Pfv.20595/2017/5 – Kúria

(1)j) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VI.20.595/2017/

1. A tanács tagjai: . Kollár Márta a tanács elnöke . Kocsis Ottilia előadó bíró . Puskás Péter bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű Az I. rendű alperes képviselője: Imre Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Imre András ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Ítélőtábla 16.Gf.40.074/2016/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Törvényszék 19.G.42.730/2015/
3. Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezését nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a keresetet a kölcsönszerződés III. pont második és harmadik mondata tekintetében is elutasítja. Mellőzi az I. rendű alperes kötelezését az állam javára elsőfokú eljárási illeték megfizetésére azzal, hogy a 36.000 (harminchatezer) forint elsőfokú eljárási illetéket az állam viseli. - Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperes részére 138.000 (százharmincnyolcezer) forint együttes elsőfokú, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A hitelező és zálogjogosult I. rendű alperes
4. február 6-án az adóstárs felperessel és II. rendű alperessel, illetve a zálogkötelezett III. rendű alperessel közjegyzői okiratba foglalt, japán yen alapú „...hitel megnevezésű jelzálog-típusú hitel kölcsönszerződés"-t kötött, abban a III. rendű alperes ingatlanán jelzálogjogot alapítottak. A szerződés III. pont második és harmadik mondata szerint „A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés alapján az adósok terhére mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében, annak közokirati tanúsításaként, az adósoknak a hitelezőnél vezetett számlái és a hitelező vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzői tanúsítványt fogadják el. Az adósok és zálogkötelezettek alávetik magukat annak, hogy a jelen közjegyzői okirat alapján az adósok terhére fennálló kölcsön- és egyéb járuléktartozás összegét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén is, a hitelező felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa." A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [3] [4] A felperes a keresetében egyebek mellett a szerződés részleges, a III. pont második és harmadik mondata érvénytelenségének a megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
5. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 209/A. §

(2)bekezdés és a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §

(1)bekezdés j) pont alapján. Az I. rendű alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság az ítéletében megállapította a szerződés III. pont pont második és harmadik mondata érvénytelenségét, azt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperesnek nem kellett a 2014. évi XL. törvény 37. §

(1)bekezdés szerinti marasztalási keresetet előterjesztenie, és fennálltak a megállapítási kereset előterjesztésének a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §-ban szabott feltételei. A szerződés támadott kikötései tisztességtelenek, a R.
3. §

(1)bekezdés j) pont szerinti feltételek. A feltétel értelmében a közjegyzői ténytanúsítvány végrehajtható okirat, végrehajtási eljárás kezdeményezésére alkalmas. Az adósoknak kell a végrehajtási eljárásban esetleges kifogásaik szerint saját tartozásukat bizonyítani. [6] A másodfokú bíróság az I. rendű alperes fellebbezése folytán hozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett rendelkezését helybenhagyta. Indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság érdemi döntése a szerződés III. pontjának érintett rendelkezése kapcsán helyes. Az a bizonyítási terhet a felperes hátrányára megfordítja, a felperesnek kell azt bizonyítania, hogy az I. rendű alperes nyilvántartása nem megfelelő. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] A jogerős ítélet ellen az I. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a kereset teljes elutasítása érdekében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével vagy az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. Megsértett jogszabályként a Ptk. 209. §

(1), 209/A.§

(2)bekezdését, a R. 1. §

(1)bekezdés j) pontját jelölte meg. Az érvei szerint a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés alapján, a szerződés felmondása esetén közvetlenül indíthat végrehajtási eljárást. A közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés minősül záradékolás esetén végrehajtható okiratnak. A szerződés érvénytelennek megállapított kikötése az adós helyzetét nem érinti, a bizonyítási terhet a hátrányára nem változtatta meg, a tisztességtelensége a Ptk. 209. §

(1)bekezdés alapján nem állapítható meg, nem a R. 1. §

(1)bekezdés j) pont szerinti kikötés. A vonatkozó jogszabályok felhívásával hangsúlyozta, hogy a nyilvántartás vezetése, az ügyfél részére a tartozás rendszeres, kérelemre rendkívüli kimutatása törvényi kötelezettsége. A törvényi rendelkezés szerint a kimutatása eltérő szerződéses rendelkezés hiányában elfogadottnak tekintendő, ha azt az ügyfél a kézbesítéstől számított 60 napon belül nem kifogásolja. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [9] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme alapos. [10] A Kúria utal rá, hogy a tisztességtelenség megállapításának a Ptk. két módját ismeri: egyrészt a bíróság mérlegelésére bízza azt, másrészt - kizárva a bírói mérlegelést - a 209. §

(3)bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a R. nevesít (nem taxatív módon) tisztességtelennek minősülő feltételeket. Az első esetben valamely szerződéses rendelkezés tisztességtelensége, ennek folytán a szerződés (részleges) érvénytelensége megítélésének szempontjaira a jogalkalmazó bíróság számára a jogalkotó normatív utasításként fogalmazza meg a Ptk. 209. §

(2)bekezdésben felsorolt egyéb körülmények vizsgálatát. Ettől a bíróság kizárólag akkor tekinthet el, ha a vitás szerződési feltétel a Ptk. 209. §

(3)bekezdésben hivatkozott külön jogszabály, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről hozott 93/13/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) mellékletét átültető, a R. 1. §

(1)bekezdésében felsorolt ok miatt tisztességtelen, ún. fekete listába tartozó kikötés (A fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről nyilvánított 2/

1. PK vélemény
2. pontjához fűzött indokolás). [11] Az irányelv mellékletének
3. q) pontja alapján tisztességtelennek tekinthetők azok a feltételek, amelyek tárgya vagy hatása az, hogy kizárják vagy gátolják a fogyasztó jogainak érvényesítését peres eljárás kezdeményezése vonatkozásában, vagy más jogorvoslati lehetőség igénybe vételében, különösen […] olyan bizonyítási terhet róva a fogyasztóra, amelyet az alkalmazandó jog értelmében rendesen a másik szerződő félnek kellene viselnie. E rendelkezést implementálta jogharmonizációs céllal a R.
4. §

(1)bekezdés

1. j)pontja. Ezért az alkalmazása igényli az uniós szabályok, így a R. alapjául szolgáló irányelv Európai Unió Bírósága (továbbiakban: EuB) hatáskörébe tartozó értelmezésének a figyelembevételét is (az EuB által a C-14/83. ügyben kidolgozott, ún. von Colson elv, 6/2013. Polgári jogegységi határozat Indokolás 2.
2. f)pont). Az EuB rendelkezik hatáskörrel az irányelv 3. cikkének

(1)bekezdésében és az irányelv mellékletében szereplő „tisztességtelen feltétel" fogalmának, valamint annak az értelmezésére, hogy a nemzeti bíróság milyen szempontokat alkalmazhat vagy köteles alkalmazni valamely szerződési feltételnek az irányelv rendelkezéseire tekintettel történő vizsgálatakor (C-537/

1. és C-116/
2. egyesített ügyek 63., C-226/
3. 20., C-415/
4. 66.). Az EuB következetes joggyakorlata értelmében a fogyasztó kárára előidézett „jelentős egyenlőtlenséget" a felek megállapodása hiányában irányadó nemzeti szabályok elemzése útján kell értékelni annak megítélése érdekében, hogy a szerződés a hatályos nemzeti jogban szabályozottnál kedvezőtlenebb jogi helyzetbe hozza-e a fogyasztót, és ha igen, akkor mennyiben. A „jelentős egyenlőtlenség" eredhet önmagában abból, hogy kellően súlyos mértékben sérül a fogyasztónak mint szerződéses félnek az alkalmazandó nemzeti rendelkezések szerinti jogi helyzete (C-415/11., C-226/12.). [12] A nemzeti jogunkban a bizonyítási teher eljárásjogi fogalom, valamely anyagi jogi igény polgári perben történő érvényesítése esetén a jogvita érdemi eldöntése szempontjából releváns tény bizonyítatlansága következményére, a bíróság érdemi döntésében kifejezésre jutó hátrányára utaló szabály (Pp.
5. §

(3)bekezdés). Alkalmazásra akkor kerül, ha a bizonyításra kötelezett fél nem tesz eleget e kötelezettségének. A Pp. 164. §

(1)bekezdés alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a bíróság azokat valónak fogadja el. Eszerint a főbizonyítás a kereset vagy a keresettel szembeni védekezés alapjául szolgáló tények fennállására, valóságára, míg az ellenbizonyítás - a főbizonyító fél perbeli ellenfelének a cselekményeként - ugyanezen tények fenn nem állására, valótlanságára vonatkozik. A bizonyítási teher átfordulásakor felcserélődik a fő- és az ellenbizonyítás iránya. Ez alapulhat törvényi vélelmen, eljárásjogi rendelkezésen, vagy anyagi jogi szabályon (pl. a Ptk. 242. §

(1)-

(2)bekezdésben szabályozott tartozáselismerés). A bizonyítási teher átfordulását eredményezheti a felek megegyezése is a bizonyítási teher megosztásában, abban, hogy a bizonyítás meghatározott tények tekintetében kit terheljen. A perbeli kikötés esetén egyik sem jön szóba. Ahogyan arra a Kúria a Gfv.VII.30.791/2016/3., Pfv.VI.20.507/2017/

1. számú határozataiban is rámutatott, a szerződési kikötés a bizonyítás kötelezettségét és terhét nem változtatja meg a felperes hátrányára, a főbizonyítás irányát nem cseréli fel. [13] A közjegyzői okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi vagy záradéki formában. A perbeli esetben nem a keresettel támadott szerződéses feltétel, hanem a kölcsönszerződés, az ügyleti okirat közokirati írásbeli alakja, a közjegyzői okirati forma az, amely a szerződéskötéskor hatályos
2. június 1-jétől hatálytalan - Vht.
3. §

(1)és

(2)bekezdés alapján a tartalmi és alaki törvényi feltételek fennállása esetén lehetőséget nyújtott a bíróság előtti peres eljáráson kívüli, állami kényszerrel történő közvetlen bírósági végrehajtásra, azzal, hogy annak további feltétele a hitelező közokiratba foglalt felmondása (BH

1. 491.). Hasonló rendelkezéseket tartalmaz a Vht. jelenleg hatályos 23/C. §-a is. A törvényi rendelkezésen alapul a végrehajtható okirat közvetlen végrehajthatósága, és ebből következően az is, hogy ez esetben a fogyasztó kényszerül perindításra. A Pp.
2. §

(1)bekezdés alapján pedig a bizonyítás a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti perben őt terheli. Ebből következően pedig a keresettel támadott szerződéses feltétel a felperest nem hozza a hatályos jogban szabályozottnál kedvezőtlenebb jogi helyzetbe, a jogi helyzete nem sérül. [14] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a Pp. 274. §

(4)bekezdés szerint alkalmazott Pp. 253. §

(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének nem felebbezett rendelkezéseit nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit a Pp. 253. §

(2)bekezdés a fellebbezéssel és a felülvizsgálati kérelemmel érintett, keresetnek helyt adó rendelkezését érintően - megváltoztatta, ezzel a keresetet teljes egészében elutasította. Záró rész [15] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme eredményre vezetett, ennek folytán a peres eljárás minden fokán pernyertes lett. A felperes költségmentes, az I. rendű alperes megfizetett 48.000 forint fellebbezési és 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket. [16] A Kúria a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az I. rendű alperes javára - a képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és a megfizetett 48.000 forint fellebbezési és 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket magában foglaló - felülvizsgálati, fellebbezési és elsőfokú eljárási költség megfizetésére. Az ügyvéd munkadíját a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése alapján határozta meg. A 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdés és a

1. § alapján a meg nem fizetett 36.000 forint kereseti illetéket az állam viseli. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,

1. február
2. Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző