Bfv.1491/2017/5 – Kúria

(1)bekezdés,

(3)bekezdés]. [2] Ezért őt 10 év - fegyházban végrehajtandó - szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. [3] Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Kimondta, hogy az I. rendű terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének a letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről. [4] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. rendű terhelt és védője téves minősítés miatt, átadás vagy legfeljebb forgalomba hozatal elkövetési magatartás megállapítása érdekében, másodlagosan a büntetés súlyossága miatt, annak enyhítése végett fellebbeztek. [5] A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2017. január 31-án tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 12.Bf.333/2016/13. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének ... I. rendű terheltre vonatkozó részét megváltoztatta: [6] Megállapította, hogy az I. rendű terhelt cselekményének megnevezése helyesen: kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 176. §

(1)bekezdés 4. fordulat, és

(3)bekezdés]. [7] A szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamát egyezően 8 évre enyhítette. [8] Az I. rendű terhelttel szemben 35.000 forint vagyonelkobzást rendelt el. [9] A vagyonelkobzás és a bűnügyi költség biztosítására az I. rendű terhelttől lefoglalt és neki kiadni rendelet pénzösszegből e két jogcímen őt terhelő vagyoni joghátrány biztosítására a megfelelő értékű devizát visszatartotta. [10] Azokról a bűnjelekről, amelyekről az elsőfokú bíróság elmulasztott rendelkezni, azt pótolta. [11] Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét ... I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [12] Az irányadó tényállás szerint ... I. rendű terhelt

1. december
2. napján történt elfogását megelőzően különböző kábítószerek kereskedelmével foglalkozott. [13] A továbbértékesítésre szánt kábítószereket és az azok adagolásáhozforgalmazásához szükséges eszközöket az I. rendű terhelt a saját, cím 1 szám alatti lakásán tárolta. [14] ... I. rendű terhelt utoljára
3. december
4. napján, az
5. tényállásban írt módon tanú 1, illetve a
6. tényállásban írt módon ... II. rendű terhelt részére értékesített kábítószert. [15]
7. ... I. rendű terhelt élettársa, ... III. rendű terhelt fodrászként dolgozott, munkája során ismerte meg tanú 1-et évekkel a cselekményt megelőzően. [16] tanú 1
8. december
9. napja körüli időpontban arról érdeklődött a III. rendű terheltnél, hogy tud-e segíteni neki kábítószer saját fogyasztásra történő beszerzésében. ... III. rendű terhelt - aki tisztában volt vele, hogy saját élettársa is kábítószer kereskedelmével foglalkozik azt ígérte tanú 1nek, hogy körbekérdez az ismerősei között és majd jelentkezik, valójában azonban ... I. rendű terheltet tájékoztatta ismerőse érdeklődéséről. [17] tanú 1 többszöri eredménytelen érdeklődést követően végül
10. december
11. napján 15 óra körüli időben is felhívta ... III. rendű terheltet, aki ekkor - ... I. rendű terhelt előzetes tájékoztatása alapján - azt ígérte neki, hogy másnap,
12. december
13. napján 11 óra után találkozhat azzal a személlyel, aki kábítószert tud részére értékesíteni. [18] Másnap, a megadott időpontban tanú 1 újra felhívta ... III. rendű terheltet, aki őt ekkor - ugyancsak az ... I. rendű terhelttől kapott instrukció szerint - a cím 2 parkolóba irányította azzal, hogy ott majd egy „...” keresztnevű férfi átadja neki a kábítószert, és egyben a beazonosítás érdekében megkérdezte tanú 1et, hogy milyen gépkocsival fog érkezni. [19] tanú 1 aznap 12 óra 45 perc körül, egy ... személygépkocsival érkezett a cím 2-re, ahol ... I. rendű terhelt odalépett a gépkocsihoz és beszállt tanú 1 mellé a jobb első ülésre, majd két simítózáras nejlontasakban bruttó 1,32 gramm kokaint, egy harmadik tasakban pedig két darab, összesen 0,7 gramm tömegű 2C-B tartalmú tablettát adott át neki, összesen 35.000 forint ellenében úgy, hogy az alufóliába csomagolt paketteket a gépkocsi padlójára dobta. [20] Az adásvételt követően ... I. rendű terhelt kiszállt a gépkocsiból és visszament a közeli cím 1 tartózkodási helyére, míg tanú 1 gépkocsijával elhajtott a helyszínről az ... út irányába, azonban a tevékenységét figyelemmel kísérő rendőrök a ... utca-... út kereszteződésében eljárás alá vonták, amelynek során a nála lévő kábítószert megtalálták és lefoglalták. [21] A tanú 1től lefoglalt kokain hatóanyag-tartalma 0,13-1,06 grammra becsülhető, a 2 darab, 0,7058 gramm nettó össztömegű tablettában talált 2C-B tartalmú kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma 0,00826 gramm volt. [22]
14. Az előző tényállásban írt cselekményt követően, 14 óra 55 perc körül ... I. rendű terhelt ismét megjelent a cím 2-n, ahol előzetes egyeztetés alapján kábítószert adott el ismerőse, a téren a ... forgalmi rendszámú ... típusú gépkocsinál várakozó, ... II. rendű terhelt részére. [23] A cím 2-re érve ... I. rendű terhelt odalépett a gépkocsihoz és üdvözölte ... II. rendű terheltet, majd egy alufóliába göngyölt, henger alakú csomagban közel 15 gramm kokaint adott át neki. Az ügyletet követően ... I. rendű terhelt ismét lakása felé indult, ... II. rendű terhelt pedig visszaült gépkocsijába, amikor a rendőrség velük szemben is intézkedést kezdeményezett. [24] A nyomozó hatóság ... II. rendű terhelt ruházatátvizsgálása során nevezett jobb oldali külső kabátzsebében megtalálta és lefoglalta az előzőleg ... I. rendű terhelttől megvásárolt 14,81 gramm tömegű (ebből 4,89±0,19 gramm tiszta hatóanyagot tartalmazó) kokaint, majd házkutatást tartott nevezett ... utcai lakóhelyén, ahol 120 darab gyors záróval ellátott nejlontasakot, valamint kokainnal szennyezett digitális mérleget találtak, valamint szódabikarbónát és kukoricakeményítőt foglaltak le. [25] Ezzel egyidejűleg ... I. rendű terhelt cím 1 tartózkodási helyén is házkutatást foganatosítottak, aminek során megtalálták és lefoglalták az általa ott továbbértékesítés végett tárolt kábítószereket - így összesen 87,39 gramm tömegű, ebből 50,8±1,6 gramm tiszta hatóanyagot tartalmazó kokaint, valamint 36 darab, összesen 11,91 gramm tömegű és ebből 0,17 gramm tiszta 2C-B bázist tartalmazó tablettát továbbá a kábítószer adagolásához, csomagolásához és forgalmazásához használt eszközöket, így többek között egyaránt kokainnal szennyezett digitális mérleget, tányért, kanalat, műanyag tasakokat és más tárgyakat. [26] A kokain és a 2C-B a Btk.
15. §

(1)bekezdés

1. pontja alapján kábítószernek minősülnek. Az ... I. rendű terhelt által tanú 1 és ... II. rendű terhelt részére értékesített, illetve eladási célból megszerzett és tartott kokain, illetve 2C-B a jelentős mennyiség alsó határát mintegy 1,3-szoros mértékben meghaladta. [27] Ebből a
2. tényállásban írtak szerint ... II. rendű terhelt által megszerzett kokain a csekély mennyiség felső határát meghaladó, azonban a jelentős mennyiség alsó határát el nem érő mennyiségű kábítószernek tekintendő. [28] Az ügyészség tanú 1 tekintetében - büntethetőséget megszüntető ok folytán - a büntetőeljárást megszüntette. [29] II. A jogerős ítélet ellen ... I. rendű terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
3. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjára - utóbbi törvényhely felhívása esetében figyelemmel a Be. 373. §

(1)bekezdés III./a) pontjára - alapított okból. [30] Az indítvány indokolása szerint jelen ügyben az I. rendű terhelt bűnösségét kábítószer-kereskedelemben állapították meg, amely részben a kereskedés lefolytatásához szükséges készletezéssel valósult meg. Ilyen esetben azonban elengedhetetlen a lefoglalt kábítószerek fajtáinak és mennyiségének lefoglaláskor történő pontos feltüntetése, különös tekintettel arra, hogy ezek közvetlen hatással vannak a bűncselekmény minősítésére és ezáltal a büntetési tétel nagyságára. [31] Jelen ügyben azonban a lefoglalás helyszínén a kábítószerek lemérésére nem került sor, és később a nyomozati szakban végzett mérésre vonatkozó okirat sem áll rendelkezésre. Ennek ellenére a szakértő a kirendelő határozatban egyértelműen rögzítette a vizsgálandó anyagok mennyiségét. A védő ily módon nem csupán a beszerzett bizonyíték kapcsán felmerült szabálytalanságot sérelmezte, hanem azt is, hogy az eljáró bíróságok által hozott ítéletek erre vonatkozó indokolása is hiányos. Ekként a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására felderítetlen, téves ténybeli következtetéseken alapuló, megalapozatlan tényállás alapján került sor. A védő szerint a tényállásból következően is megállapítható, hogy ... I. rendű terhelt vonatkozásában a bíróságok téves következtetést vontak le az elkövetési magatartás kapcsán, figyelemmel arra, hogy a bíróságok által megjelölt körülményekből nem lehet megállapítani kétséget kizáróan, hogy a rendőri intézkedés pillanatában milyen fajtájú és mennyiségű kábítószer került úgy azonosításra, hogy az I. rendű terhelthez köthető. Mindezen körülmények pedig kétségesség teszik a kábítószer-kereskedelem elkövetési magatartásának megállapíthatóságát. [32] Érvelése szerint a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget akkor, amikor a kábítószer-kereskedelem törvényi tényállása vonatkozásában a tényállás alapjául szolgáló kábítószert (és annak hatóanyagát), valamint annak mennyiségét nem nevezte meg. Indokolási kötelezettségének akkor sem tett eleget, amikor nem nevezte meg sem azt a kábítószert, annak fajtájával, mennyiségével és hatóanyagával együtt, valamint azokat a körülményeket, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy a kábítószer az I. rendű terhelthez köthető. Utalt arra is, hogy „szükség lett volna az egyéb bizonyítékokkal történő összevetése is, illetve az egyéb bizonyítékok megfelelőbb kiértékelésére”. [33] Összességében tehát a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatokból nem lehet megállapítani vagy következtetni arra, hogy az eljáró bíróság mire alapozta azt a döntését, és jogi álláspontját, hogy a kábítószer-kereskedelem törvényi tényállása (és a tényállási elemek) megvalósult. [34] Mindezekre tekintettel az indítványozó a felülvizsgálati indítványban foglaltak méltányos elbírálását indítványozta. [35] A Legfőbb Ügyészség BF.1374/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt a tényállás megalapozottságát sérelmező részében törvényben kizártnak, érdemben pedig alaptalannak tartotta. [36] Átirata szerint törvényben kizárt a felülvizsgálati indítványnak a tényállás megalapozatlanságát, felderítetlenségét, illetve a ténybeli következtetések és az ezen alapuló jogkövetkeztetések helyességét vitató része, csakúgy mint a nyomozási szakra vonatkoztatva sérelmezett bármilyen esetleges eljárási szabálysértés. [37] Az indítványnak a cselekmény büntető anyagi jog szabályainak megsértésével történő megállapítását támadó részével kapcsolatban rámutatott arra a töretlen és a jogszabály szellemében folytatott gyakorlatra, mely szerint minden esetben a szakértő kirendelő határozattal egyidejűleg kerülnek átadásra a nyomozó hatóság részéről a vizsgálandó anyagok. A szakértő a kiszárított anyagot csomagolás nélkül, hitelesített mérlegen méri le, és az - a terheltre legkedvezőbb - ily módon megállapított mennyiség alapján ad szakvéleményt, amely a büntetőjogi felelősség és a cselekmény jogi minősítésének aggálytalan alapjául szolgált. [38] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az eljárt bíróságok a lehetséges és szükséges mértékben felderítették és kimerítően megindokolták, iratszerű indokokkal alátámasztva, hogy mely bizonyítékot miért fogadtak el az ítélkezés alapjául. Indokolási kötelezettség teljesítésére ezért kimerítően sor került. Kizárható megnyugtatóan minden olyan lehetőség, ami megalapozhatta volna, hogy a lakás és a benne foglalt kábítószerek nem ... I. rendű terhelt rendelkezése alá tartoznak. A tényekből helyes ténybeli és jogkövetkeztetés eredményeként nyert megállapítást, hogy a terhelt nem csupán a bizonyított tettenérés folytán feltárt kábítószer átadás vagy forgalomba hozatal elkövetési magatartását valósította meg, hanem valójában kábítószer-kereskedelemmel foglalkozott. A megállapítás alapjául szolgáló iránymutatás az 1/
2. BJE jogegységi határozatban közzétettek szerint töretlenül érvényesül a gyakorlatban, és jelen ügyben is irányadó. [39] Mindezek okán megítélése szerint a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására, cselekményének jogi minősítésére, az alkalmazott joghátrány megválasztására a büntető anyagi jog szabályainak megtartásával került sor. [40] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. [41] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
3. §

(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. [42] II/

1. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt - a Be.
2. §

(1)bekezdés a), és c) pontjában meghatározott - okból, másrészt a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §

(4)-

(5)bekezdések] bírálta felül. [43] Ennek során a felülvizsgálati indítványt a tényállás megalapozottságát sérelmező részében törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát érdemében - az alábbi indokok mellett - alaposnak találta. [44] Elöljáróban rögzíti a Kúria, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ebből következően kizárólag a Be. 416. §

(1)bekezdésében tételesen felsorolt okok miatt van helye. Emellett a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §

(4)bekezdésére tekintettel csak az indítványban megjelölt felülvizsgálati okra, valamint - a hivatkozott rendelkezés

(5)bekezdése alapján hivatalból folytatandó vizsgálat keretében - a 416. §

(1)bekezdés

1. c)és
2. d)pontja szerinti eljárási szabálysértésekre lehet figyelemmel. [45] A felülvizsgálat szabályrendszere értelmében a tényállás helyessége a felülvizsgálat tárgya nem lehet. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §

(1)bekezdésének törvényi előírása szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Annak vizsgálatánál tehát, hogy a bűnösség megállapítása, vagy a cselekmény jogi minősítése törvényes-e, csak a jogerős határozatban megállapított irányadó tényállás vehető figyelembe. Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntető eljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. [46] Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak helye nincs [Be. 419. §

(1)bekezdés, 388. §

(2)bekezdés]. [47] A Kúria az indítványozó által felhozott érveket a felülvizsgálat törvényileg szabályozott okainak tükrében vizsgálta. [48] A Kúria mindenekelőtt a jogszabályban tételesen megjelölt felülvizsgálati okokra utalással megállapítja, hogy a törvény szerint felülvizsgálati eljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő (első- és másodfokú) határozata ellen van helye, illetve akkor, ha a bíróság határozatának meghozatalára az eljárási törvényben meghatározott eljárási szabálysértéssel kerül sor. Ebből következően a nyomozati eljárásban sérelmezettek már felülvizsgálat tárgyát nem képezik, erre a folyamatban lévő eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezések biztosítottak lehetőséget. [49] A felülvizsgálati indítványt előterjesztő védő a felülvizsgálat indokaként a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjára is hivatkozott, ezért a Kúria először e kérdésben foglalt állást. [50] A Kúria nem értett egyet azzal, hogy a bíróságok megsértették az indokolási kötelezettségüket. [51] A Be. 416. §

(1)bekezdésé c) pontja, illetve a Be. 373. §

(1)bekezdés III.a) pontja szerint felülvizsgálati ok és a jogerős ügydöntő határozat feltétlen hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés, ha az eljárt bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. [52] A Kúria az 1. BK vélemény C. pontjában a Be. 373. §

(1)bekezdés III.

1. a)és
2. b)alpontjaihoz fűzött értelmezésének 2. pontjában kifejtette, hogy az indokolási kötelezettség megsértése fűződhet ténykérdésekhez és jogkérdésekhez. A ténykérdésekkel kapcsolatos indokolási kötelezettség megsértése egyrészt nem azonos a megalapozatlanság kérdésével, másrészt akkor tekinthető elmulasztottnak, ha „nem állapítható meg belőle, mire alapította a bíróság a döntését”, a jogi indokolási kötelezettség megsértése hasonlóképpen akkor áll elő, ha „nem állapítható meg belőle, még jogi következtetés útján sem, hogy milyen jogszabályon alapul valamely büntetőjogi főkérdésben hozott döntés” és ezáltal mindkét esetben meghiúsul az érdemi felülbírálat. [53] Ennek megfelelő az ítélkezési gyakorlat is. „Az indokolási kötelezettség megszegése csak akkor eredményez feltétlen hatályon kívül helyezést és felülvizsgálatot is megalapozó eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása tény vagy jogkérdés tekintetében oly mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, a bíróság mire alapozta a döntését” (EBH 2011.2387., EBH 2010.2210., BH 2014.10.). [54] Az indokolási kötelezettség elmulasztása révén azonban nem vizsgálható a bűnösség megállapításának, a felmentésnek, az eljárás megszüntetésének, a büntetéskiszabásnak, illetve az intézkedés alkalmazásának anyagi jogi helyessége, azaz a bírói értékelés eredménye az indokolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos vizsgálatnak nem tárgya, mivel a mérlegeléssel szembeni, eltérő értékelést célzó támadás ezúton sem lehetséges, illetve ez a tényállás támadhatatlanságát előíró - Be. 423. §

(1)bekezdésének megkerülését jelentené (BH 2012.32.). [55] Az indokolási kötelesség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése nem állapítható meg, ha az ügydöntő határozatokból kitűnik az eljárt bíróságoknak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, továbbá az, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját - a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel és/vagy intézkedéssel kapcsolatban mire alapozta. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozatlanságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása (BH 2013.10.). [56] A Kúria kihangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján lenne elbírálandó abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített, és ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), vagy más megfogalmazásban: az alapügyben megállapított tényállás az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tényállás megalapozott-e, vagy sem (BH 2016.264., BH 2010.324.). [57] A Kúria megállapítja, hogy ... I. rendű terhelt bűnügyében az elsőés a másodfokú bíróság a Be. 373. §

(1)bekezdés III. pontja által meghatározott körben a büntetőjogi főkérdések tekintetében nem mulasztott, miután kellő alapossággal, a szükséges és elégséges mértéket messze meghaladóan eleget tett indokolási kötelezettségének. Az elsőfokú bíróság tényállást állapított meg, amit az I. rendű terhelt tekintetében kiegészítésekkel a másodfokú bíróság magára nézve is irányadónak tekintett, mindkét bíróság ellenőrizhető módon rögzítette a ténymegállapításhoz, valamint az általa alkalmazott anyagi és eljárásjogi szabályhoz vezető indokait, következtetéseit, álláspontját. [58] A Kúria kiemeli, hogy az első- és a másodfokú bíróság részletesen megindokolta, hogy milyen bizonyítékok, milyen indokok alapján állapította meg azt a tényállást, amelyre az I. rendű terhelt tekintetében a bűnösség kimondását alapította. Az indokolásból jól nyomon követhető, hogy az elsőfokú bíróság a másodfokon eljáró bíróság számára is irányadó tényállást a terhelt tagadásával szemben mely tanúvallomásokra, szakértői véleményekre, okirati bizonyítékokra alapította. A Kúria messzemenően egyetértett az ítélőtábla megállapításával, miszerint az elsőfokú bíróság mind a bizonyítási kötelezettségének, mind a rendelkezésre álló bizonyítékok tekintetében az indokolási kötelezettségének kimerítően eleget tett. [59] A védő álláspontjával szemben a Kúria megállapítja, hogy az eljáró bíróságok a beszerzett és értékelt bizonyítékok alapján meggyőző indokát adták annak, hogy az I. rendű terhelt tagadásával és érdemi védekezésével szemben miért került egyértelműen bizonyításra, hogy az I. rendű terhelt a cím 1 lakását miért nem adta a vádbeli időben szívességi használatba az általa nevesített román állampolgárságú személynek. E személyről a nevén túlmenően (...) további beazonosítható adatot nem tudott közölni, a személy feltalálása érdekében folytatott széleskörű bizonyítás (nemzeti SIRENE Iroda /NEBEK/, az EU tagállami, illetve a nemzetközi bűnügyi együttműködés szakszervei megkeresése) sem vezetett eredményre. Ekként alappal került megállapításra, hogy az I. rendű terhelt lakásán feltalált kábítószer az ő tulajdonát képezte. [60] A Kúria alaptalannak találta a házkutatás során lefoglalt anyagmennyiséget annak fajtáját és hatóanyag tartalmát kétségbe vonó védői érvelést. [61] Az elsőfokú bíróság ugyanis a házkutatással kapcsolatban lefolytatott, minden tekintetben széleskörű bizonyítás eredményeként aggálymentes indokát adta annak, hogy az igazságügyi vegyészszakértőhöz eljuttatott kábítószerek, illetve azzal szennyezett tárgyak az I. rendű terhelt lakásán lefoglalt bűnjelek. [62] A Kúria mindezek alapján a felülvizsgálati indítványnak az indokolási kötelezettség megsértésére alapított kifogását nem találta alaposnak. [63] II/2. A Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen - egyebek mellett akkor van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Miután ilyen, a felülvizsgálatot megalapozó érvre is hivatkozott az I. rendű terhelt védője, ezért a Kúria érdemben vizsgálta ezt a kérdést is. [64] A Kúria e körben megállapítja, hogy az ítéleti tényállásból logikusan csak azt a következtetést lehet levonni azon tények alapján, mely szerint ... I. rendű terhelt lakásában (konyhájában) jelentős mennyiségű kábítószert talált és foglalt le a nyomozóhatóság: így kábítószerrel (kokainnal) szennyezett, kábítószer mérésére, porciózására alkalmas mérleget, kiskanalat, tányért, számolatlan mennyiségű kis méretű záros nylontasakot, nem kevés mennyiségben kábítószerrel szennyezett nylontasakot, továbbá arra tekintettel, hogy az I. rendű terhelt elfogását megelőzően egy napon belül bizonyítottan két személynek is értékesített kábítószert, hogy annak ellenére, mely szerint az I. rendű terhelt vizeletében kokain kábítószer fogyasztására utaló anyagot (benzoilekgonin) találtak az I. rendű terhelt a lakásában megtalált kábítószert nem saját céljaira vásárolta, hanem a kábítószert haszonszerzés érdekében történő továbbértékesítés végett szerezte meg. [65] A tényállás érinthetetlen, s a jelen esetben az ítéleti tényállás nem tartalmaz olyan tényeket, amelyekből eltérő körülményekre lehetne következtetni. [66] A Kúria ... I. rendű terhelt vonatkozásában jogerősen megállapított elkövetési magatartással kapcsolatban szükségét látja indokát adni annak is, hogy az eljáró bíróságok miért értékelték helyesen befejezett kereskedésnek a terhelt tevőleges magatartását. [67] Ahogy a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) 1/

1. BJE jogegységi határozata rámutat, a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések haszonszerzésre irányulnak, és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszont eladóhoz, vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. Ahogy a jogegységi határozat rámutat, kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. Jelen ügyben az eljáró bíróságok a tényekre szorítkozva helyesen állapították meg, hogy az I. rendű terhelt birtokában lévő kábítószerek mennyisége, hatóanyag tartalma, a tárolás idejére elvégzett csomagolása, a terheltnél talált kábítószer adagoló készülék (mérleg) messze túlmutatnak annak a megállapításán, hogy ezt a kábítószer mennyiséget az I. rendű terhelt saját használatára szerezte és tárolta. [68] A hivatkozott 1/
2. BJE Jjgegységi határozat IV./
3. pontja, és a következetesnek tekintett bírói gyakorlat szerint miután a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése befejezett önálló tettesi cselekmény - a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélésnek a kísérleti stádiuma általában kizárt. [69] III. Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
4. §

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be.

1. §-a alapján - ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [70] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
2. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdés a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdés

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. elutasítására vonatkozó ,

1. március
2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő