Bfv.1466/2017/6 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)[2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] pont
2. bb)alpont,

(5)bekezdés b) pont]. Ezért őt 1 év 6 hónap börtönfokozatú szabadságvesztésre ítélte, amelynek a végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a szabadságvesztés utólagos végrehajtása esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a magánfél által érvényesített polgári jogi igényről, a le nem rótt eljárási illetékről, és a bűnügyi költségről. A terhelt és védője által felmentés végett bejelentett fellebbezés folytán eljáró Szolnoki Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2017. június 8. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 9.Bf.1271/2016/3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta annyiban, hogy a terhelt cselekményét folytatólagosan elkövetett lopás bűntettének [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont,

(4)bekezdés a) pont] minősítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által pontosított tényállás lényege a következő: ... terhelt

1. május
2. napjától
3. szeptember
4. napjáig város 1 a cég 1 sértett alkalmazásában állt mint anyagbeszerző, gépjárművezető.
5. május
6. napjától
7. szeptember
8. napjáig a munkája elvégzéséhez a sértett tulajdonát képező ... forgalmi rendszámú ... típusú tehergépkocsit használta, amellyel árut szállított a cég 1 üzleti kapcsolatban álló ügyfelei részére. A teherautó használatával összefüggésben a munkában töltött minden napon menetlevél került kiállításra, amely pontosan tartalmazta a gépjármű használatának megkezdésekor és a használat befejezésekor megállapított kilométeróra állásokat. Az áruszállítási feladatok ellátásához a sértett ehhez a tehergépkocsihoz a cég 2 által kibocsátott üzemanyagkártyát biztosított, amelyet a tehergépjárművet használó személy kizárólag a tehergépjármű üzemanyag tartályába kerülő gázolaj és a tehergépjárműhöz szükséges autópálya matrica vásárlásához használhatott. ... terhelt
9. szeptember
10. napja és
11. szeptember
12. napja között a munkavégzése során város 2, a ...-as számú főút mellett lévő cég 2 üzemanyagtöltő állomáson több alkalommal vásárolt a sértett által biztosított üzemanyagkártya felhasználásával gázolajat úgy, hogy azt az üzemanyagtartály térfogatára, a megelőző üzemanyag vásárlásra és a tankolás előtt megtett kilométerre tekintettel nem tudta a tehergépjármű üzemanyagtartályába tölteni. A terhelt a
13. szeptember
14. napja és a
15. augusztus
16. napja között minden egyes alkalommal a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó értékben vásárolt gázolajat, amelyet a vásárlást követően ismeretlen módszerrel eltulajdonította. ... terhelt a vásárlások során a sértettől összesen 6.890.677 forint értékben tulajdonított el gázolajat, amely összegre a sértett képviselője polgári jogi igényt jelentett be. II. [10]
17. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt és meghatalmazott védője nyújtottak be felülvizsgálati indítványt a Be.
18. §

(1)bekezdés a), b), illetőleg c) pontja alapján. [11] A felülvizsgálati indítványban a védő sérelmezte, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására, és vele szemben büntetés kiszabására a büntető anyagi jogszabályok sérelmével került sor. Kifejtette, hogy az ügyben eljárt bíróságok az indokolási kötelezettségüknek nem tettek eleget, mert nem indokolták meg, hogy a védő bizonyítási indítványait miért utasították el. [12] Sérelmezte azt is, hogy az ügyben eljárt első- és másodfokú bíróság becsléssel állapította meg a terhelt által eltulajdonított gázolaj mennyiségét annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló szállítólevelek alapján pontosan meg lehetett volna határozni, vane tényleges üzemanyaghiány, illetve normahiány vagy nincs. [13] A védő ezért elsődlegesen a terhelt felmentését, másodlagosan jogerős marasztaló döntés hatályon kívül helyezését, és az ügyben eljárt bíróságok új eljárásra utasítását indítványozta. [14] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.1351/2017/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. [15] Utalt arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ezért a felülvizsgálati indítvány a tényállás megalapozottságát vitató részében a törvényben kizárt. [16] Az indítvány csupán megjelölte felülvizsgálati okként a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontját, azonban arra vonatkozó okfejtést nem tartalmazott, hogy miben áll az a törvénysértő minősítés vagy más büntető anyagi jogi jogszabálysértés, amely törvénysértő büntetés vagy intézkedés kiszabását eredményezte. Márpedig önmagában a felülvizsgálat törvényi okára való hivatkozás - az azt alátámasztó adatok, tények hiányában felülvizsgálatot nem tesz lehetővé (EBH 2007.1596, Bfv.I.207/2012/5.), így a felülvizsgálati indítvány e részében szintén a törvényben kizárt. [17] A Legfőbb Ügyészség szerint nem állapítható meg az indokolási kötelezettség megszegése sem, mivel a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal szemben mind az első-, mind a másodfokú bíróság megindokolta, hogy miért utasította el a szállítólevelek beszerzésére irányuló védői bizonyítási indítványt. A felülvizsgálati eljárásban az indokolási kötelezettség megszegésének vizsgálata során az indokolás helyessége pedig már kívül esik a feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések körén (BH 2017.48.). [18] Miután a Legfőbb Ügyészség egyéb ún. abszolút eljárási szabálysértést sem észlelt, ezért a megtámadott határozatok hatályban fenntartását indítványozta. [19] 3. A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára nem tett észrevételt. [20] A védő a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében részben megismételte a felülvizsgálati indítványában már felhozott indokokat. Előadta továbbá, hogy a szakértői vélemény adását megelőző bizonyítási kísérleten a terhelt, illetve a védő nem vehetett részt, illetve szerinte ellentétes az in dubio pro reo elvvel az, hogy a szakértő találomra, feltételezésekre alapozva adott szakvéleményt, amely a terheltre terhes megállapításokat alkalmaz. III. [21] A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt és a védő felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben alaptalan. [22] 1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 416. §

(1)bekezdés a)-g) pontjaiban tételesen felsorolt esetekben vehető igénybe, és e felülvizsgálati okok köre tovább nem bővíthető. [23] A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 423. §

(1)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban nincs helye bizonyításnak [Be. 419. §

(1)bekezdés, Be. 388. §

(2)bekezdés]. [24] A jogerős határozatban megállapított tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárásban nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Így a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonylatában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, és ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [25] A védő a felülvizsgálati indítványában és a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében a bíróság által a jogerős ítéletben megállapított tényállást, illetve a bizonyítékok mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, azok átértékelését célozta, és mindezeken keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását, ami a törvényben kizárt. [26] A Kúria a felülvizsgálati eljárás során abból indult ki, hogy a tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített és/vagy ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), tehát az alapügyben megállapított tényállás az irányadó a felülvizsgálati eljárásban függetlenül attól, hogy az megalapozott-e vagy sem. A bizonyítékok eltérő értékelésének, eltérő értékelés alapján eltérő következtetés levonásának, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésének nincs helye (BH 2016.264. Indokolás [16]). A Kúria mindezzel nem utalt arra, hogy a jogerős ítéletben szereplő tényállás bármilyen okból megalapozatlan lenne, a tényálláshoz kötöttség folytán ezt nem is teheti meg. [27] Erre figyelemmel a terhelt és a védő indítványa abban a részében, amelyben a terhelt által eltulajdonított gázolaj mennyiségének a becsléssel történt megállapítását sérelmezte, e körben az in dubio pro reo elv sérelmét állította és a szállítólevelek beszerzését hiányolta, a törvényben kizárt felülvizsgálati indítvány. [28] 2. A Be. 416. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának II. fordulata, illetve
2. b)pontjának I. fordulata alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor; továbbá ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Felülvizsgálati indítványában azonban a védő csupán a felülvizsgálat törvényi okát képező törvényhelyekre hivatkozott anélkül azonban, hogy ahhoz bárminemű indokolást is kapcsolt volna, amely alapján megállapítható lenne, hogy a jogerős ítélet vonatkozásában e két jogszabályhely megsértését mire alapozta. [29] Az ítélkezési gyakorlat töretlen abban, hogy önmagában - az azt alátámasztó adatok, tények, indokok hiányában - a felülvizsgálat törvényi okára való hivatkozás esetén is kizárt a felülvizsgálat (EBH 2007.1596., Bfv.I.207/2012/5.). [30] 3. A Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja szerint akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §

(1)bekezdés I/

1. b)vagy I/
2. c)pontjában, illetve II.-IV. pontjának valamelyikében meghatározott ún. feltétlen (más megjelöléssel: ún. abszolút) eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §

(1)bekezdés III/a) pontja alapján ilyen abszolút eljárási szabálysértésnek kell tekinteni, ha a bűnösség megállapítása, a cselekmény minősítése vagy a büntetés kiszabása tekintetében a bíróság indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. [31] Felülvizsgálati indítványában a védő arra hivatkozott, hogy az ügyben eljárt bíróságok az indokolási kötelezettségüket is megszegték. [32] A Kúria e kérdés vizsgálata során abból indult ki, hogy az indokolási kötelezettség megsértése csak akkor értékelhető feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértésként, ha a megtámadott határozat indokolása olyan mértékben hiányos, hogy nem állapítható meg belőle, mire alapította a bíróság a döntését, ezáltal ugyanis az érdemi felülbírálat lehetősége hiúsul meg. Az indokolási kötelezettség megsértése nem az indokolás bármely elemének hiányát, hibáját jelenti, hanem annál szűkebb terjedelmű. A törvény ugyanis csak a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy büntetés kiszabása tekintetében elmulasztott bírói indokoláshoz fűzi a hatályon kívül helyezés következményét (BH 2012.32.). [33] A felülvizsgálati indítvány e körben kizárólag azt sérelmezi, hogy a bíróságok ítéleteikben (csupán) azt nem indokolták meg, hogy miért nem találták szükségesnek a szállítólevelek beszerzését. Ezzel szemben megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében (elsőfokú ítélet

1. oldal 3 bekezdés,
2. oldal
3. bekezdés) indokát adta annak, miért utasította el a védelemnek az erre irányuló bizonyítási indítványát. Ezt az indokolást a másodfokú bíróság megvizsgálta és azzal maga is egyetértett (másodfokú ítélet
4. oldal
5. bekezdése). [34] Az eljárt bíróságok ítéleteiből megállapítható volt, hogy a tényállást milyen bizonyítékokra alapozva állapították meg, és a mérlegelő tevékenységük is ellenőrizhető volt. A felülvizsgálati eljárásban az indokolási kötelezettség megszegésének vizsgálata során az indokolás helyessége viszont már kívül esik a feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések körén (BH 2017.48.). [35]
6. Az irányadó tényállás alapján a terhelt több éven keresztül naponta ismétlődő rendszerességgel a munkáltatója - a sértett - tulajdonát képező gépjárműbe tankolt üzemanyagot jogtalanul eltulajdonította. A terhelt által egy-egy alkalommal eltulajdonított gázolaj értéke - a gépjármű üzemanyagtartályának űrméretére figyelemmel - a szabálysértési értékhatárt, azaz az 50.000 forintot [
7. évi II. törvény
8. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának 1. fordulata] biztosan nem haladta meg. A hosszú időn át (2009. szeptember 15-től 2011. augusztus 31-
2. ig)nagy számban végrehajtott önálló bűncselekménynek is minősülő elkövetési magatartásokra figyelemmel a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja szerinti üzletszerű elkövetést helyesen állapították meg a bíróságok. A lényegében folyamatos jellegű elkövetés folytán a Btk.
2. §

(2)bekezdésében meghatározott folytatólagosság feltételei is fennálltak. A folytatólagosság egységébe azonban csak önmagukban is bűncselekményt megvalósító magatartások foglalhatók. [36] Az eljárt bíróságok szerint a terhelt a bűncselekményt minden esetben ötvenezer forintot meg nem haladó - azaz szabálysértési - értékre [Btk. 462. §

(2)bekezdés a) pont

1. fordulat] követte el. Magatartása valamennyi elvétel kapcsán az üzletszerű elkövetés folytán bűncselekménynek minősül. A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint azonban, amennyiben az üzletszerűség értékelése egyszer már megtörtént - miután az üzletszerűség megállapítása folytán minősültek a szabálysértési értékre elkövetett egyes terhelti részcselekmények bűncselekménnyé - akkor az már a kétszeres értékelés tilalmába ütközik, ha a folytatólagosság egységébe vont ilyen bűncselekményt az üzletszerűség mégegyszer súlyosabban minősítené. (EBH 2013.B.
2. Indokolás) [37] Az a jelen ügyben kétségtelenül megállapítható, hogy a terhelt ugyanolyan bűncselekményeket egységes akaratelhatározással azonos sértett sérelmére, rövid időközönként, többször követett el. Az üzletszerűség értékelésére a bűncselekménnyé minősülés körében már sor került, ezért nem lehet ugyanezt az üzletszerűséget ismét, a folytatólagosság keretében egységesen értékelt egy rendbeli bűncselekményt felminősítő körülményként értékelni. Ez a kétszeres értékelés tilalmába ütközik. Erre tekintettel volt helytálló a terhelt cselekményének minősítése körében a másodfokú bíróság által elfoglalt jogi álláspont. [38] Megjegyzi ugyanakkor a Kúria, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás (az elsőfokú ítélet
3. oldalán található táblázatban feltüntetett valamennyi elkövetési időpont) szerint a terhelt a bűncselekmény elkövetésének a kezdetétől a heti pihenőnapok (szombat és vasárnap) valamint a munkaszüneti napok kivételével lényegében minden munkanapon tulajdonított el üzemanyagot. Gyakorlatilag minden napi tankolásához kapcsolódott az eltulajdonítás. Ez technikailag azt jelenti, hogy ennél gyakrabban - értsd rövidebb időközökben - nem is tudta volna elkövetni a a bűncselekményt. Különösen szembetűnő ez azokban az esetekben, amikor a munkanap végén, majd másnap reggel, a munka kezdetén is tankolt. [39] Az ilyen folyamatos elkövetés az ún. természetes bűncselekményegység egyik tipikus esete. A terhelt egységes magatartása ebben az esetben a folyamatos elkövetés folytán képez bűncselekményegységet és nem a folytatólagosság törvényi egysége folytán. Az összesen 6.890.677 forint (azaz jelentős) értékű üzemanyag eltulajdonítására nem kétségesen üzletszerűen került sor. A jelentős értékre üzletszerűen elkövetett lopás bűntette pedig a Btk.
4. §

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő - két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény megállapítására alkalmas, amint azt az elsőfokú bíróság minősítette, bár - a kifejtettek szerint - ettől eltérő jogi indokok alapján. [40] A Kúria észlelte továbbá, hogy a bíróságok tévesen minősítették a terhelt cselekményét a Btk. 370. §

(1)bekezdésében meghatározott lopás bűncselekményének. [41] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a megvásárolt gázolajat a vásárlást követően ismeretlen módszerrel eltulajdonította (lásd elsőfokú ítélet

1. oldal utolsó bekezdésében). A rábízott üzemanyagkártyával történt tankolás eredményeként az üzemanyag jogszerűen a birtokába került és utóbb az így rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonította. [42] A Btk.
2. §

(1)bekezdésében írt sikkasztás bűncselekményét követi el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja (vagy azzal sajátjaként rendelkezik). [43] A lopás és a sikkasztás elkövetési tárgya egyaránt az elkövető számára idegen dolog. A két bűncselekmény megkülönböztető sajátossága azonban, hogy sikkasztás esetében az idegen dolgot az elkövetőre bízták, aki azt így jogszerűen tartja a birtokában. A lopás bűncselekményének megállapítására ezzel szemben jogszerűen akkor kerülhetett volna sor, ha a terhelt által megvalósított cselekménysorban nincs olyan időpillanat, amikor jogszerűen van a terhelt birtokában a sértett tulajdonát képező, de a terhelt által használt gépkocsiban lévő üzemanyag. [44] A rábízás a jelen ügyben munkajogi jogviszonyon alapult. A terhelt a sértett cég munkavállalójaként, munkaviszony keretében, a munkaeszközeként tartotta a birtokában a gépjárművet, azzal közlekedve, különböző árukat szállítva végezte a munkáját. A sértett által történt rábízás tartós jellegű volt. Kiterjedt a gépjármű tartozékaira, alkatrészeire, s így a gépjármű üzemanyagtartályában lévő üzemanyagra is. A gépjárműbe tankolt üzemanyag ugyancsak a sértett tulajdonát képezte. A sértett nevére kiállított üzemanyag kártyával került megvásárlásra, és a vásárlás összegét a cég 2-vel történő elszámolás keretében a sértett fizette. [45] A terheltnek a gépjárműbe tankolt gázolajat a munkavégzése során, a fuvarozási tevékenysége kapcsán kellett (volna) elhasználnia. Ő azonban a jogszerű vásárlást követően - ismeretlen módszerrel eltulajdonította az akkor már a birtokában lévő gázolajat. Erre tekintettel cselekménye helyesen a Btk. 372. §

(1)bekezdésében meghatározott, a

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpontjára figyelemel az

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő sikkasztás bűntettének a megállapítására alkalmas. Mindezekkel a kigészítésekkel a terhelt bűnösségének a kimondására - bár téves minősítés alapján - a bíróságok részéről törvénysértés nélkül került sor. [46] 5. A lopás és a sikkasztás büntetési tételei azonosak. A terhelt büntetésének mértéke a súlyosabb büntetési tétel keretei között sem (abszolút) törvénysértő [Be. 416. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulat]. Kellő időben előterjesztett ügyészi indítvány hiányában egyébként is súlyosítási tilalom áll fenn a felülvizsgálati eljárásban. [47] A büntetés önmagában csak akkor eshetne felülvizsgálat alá, ha a minősítésen túl a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve volna a nemében vagy mértékben törvénysértő (BH 2012.239.) A terhelttel szemben kiszabott 1 év 6 hónap szabadságvesztés ilyennek nem minősül, így a büntetés tartamát a Kúria a felülvizsgálat során nem érintette. Az indítvány elvi tartalma [48] Az indokolási kötelezettséget elmulasztja az ügyben eljáró bíróság, ha nem adja indokát annak, hogy a védő bizonyítási indítványát szállítólevél beszerzése - milyen ok folytán nem teljesítette. A döntés elvi tartalma [49] Nem lopást, hanem sikkasztást követ el az a gépkocsivezető terhelt, aki a sértett - a munkáltatója tulajdonát képező, és a munkavégzés során a munkavégzés eszközeként rábízott gépjárműbe a sértett által biztosított anyagi eszközökből megvásárolt és az üzemanyag töltőállomáson a gépjármű üzemanyag tartályba beletöltött gázolajat a tankolást követően ismeretlen módon eltulajdonítja. Záró rész [50] A kifejtettek értelmében a Kúria - a Be.
2. §

(1)bekezdés

1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
2. §

(1)bekezdés

1. mondat
2. fordulata szerinti összetételben eljárva, s miután hivatalból vizsgált feltétlen eljárási jogszabálysértést [Be.
3. §

(5)bekezdés] nem észlelt - a terhelt és a védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot - a Be. 426. §-a alapján - hatályában fenntartotta. [51] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §

(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. február
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Berthold György s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő