← Magyarország

Kfv.35223/2017/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az őshonos állatfajták védelmét szolgáló támogatás esetén a védett állomány csökkenése súlyosabb jogkövetkezményekkel jár, mint az állatállomány védett állományt nem érintő esetleges csökkenése. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.223/2017/

  1. A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró A felperes: E. G. B.M. K.és Sz. Kft. A felperes képviselője: Dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd Az alperes: alperes neve ( Az alperes képviselője: Dr. Olasz József ügyvéd A per tárgya: mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.791/2016/
  2. sz. ítélete Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Rendelkező rész A Kúria - a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.791/2016/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  4. május
  5. napján támogatási kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatóságához (elsőfokú hatóság) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett, őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 38/2010.(IV. 15.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) alapján. Az elsőfokú hatóság a támogatási kérelemnek a 275/1301/36/22/
  6. számú határozatával helyt adott azzal, hogy a magyar szürke célprogramban az induló állatállományt 250 egyedben, míg az állatállomány szaporulatot 77 egyedben hagyta jóvá. Az induló állatállományt több kiesés-pótlás érintette, melyek vonatkozásában a felperes bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett. A
  7. november
  8. napján kelt 247/1301/36/115/
  9. és 247/1301/36/116/
  10. számú határozataival ugyanakkor az elsőfokú hatóság két egyed vonatkozásában a felperes kiesés-pótlás bejelentésére irányuló kérelmét jogerősen elutasította arra hivatkozással, hogy a kiesés-pótlás bejelentése határidőn túl történt, ezért az nem felelt meg a Jogcímrendelet
  11. §

(1)bekezdésében és
(2)bekezdés b) pontjában foglaltaknak. [2] A felperes
  1. február
  2. napján terjesztett elő kifizetési kérelmet a 2011-es év vonatkozásában. Ebben 265 egyedet jelölt meg, amelyből 18 egyedet szaporulatként, 11 egyedet pedig az aktuális állományba tartozó kiesett egyedek pótló egyedeiként kért figyelembe venni. Az elsőfokú hatóság a megismételt eljárásban hozott
  3. június
  4. napján kelt 247/1301/36/132/
  5. számú határozatával a kérelemnek részben, 264 állat tekintetében helyt adott, és a 2011-es támogatási évre 16.746.695 Ft támogatási összeget állapított meg. Az indoklás szerint a kifizetési kérelem alapján mindösszesen 264 egyed fogadható el, amelyből 20 egyed állomány-szaporulatként hagyható jóvá. Az elsőfokú hatóság rögzítette továbbá, hogy miután a felperes esetében az aktuális állományt a megelőző évi kifizetési kérelem tárgyában született jogerős határozatban jóváhagyott 246 egyed alkotta, míg a
  6. évre vonatkozó kifizetési kérelem alapján a beállított szaporulat figyelembevétele nélkül 244 egyed fogadható el, a
  7. évben az állomány csökkenése következett be. Erre figyelemmel a hatóság a program befejezéséig még beállítható szaporulat mennyiségét a Jogcímrendelet
  8. §
(9)bekezdésében foglaltakra figyelemmel 0 egyedben határozta meg. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  1. március 23-án kelt JHÁT-JF/1099/2.(2016.) számú határozatával az elsőfokú határozatot a felperes fizetési számlájára utalandó támogatás összege tekintetében megváltoztatta, azt azonban egyebekben helybenhagyta. Az alperes rögzítette, hogy a kérelemmel érintett 11 egyed közül 8 egyed volt pótló egyedként elfogadható, 2 egyed esetében ugyanis a kiesés-pótlás hatósághoz történő bejelentésére a 90+10 napos határidőn túl került sor, további 1 egyed pedig az ENAR nyilvántartás adatai szerint
  2. január
  3. napján született, így
  4. január
  5. napján még nem érte el a magyar szürke szarvasmarha tekintetében előírt 3 éves beállítási kort. A fentiekre tekintettel állománycsökkenés is bekövetkezett, amelynek Jogcímrendelet szerinti jogkövetkezményeit az elsőfokú hatóság helyesen vonta le. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. A felperes azon két pótló egyed figyelmen kívül hagyását kifogásolta, amelyek esetében a bejelentési határidő túllépésére hivatkozott a hatóság. A felperes szerint a pótlási kötelezettség késedelmes teljesítése nem minősíthető állománycsökkenésnek. A felperes ezzel összefüggésben kifogásolta, hogy a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  6. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  7. §
(2)bekezdését, valamint 50. §
(1)bekezdését megsértette. [5] Az alperes ellenkérelmében kifejtette, hogy a felperesnek folyamatosan rendelkeznie kell a támogatás felhasználására vonatkozó nyilvántartásokkal, így nem hivatkozhat az együttműködési kötelezettség sérelmére. Az elsőfokú ítélet [6] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  1. december 15-én kelt 3.K.27.791/2016/
  2. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. [7] A bíróság szerint a felperes állatállományát két olyan kiesés érintette, amikor a pótlásra határidőben nem került sor. A kiesés-pótlás bejelentésére irányuló kérelem elutasítása azon alapult, hogy a kiesés-pótlás bejelentése határidőn túl történt. A 2011-ben kiesett 2 egyed határidőben történő pótlása elmaradt. Tekintettel arra, hogy erre a határidő jogvesztő, így önmagában nem elegendő, hogy a pótlást később ténylegesen elvégezték. A pótlás elmaradása továbbá a Jogcímrendelet
  3. §
(9)bekezdése szerint jogkövetkezményt is maga után vont. A bíróság szerint a hatóság helyesen állapította meg, hogy a felperes szaporulat nélküli állománya 246 egyedről, 244 egyedre csökkent ezzel - a jogszabály erejénél fogva - a felperes az állatállományi szaporulat meg nem valósult részére vonatkozóan elvesztette támogatási jogosultságát. A fentiekre tekintettel a hatóság jogszerű döntést hozott. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] Felülvizsgálati kérelmet a felperes nyújtott be, amelyben kérte a Kúriát, hogy a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján változtassa meg a jogerős ítéletet úgy, hogy a felperes keresetének helyt adó ítéletet hozzon, amelyben az alperes határozatát az első fokra kiterjedően hatályon kívül helyezi. [9] A felperes álláspontja szerint a bíróság nem vette figyelembe a Jogcímrendelet 26. §
(2)bekezdését, amely a pótlási kötelezettség késedelmes teljesítésének szankcióját rögzíti. E szerint a késedelmes bejelentés szankciója az, hogy a tárgyévben támogatás nem adható az egyedekre. Ettől azonban eltér az állatállomány-csökkenés szankciója. A felperes arra hivatkozott, hogy a kiesett egyedeket pótolta, ezért állatállomány-csökkenés [10] esetében nem állapítható meg, legfeljebb a késedelmes bejelentés szankciója alkalmazható, de az állománycsökkenés szankciója (Jogcímrendelet 13. §
(9)bekezdés) az nem. A felperes szerint téves az a megállapítás, miszerint a szaporulat nélküli állatállomány 246 [11] egyedről 244 egyedre csökkent, hiszen a 2 kiesett egyed ténylegesen pótlásra került. A felperes szerint az eljáró bíróság megsértette a Jogcímrendelet
  1. § ba) pontját, amikor [12] állatállomány csökkenést állapított meg. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp.
  2. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot a [15] felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem keretei között vizsgálhatja. Jogszabálysértés esetén van lehetőség az eljárást lefolytató bíróság döntésének hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására. Jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást [16] foglalnia, hogy az állatállomány pótlásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának szankciója vezethet-e az állománycsökkenés (súlyosabb) jogkövetkezménye alkalmazására is. A késedelmes bejelentés tényét a felperes nem vitatta. A felülvizsgálati kérelemben [17] kifejtettek szerint a Jogcímrendelet
  3. §
(2)bekezdése értelmében a késedelem szankciója, hogy a tárgyévben támogatás nem adható az érintett egyedek után. A Jogcímrendelet 11. §
(1)bekezdése szerint a támogatásra jogosult köteles [18] a támogatási időszak alatt az aktuális állatállomány tartására, valamint arra, hogy a kiesett állatokat a kieséstől számított 90 napon belül pótolja. A Jogcímrendelet alapján megállapítható, hogy a pótlásnak két esetköre van, amelyeket az aktuális állományhoz képest lehet elkülöníteni. Az aktuális állomány fogalmát a Jogcímrendelet 2. §
(1)bekezdésének
  1. pontja határozza meg, miszerint az az utolsó helyt adó vagy részben helyt adó kifizetési határozat alapján támogatott állatállomány létszáma. A pótlás egyik fajtája ehhez képest az, amikor az így meghatározott aktuális állomány egyedszámát nem érintette a csökkenés. Másik fajta ehhez képest, amikor kifejezetten az aktuális állomány csökkenése miatt válik szükségessé a pótlás. [19] E két változathoz kapcsolódó pótlás elmaradása esetére Jogcímrendelet által rendelt jogkövetkezmények különbözőek. a [20] Ha a pótlásra nem az aktuális állomány egyedszáma eltérése miatt lett volna szükség, akkor ennek elmaradása esetére a
  2. §
(2)bekezdése szerinti rendelkezést kell alkalmazni, miszerint a támogatottnak a nem pótolt egyedek után az adott évi támogatási összeg nem jár. [21] Ha viszont az aktuális állomány csökkenése miatt szükségessé vált pótlás maradt el, akkor a 13. §
(9)bekezdése is alkalmazást nyer, vagyis az állomány csökkenése esetén az állományra meghatározott állatállomány-szaporulat még meg nem valósult részére vonatkozóan a támogatási jogosultság megszűnik. E különböző jogkövetkezmények a támogatás rendeltetéséből következnek. Miként azt a [22] Jogcímrendelet
  1. §-a a támogatás céljaként megfogalmazza, az az őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtáknak a tenyésztésben történő megőrzése. A támogatott ezen az alapon a
  2. § szerint elsődlegesen az aktuális állatállomány tartására köteles. A felperes szaporulat nélküli állatállománya 246-ról 244 egyedre csökkent. Pótlási és [23] bejelentési kötelezettségének nem tett eleget ezzel kapcsolatban. Jogkövetkezményként ennek következtében egyértelműen az állománycsökkenés szankcióját kell alkalmazni vele szemben a Jogcímrendelet
  3. §
(9)bekezdése szerint, hiszen ekkor nem csak az egyedszám (mennyiségi) csökkenéséről van szó. A Kúria szerint mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság helyesen és jogszerűen járt el, [24] amikor az állománycsökkenés jogkövetkezményei alkalmazhatósága mellett döntött. Mindezek alapján a felperes keresete elutasításra került. A Kúria a bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. Záró rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül [25] bírálta el. [26] A felülvizsgálati eljárásban költség nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. A feljegyzett illeték viselésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. [27] törvény 50. §
(1)bekezdésén és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésén alapul. ,
  1. január
  2. Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.