← Magyarország

Mfv.10060/2017/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a

  1. ében egészségi állapot miatt szolgálati alkalmatlanság megállapítása iránt folyamatban volt elsőfokú FÜV eljárásban eljáró bizottság elnöke a 2014-ben a hivatásos szolgálatra alkalmatlanság (betegség, baleset) szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének megállapítása iránti eljárásban a másodfokú FÜV bizottság elnöke ugyanaz a személy, nem jelent kizárási okot, s mint ilyen nem eredményezi a társadalombiztosítási határozatok jogszabálysértő jellege megállapítását. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.III.10.060/2017/
  2. A tanács tagjai: Dr.Zanathy János a tanács elnöke Dr. Farkas Katalin előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Steigervald Frigyes ügyvéd Az alperes: Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 23.M.1355/2015/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 23.M.1355/2015/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] [2] A felperes
  5. január 21-én balesetet szenvedett, amelyet a munkáltatója a
  6. november
  7. napján kelt ... számú határozattal szolgálati kötelmekkel összefüggőnek (a bekövetkezett baleset kórisme: részleges combizom szakadás alapján), üzemi balesetnek minősítette. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Intézet a
  8. augusztus 23-án kelt elsőfokú orvosi bizottsági szakvéleményében a felperes össz-szervezeti munkaképesség-csökkenését 50%-os, ezen belül az üzemi baleseti eredetű munkaképesség-csökkenését 10%-os mértékűnek véleményezte azzal, hogy a 2002-ben elszenvedett bal combizom szakadás következtében jelentős funkció károsodása nincs. A
  9. augusztus
  10. napján kelt a fegyveres szervek első fokon eljáró felülvizsgáló orvosi bizottsága (továbbiakban: FÜV bizottság) [3] [4] [5] döntésében a felperest hivatásos szolgálatra megváltozott egészségi állapota miatt alkalmatlannak minősítette. A
  11. november
  12. napján kelt ... számú határozattal módosított
  13. október
  14. napján kelt ... számú határozattal az Országos Rendőr-főkapitányság (Nyugdíjmegállapító Osztály) a felperes részére
  15. december
  16. napi folyósítási kezdettel szolgálati nyugdíjat állapított meg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  17. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.)
  18. §

(2)bekezdés a) pontja alapján, megállapítva, hogy a felperes szolgálati viszonya
  1. szeptember
  2. napján nyugállományba helyezéssel szűnt meg. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, mint elsőfokú társadalombiztosítási szerv a
  3. november
  4. napján kelt ... folyósítási törzsszámú határozatával elutasította a felperes szolgálati járandóság összegének módosítása iránti kérelmét a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló
  5. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khtv.)
  6. §
(3)bekezdésének a) pontja alkalmazásával azzal, hogy a
  1. október
  2. napján kelt ... számú határozat szerint felperes egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanságát megalapozó baleset, betegség nem szolgálati kötelmekkel összefüggő. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központ a
  3. március
  4. napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Indokolásában rögzítette, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a felperes részére
  5. december
  6. napjától szolgálati nyugdíjat folyósított, amelyet az elsőfokú hatóság
  7. január 1-től szolgálati járandóságként a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett összegben folyósított tovább. A szolgálati járandóság a felperes által kért, teljes összegben történő továbbfolyósítására a Khtv.
  8. §
(3)bekezdés a) pontja alapján akkor van lehetőség, ha a szolgálati viszony megszüntetésekor kiállított minősítő határozattal igazolt, hogy a nyugállományba helyezésre azért került sor, mert a felperes baleset, betegség miatt hivatásos szolgálatra alkalmatlan és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő, mely utóbbi a felperes szolgálati jogviszonya megszűnésével egyidejűleg nem került vélelmezésre. A FÜV bizottság
  1. október 18-án kelt ... számú elsőfokú határozata szerint a hivatásos szolgálatra alkalmatlan döntést megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel nem függ össze. A Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek II. fokú FÜV bizottsága
  2. november 27-én kelt ... számú határozata az I. fokú FÜV bizottság döntésével egyezően állapította meg, hogy a hivatásos szolgálatra alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggő. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [6] A felperes kérte a társadalombiztosítási szervek határozatainak [7] megváltoztatását annak megállapításával, hogy „az egészségi, fizikai, pszichikai alkalmatlanságát megalapozó baleset, betegség a szolgálati kötelmekkel összefüggő". Másodlagosan a társadalombiztosítási szervek határozatainak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. A felperes állította, hogy a Khtv.
  3. §
(3)bekezdésében rögzített feltételeknek megfelel, a
  1. január 21-én elszenvedett üzemi balesetét a szolgálati elöljárója az ... számú határozatával
  2. november 20-án szolgálati kötelmekkel összefüggőnek, üzemi balesetnek minősítette. A felperes érvelése szerint sem a Khtv., sem a Hszt., sem a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat - illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/
  3. (VIII.23.) BM-IM-TNM együttes rendelet (továbbiakban: BMr.)
  4. §
(1)-
(6)bekezdései, sem a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII.29.) Kormányrendelet (továbbiakban: Krm.) 8. §
(2)bekezdése nem írja elő, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a kérelem alapján új FÜV véleményt kell beszereznie a kérelmezőre vonatkozóan, hiszen a szolgálati balesetéből eredő 10%-os munkaképesség-csökkenést már megállapították. A hivatkozott jogszabályok nem írják elő, hogy döntően szolgálattal összefüggő balesetből vagy szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségnek kell eredményeznie a hivatásos szolgálatra való alkalmatlanságot. E körben hivatkozott a Kúria Mfv.II.10.074/2014/
  1. számú ítéletében foglaltakra. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte jogszabálysértés hiányában. Az alperes érvelése szerint, a felperes munkaképesség-csökkenése döntően sorszerű megbetegedésekből tevődik össze, az alkalmatlansága nem szolgálati kötelmekkel összefüggő megbetegedések miatt következett be. Az elsőfokú ítélet [8] A munkaügyi bíróság a felperes keresetét a Khtv.
  2. §
(1)-
(2)bekezdései, a
(3)bekezdés a) pontja, a Krm. 8. §
(2)bekezdése és az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat,- illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/
  1. (X.30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet (továbbiakban: Rendelet) 38/A. §-a alkalmazásával elutasította. [9] A bíróság megállapította, hogy a FÜV bizottság határozatának vitatására a felperesnek a perben lehetősége volt és bizonyíthatta, hogy 2007-ben a szolgálati viszonya megszüntetésére a szolgálati kötelmekkel összefüggésben megállapított alkalmatlansága miatt került sor, így a csökkentés nélküli összegű szolgálati járandóságra jogosult. [10] A bíróság figyelemmel volt - a felperes által is hivatkozott kúriai ítélet indokolására, mely szerint „a szolgálati kötelmekkel való összefüggés megállapításának nem feltétele valamennyi igazolt betegség tekintetében az összefüggés megállapítása, hiszen a határozatokban a betegségek együttesen eredményezik a hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság megállapítását. A szolgálati kötelmekkel való összefüggés megállapításának feltétele azonban, hogy az alkalmatlanság és a bizonyíthatóan szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, vagy megbetegedés között közvetlen ok-okozati összefüggés álljon fenn." [11] A bíróság a perben kirendelt igazságügyi orvosszakértő szakvéleményét aggálytalannak értékelte és ítélkezése alapjául elfogadta azzal, hogy a felperes szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodása és az alkalmatlanságának 2007-ben történt megállapítása között közvetlen okozati összefüggés nem állt fenn. A bíróság megállapította, hogy a felperes a szolgálati járandóság teljes összegben való folyósításának egyik feltételét, az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a perben nem tudta bizonyítani. [12] A 2007-es FÜV határozat kiegészítésére került sor 2014-ben az I. fokú FÜV határozatban, az a 2007-ben hozott FÜV határozat tartalmát nem érintette, ezért a bíróság a FÜV határozatok hozatalában részt vett bizottsági elnök eljárását (2014-ben a II. fokú FÜV bizottság elnöke és 2007-ben az I. fokú FÜV bizottság elnöke ugyanazon személy volt) nem értékelte jogszerűtlennek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A felülvizsgálati kérelmében a felperes a Pp.
  2. §
(1)bekezdése bíróság általi megsértésére tekintettel kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő határozat meghozatalát, azaz annak megállapítását, hogy a „szolgálati viszonyának megszüntetésére egészségügyi, fizikai, pszichikai alkalmatlansága miatt került sor, és az alkalmatlansága megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő". [14] A felperes álláspontja szerint ... rendőr orvos ezredes, mint a 2007-es elsőfokú FÜV bizottság vezetője - annak ellenére, hogy a 2014-es I. fokú FÜV bizottság csak kiegészítette a 2007-es I. fokú FÜV bizottsági határozatot - a II. fokú FÜV bizottság elnökeként nem járhatott volna el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 42. §
(2)bekezdése és 58. §
(6)bekezdése rendelkezéseire figyelemmel. [15] A felperes hivatkozott arra, hogy mind az ORSZI, mind a FÜV határozatok hiányosak voltak. „Az ORSZI határozatokban nem írták bele például a kötőhártya gyulladás, illetőleg a mentálhigiénés panaszait, mivel ezek nem okoztak munkaképesség-csökkenést. A FÜV határozatokban csak azok a betegségek kerültek felsorolásra, amelyek munkaképesség-csökkenést eredményeztek, mert ezek alapozták meg a szolgálatra alkalmatlanságot. Az ORSZI vizsgálata rögzítette, hogy milyen betegségei vannak és azok hány százalékos munkaképesség-csökkenést eredményeznek, amelyből 10%-os volt a baleseti eredetű munkaképesség-csökkenés. A FÜV bizottságnak 2007ben csak azt kellett megállapítania, hogy a betegségeiből eredően alkalmas-e hivatásos szolgálatra vagy sem. A jogszabályváltozást követően a FÜV bizottságnak már azt kellett véleményeznie az előzményes orvosi iratok alapján, hogy a szolgálatra alkalmatlanságot megalapozó betegségek a szolgálati kötelmekkel összefüggőek-e vagy sem. A II. fokú FÜV bizottság szakvéleményében a hivatásos szolgálatra alkalmatlan minősítést megalapozó betegségek között felsorolta a szolgálati baleseti eredetű megbetegedést, ezért ellentmondó annak - az alkalmatlanságot megalapozó betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggő - végső következtetése." A perben kirendelt igazságügyi orvosszakértő a rendelkezésre álló orvosi dokumentációk alapján a szolgálati kötelmekkel összefüggő munkaképesség-csökkenést a leszereléskor 10%-os mértékűnek véleményezte. A bíróság az igazságügyi szakértői szakvéleményből téves következtetést vont le, a megállapított tényállás iratellenes, a bizonyítékokat nem a maguk összességében értékelte, így a tényállás okszerűtlen és lényeges logikai ellentmondásokat tartalmaz. [16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint. [18] A felperes a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálatát azért kérte, mert esetében a Khtv. 5. §
(3)bekezdés a) pontjában foglalt, az ellátás csökkentés nélküli összege továbbfolyósítására vonatkozó feltétel teljesült, a jogerős ítélet felülvizsgálatát pedig a Pp. 206. §
(1)bekezdése, a Ket. 42. §
(2)bekezdése és 58. §
(6)bekezdése megsértése miatt kezdeményezte. [19] A Khtv. 5. §
(1)-
(2)bekezdésének főszabálya az
  1. évben és az azt követően született, szolgálati nyugdíjban részesülő személyek nyugdíját
  2. január 1-től szolgálati járandóság címén, a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett összegben rendelte továbbfolyósítani. A Khtv.-nek a felperes kérelme elbírálásakor hatályos
  3. §
(3)bekezdés a) pontja a járandóság összegének a
(2)bekezdés szerinti csökkentését akkor nem tette lehetővé, ha „a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor a Hszt.
  1. §-a vagy a Hjt.
  2. §-a alapján minősítő határozattal megállapították". [20] A Kúria fenntartja az Mfv. III. 10.556/2015/
  3. számú végzésében kifejtett álláspontját, mely szerint: „A Khtv. fenti rendelkezésének helyes értelmezéséhez szükséges a szélesebb jogszabályi környezet, a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályoknak, ezen túlmenően a Rendeletnek, a Khtv.
  4. §
(3)bekezdés a) pontja végrehajtása érdekében történt módosítására, a 38/A. §-a beiktatására okot adó körülményeknek az ismerete is. [21] A
  1. június 30-ig hatályban volt Hszt. XIV. fejezet „A hivatásos szolgálati viszonyon alapuló társadalombiztosítási ellátások" cím, „A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség megállapítása" alcím alatti
  2. §-a a szolgálati viszony fennállása alatt bekövetkezett balesetek, betegségek szolgálati kötelmekkel való összefüggésének hivatalbóli kivizsgálását és annak eredményéről írásba foglalt, indokolt határozat (minősítő határozat) kiadását írta elő. A minősítő határozatot a miniszter által kijelölt szerv hozta meg. (…) A miniszter által kijelölt szerv és a miniszter a Hszt.
  3. §
(1)-
(5)bekezdése alapján a szolgálati viszony fennállása alatt bekövetkezett egyes balesetek, betegségek minősítéséről, azoknak a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről, nem pedig arról döntött, hogy a hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság megállapítását a jogviszony megszüntetésekor szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetek, betegségek alapozták-e meg. Ezt az értelmezést támasztják alá a Khtv. végrehajtása érdekében megalkotott, valamint a felperes szolgálati viszonya megszüntetésekor hatályos, a későbbiekben ismertetendő jogszabályi rendelkezések is." [22] A Khtv. 5. §
(3)bekezdés a) pontján alapuló igény érvényesítését a
  1. január 1-től hatályos Krm.
  2. §
(2)bekezdése szabályozza, mely szerint az ellátás csökkentés nélküli folyósítását az érintetteknek a nyugdíjfolyósító szervnél kell kezdeményezniük, a kérelemhez a Khtv. 5. §
(3)bekezdés a) pont szerinti mentesülési okra hivatkozás esetén csatolni kell a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét megállapító határozat másolatát; a nyugdíjfolyósító szerv a kérelemben foglaltaknak való helyt adás esetén külön döntés meghozatala nélkül intézkedik az ellátás jogszabályoknak megfelelő összegben történő folyósításáról, egyéb esetben a kérelemről dönt. [23] A Rendelet 2012. január 1-től hatályos 38/A. §
(1)bekezdése azoknak a FÜV határozatban megállapított egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett, szolgálati járandóságra jogosult személyeknek biztosítja a lehetőséget az alkalmatlanságot megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellege megállapításának kezdeményezését, akik a jogviszony megszüntetésekor a Hszt.
  1. §-a szerinti minősítő határozattal rendelkeztek. Az utolsó szolgálati hely vezetőjéhez benyújtandó kérelemnek tartalmaznia kell a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő alatt bekövetkezett, a Hszt.
  2. § szerinti minősítő határozattal szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősített baleset, betegség rövid leírását és az arról szóló minősítő határozatot; a kérelmet a szerv vezetőjének az érintett személy teljes egészségügyi dokumentációjával együtt a FÜV bizottsághoz kell továbbítania (Rendelet 38/A. §
(2)-
(4)bekezdés). A megküldött dokumentáció alapján az I. fokon eljáró FÜV bizottság „az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő", vagy „az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggő" döntést hozhat; a fellebbezés alapján eljáró II. fokú FÜV bizottság az elsőfokú határozatot helybenhagyja, vagy megváltoztatja (Rendelet 38/A. §
(4)-
(8)bekezdés). [24] „A Hszt.
  1. §-ában szabályozott, a szolgálati viszony alatt bekövetkezett balesetek, betegségek szolgálati viszonnyal való összefüggését megállapító döntés a Khtv.
  2. §
(3)bekezdés a) pontja által megkívánt feltétel igazolására önmagában nem alkalmas. A Khtv. 5. §
(3)bekezdés a) pontja a szolgálati járandósággá alakított ellátás mértékét korlátozó szabály (Khtv. 5. §
(1)-
(2)bekezdés) alól azon személyek számára biztosít kivételt, akiknek a szolgálati viszonya megszüntetésére és azt követő szolgálati nyugdíjazására azért került sor, mert a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai, fizikai okok miatt alkalmatlanná váltak, de csak akkor, ha az alkalmatlanságukat olyan balesetek, betegségek eredményezték, amelyeknek a szolgálati kötelmekkel való összefüggését FÜV határozatok igazolták. [25] A Kúria itt tér ki arra, hogy a Rendelet megalkotására a Hszt. 342. §
(2)bekezdés d) pontjában foglalt, az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények, az azoknak való megfelelés, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapítása, a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli egészségügyi szolgáltatás, stb. egyes kérdéseinek szabályozására vonatkozó felhatalmazás alapján került sor. A Rendelet a hivatásos állomány tagjainak, és - miként a jelen esetben is - volt tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos kérdéseket egyebek mellett a Hszt. rendelkezéseinek végrehajtása, a fegyveres szerv munkáltatói jogkörben hozott intézkedései, illetve a Hszt. által kijelölt szervek társadalombiztosítási tárgyú döntései, a Rendelet 38/A. § pedig a nyugdíjfolyósító szerv döntéseinek megalapozása érdekében szabályozza. A FÜV bizottságok feladatait, összetételét, eljárását a Rendelet szabályozza (…). A FÜV bizottságok orvosszakmai kérdésekben történő állásfoglaláson alapuló döntéseiket határozati formában hozzák meg, azok szakmai, tartalmi helyessége, attól függően, hogy beszerzésük munkáltatói döntés megalapozásához, vagy társadalombiztosítási jogviszonyból származó igény elbírálásához szükséges, a bíróság előtt a fegyveres szerv munkáltató ellen indított munkaügyi jogvitában, vagy a társadalombiztosítási jogviszonyból származó jogosultságot elbíráló közigazgatási (társadalombiztosítási) határozat felülvizsgálata iránti perben vitatható." (Mfv. III. 10.556/2015/6.) [26] A felperes szolgálati viszonya - a szolgálati nyugdíját megállapító határozat indokolása szerint - 2007. szeptember 30-án a Hszt. 56. §
(2)bekezdés a) pontja alapján került megszüntetésre, amely rendelkezés a szolgálati viszony felmentéssel való megszüntetését kötelezővé tette, ha a hivatásos állomány tagja „minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján (…) hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált". A Kúria az Mfv. III. 10.556/2015/
  1. számú végzésében rámutatott: „Az ekkor hatályban volt BMr. a balesetek, betegségek szolgálati kötelmekkel való összefüggésének vizsgálatát és véleményezését, valamint a hivatásos szolgálatra való alkalmatlanságnak egészségi, pszichológiai vagy fizikai okból történő vizsgálatát és véleményezését a 23.-
  2. §okban, valamint a 26.-
  3. §-okban szabályozta. A baleset vagy betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről szóló döntés meghozatala első fokon az állományilletékes parancsnok hatáskörébe tartozott, míg a másodfokú határozatot - a Hszt.
  4. §
(5)bekezdése szerint benyújtható fellebbezés alapján - a miniszter hozta meg; foglalkozási betegség szolgálattal való összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez minden esetben I. fokú FÜV bizottsági vélemény beszerzése volt szükséges. A BMr. a betegség, baleset miatt bekövetkezett olyan egészségi állapotváltozások vizsgálatát írta elő, amelyek a hivatásos állomány tagjának beosztása, feladatai ellátására való alkalmatlanságát vetették fel. A BMr. 26. §
(1)bekezdése főszabályként - előírta, hogy a szolgálati viszony egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmatlanság miatt csak FÜV eljárás keretében hozott határozat alapján szüntethető meg; a FÜV eljárás lefolytatásához - egyéb orvosi dokumentáció mellett - a FÜV bizottság rendelkezésére kellett bocsátani a sérülést, balesetet minősítő határozatot is. Az I. fokú FÜV bizottság a munkaköri alkalmasság kérdésében a „jelenlegi beosztásában alkalmas", a „jelenlegi beosztásában alkalmatlan" és a „hivatásos szolgálatra alkalmatlan" minősítést tartalmazó határozatot hozhatott. A BMr. annak vizsgálatát és külön határozat kiadását arról, hogy az érintett személyek alkalmatlanságát szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetek, betegségek alapozták-e meg, nem írta elő. A Hszt. 180. §-a alapján meghozott határozatok nem azonosíthatók azokkal a FÜV bizottsági határozatokkal, amelyek a Khtv. 5. §
(3)bekezdés a) pontjában írt feltétel közigazgatási hatósági eljárásban való igazolására alkalmasak. A Khtv. 5. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti feltétel teljesülésének tisztázását a Rendelet 38/A. §-a beiktatásával - további vizsgálat lefolytatásának és FÜV bizottsági döntés előírásával - biztosította a jogalkotó." [27] A felperes állította, hogy ... rendőr orvos ezredes a 2007-ben az I. fokú FÜV Bizottság elnökeként jogszerűen nem járhatott volna el 2014-ben a II. fokú FÜV Bizottság elnökeként, ezért eljárása a Ket. 42. §
(2)bekezdése és 58. §
(6)bekezdése rendelkezéseibe ütközött. [28] A Ket. 42. §
(2)bekezdés értelmében az ügy másodfokú elintézésében nem vehet részt az, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett. A Ket. 58. §
(6)bekezdése alapján szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn (...). [29] A korábban ismertetettek szerint a FÜV bizottság megalakításának, összetételének szabályait a - a Ket. hivatkozott rendelkezései helyett a jelen perben irányadó - Rendelet 44. §-a tartalmazza. A
(4)bekezdése szerint a FÜV bizottságban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja FÜV eljárása kivételével - nem vehet részt az érintett alapellátását végző, a FÜV eljárására javaslatot tevő, a gyógykezelésében részt vevő orvos, valamint a II. fokú FÜV bizottságban az, aki az I. fokú FÜV eljárásban részt vett. [30]
  1. augusztus 23-án kelt ... számon határozatot hozó I. fokú FÜV bizottságban ... rendőr orvos ezredes (a rendőrség vezető orvosa), mint a bizottság elnöke járt el. A határozat indokolása szerint a felperes hivatásos szolgálatra egészségügyi szempontból való alkalmassága tekintetében hivatásos szolgálatra alkalmatlannak minősítette, munkaképesség-csökkenését 50%-osnak értékelve az I. fokú OOSZI
  2. augusztus
  3. napján kelt szakvéleménye szerint. A felperes megváltozott egészségi állapota miatt hivatásos szolgálatra alkalmatlannak minősítette. [31] A Kúria, mint ahogy fentebb kifejtette a hivatásos állomány egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett szolgálati járandóságra jogosult tagjai részére az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség, szolgálati kötelmekkel összefüggő jellege vizsgálatát és megállapítását a Rendelet
  4. január
  5. napjától hatályos 38/A. §-a tette lehetővé. Az ismertetett szabályozásból kitűnően a szolgálati járandóság összegének csökkentés nélküli folyósítására vonatkozó a Khtv.
  6. §
(3)bekezdés a) pontjában írt feltétel teljesülését a felperesnek a társadalombiztosítási szervek által lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásban - főszabályként az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését már a jogviszony megszüntetésekor egyértelműen alátámasztó korábbi FÜV bizottsági határozat hiányában - a Rendelet
  1. §/A. §-a szerinti eljárás eredményeként meghozott FÜV bizottsági határozattal kellett igazolnia. [32] Az ezen eljárás keretében a felperes kérelme alapján indult újabb,
  2. október
  3. napján kelt ... számon hozott I. fokú FÜV bizottsági határozat szerint a felperes hivatásos szolgálatra alkalmatlanságát megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggő, a felperes munkaképesség-csökkenése döntően sorsszerű megbetegedésekből tevődik össze és az alkalmatlansága nem szolgálati kötelemmel összefüggő megbetegedésből keletkezett. [33] A felperes fellebbezése folytán eljáró II. fokú FÜV bizottság az I. fokú határozatot helybenhagyta, azzal, hogy a felperes összszervezeti egészségkárosodása 50%-os, baleseti eredetű egészségkárosodása 10%-os, egészségkárosodásában azonban a sorsszerű megbetegedések dominálnak. A II. fokú FÜV bizottság elnöke ... nyugalmazott rendőr orvos ezredes volt. [34] A Rendelet
  4. §
(4)bekezdése (egyezően a Ket. 42. §
(2)és 58. §
(6)bekezdése) szerinti kizárás jogintézményének célja, rendeltetése az, hogy senki ne lehessen saját ügyének bírája, ezért a II. fokú elintézésben nem vehet részt az, aki az ügy elintézésében I. fokon részt vett. Kizárási okra hivatkozás esetén azt kell vizsgálni, hogy a II. fokú ügyintézésben részt vett-e vagy sem olyan személy, aki az I. fokú ügyintézés során is eljárt. [35] Nem állapítható meg, hogy a FÜV bizottság eljárásában I .- és a II. fokon ugyanazon személy (...) járt volna el az alábbiak szerint:
  1. évben a FÜV bizottságnak abban a kérdésben kellett véleményt nyilvánítania, hogy a Hszt. rendelkezéseinek megfelelően a felperes balesete és betegségei megalapozták-e a a szolgálati jogviszonya megszüntetését, mint munkáltatói intézkedést, hivatásos szolgálatra alkalmatlanság okán. A FÜV bizottságok nem vizsgálták, hogy a felperes hivatásos szolgálatra való alkalmatlanságát megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő-e vagy sem. Ezen kérdés vizsgálatára a 2014-ben indult eljárásban került sor, amikor a FÜV bizottságoknak társadalombiztosítási szempontból kellett véleményt nyilvánítaniuk - a Khtv.
  2. §
(3)bekezdése és a Rendelet 38/A §-a rendelkezéseinek szem előtt tartásával - arról, hogy a hivatásos szolgálatra alkalmatlanságot a jogviszony megszüntetésekor szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetek, betegségek alapozták-e meg. A
  1. évi FÜV bizottsági eljárás nem tekinthető azonosnak a
  2. évi FÜV bizottsági eljárással, így nem állapítható meg, hogy a kizárási szabály megszegésével hozta volna meg a II. fokú FÜV bizottság
  3. október
  4. napján kelt határozatát. [36] A felperes hivatkozott arra, hogy a bíróság téves következtetést vont le az igazságügyi orvosszakértő szakvéleményéből. [37] Az igazságügyi orvosszakértő rögzítette az orvosi egészségügyi dokumentációk alapján felperes megbetegedéseit, ezt követően megállapította, hogy „a felperes korábbi balesetei, sérülései nem tekinthetők szolgálati kötelmekkel összefüggőnek, egyéb betegségei és szolgálati kötelmeivel való összefüggés pedig nem bizonyítható, tehát ennek alapján a felperes szolgálati kötelmekkel összefüggő munkaképesség-csökkenése 10% volt leszerelésekor. A felperes combizom sérülése, mely nem okozott lényeges funkciócsökkenést sem a sérülés után, sem a későbbiekben, így a felperes alkalmatlanságának megállapításához önmagában nem lett volna elegendő." [38] A bíróság a szakvéleményt helytállóan értékelve jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem tudta bizonyítani, hogy az alkalmatlanság megállapítását megalapozó balesete, betegsége szolgálati kötelmekkel összefüggő lett volna. [39] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában, indokolásbeli kiegészítéssel - a Pp.
  5. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [40] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért a Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján mellőzte a határozathozatalt. [41] A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli a Tny. 81. §
(1)bekezdése alapján. [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el (Pp. 274. §
(1)bekezdés). Budapest,
  1. december
  2. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.