megfelelő határidőn belül saját erejéből az általa vállalt szerződéses szolgáltatás teljesítésére, ez pedig a másik fél számára nyilvánvalóvá vált. [32] Mivel a felperesi jogelőd a kisbuszt a bérleti szerződésben írt és vállalt feltétellel szolgáltatni nem tudta, az alperesnek a Ptk.
  3. §
(1)bekezdése alapján olyan érdekmúlása következett be, ami folytán a
  1. augusztus 17-én írt és a felperesi jogelőddel
  2. augusztus 25-i közléssel hatályosult nyilatkozatával jogszerűen állt el a bérleti szerződéstől. Így - a másodfokú bírósággal szemben - okszerűen, a logika szabályainak megfelelően jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felperesi jogelőd teljesítése már nem állt az alperes érdekében. [33] A Ptk.
  3. §
(1)bekezdése szerinti érdekmúlás bekövetkezése esetén a póthatáridő tűzési szabálynak [Ptk. 300. §
(2)bekezdése] nincs jelentősége, ezért alaptalanul állapította meg a másodfokú bíróság az alperesi elállás jogszerűtlenségét és vonta le a közbenső ítéletében az elállás azon jogkövetkezményét, hogy az ezzel összefüggésben álló károkért a felperes felé felelősséggel tartozik. [34] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság jogszabályoknak megfelelő ítéletét helybenhagyta. Záró rész [35] A jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása következtében megváltoztak a másodfokú eljárás pervesztességi, pernyertességi arányai, ezért a Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felülvizsgálati eljárásban is pervesztes felperest másodfokú perköltség és felülvizsgálati eljárási költség alperes részére történő megfizetésére, amely a másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült ügyvédi munkadíjból és az alperes által a felülvizsgálati eljárásban megfizetett eljárási illeték összegéből áll. Az elsőfokú ítélettel szembeni fellebbezésére a felperes illetékfeljegyzési joga folytán illetéket nem rótt le, a Kúria a megváltozott pervesztességi, pernyertességi arányokra tekintettel az 1990. évi XCIII. törvény 74. §
(3)bekezdésére figyelemmel a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdése, valamint 15. §
(1)és
(3)bekezdése alapján kötelezte a másodfokú eljárásban pervesztes felperest a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték állam javára történő megfizetésére. [36] A Kúria a jogerős közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése folytán - tárgyaláson kívül - bírálta el. [37] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. szeptember
  2. . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.