Pf.20302/2007/7 – Győri Ítélőtábla

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az ítélőtábla Bakkné dr. Gaál Éva ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek dr. Tóth László ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. r., II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. r. és dr. Horváth Zoltán ügyvéd által képviselt III.rendű alperes neve III. r. alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránti perében a Vas Megyei Bíróság

1. június 27-én kelt P.20.331/2007/
2. számú közbenső ítéletével szemben az I. r. alperes által
3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő Közbenső ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság közbenső ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatja meg, hogy a felperes és az I. r. alperes között
4. május 1-től
5. április 15-ig és
6. november 1-től
7. február 15-ig állt fenn az élettársi közösség. Köteles az I. r. alperes 15 napon belül megfizetni a felperesnek 12.000,- (Tizenkettőezer) Ft másodfokú perköltséget, ezt meghaladóan viselni tartozik a fellebbezési eljárásban felmerült költségeit. A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A megyei bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperes és az I. r. alperes között
8. március 1-jétől
9. április 15-éig és
10. október 1-jétől
11. február 15-éig élettársi közösség állt fenn. Határozata indokolásában rögzítette, hogy az I. r. alperes
12. óta tulajdonosa a perrel érintett ingatlannak, a felperes és az I. r. alperes
13. februárjában ismerkedett meg egymással,
14. márciusában létesítettek szexuális kapcsolatot. Az I. r. alperes
15. márciusától
16. márciusáig hetente több alkalommal aludt a felperes szüleinek házában. Ekkor szexuális kapcsolaton kívül érzelmi kapcsolat is állt fenn a felek közt, de gazdasági közösségben nem éltek. A bíróság megállapítása szerint a felperes és az I. r. alperes
17. március 1-jétől helység 1en bérelt lakást. Megbeszélték, hogy az alperesi ingatlanon közösen fognak építkezni, anyagi erőiket erre fogják koncentrálni. Az építkezés érdekében került sor a helység 1-re költözésre.
18. márciusától érzelmi és szexuális kapcsolaton kívül gazdasági közösségben éltek együtt. Albérleti díjat közösen fizettek, közösen viselték az együttélés költségeit, együttműködtek a hosszú távú gazdasági célok elérése érdekében. Az építkezésnél a felperes szülei is segítettek. A felperes fizetése a közös kasszába folyt, ebből járult hozzá a közös kiadásokhoz és részben az építkezés költségeihez. A felperes a közös albérletből járt napi rendszerességgel helység 2-re dolgozni, majd a munkaidő lejártát követően oda tért vissza. Végezte a háztartási munkákat, több alkalommal főzött az építkezésen dolgozó munkásoknak is. A felperes
19. szeptemberi diplomaosztóján a szülein és testvérein kívül az I. r. alperes is jelen volt. Jegygyűrűt
20. december 24-én váltottak, az eljegyzésre pedig a szülők jelenlétében
21. januárjában került sor. Az I. r. alperesnek
22. őszétől
23. tavaszáig alkalmi jelleggel szexuális kapcsolata állt fenn A-val, a kapcsolatról a felperes nem tudott.
24. április közepétől
25. szeptember végéig a felek nem éltek együtt, a felperes a szüleihez költözött vissza. Ebben az időszakban az I. r. alperes B -vel tartott fenn érzelmi és szexuális kapcsolatot, a nyári hónapokban együtt is éltek az albérletben, de kapcsolatuk
26. szeptemberében megszakadt. A felek kibékültek egymással, a felperes
27. október elején visszaköltözött az albérletbe. Ekkortól ismételten érzelmi és gazdasági közösségben éltek együtt. Az építkezést közösen folytatták, közösen gazdálkodtak, közösen viselték az albérleti díjat, az együttélés és az építkezés költségeit, a felperes innét járt be helység 2 munkahelyére. Az I. r. alperes
28. őszén felújította alkalmi szexuális kapcsolatát A-val.
29. végén vagy
30. elején a felek beköltöztek az időközben nagyrészt elkészült helység 1, ... szám alatti lakóházba. Együttélésüket
31. februárjáig folytatták, amikor is a felperes visszaköltözött szüleihez. A bíróság a közbenső ítélet jogi indokolásában kiemelte, hogy az élettársi jogviszony léte a Ptk. 685/A.. §-ában írt valamennyi tényállási elem fennállását megköveteli: a házasságkötés nélküli együttélést, a közös háztartást, az érzelmi- és gazdasági kapcsolatot, de emellett a közös vagyoni cél elérése érdekében az érzelmi, vagyoni érdekközösséget, akarategységet is, amelyben a felek egymást kölcsönösen támogatják, vagyoni ügyeiket közösen intézik, összetartozásukat minden vonatkozásban vállalják. Hangsúlyozta a bíróság, hogy önmagában az a körülmény, hogy két személy az ideje egy részét együtt tölti, az életvitellel járó költségeket megosztják, illetve egymás ellátásában időszakosan segítséget nyújtanak, az élettársi kapcsolat megállapításához nem elegendő. A gazdasági együttműködésnek az a formája alapoz csak meg élettársi viszonyt, amelynek során a felek elsősorban közös gazdasági cél elérése érdekében végeznek tevékenységet, illetve használják fel vagyoni eszközeiket. A megyei bíróság a tanúvallomások értékelésével úgy foglalt állást, hogy
32. február végéig a felek között csupán érzelmi- és szexuális kapcsolat állt fenn, gazdasági kapcsolat nem, hosszútávú közös gazdasági céljaik még nem voltak. A
33. márciusától kezdődő időszak értékelése során meghatározó jelentőséget tulajdonított az albérletbe költözésnek és a felek közötti eljegyzésnek. Álláspontja szerint csak az lehetett az indoka annak, hogy az 1997-től a szülei házában élő I. r. alperes helység 1-en albérletbe költözzön, hogy a továbbiakban kettesben kívánt együtt élni a felperessel és közelebb akart lenni a helység 1-i építkezéshez.
34. karácsonyán a felek jegygyűrűt váltottak,
35. január elején a szülők jelenlétében eljegyzést tartottak. Ezek a tények arra utalnak, hogy a helység 1-i albérletben már gazdasági közösségben éltek együtt, közös gazdasági célok megvalósulásán dolgoztak, be kívánták fejezni az építkezést. Együvé tartozásukat harmadik személyek felé is vállalták, mindezt 1., 2.,
36. és
37. elfogulatlan tanúk nyilatkozatai alátámasztják. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az I. r. alperes ugyan alkalmi szexuális kapcsolatot tartott fel A-val, de ez a felek közti együttélést a felperes tudomásának hiányában nem befolyásolta. Az I. r. alperes és "C" között a tanú által megjelölt kapcsolat
38. júniusától októberéig nem állt fenn, hiszen a
39. szeptemberi diplomaosztóról készült kép arról árulkodik, hogy a felperes és az I. r. alperes között bizalmas kapcsolat állt fenn és a felperesi szülők az I. r. alperest családtagként kezelték. Utalt még arra is a bíróság, hogy
40. tanú nyilatkozata az I. r. alperesi előadást támasztja alá, de vallomása a családi kapcsolatra tekintettel nem minősíthető elfogulatlannak. A közbenső ítélet indokolása szerint az élettársi kapcsolat
41. nyarán történő megszakadását a felperesi nyilatkozat és a tanúk vallomásai is alátámasztják. "B" tanúvallomása alapján megállapítható, hogy
42. tavaszától
43. őszéig ő volt a barátnője az I. r. alperesnek, mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy
44. április 16-tól
45. szeptember 30-ig a felperes és az I. r. alperes nem éltek együtt, sem érzelmi, sem szexuális, sem pedig gazdasági kapcsolat nem állt fenn köztük. A felperesi szülők, 1., 2., ... és
46. tanúk nyilatkozatai és a felperesi tényállítások alapján a megyei bíróság megállapította, hogy
47. őszétől a felek előbb az albérletben, majd a helység 1, .... alatti ingatlanban ismét együtt éltek, érzelmi- és gazdasági közösség állt fenn köztük, házasságot terveztek és gyermeket akartak. Utalt arra, hogy a tanúk a felperes szüleinek kivételével elfogulatlannak tekinthetők. A bíróság értékelte azt is, hogy "A" előadása szerint
48. őszétől 2004-ig ismét volt szexuális kapcsolata az I. r. alperessel. "D"
49. októberében dolgozott a családi háznál, ez alatt a helység 1-i albérletben lakott, de a felperest nem látta.
50. tanú úgy nyilatkozott, hogy az ő tulajdonában lévő és az I. r. alperes által bérelt lakásban az alperes egyedül élt, élettársa nem volt.
51. tanú az I. r. alperes álláspontját támasztotta alá. A felmerült bizonyítékok mérlegelése alapján a bíróság azt állapította meg, hogy
52. október 1-jétől
53. február 15-ig először a helység 1, ... szám alatti albérletben, majd a ... szám alatti ingatlanban élettársi kapcsolat állt fenn a felek között. A-val fenntartott alkalmi szexuális kapcsolat önmagában nem képes az élettársi kapcsolat fennálltát megkérdőjelezni. Az építkezésen dolgozó emberek általában csak néhány napot töltöttek a munkával, e rövid időszak alatt a felek kapcsolatának jellegét nem tudták megítélni. Az alperes fellebbezésében kérte, hogy az ítélőtábla a közbenső ítéletet változtassa meg, a felperes keresetét utasítsa el. Hangsúlyozta, hogy az élettársi viszony létrejöttéhez elengedhetetlen feltétel, hogy a felek közt gazdasági közösség álljon fenn és hosszútávon gazdasági együttműködésre törekedjenek. Kiemelte, hogy a felperes előadásai ténybelileg és időben is pontatlanok voltak. Vitatta azt az ítéleti álláspontot, hogy az eljegyzés is alátámasztotta az élettársi kapcsolat létét. Ezen időszakra igazolta, hogy folyamatos kapcsolatot tartott fenn A-val, aki a helység 1-i albérleti lakással szemben lakott. A felperessel való együttélés mellett ez nem lett volna elképzelhető. Az eljegyzés komolytalanságára az utal, hogy áprilisban még a bíróság álláspontja szerint is megszakadt az élettársi kapcsolat. Hangsúlyozta, hogy
54. nyarán "C"-vel élt együtt, a felperes évfolyamtársaitól származó információi szerint a diplomaosztó nem
55. szeptemberében, hanem
56. július 7-én volt. E tekintetben kérte a felperest arra kötelezni, hogy a diplomáját mutassa be a bíróságnak. Megjegyezte, hogy a közbenső ítélet indokolásának
57. oldal
58. bekezdése és
59. bekezdése ellentétes egymással. Előbbiben a bíróság úgy foglal állást, hogy
60. márciusától még nem voltak élettársak, de az utóbbi bekezdésben már ugyanerre az időpontra élettársi kapcsolatot állapít meg. Vitatta azt a ténymegállapítást, hogy a felek az albérleti díjat és az együttélés költségeit közösen viselték. Kifogásolta, hogy a bíróság "C" vallomását teljesen, "A" vallomását részben figyelmen kívül hagyta. Nem volt tekintettel arra, hogy a felperes szülei nem minősülnek érdektelen tanúnak,
61. tanút annak ellenére minősítette elfogulatlannak, hogy a tárgyaláson írásos feljegyzésekből adta meg válaszait és elismerte, hogy a felperessel a meghallgatását megelőzően konzultált.
62. tanú vallomását elfogulatlannak tekintette ugyan a bíróság, de az ő szavahihetőségét az I. r. alperes a bútor árának megjelölésével kapcsolatosan megdöntötte. A fellebbezés szerint az általa bejelentett tanúk vallomását nem kellően értékelte a bíróság.
63. tanú vallomásából nem emelte ki, hogy a bérelt lakás az ő tulajdonában állt, többször járt a lakásban, ahol az I. r. alperes egyedül lakott, élettársa nem, csak barátnői voltak. "D" tanú okiratokkal igazolta, hogy
64. októberében 7-10 napot ott dolgozott, az albérletben aludt és úgy nyilatkozott, hogy a felperest ezalatt nem látta, csupán egy 40 év körüli hölggyel (Aval) találkozott. "E"
65. tavaszától őszéig 6 hónapig dolgozott a helység 1-i építkezésen, de a felperest nem látta. Rámutatott arra is, hogy az elsőfokú eljárásban mindvégig következetesen
66. május
67. napjában jelölte meg a helység 1-i albérletbe való beköltözése időpontját, ezt erősítette meg a lakás tulajdonosa,
68. tanú is, ugyanakkor a bíróság ítéletében - a felek egyező előadására tévesen utalva - március 1-jében határozta meg ezt az időpontot. Az I. r. alperes fellebbezése az alábbiak szerint csupán kisebb részében alapos. A megyei bíróság a közbenső ítélettel elbírált jog fennállása tekintetében a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a releváns körülményeket feltárta, ezeknek a Ptk. 685/A. §ában írtakkal és az alkalmazása során kialakult bírói gyakorlattal összhangban való, okszerű mérlegelése útján állapította meg, hogy a felperes - az általa állított időszak egy részében - az I. r. alperessel élettársi kapcsolatban élt. E tekintetben az ítélőtábla az alábbiakat emeli ki. A bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az élettársi jogviszony megállapításához szükséges - a Ptk. 685/A. §-ában meghatározott - együttes feltételek fennálltak-e. A házasságkötés nélküli közös háztartásban, érzelmi- és gazdasági közösségben való együttélés olyan, a mindennapi életvitel során érvényesülő együttműködés, amelynek egyes elemei - az érzelmi közösség, az együttgazdálkodás, a közös vagyoni cél, a szoros érzelmi- és gazdasági összetartozás - elsődlegesen a felek szubjektív tudattartalmában vannak jelen, de megnyilvánulnak kívülálló személyek előtt is. Az élettársi kapcsolat olyan sajátos családi jellegű kapcsolat, amelynek tagjai párként, családként jelennek meg, s nyilvánvaló a környezet számára is, hogy a mindennapi életvitel során és a jelentősebb vagyoni ügyekben együttműködnek. Emiatt az élettársi kapcsolat fennállásának megállapítása során egyrészt a felekhez közel álló - ezért életvitelükre nagyobb rálátással bíró - személyek nyilatkozatai, másrészt a szoros összetartozásnak harmadik személyek felé való megnyilvánulási formái különös jelentőséggel bírnak. A bíróságnak a Pp.
69. §