A határozat elvi tartalma: Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos tizennyolc évesnél idősebb személy, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll - e két feltételnek együttesen kell fennállnia a jogszabály szerinti minősítéshez. A megállapításra irányuló eljárás során mindkét feltétel meglétét vizsgálni kell. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.330/2017/
- szám A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, . Dobó Viola bíró A felperes: Sz. O. A felperes képviselője: Sz. P. M. Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: dr. Juhász Márta jogtanácsos A per tárgya: nevelési pótlék felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.265/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és 10.K.27.265/2016/
- számú ítéletét megváltoztatásával - hatályában fenntartja. Munkaügyi Bíróság az indokolás A felek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. A feljegyzett 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az
- április
- napján született felperest a Nyírbátori Járásbíróság
- március
- napján meghozott 4.P.20.731/2014/
- számú ítéletével cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezte. [2] A felperes
- május
- napján saját jogán nevelési pótlék megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatalhoz (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). Az elsőfokú hatóság szakértői bizottsága
- július 25- napján készített SZU/001/016175-3/
- számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a felperes össz-szervezeti egészségkárosodásának a mértéke 42%, az egészségi állapota 58%. A szakvélemény alapján az elsőfokú hatóság
- július
- napján kelt T-SZA-45109-7/
- számú határozatával a felperes nevelési pótlék iránti kérelmét elutasította, arra tekintettel, hogy a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása nem éri el a családok támogatásáról szóló
- évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 4.§ f) pont fb) alpontjában foglalt 50%-os mértéket. A felperes tizennyolcadik életévét megelőző állapotára vonatkozóan a szakvélemény nem tartalmaz megállapítást. A korábbi orvosi szakvéleményekből és leletekből ugyanakkor kiderül, hogy a felperes pszichiátriai károsodásként figyelembe vehető mentális teljesítménye 2000-ben (15 évesen) határeseti intelligenciát mutatott (IQ: 51); írási, olvasási zavarai ezen időszakban már voltak; fejfájása 16 éves kora óta van; 2007-ben a pszichiátriai vizsgálat eredményeként készült szakvélemény korlátozó gondnokság alá helyezését javasolta. [3] A felperes fellebbezéssel élt az elsőfokú hatóság határozatával szemben. A fellebbezésre tekintettel az alperes a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH) szakértői bizottságától kért szakvéleményt. Az NRSZH
- december
- napján kelt T-SZA-45109-7/
- számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a felperes össz-szervezeti egészségkárosodásának a mértéke 47%, az egészségi állapota 53%. Az alperes az NRSZH szakértői bizottságának véleménye alapján
- február
- napján meghozott T-KP-2013-2/
- számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Az alperes döntését a Cst. 4.§ f) pont fb) alpontjára és a
- §
(2)bekezdésére alapítva megállapította, hogy az első- és másodfokú eljárásban beszerzett szakértői vélemények szerint a felperes össz-szervezeti egészségkárosodásának a mértéke nem éri el a Cst. 4. §
- f)pont
- fb)alpontjába foglalt 50%-os mértéket. A szakvélemény a felperes tizennyolcadik életévét megelőző állapotra vonatkozóan mindössze annyit tartalmaz, hogy az nem véleményezhető. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében az alperes T-KP-2013-2/2016. számú határozatának - az elsőfokú T-SZA-45109-7/2015. számú határozatra is kiterjedő hatályú - hatályon kívül helyezését és az elsőfokú közigazgatási szervnek új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a hatóság nem állapította meg helyesen az egészségkárosodás mértékét, véleménye szerint jogosult a nevelési pótlékra. [5] Az alperes ellenkérelmében fenntartotta a határozatában foglaltakat és a kereset elutasítását kérte, arra tekintettel, hogy a felperes egészségkárosodása a szakvélemények alapján nem éri el a Cst. 4.§
- f)pont
- fb)alpontjában foglalt 50%-os mértéket. Az elsőfokú ítélet [6] Az ügyben eljárt Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. március 29-én kelt 10.K.27.265/2016/19. számú ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. [7] Az eljárás során a bíróság új szakértő kirendelését látta indokoltnak. A kirendelt szakértőnek abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes egészségkárosodása hány %-ot tesz ki, az eléri-e a Cst. 4. §
- f)pontja
- fb)pontjában meghatározott 50%-os mértéket. A kirendelt igazságügyi orvosszakértő 2016. december 7. napján kelt V:1571/1-2016. számú véleményében a felperes egészségkárosodásának mértékét 50%-ban, az egészségi állapotát 50%ban határozta meg. A felperes tizennyolcadik életévét megelőző állapota tekintetében csak annyit rögzített, hogy az 50%-os egészségromlás „bizonyítottan nem állt fenn”. [8] Az elsőfokú bíróság a kirendelt szakértő véleménye és a Cst. 4.§
- f)pont
- fb)alpontjában és 7. §-ban foglaltak alapján megállapította, hogy fennállnak a jogi feltételek a nevelési pótlék folyósításához. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] Az ítélettel szemben az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Az alperes szerint az elsőfokú bíróság ítélete téves jogértelmezésen alapul és ezért jogszabálysértő. Felülvizsgálati kérelmében hivatkozott az elsőfokú bíróság által kirendelt szakértő véleményére, amely - ellentétben a közigazgatási eljárás során beszerzett szakvéleményekkel megállapította, hogy a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása eléri a Cst. 4.§
- f)pont
- fb)alpontjába foglalt 50%-os mértéket, azonban azt is tartalmazta, hogy ez az állapot a tizennyolcadik életévet megelőzően bizonyítottan nem állt fenn. [10] Az alperes kiemeli, hogy a Cst. értelmében a nevelési pótlékra való jogosultság megállapításához két konjunktív feltétel szükséges, és ez a két feltétel sem a közigazgatási eljárás során született szakvélemények, sem a kirendelt orvosszakértő véleménye alapján egyidejűleg nem állt fenn. Ebből kifolyólag az elsőfokú bíróság téves következtetést vont le az igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján, mert aszerint nem állnak fenn a jogi feltételek a nevelési pótlékra való jogosultság megállapításához. [11] A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, amelyben előadta, hogy véleménye szerint a kirendelt orvosszakértő véleménye alapján megállapítható, hogy jogosult a nevelési pótlékra. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria az elsőfokú bíróság döntését hatályában fenntartja az alábbi indokolás mellett. [13] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja. Jogszabálysértés esetén van lehetőség az eljárást lefolytató bíróság döntésének hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására. [14] A Pp. 275.§
(1),
(2)bekezdései értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a felülvizsgálati kérelem keretei között a rendelkezésre álló iratok alapján dönt; nincs lehetőség az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás felülbírálatára, a bizonyítékok felülmérlegelésére. A tényállás megállapítása és a bizonyítás körében - felülvizsgálati eljárásban - csak akkor lehet a jogerős ítéletet érinteni, ha az kirívóan okszerűtlen következtetéseket tartalmaz, vagy logikai ellentmondás állapítható meg (lásd pl. a Kfv.35.288/2012/5. számú ítéletet). [15] Jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy fennállnak-e a Cst. 4.§ f) pont fb) alpontjában és a 7. §
(2)bekezdésében foglalt jogi feltételek a nevelési pótlékra való jogosultsághoz. [16] A Cst. 7. §
(2)bekezdése akként fogalmaz, hogy saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától. [17] A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy fogalmát a Cst. 4. §
- f)pontja határozza meg. Jelen ügyben a Cst. 4. §
- f)pont
- fb)alpontja irányadó arra tekintettel, hogy a felperes már a tizennyolcadik életévét betöltötte. [18] Ennek értelmében tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. [19] Jelen ügyben az utóbbi (dőlt betűvel kiemelt) fordulat érvényét kell vizsgálni. Amint arra az alperes felülvizsgálati kérelmében is utalt, a nevelési pótlékra való jogosultság megállapításához két konjunktív feltétel teljesülése szükséges. Jelen esetben ez egyrészt az össz-szervezeti egészségkárosodás legalább 50%-ot elérő mértéke aktuálisan; másrészt, hogy ez az állapot a 18. életév betöltését megelőzően is fennállt. A Kúria megjegyzi, hogy bár e két konjunktív feltételre hivatkozás kifejezett módon először a felülvizsgálati kérelemben jelenik meg, ezen szempont érdemben nem tekinthető az elsőfokú bírósági eljárásban előadottakhoz képest új érvnek, mivel az alperes ellenkérelmében, a kereset elutasítását kérve már hivatkozott a Cst. 4. §
- f)pont
- fb)alpontjára és e két konjunktív feltétel valóban e jogszabályi rendelkezés szövegéből következik. [20] A szakértői bizottsági vélemény alapján az elsőfokú hatóság, majd az NRSZH szakhatósági állásfoglalás alapján az alperes kizárta az össz-szervezeti egészségkárosodás 50%-os mértékére vonatkozó első feltétel teljesülését. Az elsőfokú hatóság szakértő bizottsága nem vizsgálta a felperes tizennyolcadik életéve előtti egészségkárosodását, az NRSZH szakértői bizottságának véleménye szerint pedig a tizennyolcadik életév előtti időszak alatti állapota vonatkozóan csak annyi szerepel, hogy „nem véleményezhető”. [21] A jogosultság vizsgálata tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. r.) 9. §
(1b)bekezdése azonban a következőképpen rendelkezik: „Ha a Cst. 7. §
(2)bekezdésében meghatározott személy munkaképességcsökkenését vagy egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a járási hivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján
- a)az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása,
- b)az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége,
- c)a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja kérdését szakkérdésként vizsgálja”. [22] Az eljárás során e jogszabályi kötelezettség teljesítése nem mellőzhető. Megállapítható, hogy az alperes a rendelkezésre álló szakvélemények alapján, a 18. életév előtti állapotra vonatkozó vélemény nélkül hozott döntést arról, hogy a felperes nem tekinthető a Cst. 4.§
- f)pont
- fb)alpontja szerinti tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek és így nem jogosult a Cst. 7. §
(2)bekezdése szerinti nevelési pótlékra. Ez az eljárás sérti a Korm. r. 9. §
(1b)bekezdés
- a)pontját. [23] Az elsőfokú bíróság által kirendelt szakértő viszont, szemben a közigazgatási eljárás során beszerzett szakvéleményekkel, már azt állapította meg, hogy a felperes egészségromlása elérte az 50%-os mértéket. A bíróság ugyanakkor téves jogi következtetést vont le e szakvéleményből, mivel kizárólag az egészségromlás aktuális állapota alapján nem állítható, hogy a nevelési pótlékra való jogosultság feltételei a Cst. 4.§
- f)pont
- fb)alpontjában és 7. §ban foglaltak alapján fennállnak. E jogosultság megállapításához a fenti két konjunktív feltétel együttes teljesülése szükséges, amelyek közül a bírósági szakvélemény - megdöntve a közigazgatási eljárásban beszerzett szakvélemények megállapításait - csak az első meglétét igazolta. Jelen esetben tehát az elsőfokú bíróságnak az aktuális egészségi állapoton túl szintén vizsgálnia kellett volna, hogy az 50%-os egészségkárosodás a felperes tizennyolcadik életévét megelőzően is fennállt-e. [24] A bíróság által kirendelt szakértő szakvéleménye ehhez képest csak annyit rögzít, hogy a felperes 50%-os egészségkárosodása a tizennyolcadik életév betöltése előtt bizonyítottan nem állt fenn. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy ezen kérdéskör tekintetében a szakértőnek részletesen nem kellett állást foglalnia. Az elsőfokú bíróság 5. alszámú végzése alapján a kirendelt szakértőnek arról kellett véleményt adnia, hogy a felperes egészségkárosodásának mértéke hány %-ot tesz ki, az elérie a Cst. 4.§
- f)pont
- fb)alpontjában meghatározott legalább 50%-os mértéket, a felperes tizennyolcadik életévét megelőző állapotára nem. A felperes tizennyolcadik életévét megelőző egészségi állapotára vonatkozóan a korábbi szakvélemények és leletek alapján sem áll rendelkezésre elegendő információ; az elsőfokú bíróság ezt nem pótolta, illetve a lefolytatott bizonyítás eredményét nem a vonatkozó jogszabály szerint értékelte. [25] A fentiekre tekintettel, figyelemmel különösen a bírósági eljárásban beszerzett szakvélemény szerinti egészségromlás és egészségi állapot aktuális szintjére, a nevelési pótlékhoz való jogosultság törvényi feltételei fennállásának megállapításához a felperes tizennyolcadik életévét megelőző egészségi állapotának feltárása szükséges. Az elsőfokú bírósági eljárás során a felperes jogosultsága megítéléséhez elengedhetetlen lett volna az előírt együttes feltételek megléte mindegyikének vizsgálata. [26] A Kúria szerint az eljáró közigazgatási szervek megsértették a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-át, mert a tényállás tisztázási kötelezettségüknek nem tettek eleget. [27] A Kúria a fentiek miatt az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának azt a mondatát (3. oldalon felül) megváltoztatja, amelyik szerint a jogosultság feltételei fennállnak, ugyanis a nem vizsgált feltétel, a 18 évet megelőző egészségi állapot, illetve egészségkárosodás mértéke tekintetében az elsőfokú hatóságnak bizonyítást kell lefolytatnia. [28] Az új eljárásra ezért a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy az elsőfokú hatóságnak fel kell tárnia a felperes tizennyolcadik életévét megelőző egészségi állapotát, és arra figyelemmel kell meghoznia új határozatát. [29] Mindezek alapján a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján - a fentiek szerinti eltérő indokolással - a Kúria hatályában fenntartotta. Záró rész [30] A Kúria az ügyet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [31] A felek részleges pervesztességére, illetve pernyertességére tekintettel a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket a Pp. 270. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó
- § 1) bekezdése szerint maguk viselik. [32] Az eljárás a Cst.
- §-a alapján illeték- és költségmentes, ezért a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
- január
- Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s. k. bíró