Mfv.10384/2017/6 – Kúria

(4)bekezdését kell alkalmazni, amely szabály az igénybejelentéskor betöltött életkor szerinti szolgálati idő megszerzéséhez köti a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.III.10.384/2017/

1. A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Magyarfalvi Katalin előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Tekse Ilona ügyvéd Az alperes: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala Az alperes képviselője: A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.598/2016/
2. Rendelkező rész A Kúria a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi 1.M.598/2016/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. A pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. Bíróság és a Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] Az alperes az
4. január 31-én született felperes által
5. december 12-én előterjesztett, rokkantsági nyugdíj megállapítására irányuló igénybejelentést - a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.371/2013/
6. számú ítéletével, majd a másodfokú társadalombiztosítási szerv
7. november 21-én kelt végzésével elrendelt új eljárásban meghozott,
8. április 28-án kelt határozatával - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
9. évi LXXXI. törvény (Tny.) 36/A. §

(1)bekezdése, 36/B. §-a és

1. §-a alkalmazásával elutasította. Megállapította, hogy a felperes egészségkárosodása
2. január 1-től 55%-os mértékű,
3. május
4. és október
5. között azonban a felperes - a jogosultsághoz szükséges 3 évvel szemben - csak 30 nap szolgálati időt szerzett, [2] ezért az ellátásra nem jogosult. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a felperes születésétől fogva rokkant, ezért rá a Tny.
6. §

(4)bekezdését kell alkalmazni, annak alapján rokkantsági nyugdíjra azért nem jogosult, mert az előírt 4 év szolgálati idővel szemben csupán 30 nap szolgálati idővel rendelkezik. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] [4] A felperes a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatát azért kérte, mert az iskolai tanulmányai megszűnését követően 180 napon belül szolgálati időt szerzett és 22. életéve betöltése előtt rokkantnak minősül, így a kért ellátás Tny. 24. §

(2)bekezdésben írt feltételei teljesültek. Az alperes a kereset elutasítását kérte határozata ténybeli és jogi indokai fenntartásával. Az elsőfokú ítélet [5] A munkaügyi bíróság a keresetet a Tny. 36/A. §

(1)bekezdése, 36/B. §-a, 24. §

(1)bekezdése és 25. §

(4)bekezdése alkalmazásával elutasította. Megállapította, hogy a felperes egészségkárosodása születésétől fennáll, rá nézve a Tny. 25. §

(4)bekezdése vonatkozik, így rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentéskor a betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte. A felperes

1. május
2. és október
3. között összesen 30 nap szolgálati időt szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel nem rendelkezik. Ezt az értelmezést támasztja alá az EBH 2003.
4. számon közzétett eseti döntés is, amely szerint a szolgálati idő számítására a Tny.
5. §

(2)bekezdésében meghatározott kedvezmény nem illeti meg azt a személyt, aki már a szolgálati idő megkezdése előtt megrokkant. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és új eljárás és határozat hozatal elrendelését, valamint az alperes költségekben való marasztalását kérte a Tny. 24. §

(2)bekezdése megsértésére hivatkozva. A felperes - az ügy előzményeinek ismertetését követően állította, hogy részére a korábbi perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján

1. december 31-ig rokkantsági nyugdíjat,
2. január 1-től pedig rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kellett volna megállapítani a rehabilitációs járadékról szóló
3. évi LXXXIV. törvény, a Tny.
4. §

(1)-

(2)bekezdése és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2. §

(1)[8] bekezdés b) pontja alapján. Érvelése szerint a rokkantság nem életkorfüggő állapot, betegségeihez, egészségkárosodásához az életkorának nincs köze, így az, hogy rokkantsága a szolgálati idő megkezdése előtt bekövetkezett, nem adhat alapot a hátrányos megkülönböztetésére. A jogalkalmazó szervek a rokkantságnak megfelelő állapot bekövetkeztének időpontja alapján nem zárhatják ki az őt megillető ellátásból, figyelemmel arra is, hogy a Tny. 24. §

(2)bekezdésében írt feltételeknek mindenben megfelelt. A rendelkezés szövege nem tartalmaz olyan szűkítést a szavak mindennapi, általános értelmezésében, hogyha az egészségkárosodása a születése után fennállott, a jogosultság nem állapítható meg, további feltételek szabása jogszabálysértő. Az ítéletben hivatkozott EBH az írott jogszabály konkrét rendelkezéseihez képest további feltételt tartalmaz, ami a jogalkalmazás körén kívül esik. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte arra hivatkozva, hogy a munkaügyi bíróság helyesen, az EBH-ban közzétett döntésben foglaltaknak megfelelően értelmezte és alkalmazta a Tny. rendelkezéseit. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [10] A Kúria a Tny. 24. §

(2)bekezdése és 25. §

(4)bekezdése alkalmazási köréről azonos, illetve hasonló tényállású ügyekben már több határozatában, így a BH 2002.34., az EBH 2003.987., a BH 2004.254., a KGD 2007.

1. és a KGD 2009.
2. számon közzétett döntésekben állást foglalt. A Kúria - fenti határozatokkal alátámasztott - következetes gyakorlata szerint a Tny.
3. §

(2)bekezdése az

(1)bekezdéshez képest kedvezményt tartalmazó rendelkezés, amelynek alapján rokkantsági nyugdíjra a szolgálati idő tartamától függetlenül azok a személyek jogosultak, akik az iskolai tanulmányaik megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szereznek és 22 éves koruk előtt megrokkannak. Ettől eltérően a tanulmányok folytatása alatt rokkant, szolgálati időt ezt követően szerző személyekre a Tny. 25. §

(4)bekezdését kell alkalmazni, amely szabály az igénybejelentéskor betöltött életkor szerinti szükséges szolgálati idő megszerzéséhez köti a jogosultságot. [11] A munkaügyi bíróság a fentiekkel azonos jogértelmezés eredményeként, a Tny. 24. §

(2)bekezdése megsértése nélkül hozta meg döntését; a Tny. 24. §

(2)bekezdése és a 25. §

(4)bekezdése által érintett személycsoportok rokkantsági nyugdíjra való jogosultságát a törvényhozó szabályozta eltérően. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet - a Pp. 275. §

(3)bekezdése alkalmazásával - hatályában fenntartotta. Záró rész [12] Az alperes a felülvizsgálati eljárás során felmerült költségei megtérítését nem kérte, ezért a Kúria a Pp. 78. §

(2)bekezdése alapján e tárgyban mellőzte a határozathozatalt. [13] A Kúria a pártfogó ügyvéd díjáról a

1. évi LXXX. törvény 11/A. §-a, a felülvizsgálati eljárás illetékéről a Tny.
2. §-a alapján határozott. [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. február
2. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő