A határozat elvi tartalma: Alaptalan az indítvány, ha az iratellenesen hivatkozik arra, hogy az ügy érdemi elbírálásában részt vett bíró a nyomozás során is eljárt bíróként, az indokolási kötelezettség megsértését pedig anélkül állítja, hogy annak mibenlétét miben látja megvalósultnak. Kúria végzés Az ügy száma: A határozat szintje: Bfv.II.1508/2017/
- felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Menyhárd István előadó bíró . Feleky István bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- március
- Az ügy tárgya: önbíráskodás bűntette és más bűncselekmények Terhelt: ... Elsőfok: ódi Járásbíróság
- június
- napján tárgyaláson meghozott 17.B.78/2015/48/
- számú ítélete Másodfok: ári Törvényszék
- március
- napján tárgyaláson meghozott 1.Bf.415/2016/13/II. számú ítélete Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az önbíráskodás bűntette és más bűncselekmények miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fonyódi Járásbíróság 17.B.78/2015/48/
- számú ítéletét és a Kaposvári Törvényszék 1.Bf.415/2016/13/II. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Fonyódi Járásbíróság a
- június
- napján kihirdetett 17.B.78/2015/48/
- számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki 1 rb. folytatólagosan elkövetett lopás vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont], 1 rb. sikkasztás bűntettében [Btk. 372. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont,
(4)bekezdés b) pont], valamint 1 rb. folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 367. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 4 év szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, a terhelt legkorábban a szabadságvesztés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította, a magánfelek polgári jogi igényét érdemben elbírálta, rendelkezett a bűnjelekről, a terheltet pedig a bűnügyi költség viselésére kötelezte. A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljárt Kaposvári Törvényszék a 2017. március 22. napján meghozott 1.Bf.415/2016/13/II. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta azzal, hogy a terhelt 1 rb. sikkasztás bűntettének [Btk. 372. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont,
(4)bekezdés b) pont] minősített cselekményét sikkasztás bűntettének [Btk. 372. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont,
(3)bekezdés b) pont], míg az 1 rb. folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettének [Btk. 367. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] minősített cselekményét folytatólagosan elkövetett önbíráskodás bűntettének [Btk. 368. §
(1)bekezdés] minősítette. Megváltoztatta a polgári jogi igényekre és az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó elsőfokú döntést is, egyebekben pedig a járásbíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] [4] 1. A jogerős ítélet ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján. Az indítvány szerint az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. A járásbíróság ítéletéből nem lehet megállapítani, hogy a tanúvallomásokat mi alapján értékelte, a terheltet mentő tanúvallomásokat miért nem vette figyelembe, az ellentmondásokat miért nem oldotta fel. Az ítéleti tényállás a kényszerítés megállapítása vonatkozásában nem tartalmaz megnyugtató adatokat. A bíróság nem értékelte a kiemelt bizonyítékokat és nem adott számot arról, hogy erre miért nem került sor, illetőleg az indokolás alapján nem ellenőrizhető a mérlegelés okszerűsége és teljessége. Hivatkozott a terhelt indítványában - és annak kiegészítésében arra is, hogy az Alkotmánybíróság 21/
- (XI.30.) számú határozatára figyelemmel lényeges eljárási szabálysértés történt, mert a másodfokon eljárt bírói tanács elnöke, dr. ... a nyomozás során egy háromtagú tanácsban nyomozási bíróként eljárt az ügyében. [5] Mindezekre tekintettel a terhelt a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását, továbbá az új másodfokú eljárás megkezdéséig a jogerősen kiszabott szabadságvesztés felfüggesztését kérte. [6]
- A Legfőbb Ügyészség a BF.1398/2017/
- számú átiratában a megtámadott határozatok hatályában történő fenntartását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, annak megalapozottsága nem bírálható felül és a bizonyítékok újraértékelésére, a vallomások hitelt érdemlőségének ismételt vizsgálatára, ennek eredményeként eltérő ténymegállapításokra és következtetések levonására nincs törvényes lehetőség. [7] A terhelt az indítványában felszínesen és elméleti szinten indokolta meg az indokolási kötelezettség elmulasztásában megvalósult eljárási szabálysértést. A bíróságok azonban e kötelezettségüket teljesítették, s ezért az indokolási kötelezettség elmulasztásában megnyilvánuló eljárási szabályszegés nem állapítható meg. Az eljárt bíróságok a logika szabályainak megtartásával, az iratok tartalmának megfelelően vetették össze a bizonyítékokat, e tevékenységükről számot adtak. [8] A terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására anyagi jogszabálysértés nélkül került sor, az ítélet rendelkező része pedig valamennyi büntetőjogi főkérdés tekintetében összhangban áll az indokolással. [9] A terhelt által hivatkozott további törvénysértés az iratok tartalma alapján szintén nem igazolható, miután az ügyben a kényszerintézkedés ellen bejelentett jogorvoslat elbírálásakor az eljáró törvényszéki tanács tagjai minden esetben különböztek az érdemi ügydöntő határozatot hozó tanács tagjaitól. [10] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány a tényállást támadó részében a törvényben kizárt, érdemben pedig alaptalan, ezért a támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. III. [11] A terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [12] A Kúria a megtámadott határozatokat a Be.
- §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül. [13] 1. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a határozat meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. [14] A Be. 373. §
(1)bekezdés III. a) pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. [15] A terhelt az indítványában részben az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozott, azonban alaptalanul. [16] Ügydöntő határozatának indokolásában ugyanis az elsőfokú bíróság rögzítette a rendelkezésre álló bizonyítékok lényegét. Ezeket egymással azonos szempontok szerint, a kellő részletességgel és a logika szabályainak mindenben megfelelően vetette össze. A másodfokú bíróság - a tényállás korrigálását követően - szintén részletesen megindokolta, hogy a járásbíróság által elvégzett mérlegelést miért találta helytállónak. [17] Indítványában a terhelt nem jelölte meg, hogy mely bizonyítékok értékelésének elmaradását hiányolja és mely tanúvallomások közötti milyen ellentmondásokra utal. Ezzel szemben azonban az elsőfokú bíróság követhető módon és helyes érveléssel adott számot valamennyi bizonyíték értékeléséről, így a hivatkozott lényeges eljárási szabálysértés fennállása nem állapítható meg. [18] 2. Szintén nem alapos a terhelt azon hivatkozása, amely szerint a másodfokú ügydöntő határozat meghozatalában kizárt bíró vett részt. [19] A Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontja alapján a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el. [20] A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében megjelölte, hogy a másodfokú tanács elnöke, dr. ... bíró korábban, a nyomozás során egy háromtagú tanácsban nyomozási bíróként járt el. Azt konkrétan nem jelölte meg, hogy mikor, milyen határozat meghozatalában vett részt. [21] A Kúria azt állapította meg, hogy az iratok tartalma alapján a terhelt hivatkozása nem volt igazolható. A nyomozás során meghozott határozatok meghozatalában ugyanis egy alkalommal sem vett részt olyan bíró, aki az ügyben később érdemi (ügydöntő) határozatot hozott. [22] A Kúria a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján a felülvizsgálatot megalapozó egyéb eljárási szabálysértést sem észlelt. [23] Mindezek alapján a Kúria - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján a hatályában fenntartotta. [24] Az alaptalan felülvizsgálati indítvány alapján a jogerős ítéletben kiszabott büntetés végrehajtásának a felfüggesztésére nem kerülhetett sor. [25] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Menyhárd István s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő