Pf.20208/2017/12 – Győri Ítélőtábla

Győri ítélőtábla Pf.I.20.208/2017/12/I. szám A Győri Ítélőtábla a dr. ... és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda által képviselt I. r. és a dr. ... ügyvéd által képviselt II. r. alperesek ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása és sérelemdíj iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék

1. május
2. napján kelt 5.P.21.509/2016/
3. számú ítélete ellen a felperes által
4. sorszám, az I.r. alperes által
5. sorszám, a II.r. alperes
6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán - tárgyalás alapján - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Megállapítja, hogy a peres felek a másodfokú eljárással összefüggésben felmerült költségeiket maguk viselik. Kötelezi a felperest és az I.r.-II.r. alperest, hogy fizessenek meg a Magyar Állam javára az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívása alapján személyenként 48.000 (Negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a per tárgyát képező időszakban a felperes a ... Párt ...i Szervezetének elnökségi tagja, ... Megyei Jogú Város Önkormányzatának az Párt ...i Szervezete által jelölt önkormányzati képviselője, a párt képviselő csoportjának tagja és vezetője, a megyei választmány tagja, az országos jelölőbizottság tagja, illetve az Alapszabály szerkesztőbizottság tagja volt. A II. r. alperes Magyarország ... Minisztere, a ... Párt ...i Szervezetének tagja, ... Megye I. számú Egyéni Választókerületének Elnöke volt. A Veszprémi Törvényszék előtt 7.P.20.997/
7. számon folyamatban volt perben - a továbbiakban: alapper - a II. r. alperes személyiségi jogai megsértése miatt érvényesített igényt a felperessel (mint az alapper I. r. alperesével) a ... Egyesülettel (az alapper II. r. alperesével) és az ...-vel (az alapper III. r. alperesével) szemben. A jogvita alapját az képezte, hogy
8. április
9. napján a ... két országgyűlési képviselője és a felperes sajtótájékoztatót tartott ...en a dohány koncessziós pályázatokkal kapcsolatosan, melynek során a felperes az ügyet az államosított korrupció iskolapéldájának nevezet. Név szerint említett ...i nyerteseket, akik szerinte a ... Párt holdudvarához tartoznak. Kifejtette, szerinte „teljesen kézi vezérelt a dolog, a pályázatokat a ... Párt helyi vezérkara újszerű pártbizottságként véleményezte, a végső döntés pedig a választókerületi elnök, II.rendű alperes neve mondta ki". A sajtótájékoztatóról az alapper II. r. alperese tudósítást jelentetett meg „Trafiktörvény az államosított korrupció iskolapéldája" címmel, „a szocialisták visszacsinálják az egészet, ha módjuk lesz rá, ...en a nyertesekről II.rendű alperes neve döntött - hangzott el egy mai sajtótájékoztatón" alcímmel. A cikk a felperes által elmondottakat pontosan, szöveghűen idézte, egyértelművé téve, hogy a nyilatkozat tőle származik. A ....hu oldalon a fenti tudósítást tartalmilag megismétlő cikk jelent meg, helyet adva a II. r. alperes azon válaszának, hogy a trafiktörvénnyel összefüggő helyi pályázatokra vonatkozó semmiféle döntést nem hozott, döntéshozatalban nem vett részt, a döntésre nem hatott. Az alapperben elsőfokon eljáró Veszprémi Törvényszék a felperessel szemben a II. r. alperes keresetét elutasította, arra utalva, hogy a felperes mint az alapperbeli III. r. alperes szervezeti képviselője járt el, így magatartása betudódik a III. r. alperes magatartásába, így természetes személyként polgári jogi felelőssége nem állapítható meg. Az alapper I. r. és II. r. alperesei terhére a jogsértést megállapította, őket elégtételadásra kötelezte. Az alapper elsőfokú ítéletével szemben jelen per II. r. alperese fellebbezéssel élt, fellebbezése azonban nem érintette a jelen per felperesével szemben a keresetét elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést, így az elsőfokon jogerőre emelkedett. A fenti valamint az alapperbeli II. r. és III. r. alperesek által előterjesztett fellebbezés folytán a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.096/2015/5/I. számú ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatta, és az alapper II. r. alperesével szemben a felperesi keresetet teljes egészében elutasította. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. Rámutatott a másodfokú ítélet, hogy a felperes helytállási kötelezettségét érintő II. r. alperesi fellebbezés hiányában nem látott lehetőséget arra, hogy a felperes neve a közzétenni kért közleményben szerepeljen. Az alapperbeli jogerős ítélettel szemben a II. r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy az elégtételadás szövegében szerepeljen, hogy a felperes állította valótlanul, hogy a ...en a trafikpályázat nyerteseiről a végső döntést ő mondta ki. A felülvizsgálati eljárás tárgya kizárólag a II. r. alperessel szembeni keresetet elutasító rendelkezés, valamint az elégtételadás módjára vonatkozó rendelkezés volt. A Kúria Pfv.IV.20.624/2016/
10. számú ítéletével a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az elsőfokú bíróság ítéletét az alapper II. r. alperese tekintetében is helybenhagyta és az elsőfokú bíróság ítéletének az elégtételadásra vonatkozó rendelkezését akként változtatta meg, hogy az alapperbeli II. és III. r. alpereseket kötelezte, hogy az elégtételt adó nyilatkozatban szerepeltessék azt is, hogy a jogsértő közlést a sajtótájékoztatón az ... ...i Szervezetének képviselője, a felperes tette. A Kúria nem értett egyet a Győri Ítélőtábla azon álláspontjával, hogy az alapper II. r. alperese, mint sajtó - nem tartozik felelősséggel a sajtótájékoztatón elhangzottak közlése miatt, és az elsőfokú bíróság azon álláspontját osztotta, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a sajtó felelőssége a valótlan tény híresztelése kapcsán megállapítható. Az elégtételadás kapcsán rámutatott, hogy az akkor tölti be funkcióját, ha a közzétett nyilatkozat tartalmazza a jogsértő közlést, hangoztató személy nevét is. A közlemény nem a felperes által elkövetett jogsértés tényét, hanem azt tartalmazza, hogy a jogsértőnek minősített nyilatkozatot a felperes tette. *** A Kúria fenti ítélete meghozatalának napján
11. szeptember
12. napján az I. r. alperes által szerkesztett ....hu internetes portálon „... győzelme ... ellen" címmel jelent meg cikk az alábbi tartalommal: „A Kúria kimondta: a ....hu portál és az ... megsértette dr. II.rendű alperes neve jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait. A ... Párt nevében dr. ... ... 2013-ban tartotta azt a sajtótájékoztatót, ahol elhangzott: „dr. II.rendű alperes neve, a város országgyűlési képviselője hozta meg a döntést arról, kik nyerhettek ...en a trafikpályázatokon. ... ekkor pert indított ..., az ..., valamint a cikket közlő ....hu internetes portál ellen. Első fokon igazat adtak neki, másodfokon nem, viszont szerdán a Kúria úgy döntött, hogy az ... és a ....hu megsértette jó hírnévhez való személyiségi jogát és azt is kimondta, hogy az elsőrendű alperes, dr. ... ... is jogot sértett kijelentésével. A Kúria úgy nyilatkozott: a politikusok közszereplők, így többet kell eltűrniük, ám az nem tartozik ide, ha teljes valótlanságot állítanak róluk nyilvánosan - mondta lapunknak az országgyűlési képviselő ügyvédje, dr. .... ... ...nak, akit más ügyben a független bíróság jogerősen szabadságvesztésre ítélt adócsalás és okirat-hamisítás miatt, immár arról is jogerős papírja van, hogy nem csak csaló és hamisító, de hazug rágalmazó is - kommentálta az ítéletet dr. II.rendű alperes neve, aki hozzátette, - Ez az ember az ... ...i frakcióvezetője. Őt választották főnöküknek ..., ... és a többiek. Szégyen ez az ...-re, és szégyene ez az ember ...nek is."
13. szeptember
14. napján az I. r. alperes által kiadott ... ... Napilapban azonos tartalommal és címmel megjelent a fenti cikk.
15. szeptember
16. napján az I. r. alperes által kiadott ...i ... ingyenes közéleti napilapban „Jogerősen elítélték az ...-t és a ....hu-t!" címmel az alábbi írás jelent meg: „Az ... ...i képviselője, dr. ... ... 2013-ban tartotta azt a sajtótájékoztatót, ahol elhangzott: dr. II.rendű alperes neve, a város országgyűlési képviselője hozta meg a végső döntést arról, hogy kik nyerhettek ...en a trafikpályázatokon. Dr. ... ekkor pert indított ..., az ..., valamint az információt közlő ....hu portál ellen. E hét szerdáján a Kúria felülvizsgálati eljárásban úgy döntött, hogy az ... és a ....hu megsértette a jó hírnévhez való személyiségi jogát, és azt is kimondta, hogy az elsőrendű alperes, dr. ... ... is jogot sértett kijelentésével. A Kúria szerint a politikusok közszereplők, így többet kell eltűrniük, ám az nem tartozik közé, ha teljes valótlanságot állítanak róluk nyilvánosan - mondta el dr. II.rendű alperes neve ügyvédje, dr. .... - Ismét győzött az igazság - reagált a hírre dr. II.rendű alperes neve is. - ... ...nak - akit más ügyben a független bíróság jogerősen szabadságvesztésre ítélt adócsalás és okirat-hamisítás miatt - immár arról is jogerős papírja van, hogy nem csak csaló és hamisító, de hazug rágalmazó is. Ez az ember az ... ...i frakcióvezetője. Őt választották főnöküknek ..., ... és a többiek. Szégyen ez az ...-re, és szégyen ez az ember ...nek is!". Felperes sajtó-helyreigazítás iránt terjesztett elő keresetet a ... ... Szerkesztősége, a ....hu Szerkesztősége, valamint a ...i ... Szerkesztősége ellen. A Győri Ítélőtábla Pf.I.20.214/2016/4/I. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és kötelezte a ... ... Szerkesztőségét és a ....hu Szerkesztőségét helyreigazító közlemény közzétételére azzal a tartalommal, hogy mindkét alperes hamis színben tüntette fel a valóságot a „... győzelme ... ellen" címmel annak híresztelésével, hogy dr. II.rendű alperes neve által indított személyiségi jogi perben a Kúria kimondta volna, hogy a per I.r. alpereseként dr. ... ... is jogot sértett kijelentésével, továbbá annak híresztelésével, hogy ... ...nak „immár arról is jogerős papírja van, hogy (…) hazug rágalmazó is." Az ítélet rendelkező részében részletesen szerepeltette a Győri Ítélőtábla a valóságnak megfelelő tényeket, melynek lényege az volt, hogy a jelen per felperesével szemben a keresetet elutasító alapperbeli ítéleti rendelkezés fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett, így az ő polgári jogi felelősségének vizsgálata nem képezte a fellebbezés és a felülvizsgálati eljárás tárgyát. A Győri Ítélőtábla Pf.I.20.223/2016/4/I. szám alatti ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a ...i ... Szerkesztősége vonatkozásában is helyreigazító közlemény közzétételét rendelte el az előző sajtó-helyreigazítási perben hozott ítélettel azonos tartalommal. *** Felperes többször módosított keresetében a fenti cikkek alábbi részleteit jelölte meg személyiségi jogait sértő kitételként:
17. ... győzelme ... ellen
18. A Kúria (…) azt is kimondta, hogy az I. r. alperes dr. ... ... is jogot sértett kijelentésével
19. Csaló és hamisító, hazug rágalmazó
20. ... ...nak (…) arról is jogerős papírja van, hogy (…) hazug rágalmazó is Annak megállapítását kérte, hogy az I. r. alperes a ....hu-n, a ... ... Napilapban, illetve ...i ... hetilapban a fenti 1.,
21. és
22. sorszám alatti kitételek esetében híreszteléssel megsértette a jó hírnevét, míg a
23. sorszám alatti kitétellel megsértette elsődlegesen a becsületét, másodlagosan emberi méltóságát. Kérte a ....hu portál vonatkozásában az I. r. alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint 500.000 forint sérelemdíjban történő marasztalását. Kérte megállapítani, hogy II. r. alperes a jó hírnevét megsértette, mert mindhárom fenti cikkben hamis színben tüntette fel a valóságot annak közlésével, hogy ... ...nak arról is jogerős papírja van, hogy hazug rágalmazó, valamint a
24. sorszám alatti kitétellel megsértette elsődlegesen a becsületét, másodlagosan emberi méltóságát. Kérte, hogy a bíróság tiltsa el a II. r. alperest a további jogsértéstől. Arra hivatkozott, hogy az alapperben is eljáró jogi képviselő tájékoztatást tartott egy Kúriai ítéletről, nem a véleményét közölte. A Győri Ítélőtábla az 1,2,
25. sz. kitétel tényállítás voltát és azt, hogy a valóságot hamis színben tüntetik fel, az általa kezdeményezett sajtó-helyreigazítás iránti perekben már megállapította. (Győri Ítélőtábla Pf.I.20.214/2016/4/I.; Pf.I.20.223/2016/4/I.) A cikkeket azonban a maga egészében is jogsértőnek tartja, azokkal összefüggésben a való tényeket a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.214/2016/4/I. számú ítéletének rendelkező része tartalmazza. A cikk címe („... győzelme ... ellen") a valóságot hamis színben tűntette fel, míg a cikk tartalmi része valótlanul híresztelte, hogy a Kúria kimondta, hogy jogot sértett egy kijelentésével, valamint azt is, hogy arról is jogerős papírja van arról, hogy hazug rágalmazó. A
26. kitétel pedig öncélú és gyalázkodó jellegű, melynek tűrésére közszereplőként sem köteles. Utalt arra, hogy az I. r. alperes a legelemibb sajtó etikai szabályokat sem tartotta be, nem volt jelen az ítélet kihirdetésekor a Kúrián, nem szólaltatta meg az ügy felperesét, és nem várta be a Kúria ítéletének írásba foglalását. A II. r. alperes önkényes elégtételadásra használta fel a Kúria ítéletét, holott jogszerűen csak a Kúria ítéletében foglaltak szerint kaphatott volna elégtételt, a keresettel támadott formájában nem. Rámutatott, hogy az alperesek szándéka egyértelműen hátrány, sérelem okozásra irányult. Nagy nyilvánosság előtt csalónak, hamisítónak, hazug rágalmazónak állították be. Az alperesek közlései öncélúak voltak, nem valamely közéleti esemény fókuszába állítva mutatták be őt, nem egy közérdekű ügyről szóltak, a közlések fókuszában ő állt. A sérelemdíj igény kapcsán köztudomású hátrányként hivatkozott arra, hogy a per tárgyát képező sajtótermékek sok háztartásba eljutottak, magyarázkodásra kényszerült. Édesanyja, kollegái, párttársai viszonylatában téma volt a valótlanul állított pervesztés. Utalt a sérelemdíj szankciós jellegére és annak mértéke körében értékelni kérte azt is, hogy a ...i ... ingyenesen, 37.000 példányban terjesztett hetilap, mely éppen a magas olvasottságot eredményező szombati napon kerül a postaládákba. Kiemelte, hogy az igényelt sérelemdíj az I. r. alperes üzleti eredményéhez képest sem kirívó összegű. *** Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. r. alperes arra hivatkozott, hogy a címben szereplő „... győzött ... ellen" kijelentés kellő ténybeli alappal bír, másodlagosan az I. r. alperes, mint sajtószerv kellő alappal bíró következtetése, harmadlagosan véleménynek minősül, hiszen egy politikai vita keretében hangzott el, politikai ellenfelek viszonylatában és a győzelem sem objektív módon rögzíthető kategória. A bírói gyakorlat szerint és az átlagolvasó értelmezésében is egy szervezet azonosul annak meghatározó alakjával, az alapperben a felperes is arra hivatkozott, hogy kijelentéseit az ... képviseletében tette. Mindhárom fokon eljáró bíróság a II. r. alperes javára döntött. A másodfokú bíróság tulajdonképpen azt mondta ki ítéletével, hogy a felperest is felelősség terheli, az csak eljárásjogi akadályok miatt nem állapítható meg, s a Kúria ítélete tovább erősíti a felperes alapperbeli felelősségét A
27. kitétel megfelelő ténybeli alappal bíró következtetés, hiszen az alapperben eljáró bíróságok is megállapították, hogy ... ... valótlan tényállítást tett, azaz - köznapi értelemben és szóhasználattal hazudott, aki pedig hazudik, az valótlan tényállítást tesz, más szóval rágalmaz. A
28. kitételt köznapi és nem jogi értelemben használta és azt az olvasók is így érthették. Nem konkrét bűncselekmény elkövetésére vonatkozó állítást tett, hanem az adott tevékenység éles hangnemben kifejtett kritikájáról volt szó. Utalt arra is, hogy a közszereplőnek minősülő felperesnek tágabb körben kell elviselnie a személyével kapcsolatos kritikát, s mivel jelen esetben is a közügyekre vonatkozó véleménynyilvánításról volt szó, csak súlyos vagy kirívó jogsértés esetén lehet megállapítani a személyiségi jogok sérelmét. Arra az esetre, ha a sérelemdíj igényt a bíróság megalapozottnak tartaná, utalt arra, hogy a jogsértés olyan csekély súlyú, melyre tekintettel a követelt összeg kirívóan eltulzott. Kérte a cikk szerzőjének ... nak a tanúkénti meghallgatását arra vonatkozóan, hogy miből vonta le a cikk írója azokat a következtetéseket, melyeket a felperes sérelmez. *** A II. r. alperes arra hivatkozott, hogy a felperest évekkel ezelőtt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték adócsalás és okirat hamisítás miatt. A médiában ezzel az olvasóközönség széles körben találkozhatott. Nem állított e körben valótlan tényt, s nyilatkozata kifejezésmódjában sem volt sértő. A „hazug, rágalmazó" kitétel ténybeli alapja az alapperbeli Kúriai ítélet alapján igazolást nyert. Nyilatkozata a közszereplő felperest nem dehumanizálta, emberi méltóságát, becsületét, jó hírnevét nem sértette, az nem indokolatlanul bántó, megalázó, vagy lekicsinylő. Az esetlegesen túlzó vagy felfokozott érzelmeket tükröző közlést pedig a felperesnek közszereplői minőségére tekintettel tűrnie kell. *** Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. r. alperes az általa kiadott ....hu internetes oldalon
29. szeptember 21-én, a ... ... napilap
30. szeptember 22-i számában megjelent írások azon címeivel, hogy „... győzelme ... ellen", a valóság hamis színben való feltüntetésével, továbbá I. alperes az ezen cikkekben, valamint a ...i ... hetilapban
31. szeptember 24-én megjelent „Jogerősen elítélték az ...-t és a ....hut" című cikkben annak valótlan híresztelésével, hogy a dr. II.rendű alperes neve által indított személyiségi jogi perben a Kúria kimondta volna azt, hogy a per I. r. alpereseként dr. ... ... is jogot sértett kijelentésével, továbbá I. és II. r. alperesek ezen három cikk mindegyike keretében a valóságot hamis színben feltüntető azon állítással, hogy ... ...nak „immáron arról is jogerős papírja van, hogy (...) hazug rágalmazó is", megsértették a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát. Arra hivatkozott, hogy a felperes önmagában egy polgári perben való részvétellel nem vált volna közszereplővé, azonban az alapper tárgyát egy politikai tartalmat is hordozó sajtótájékoztató képezte, melyre a felperes tevékeny közszereplése mellett került sor és sajtónyilvánosságot is kapott. E körülményre - mint többlet tényállási elemre tekintettel - a felperes a jogvita alapját képező tényekkel összefüggésben is közszereplőnek minősíthető. Megállapította, hogy a sajtó-helyreigazítási eljárásokra kidolgozott, de a bírói gyakorlat által a személyiségi jogi perekben is alkalmazott PK
32. számú állásfoglalás II. pontja szerinti elvek alkalmazásával a keresetben sérelmezett 1., 2.,
33. számú kitétel tényállításnak, a
34. számú kitétel vélemény-nyilvánításnak minősül. Rámutatott, hogy az 1.,
35. és
36. kitétel oly módon került megfogalmazásra, mely a közvéleményt nem a valóságnak megfelelő következtetés levonására készteti, az alperesek valótlanul azt a látszatot keltették, hogy az alapperben a felperes jogi értelemben pert vesztett a II. r. alperessel szemben. Utalt a Győri Ítélőtábla ítéleti tényállásában is idézett, Pf.I.20.214/2016/4/I. számú jogerős ítélet rendelkező része helyreigazító közleményében foglaltakra és a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.223/2016/4/I. számú jogerős ítéletének indokolására, s kiemelten is arra, hogy pernyertesség esetén joggal várja el az érintett, hogy senki ne keltsen olyan látszatot, hogy pervesztes lett és személyes felelősségét jogerős ítélet is megállapította. A keresetet a
37. számú kitétel vonatkozásában elutasította, mert azt egy jogszerű véleménynyilvánítás részének minősítette. A II. r. alperes által használt „csaló, hamisító" kifejezés vélemény-nyilvánítás, annak volt ténybeli alapja is, hiszen adócsalás és okirat hamisítás miatt a felperes felelőssége jogerős büntető ítélettel megállapításra került. Emiatt a vélemény önkényesnek nem minősült, és függetlenül a büntetőjogi mentesülés tényétől egy közszereplő esetében az ilyen típusú tény időről-időre történő felmerülésével - különösen a politikai ellenfelek részéről - a felperesnek számolnia kellett. A „hazug, rágalmazó" fordulatot pedig köznyelvi és nem a Btk. szerinti tényállás alapján kell értelmezni. A közvélemény minden olyan megfogalmazást ilyennek tekint, melynek keretében valakit, valamiféle valótlansággal hoznak összefüggésbe. E nyilatkozatot sem jellemezte öncélúság, aktualitását a Kúria ítélete adta, melyben megállapításra került, hogy a jogsértőnek minősített nyilatkozatot a felperes tette. Utalt arra, hogy a 36/
38. (VI.24.) AB számú határozat indokolása értelmében a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték és igazságtartalmára tekintet nélkül védi és a közszereplő felperessel szemben a vélemény-nyilvánítás köre tágabb (Ptk. 2:
39. §, 36/
40. (VI.24.) AB határozat). A II. r. alperes jogszerűen formálhatott véleményt az ... politikusként érintett felperesről azon kijelentéssel összefüggésben, amit a párt szervezeti képviselőjeként tett meg, de ami magánszemélyként a polgári jogi felelősségre vonását nem eredményezte. Az alapperben született jogerős ítélet tükrében a vélemény kritikus és elítélő tartalmú is lehetett, a II. r. alperes nem lépte túl a vélemény-nyilvánítás megengedett, tágabb határait.(Alkotmánybíróság 5/
41. (II.25.) és a 9/
42. (IV.23.) sz. határozata) Szempontként értékelte, hogy az évekig miniszteri pozíciót betöltő II. r. alperesnek joga van ahhoz, hogy a közvéleményt az őt kényesen érintő, negatív tartalmú információk ellenkezőjéről, cáfolatáról tájékoztassa, hiszen a közszereplőknek is joguk van megvédeni magukat a nyilvánosság előtt az alaptalan megnyilvánulásokkal szemben. Megalapozatlannak minősítette az eltiltás iránti igényt, utalva arra, hogy a perbeli esetben nem történt ismétlődés, nem merült fel adat arra, hogy a cikkek
43. szeptemberi megjelenése óta az I. r. alperes bárhol folytatta volna a felperest érintő jogsértést. A sérelemdíj igény vonatkozásában értékelte annak kettős - kompenzációs és magánjogi büntetés funkcióját, a jogsértés súlyát, az alperesek felróhatóságát és a köztudomású tényként figyelembe vehető, a felperest ért pszichés hátrányokat. Az I. r. alperes által az újságíró tanúkénti meghallgatása iránt előterjesztett bizonyítási indítvány teljesítését - mint szükségtelent - mellőzte. *** A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet keresete szerinti - részbeni - megváltoztatását kérte. Kérte a ....hu-n megjelent közlés vonatkozásában az I. r.; illetve általánosan a II. r. alperes eltiltásra kötelezését a további jogsértéstől, valamint mindkét alperes tekintetében a becsületsértés, másodlagosan az emberi méltóság megsértésének megállapítását, valamint a javára megállapított sérelemdíj keresete szerinti mértékre történő felemelését. Arra hivatkozott, hogy a ....hu internetes oldal vonatkozásában az I. r. alperes eltiltásra kötelezése indokolt, hiszen a mai napig elérhető a sérelmezett cikk, abba csupán beágyazásra került az általa korábban megnyert sajtóper alapján egy helyreigazító közlemény. A II. r. alperes vonatkozásában pedig amiatt indokolt az eltiltásra kötelezés, mert több alkalommal, különböző fórumokon öncélúan és önkényesen hangoztatta a sérelmezett közléseket. A becsületsértés megállapítását indokolttá teszi az, hogy még közszereplőként sem köteles tűrni, hogy a II. r. alperes öncélúan és önkényesen a keresetben megjelölt
44. kitétellel éljen vele szemben. E magatartást nem teszi jogszerűvé az, hogy korábbi elítélése miatt vékony ténybeli alappal rendelkezik, a 15 évvel ezelőtti elítélésnek (18 évvel ezelőtti ügynek) semmilyen kihatása nincs a jelen kor eseményeire. A II. r. alperes a kifogásolt közlést egyetlen célra, arra használja fel, hogy öncélúan, önkényesen, bármilyen témában felszólalva bemocskolhassa, lejárathassa őt. Amennyiben a bíróságok jogszerűnek nyilvánítják a hasonló közlést, hozzájárulnak az egyébként is eldurvult közbeszéd tovább durvulásához. Amennyiben a becsület megsértése nem állapítható meg, úgy álláspontja szerint a másodlagos kérelmének megfelelően emberi méltósága sérül a fenti magatartás folytán, melyet közszereplőként sem köteles tűrni. *** Az I. r. alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részben történő megváltozatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú ítélet hiányos, megalapozatlan, törvénysértő. A kereset 1.,
45. és
46. számú kitételei megfelelnek a valóságnak, illetve kellő alappal bíró következtetések, ennek hiányában olyan véleménynek tekintendők, melyek egy politikusok közötti politikai vita keretében hangzottak el. Megismételte az elsőfokú eljárás során előterjesztett azon érvelését, hogy mindhárom fokon a II.r. alperes javára döntött a bíróság, s a köztudatban a szervezet és vezetője összefonódik, emiatt az a tény, hogy az ...-vel szemben pert nyert a II. r. alperes úgy is feltüntetésre kerülhetett, hogy a pert a jelen per felperesével szemben is megnyerte. Rámutatott, hogy csak egy eljárásjogi akadály miatt nem került sor a felperes alapperbeli marasztalására, az újságírótól pedig nem várható el, hogy hibátlanul értelmezzen egy bonyolult jogi szöveget, ítéletet. Nem értette meg a Kúriai ítéletben foglaltak jelentőségét, csak azt látta, hogy a felperes neve is bekerült a közleménybe, melyet úgy értékelt, hogy a II. r. alperes pernyertes lett. Kellő gondossággal járt el, mert nem úgy fogalmazott, hogy pert nyert a II. r. alperes a felperessel szemben. A győzelem nem effektív pernyertességet jelent, csupán azt, hogy a II. r. alperes elérte, hogy a per felperesének neve belekerült a helyreigazító közleménybe. A cikk célja nem sérelem, vagy hátrány okozása volt, hanem az olvasók tájékoztatása. A 7/
47. számú Alkotmánybírósági határozat érvrendszeréből kiemelte, hogy a közügyek megvitatása körében elhangzó vélemény-nyilvánítás és a rá vonatkozó védelem fókuszában elsődlegesen nem a szólással érintett személyek státusza áll, hanem az, hogy a megszólaló valamely társadalmi, politikai kérdésben fejtette ki nézeteit. A politikusok egymásra vonatkozó vélemény-nyilvánításai, a politikai vita során elhangzottak nem lehetnek alkalmasak személyiségi jog megsértésének megállapítására. Az EJEB döntései értelmében az úgynevezett „chilling effect" mindenképpen kerülendő, amennyiben az ilyen közlésekért szankcióval sújtják a sajtót, úgy korlátozzák a sajtó szabad vélemény-nyilvánítási szabadságát és nagyobb érdek fűződik a sajtó vélemény-nyilvánítási szabadságához („watch dog") mint a felperes jó hírnevének, becsületének védelméhez. A Kúriai ítélet rendelkező részének megfelelnek a cikkek leadjei, az olvasók nem kerültek megtévesztésre. A cikk szövege megfelel a Kúriai ítélet indokolásának, hiszen az azt tartalmazza, hogy a fellebbezés hiányában nem volt marasztalható a felperes, de az alapper ítélete szerint közzétenni rendelt közleményben nevesítésre kell, hogy kerüljön. A kereset szerinti
48. kitétel jogsértő jellegének megállapítása vonatkozásában kifogásolta, hogy nincs arra lehetőség, hogy a bíróság egyszer a
49. számú közlést tényállításként értékelje, majd abból kiragadva egy rövidebb részt, azt más szempontok alapján értékelje. Ha a
50. számú közlés nem tényállítás, akkor a
51. számú közlés sem értelmezhető akként (Legfelsőbb Bíróság PK
52. számú állásfoglalás). Mivel a sérelmezett kitétel vonatkozásában nem derül ki, hogy a jogerős papír mit takar, így tényállításról a
53. kitétel vonatkozásában sem beszélhetünk, csak vélemény-nyilvánításról. Az elsőfokú bíróság elmulasztotta az objektív bizonyíthatósági teszt elvégzését (BDT2012.2653.) annak alapján arra jutott volna, hogy a „hazug" és a „rágalmazó" kifejezések nem objektív kategóriák, csak véleményként értékelhetőek. Utalt a 7/
54. (III.7.) AB határozatra, mely rámutat az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának gyakorlatára (
55. és
56. bekezdés), mely szerint nem léteznek hamis vélemények, a hamis tényállítások nem hordoznak alkotmányos értéket, mégis bizonyos körben utóbbiak is szükségszerű velejárói a szabad vitának. Jelen esetben is politikusok - ugyan nem választás során megvalósuló -, de egymást értékelő vélemény-nyilvánításairól van szó, így a felperes is magasabb szinten kell hogy tűrje a kritikát (5/
57. (II.25.) AB határozat). Amennyiben az ilyen a véleménynyilvánítások alapján sérelemdíj kerül megállapításra, akkor éppen a politikai vitával elérni kívánt alkotmányos cél, a társadalmi tájékoztatás hiúsulna meg. *** A II. r. alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részben történő megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú ítélet rendelkező része és indokolása nem áll összhangban egymással, a
58. számú kitételt jogszerű vélemény-nyilvánításnak minősítette az elsőfokú bíróság, ugyanakkor a részben azonos tartalmú
59. számú kitétel vonatkozásában ugyanazt a fordulatot („hazug rágalmazó") már tényállításnak, mely kettős értékelésre nincs lehetőség. A
60. kitételhez kapcsolódó többlet „a jogerős papír" szövegrész. E mögött a Kúria Pf.IV.20.624/2016/
61. számú ítéletének rendelkező része áll, így az a valóságnak megfelel. A
62. kitétel vonatkozásában annak egyik eleme („hazug rágalmazó") az elsőfokú bíróság álláspontja szerint is vélemény-nyilvánítás, míg a másik eleme („jogerős papír") pedig a valóságnak megfelelő közlés, így nem állapítható meg, mi az, amit a II. r. alperes hamis színben tüntetett fel. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet keresetének részben helyt adó rendelkezései helybenhagyását kérte. Utalt arra, hogy a Kúria Pf.IV.20.791/2017/
63. szám alatti ítéletének
64. bekezdésében foglaltak a kereset szerinti
65. kitétel jogsértő jellegét igazolják. A sérelmezett közlések sem valós tényállításnak, sem vélemény-nyilvánításnak nem tekinthetőek. Jogvégzett személyek valótlan nyilatkozatát híresztelte az újságíró révén a sajtó, a Kúria ítélete nem volt még írásba foglalva, így nem volt mit félreérteni az újságírónak. Az I. r. alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezéseinek helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy - ahogy az alapperben - a sérelmezett cikk kapcsán sem felehet a sajtó a politikai szereplők nyilatkozatának szöveghű, kommentár nélküli megjelentetéséért. (34/2017 (XII.11.) AB határozat). A felperes eltiltást vele szemben nem kérhet alappal, mert nincs olyan jogerős ítélet, amely megállapítaná a sérelmezett cikkben foglaltak jogsértő jellegét. A satóperben elrendelt helyreigazítás nem értelmezhető az alapul szolgáló cikk szövege nélkül. A sérelemdíj mértéke nem emelhető fel amiatt, hogy több sajtótermékben is megjelent a sérelmezett írás, különösen annak értékelésével, hogy nem országos sajtótermékekről van szó, sőt - a felperes közszereplői minőségére tekintettel - annak csökkentése indokolt. Csatlakozott a II. r alperes fellebbezésének érveléséhez abban a tekintetben, hogy ugyanaz a sérelmezett cikkrészlet nem értékelhető kétféleképpen, egyrészt tényállításként, másrészt véleményként. *** Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal egészíti ki: A Kúria - a ....hu-n és a ... Népében megjelent perbeli cikkekkel összefüggő sajtó-helyreigazítás iránti perben - a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.214/2016/4/I. számú határozatát Pf.IV.20.791/2017/
66. szám alatt ítéletével hatályában fenntartotta, kizárólag az elégtételadás szövegét pontosította akként, hogy a való tények ítélet rendelkező részében és az elégtételadás szövegében történő megjelenítését mellőzte. Indokolásában rámutatott, hogy nem elfogadhatóak az alperesek azon hivatkozásai, hogy a kifogásolt közlések valós tényekből levont okszerű következtetések, mely vélekedéseket a felperes politikai közszereplőként tűrni köteles, illetve az arra vonatkozó érvelés sem, hogy a felperes személye összefonódik az általa képviselt politikai párttal (...), melyet a Kúria éppen a felperes nyilatkozata nyomán marasztalt el. Az alapperben ugyanis - melyhez a cikk kapcsolódik - a felperes jogi felelősségét a Kúria semmilyen - sem közvetlen, sem közvetett - módon nem állapította meg, az ezzel ellentétes tényállítás objektíve valótlan. Ehhez képest annak a közlésnek sincs valóság alapja, hogy a Kúrai „jogerős papírt" szolgáltatott volna arról, hogy a jelen per felperesét hazugnak, rágalmazónak lehet nevezni. A jogi végzettségű nyilatkozóktól elvárható lett volna egy teljesen egyértelmű jogi rendelkezés megfelelő értelmezése. A sajtószerv objektív felelősségét pedig nem érinti az, hogy a kifogásolt kitételek idézetek voltak, mert a sajtószerv a valótlan tények híresztelése miatt is felelősséggel tartozik. Alaptalan az a hivatkozás, hogy közéleti vagy jogértelmezési vita zajlana, a cikk kapcsán a lényegi tartalom az, hogy a felperest a Kúria elmarasztalta és ennek alapján erőteljesen kritizálható közszereplőként. Miután elmarasztalás nem történt a kapcsolódó következtetés sem lehet megalapozott. Az Alkotmánybíróság 34/
67. (XII.11.) AB határozatában a Kúria Pfv.IV.20.624/2016/
68. számú az alapperben hozott ítéletét - alaptörvény ellenessége miatt - megsemmisítette. *** A peres felek fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges és egyben elégséges körben feltárta, azt helyesen állapította meg, azt az ítélőtábla csak az üggyel összefüggésben - az elsőfokú ítélet meghozatalát követően - született újabb határozatok lényegi tartalmával egészítette ki. Az elsőfokú bíróság érdemi döntése - a kereset szerinti
69. kitétel kivételével - indokaira is kiterjedően helytálló, így annak megváltoztatására az ítélőtábla lehetőséget nem látott. Az ítélőtábla a kereset
70. elemével összefüggésben azonban nem osztotta az elsőfokú bíróság ítéletének jogi álláspontját, emiatt erre és a fellebbezésekben foglaltakra tekintettel tartja szükségesnek az alábbiak kifejtését. Mindenekelőtt arra mutat rá az ítélőtábla, hogy annak ténye, hogy a tényállás kiegészítésben megjelölt Alkotmánybírósági határozat folytán az alapperbeli Kúriai ítélet utóbb megsemmisítésre került, a jogvita elbírálását nem érinti, mert a kereset tárgyát képező cikkek jogsértő jellegét, a cikkek megjelenésekor fennálló tények alapján kell megítélni. I. A kereset 1.,
71. és
72. számú kitétele: Ahogyan arra az elsőfokú bíróság is helyesen mutatott rá, a személyiségi jogokat sértő valótlan tényállítás vonatkozásában a közszereplő is ugyanolyan jogvédelemre jogosult, mint bárki más. Az I. r. alperes érvelésével szemben a sérelmezett írások formailag és tartalmilag sem voltak egy sajtótájékoztatóról történt tudósításnak tekinthetők. Szemben az alapperbeli esettel nem közszereplők közügyeket érintő politikai vitájában elhangzottakról, hanem egy bírósági tárgyaláson történtekről számolt be az I. r. alperes. A sajtó a nyilvános bírósági tárgyalásról ugyan szabadon tudósíthat, a konkrét esetben azonban nem erre került sor, hanem csupán a II. r alperestől és annak jogi képviselőjétől származó közvetett információt jelenített meg, ezzel magára vállalta annak minden következményét, hogy - a tárgyaláson történtekhez képest - nem volt szöveghű. Emellett - az alábbiakban kifejtettek szerint - a cikkek tartalma sem teljesítette AB határozatában megkívántakat ahhoz, hogy a sajtó mentesülhessen, a cikkek szerkesztése saját értékelést is tartalmazott, s elmaradt a másik fél esetleges cáfolatának beszerzése is. (34/2017 (XII.11) AB határozat