Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.010/2017/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Galambos Károly Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Galambos Károly ügyvéd) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Csanády Szabolcs jogtanácsos által képviselt N... K... E... (....) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- augusztus
- napján kelt, 70.P..../2016/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 forint perköltséget. A tényállás szerint a felperes
- május
- napján azzal a kérelemmel fordult az alpereshez, hogy közölje a N... K... E..., illetve jogelőde K... M... D... I...jában
- január
- és
- december
- között kik szereztek abszolutóriumot, kérte kiadni a doktori iskolába való felvétel időpontját, az értekezések témacímét, a témavezető nevét, a képzési formát és az abszolutórium keltezésének időpontját. Az adatkiadás megtagadása miatt indult perben módosított keresetében a fenti adatokat a hallgatók nevének közlése nélkül kérte kiadni a felperes. A keresetet elutasító elsőfokú döntést helybenhagyó másodfokú határozatot felülbíráló Kúria Pfv.IV..../2016/
- számú ítéletében a jogerős döntést hatályában fenntartotta. Indokolásában kifejtette, hogy a perindítást megelőző eljárás tartalmának fokozott jelentősége van a kereset elbírálhatósága szempontjából. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy az előzetes kérelem alapján az adatszolgáltatás megtagadása jogszerű volt-e, tehát az alperes döntését kell érdemben vizsgálni. A kérelem peres eljárás során történt módosítása, pontosítása nem jöhet számításba. Minthogy a felperes eredetileg kérte a doktoranduszok nevének kiadását is, ezért az alperes jogszerűen utasította el az adatmegismerési kérelmét. A Kúria azt is kimondta, hogy a doktoranduszok nevén kívül a többi adat közérdekből nyilvános, ellenben a doktoranduszok nevével összekapcsolódó módon személyes adat keletkezik. A felperes
- június 3-án újabb közérdekű adat kiadása iránti kérelemmel fordult az alpereshez. Annak közlését kérte, hogy a N... K... E..., illetve jogelőde K... M...D... I...jában a
- január
- és
- december
- közötti időszakban mely személyek szereztek abszolutóriumot, kérte közölni a hallgatók sorszámmal azonosított, kitakart nevét, a felvétel időpontját, az értekezés témacímét, a témavezető nevét, a képzési formát és az abszolutórium kitöltésének időpontját. Az alperes
- június 27-ei levelében a választ adatfajtánként összesítve adta meg. Így közölte, hogy a fenti időszakban 132 hallgató szerzett abszolutóriumot, megadta, hogy az egyes években hányan kerültek felvételre, megadta a doktori értekezések témacímeit és a témavezetők nevét, továbbá, hogy hányan vettek részt levelező, egyéni, illetve nappali képzésben, valamint közölte az abszolutóriumok keltezésének időpontját is. A felperes
- július 15-én levélben jelezte az alperesnek, hogy nem az igénylésnek megfelelően adta ki az adatokat és kérte, hogy azokat a megküldött táblázat szerinti bontásban közölje oly módon, hogy a hallgatókat sorszámmal azonosítja és az adatokat a hallgatókhoz rendeli. Erre a levélre az alperes a megadott
- július 22-ei határidőben nem válaszolt. A felperes keresetében az alperest kérte kötelezni az adatigénylési kérelemmel egyező adatok kiadására. Az alperes elsődlegesen ítélt dologra hivatkozott, érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy sem az ügy ténybeli alapja, sem a keresettel érvényesített jog nem azonos, ezért nem látott okot a per megszüntetésére. Érdemben vizsgálta a keresetet és azt utalva az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- § 2.,
- és
- pontjaira,
- §
(2)bekezdésére, 30. §
(2)bekezdésére, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nft.) 53/A. §
(1)és
(2)bekezdésére és 26. §
(1)bekezdésére - nem találta megalapozottnak. Indokolása szerint a hallgatók nevének kiadását a felperes valóban nem kérte, ugyanakkor az anonimizált formában megküldött adatok egyszerű összekapcsolással hozzárendelhetők az egyes személyekhez, így a hallgatók azonosíthatók, személyes adataikra következtetés vonható le. Ismertette, hogy az Nft. 53/A. §
(1)bekezdése értelmében a doktori értekezés és tézisei nyilvántartásáról és nyilvánosságra hozataláról az odaítélő felsőoktatási intézmény gondoskodik oly módon, hogy egy nyomtatott és egy elektronikus adathordozón rögzített példányt a központi könyvtárában katalogizálva elhelyez. A
(2)bekezdés előírja, hogy a doktori értekezést és téziseit elektronikus formában az adatbázisban mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, a 26. §
(1)bekezdése alapján ez a nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis, amit a M... T... A... K... és I...K... (M...) vezet. A törvényszék kifejtette, hogy amennyiben az alperes a kért bontásban megküldi az anonimizált adatokat, akkor a doktori értekezés címének ismeretében a felperes az adatbázisban vagy a könyvtárban megtalálható dolgozatok alapján az adatsorban csak sorszámmal jelölt hallgatót könnyen azonosítani tudja és így nem csak a cím és a témavezető neve válik ismertté, hanem a többi felperes által kért adat is. Miután a látszólagos anonimizálás ellenére az adatok közlésével a felperes mégiscsak személyes adatok birtokába jut, ezért a kért adatok nem minősülhetnek közérdekű adatnak. Vizsgálta, hogy a hallgatók érintett személyes adatai közérdekből nyilvánosnak minősülhetnek-e az Infotv. 3. § 6. pontja alapján. Rámutatott, hogy a doktori értekezés fentiek szerinti nyilvánosságából értelemszerűen következik, hogy mindenki számára hozzáférhető az értekezés címe, a készítő hallgató neve, a témavezető személye, tehát ezen adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. Ugyanakkor az Infotv. 30. §
(2)bekezdése alapján ezek azért nem adhatók ki, mert ezekhez a felperes az alperes központi könyvtárában vagy az M... adatbázisában hozzáférhet és ezen forrásokat az alperes ellenkérelmében a jogszabályhelyek megadásával megjelölte. A kért többi adat, így a felvétel időpontja, a képzési forma és az abszolutórium kitöltésének időpontja viszont nem minősül közérdekből nyilvánosnak, mert nincs olyan törvény, amely ezek hozzáférhetővé tételét elrendelné. Az Infotv. 26. §
(2)bekezdése ezen adatkörre nem vonatkozik, miután a hallgató nem a közfeladatot ellátó alperes feladat és hatáskörében jár el. Ezért az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság a Pp.
- §-a alapján figyelmen kívül hagyta a felperesnek az eljárás szabálytalansága miatti kifogását, amit annak kapcsán terjesztett elő, hogy a törvényszék P..../2014/
- számú végzésével felhívta, hogy nyilatkozzon a
- sorszámú beadványát fellebbezésnek vagy a keresetlevél ismételt előterjesztésének kéri-e tekinteni. Rámutatott, hogy a felperes a
- sorszámú beadványt a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító
- sorszámú végzést követően terjesztette elő, abban tartalma szerint a végzésben foglaltakat kifogásolta kétségbe vonva, hogy valóban másolt meghatalmazást csatolt. Erre tekintettel a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a beadványt fellebbezésnek kellett tekinteni és mivel egyidejűleg a felperes a hiányosságot is pótolta, ez arra utalt, hogy a Pp. 132. §
(1)bekezdése alapján hiánytalanná kívánta tenni a keresetlevelét. A beadvány más kérelmet nem tartalmazott, így ezen két lehetőségen kívül a kérelem másnak nem minősülhetett, és miután a felperes szándéka nem volt egyértelmű, ezért a bíróság okkal hívta fel szándékai tisztázására. A beadvány visszakézbesítésének elmaradása pedig nem róható a bíróság terhére, mert ilyen kötelezettsége a Pp. alapján nem volt. A határozat ellen a felperes fellebbezett, ebben az ítélet megváltoztatásával a keresetnek helyt adó döntést kért. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogszabálysértéssel utasította el adatkiadási igényét. Kifogásolta, hogy sem az ítélet, sem az alperes nem jelölte meg az igényelt időre vonatkozó adatok elérhetőségét. Érvei szerint ilyen adatbázis nincs, másrészt az Nft. 53/A. §-a az adatkör kezdő időpontját követően lépett hatályba. Hiányolta, hogy a bíróság nem tárta fel, hogy az Nft. 53/A. §-a alapján az M... mettől-meddig kezeli az adatokat, illetve hogy azok teljes körűek-e. Előadta, hogy az adatkérőt illeti meg a választási jog, hogy több adatkezelő esetén melyiktől kéri az adatszolgáltatást. Ezért az alperes nem hivatkozhat arra, hogy a kért adatokat más is kezeli. Megjegyezte, hogy az M... másodlagos adatkezelő és mivel az adatok az alperes tevékenysége körében keletkeztek és csak az ő doktori iskolájára vonatkoznak, így a bíróság megalapozatlanul hivatkozott arra az egyébként nem bizonyított tényre, miszerint jogszabály alapján a doktori értekezést és téziseit az M... is kezeli, és a kereset erre tekintettel nem vált megalapozatlanná. Kifejtette, hogy a doktori iskolába való felvétel időpontja, a képzési forma és az abszolutórium kitöltésének időpontja az alperes oktatási tevékenységével összefüggő közérdekű adat, az adatok az alperes feladatellátását prezentálják, így az anonimizált módon való kiadást nem lehetett volna megtagadni és az alperest kötelezni kellett volna az adatok közlésére. Alaptalannak találta az ítélet eljárás szabálytalansága miatti kifogást elutasító rendelkezését, kérte ennek megváltoztatását és az eljárási szabálysértés megállapítását. Sérelmezte a megállapított perköltséget is, hiszen a jogtanácsos közalkalmazotti jogviszonyban áll, tehát a képviselet ellátásával az alperesnél külön költség nem merült fel. Emellett a jogtanácsosi díjból álló perköltségnek nincs jogszabályi alapja, mértéke pedig eltúlzott. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását indítványozta, annak helyes indokaira tekintettel. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntésével a másodfokú bíróság egyetértett, az alperes nem kötelezhető a közérdekből nyilvános adatok felperes által kért bontás szerinti, táblázatos formában való kiadására. Az Infotv. 3. § 2. pontja szerint személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés A § 6. pontjának megfogalmazásában közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A 26. §
(2)bekezdése értelmében közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. Nem volt vitás, hogy az alperes adatkezelő és rendelkezik a hallgatókra vonatkozó kért adatokkal, az pedig tény, hogy az alperes a megismerési kérelemre a felsorolás szerint tagolásban a közérdekből nyilvános adatokat megadta a felperesnek, tehát az adatkérés teljesítését nem tagadta meg. A perben az volt a kérdés, hogy kötelezhető-e az alperes arra, hogy az adatokat az egyes hallgatókhoz hozzárendelt sorszámokhoz kötve adja ki. A név kivételével ugyanezen adatfajták kiadására irányuló perben kihirdetett Pfv.IV..../2016/
- számú ítéletében a Kúria már megállapította a perrel érintett adatok típusát. Így kimondta, hogy a doktoranduszok nevén kívül a többi kért adat önmagában közérdekből nyilvános adatnak minősül, névvel összekapcsolva azonban a doktoranduszokra vonatkoztatható személyes adat keletkezik. A másodfokú bíróság meglátása szerint az adatok táblázatba rendezése ezt eredményezné, mert az értekezést készítő nevének ismertében nyilvánvaló, hogy az ugyanazon sorban szereplő további adatok is rá vonatkoznak, és így az érintett hallgatóra következtetések vonhatók le, miáltal az információk személyes adatokká válnak. A másodfokú tárgyaláson a felperesen azzal érvelt, hogy a pernek nem tárgya, hogy esetlegesen miként használja fel az ítélettel kiadott adatokat. Ugyanakkor a bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül azt a körülményt, hogy minden értekezés egy meghatározott személyhez köthető, és mivel annak címe, szerzője és témavezetője nyilvánosan elérhető információ, ezért a hallgatók szerinti bontásban kért egyébként közérdekből nyilvános adatok közlése végső soron személyes adatok kiadására vezetne, mert ily módon különösebb nehézség nélkül, az adatok egyszerű összekapcsolásával következtetéseket lehetne levonni az egyes diákokra vonatkozóan. Ez az értelmezés a kúriai döntésből is világosan levezethető. Ugyanakkor a fellebbviteli bíróság megállapította, miszerint a
- június 3-ai megkeresésből nem derül ki, hogy a felperes a hallgatókra vetítve kéri az adatokat, mert általánosságban, fajtánként, egymás alá írva sorolja fel az adatokat, nem alkalmaz birtokos esetet és más módon sem utal arra, hogy nem összesített, hanem egyénekre lebontott anonimizált adatokat kíván megismerni. Így az alperesnek sem kellett ezt másképpen értelmeznie. Mindezt az is alátámasztja, hogy a felperes az alperesi választ követően, a
- július 15-ei levelében fogalmazta csak meg azt az igényét, hogy az adatokat összegezhető módon, táblázatos formában kéri megadni. Ebből a kúriai döntés fényében az tűnik ki, hogy az alperes azzal, hogy a közérdekből nyilvános adatokat fajtánként csoportosítva megismerhetővé tette a felperes számára, az eredeti adatigénylési kérelemnek megfelelően eleget tett. A kifejtettekre tekintettel nincs jelentősége, hogy a kért adatok egy része az alperes honlapján, könyvtárában, illetve a nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisban egyébként elérhető vagy, hogy milyen terjedelemben kezeli az M... az adatokat. Súlytalan az a felperesi érv is, hogy az Nft. jóval a kérelemben megjelölt
- januári kezdő időpontot követően lépett hatályba. Nem foghatott helyt a fellebbezésnek az adatkérő választási lehetőségével kapcsolatos érvelése sem, mert az alperes erre kimentési okként nem hivatkozott. A másodfokú tárgyaláson Pf.7/F/
- szám alatt csatolt iratok értékelését pedig a Pp.
- §
(1)bekezdése kizárta. Mindezek alapján megállapítható, hogy a felperes az Infotv. 26. §
(2)bekezdése alapján a perben nem követelheti a közérdekből nyilvános adatok hallgatókhoz társított formában történő kiadását. A másodfokú bíróság mindenre kiterjedően egyetértett az ítélet megállapításaival az eljárás szabálytalansága miatti kifogás kapcsán, azt helytálló érvek alapján hagyta figyelmen kívül a Pp.
- §-a alapján a törvényszék. A kifogásban felvetettekre az elsőfokú bíróság kimerítőn választ adott, ezért e helyen az ítélőtábla csupán visszautal helyes érveire azok szükségtelen megismétlése nélkül. Nem foghatott helyt a fellebbezés az alperes javára megítélt perköltség körében sem, mert a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében a perben a jogtanácsost az ügyvéd jogállása illeti meg, így a perköltség megállapításánál a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet szabályai alkalmazhatók, megállapított mértéke pedig arányban áll a jogtanácsos által ténylegesen kifejtett tevékenységgel. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla a döntés megváltoztatására nem látott indokot, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. A sikertelen fellebbezés folytán a Pp. 78. §
(1)bekezdés szerint a felperes köteles megfizetni az alperesnek a másodfokú eljárással felmerült perköltségét, ami a képviseletét ellátó jogtanácsos munkadíját foglalja magában. Ennek meghatározásánál a másodfokú bíróság a Pp. 67. §
(2)bekezdésének utaló szabálya alapján a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdéseit alkalmazta. Budapest,
- március
- . Pullai Ágnes s.k. a tanács elnöke előadó bíró . Mózsik Tímea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző . Kincses Attila s.k. bíró