A határozat elvi tartalma: Nem követelheti megalapozottan az adós a gépjármű törzskönyvének a kiadását, ha a hitelező és a közte létrejött atipikus megállapodás alapján azt a hitelező a gépkocsi vásárlási hitel teljes kiegyenlítéséig jogosult magánál tartani és az adós tartozása még fennáll. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VI.20.432/2017/
- A tanács tagjai: . Kollár Márta a tanács elnöke . Puskás Péter előadó bíró . Kocsis Ottilia bíró A felperes: A felperes képviselője: Bihari Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Bihari Krisztina Az alperes: Az alperes képviselője: Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Mischinger Ádám ügyvéd A per tárgya: és szerződés érvénytelenségének a megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Ítélőtábla Pf.II.20.817/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Törvényszék 15.P.21.665/2015/
- Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. - Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. - Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg külön felhívásra az államnak 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 4.100.000 Ft-ért vásárolt meg egy Opel Zafira típusú személygépkocsit. A vételár finanszírozására
- április 21-én 2.600.000 Ft, CHF alapú kölcsönt vett fel 120 hónap futamidőre az alperestől. A szerződés biztosítására - az alperes javára - vételi jogot alapítottak a megvásárolt gépjárműre. A gépkocsira ezen túlmenően elidegenítési és terhelési tilalmat is kikötöttek, továbbá a szerződésből eredő valamennyi követelése kiegyenlítéséig az alperes jogosult a gépkocsi törzskönyvének birtoklására. Az Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) I.
- pontja szerint a felperes tudomásul vette, hogy a kölcsön elsődleges fedezete a gépjármű, ezért hozzájárult arra a vételi jog alapításához és az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez, valamint ahhoz is, hogy a törzskönyvet a teljes futamidő során az alperes letéti őrizetben tartsa. A IV.
- pont szerint az adós kötelezettséget vállalt arra, hogy a kölcsönszerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettsége maradéktalan teljesítéséig a gépjárművet nem idegeníti el és nem terheli meg az alperes előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül és hozzájárul a gépkocsit terhelő jogok nyilvántartásba való bejegyzéséhez. A IV.
- pont értelmében, az alperes jogosult a törzskönyv átvételére és - valamennyi tartozás kiegyenlítéséig - a letétként való őrzésére és az a feletti rendelkezésre. A IV.
- pont szerint az alperes a birtokába került törzskönyvet a kölcsönszerződés megszűnését követően akkor bocsájtja az adós rendelkezésére, ha az adós a kölcsönszerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében több okból kérte a szerződés létre nem jöttének, illetve érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének a megállapítását. Kérte továbbá az alperes kötelezését 656.482 Ft visszafizetésére és a gépjármű törzskönyvének a kiadására. [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a kölcsönszerződés több pontja érvénytelen, de ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a törzskönyv kiadása iránti kereseti kérelem nem volt megalapozott, mert az ÁSZF I.3., IV.23.,
- és
- pontjainak a rendelkezéseiből megállapíthatóan az alperes jogosult volt a törzskönyv birtokban tartására egészen addig, amíg a felperes nem tesz eleget valamennyi, a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségének. Nem vitatottan a felperesnek van kiegyenlítetlen tartozása, a törzskönyv birtoklása pedig a vételi jog alapításán és az elidegenítési és terhelési tilalmon felül biztosította a követelést. A törzskönyv birtokban tartása nem a vételi jog gyakorlásához kapcsolódott, hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) diszpozitív rendelkezései alapján egy, a törvényben nem nevesített önálló, a többi biztosítéktól független biztosíték volt. Az elsőfokú bíróság a perértéket a jogkövetkezményként kért 656.482 Ft összegben, a törzskönyv kiadása iránti kérelem tekintetében 600.000 Ft-ban, míg a szerződés vételi jog alapítására megnevezésű szerződés érvénytelensége tárgyában szintén 600.000 Ft-ban határozta meg, amely így összesen 1.856.482 Ft-ot tett ki és ennek alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. [5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. A másodfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában kiemelte, hogy a felek a kölcsönszerződés megkötésekor állapodtak meg abban, hogy a törzskönyvet az alperes a teljes futamidő alatt letéti őrzésben magánál tartja. Erre kettős célból került sor, egyrészt mert ez a letét biztosította az alperes gépjárműre kikötött vételi jogát és az elidegenítési és terhelési tilalmat, másrészt viszont magát a kölcsön visszafizetését is. A letét kölcsönszerződést biztosító szerepét a IV.
- és
- pontok egyértelműen rögzítették, mert azok szerint a törzskönyv kiadására az alperes csak akkor köteles, ha a felperes a kölcsönszerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A régi Ptk. 200.§
(1)bekezdése szerinti diszpozitivitás és a szerződési szabadság elvéből következően a letétnek a letett dolog őrzésén túlmutató célja is lehet, így tiltó rendelkezés hiányában megállapodhattak a felek úgy, hogy a letéti szerződés felmondásának a joga a felperest nem illeti meg addig, amíg annak a biztosítéki szerepe fennáll. Nem volt ezért akadálya a perbeli biztosítéki letétről való megállapodásnak. Mindezek alapján az ÁSZF I.
- és IV.
- pontjai nem ütköztek jogszabályba és jogszabály megkerülésére sem szolgáltak, azok érvénytelensége nem volt megállapítható. Az alperes tehát az opciós joga alapján valóban nem tarthatta volna magánál a törzskönyvet, de a felek jogszerűen köthették ki a kölcsön visszafizetésének atipikus biztosítékaként a törzskönyv alperesnél történő letéti őrzését. Az alperes állítása szerint a felperesnek a kölcsönszerződésből eredően hátraléka áll fenn, ezzel szemben a felperesnek kellett volna bizonyítania azt, hogy ilyen tartozása már nincs. A felperes azonban maga sem állította, hogy az érvényessé nyilvánított szerződési tartalom alapján ne lenne tartozása az alperessel szemben, így a törzskönyv kiadására irányuló igénye alaptalan. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Kúria annak hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság ítéletét részben változtassa meg, állapítsa meg az ÁSZF IV.
- pontjának az érvénytelenségét is és kötelezze az alperest a gépjármű törzskönyvének a kiadására. A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a törzskönyv kiadásán felül a marasztalási keresete 656.517 Ft megfizetésére irányult. A pertárgy értéke ezért nem felel meg az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság részéről indokolás nélkül helyben hagyott 1.856.482 Ft-nak. Előadta továbbá, hogy a szerződésből és az ÁSZF-ből nem következik, hogy az alperes javára önálló biztosítékként került volna meghatározásra a törzskönyv birtokban tartásnak lehetősége. Az ÁSZF IV.
- pontja nem vált el az opciós jogtól, annak alapján 5 év elteltével a törzskönyvet ki kell adni, mivel az opciós jogot biztosító funkciója megszűnt. Sem ezekből, sem a szerződésből és az ÁSZF egyéb rendelkezéseiből nem következik, hogy az alperes javára önálló biztosítékként fogalmazták volna meg a törzskönyv birtoklását. A szabályozás együttes értelmezéséből az következik, hogy csak az opció és az elidegenítési és terhelési tilalom kikényszeríthetősége miatt került a törzskönyv az alperes birtokába. Az opciós jog megszűnése, illetve az annak alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége folytán az alperesnek nem áll fenn érvényes jogcíme a törzskönyv birtokban tartására. Az alperes sem a letét, sem a régi Ptk. erre vonatkozó szabályai, sem pedig a régi Ptk.
- §-a alapján nem jogosult a törzskönyv birtoklására, azt jogalap nélkül birtokolja, így köteles annak a kiadására. A felek egyedi letétszerződést nem kötöttek, az ÁSZF I.
- pontja pedig nem értékelhető valamiféle atipikus biztosítékadásként. [7] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására és a felperes perköltségben történő marasztalására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [9] Az eljárt bíróságok a tényállást az ügy elbírálásához szükséges mértékben feltárták, azt helyesen állapították meg és helyesek az abból levont jogi következtetéseik is, azokkal és azok indokaival a Kúria is egyetértett. A jogerős ítélet nem jogszabálysértő. [10] A gépkocsi a felperes tulajdonában áll, így - főszabályként - a felperes, mint tulajdonos jogosult arra, hogy a gépjármű törzskönyve a birtokában legyen. Az eljárt bíróságok azonban helyesen állapították meg azt, hogy a régi Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján a felek az őket megillető szerződéskötési szabadság folytán nem voltak elzárva attól a lehetőségtől, hogy a kölcsönszerződést a régi Ptk.-ban nem nevesített egyéb szerződéssel, atipikus módon is biztosítsák. A régi Ptk. diszpozitív szabályai szerint tehát az alperes által hivatkozottaknak megfelelően fennállt a lehetőség arra, hogy a törzskönyv birtoklását, a kölcsönszerződésből eredő valamennyi kötelezettség teljesítéséig - biztosítékul - az alperes részére biztosítsák. [11] A perbeli esetben a létrejött szerződés, illetve az ÁSZF alapján a törzskönyv alperes által történő birtoklása, a jogerős ítéletben leírtaknak megfelelően, kettős célt szolgált. Egyrészt valóban biztosította az alperes javára kikötött opciós jogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat, de másrészt a szerződéses kikötések folytán egy atipikus biztosítékként - függetlenül az egyéb biztosítékoktól önállóan is biztosította a kölcsönszerződést. [12] Bizonyította mindezt az, hogy a I.
- pont kifejezetten felsorolta a kölcsön biztosítékait, amely biztosítékok egyike, a vételi jog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom mellett harmadikként és önállóan megjelölten az alperesnek az a joga volt, hogy a törzskönyvet "a teljes futamidő során letéti őrizetben tartsa". A törzskönyv birtoklása tehát a szerződéses rendelkezés alapján nem csak a vételi jog fennállása alatt, hanem ezt követően is, mint önálló biztosíték illette meg az alperest. [13] Alátámasztotta ezt a IV.
- pont is, amely kimondta, hogy az alperes a törzskönyvet a tartozás „maradéktalan kiegyenlítéséig" jogosult letétként őrizni. Nem következik más a IV.
- pontban "azzal egyidejűleg" kifejezésből sem, mert a pont szövegezése egyebekben kitér arra is, hogy a törzskönyvet kiadni csak akkor kell, ha a felperes "a kölcsönszerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettségnek maradéktalanul eleget tesz". [14] Az ÁSZF tehát kifejezetten tartalmazta a felperes kötelezettségvállalását arra, hogy az opciós jog gyakorlására nyitva álló határidő leteltét követően is hozzájárul a törzskönyv alperes általi birtoklásához. Mindezek alapján a felek között egy konszenzus jött létre egy ilyen tartalmú további, önálló biztosíték adásáról. Ez a biztosíték értelemszerűen nem azonos a vételi joggal, mert attól, hogy a törzskönyv az alperes birtokában áll, az alperesnek még nem állt fenn további vételi joga a gépjárműre. Ez a kikötés tehát nem tekinthető az opciós jog szabályai valamilyen jogellenes megkerülésének, a vételi jog meghosszabításának. (A Kúria a most kifejtetteknek megfelelő álláspontját már több eseti döntésében is kifejtette, így például a Pfv.V.21.971/2015/6., a Pfv.VI.20.558/2016/5., Pfv.VI.20.295/2016/7., Pfv.VI.21.524/2016/
- szám alatti ügyekben.) [15] A felperes hivatkozásával szemben az eljárt bíróságok nem számították be a pertárgy értékébe az alperesnek a kölcsönszerződésből még fennálló követelését. Az elsőfokú bíróság ítéletének indoklása szerint az elsőfokú bíróság a pertárgyértéket a felperes által jogkövetkezményként levonni kért 656.482 forint marasztalási összegből, továbbá a törzskönyv kiadása iránti kereseti kérelem tekintetében és a vételi jog alapítása iránti szerződés érvénytelensége tárgyában az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §
(3)bekezdés b) pontja alapján 600.000-600.000 forintban állapította meg. Ebből a három tételből tevődött össze a megállapított 1.856.482 forint pertárgyérték, ami nem tartalmazta az alperes nem peresített követelését. Nem volt lehetőség ennek megfelelően erre hivatkozással a pertárgy értékének és így a perköltségre vonatkozó rendelkezéseknek a megváltoztatására. [16] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet, figyelemmel annak helyes indokaira is, hatályában fenntartotta. Záró rész [17] A Kúria a felperes kérelmére a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el a felülvizsgálati kérelmet. [18] A Pp. 270. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest az alperes javára a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdése alapján, a ténylegesen végzett ügyvédi tevékenységgel arányosan megállapított - és a 4/A. §
(1)bekezdés szerint Áfá-val növelt összegű - ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [19] Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat csak a törzskönyv kiadására vonatkozó kereseti kérelem elutasítását támadta, a pertárgy értéke az Itv. 39. §
(3)bekezdés d) pontja alapján 700.000 forint volt. [20] Kötelezte továbbá a felperest az Itv. 74. §
(3)bekezdése alapján irányadó, a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése és 15. §
(1)és
(3)bekezdése alapján az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték állam javára történő megfizetésére. [21] Az ítélettel szemben a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- január
- Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, dr. Puskás Péter s.k. előadó bíró, dr. Kocsis Ottilia s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző