Győri Ítélőtábla Pf.I.20.367/2017/
- szám A Győri Ítélőtábla a dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek az Óvári Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelensége iránti perében a Székesfehérvári Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 16.P.21.016/2015/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybehagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700,- (Tizenkettőezerhétszáz) Ft másodfokú perköltséget. A feljegyzett 48.000,- (Negyvennyolcezer) Ft fellebbezési illetéket az Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az irányadó tényállás szerint a felek között
- június 20-án ... szerződés számon jött létre kölcsönszerződés 16.882 CHF tőkeösszegű kölcsön vonatkozásában. A kölcsönszerződést ingatlanra vonatkozó jelzálogszerződés biztosította. A kölcsönösszeget az alperes a felperes részére 5,49 % mértékű ügyleti kamat és 0 % kezelési költség mellett nyújtotta 20 év időtartamra, míg a felperes vállalta, hogy minden hónap 15 napjáig annak törlesztőrészleteit visszafizeti. Rögzítették a felek, hogy a CHF-ben meghatározott tőkeösszeg a szerződéskötéskori árfolyamon 4.721.500,- Ft kölcsönösszegnek felelt meg. Ennek biztosítékaként rögzítették a felek, hogy ..., ... hrsz. alatti, ..., ... szám alatti, a felperes, mint adós 1/1 arányban tulajdonát képező lakásingatlan, mint zálogtárgy képezi a biztosítékát. A kölcsönszerződéshez kötődő jelzálogszerződés
- pontjában foglaltak szerint a kötelezett tudomásul veszi, hogy a jogosult a zálogtárgy meglétét, rendeltetésszerű használatát, annak állagát bármikor ellenőrizheti. Az értékét bármikor felülvizsgálhatja, valamint azt, hogy amennyiben a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, úgy a jogosult kérheti a zálogtárgy helyreállítását vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását (…). A kötelezett tudomásul veszi, hogy amennyiben a fentiek szerinti biztosítékadási kötelezettségének felszólítás ellenére, megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, úgy a jogosult kielégítési jogát vele szemben érvényesítheti. Az alperes részéről a
- pont rendelkezéseinek érvényesítésére nem került sor. A felperes keresetében kérte a jelzálogszerződés
- pontjának vonatkozásában a szerződés részleges érvénytelenségének megállapítását. Álláspontja szerint az alperes ezen szerződési pontban az ingatlanpiaci árváltozás, illetve felperesen kívül álló, a hitelező által meg nem határozott okok teljes kockázatát a felperesre hárítja. Tisztességtelen piaci magatartásával olyan helyzetbe hozza így a felperest, hogy a szerződésben foglaltak teljesítését ezen körülmények hatására ellehetetleníti. Az állagvédelem és a zálogfedezet kiegészítése körében tisztességtelen, ezen belül jó erkölcsbe ütköző erőfölénnyel visszaélő magatartást tanúsít. Hivatkozott a Ptk.
- §
(1)bekezdésében, valamint a 209/A. §-ában foglaltakra. Álláspontja szerint ezen szerződési pont 18/1999. számú Kormányrendelet 1. §
- a)és
- b)pontjában foglaltakat is sérti, jogszabályba ütközik. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte, Kifejtette, hogy az a szerződés megkötésekor hatályos Ptk-ba nem ütközik. Hivatkozott a Ptk. 261. §
(2)bekezdésében foglaltakra. Rámutatott, hogy a szerződés
- sorszámú része lényegében szó szerint a Ptk. rendelkezéseit tartalmazza. Ebből eredően tisztességtelennek nyilvánvalóan nem tekinthető. Álláspontja szerint a szerződés
- pontja ezen túlmenően a jogszabályi kötelezettség mellett a bank prudens működése érdekében szükséges. Annak alkalmazásáról egyébként a perben érintett szerződés körében nem került sor. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 25.400,- Ft perköltséget. Kimondta, hogy a feljegyezett eljárási illeték az állam terhén marad. A határozatának indokolásában kiemelte, hogy a felperes a Ptk. 685.§ b) pontja értelmében fogyasztónak, a peresített szerződés az f) pont értelmében fogyasztói szerződésnek tekintendő. A Ptk. 251.§
(1)és
(3)bekezdésére, a 260.§
(2)bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy a felperes a szerződéses jogviszony fennállása alatt a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettség mértékéhez igazodó értékű zálogtárgyat köteles biztosítani. Annak megőrzéséért felelősséggel tartozik, ezért elpusztulás vagy értékcsökkenés esetén további fedezet biztosítása követelhető tőle. A peresített szerződéses kikötés a jogszabályi rendelkezéseknek megfelel, azok tisztességtelensége nem állapítható meg, mert nem biztosítanak a felperesre hátrányos, az alperes által egyoldalúan alkalmazható értelmezési lehetőséget. Kizárólag a zálogtárgy fedezeti értékét, annak megőrzési kötelezettségét rögzítik. Rámutatott továbbá arra, hogy a Ptk. 525.§
(1)bekezdés c) pontja is biztosítja a szerződés azonnali hatályú felmondását, ha az adós a biztosíték értékének jelentős csökkenése esetére a zálogjogosult felhívás ellenére a fedezet kiegészítését elmulasztja. Az azonnali felmondás jogán kívül ez a szerződéses kikötés - a Ptk. rendelkezésének megfelelően azt rögzíti, hogy a zálogkötelezettek a biztosíték értékének csökkenése esetén kötelesek a fedezeti értéket a korábbi összegre kiegészíteni. Ennek az a célja, hogy a biztosíték a kölcsönszerződés teljes futamidejére fennálljon. Az alperes számára nem biztosít egyoldalú értelmezési lehetőséget, mert a zálogtárgy értékének csökkenése szakértői, értékbecslői kérdés. Annak meghatározására olyan objektív értékek alapján kerül sor, mint az ingatlan állaga, műszaki paraméterei, amelyek a felek, különösen az alperes akaratán kívül álló forgalmi viszonyok alakulásával állnak összefüggésben. Megjegyezte, hogy a Rendelet 1.§
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjai a zálogfedezet értékével kapcsolatos rendelkezések szempontjából nem relevánsak. Kifejtette, hogy a zálogszerződés 8. pontja a fentiek szerint nem sérti a szimmetria elvét, nem bontja meg a felek jogviszonyában a kötelem egyensúlyát. Nem telepít egyoldalú hatalmasságot a bank oldalára azzal, hogyha a kötelezett a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, akkor a jogosult kérheti a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását, illetve azzal sem, amennyiben a kötelezett a biztosítékadási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy a jogosult a kielégítési jogát vele szemben érvényesítheti. A felperes a fellebbezésében elsődlegesen az ítélet keresete szerinti megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. A fellebbezésében az elsőfokú eljárásban (a 8. számú beadványában) tett előadását ismételte meg. Az érvelését a fellebbezésében kiegészítette azzal, hogy a szerződés vitatott rendelkezése értelmében a jelzálogkötelezett fedezet-kiegészítési kötelezettsége akkor is megnyílik, ha a zálogtárgy értéke ugyan nem csökken, de a hitel aktuális összegének növekedése miatt a biztosíték már nem nyújt kellő fedezetet a kielégítéshez. Devizahitelek esetében ezáltal az árfolyamkockázat következményei is terhelik a zálogkötelezettet. Az árfolyamok alakulása a piaci viszonyok függvényében változhat, arra az alperesnek nincsen ráhatása. Ennek ellenére az ilyen okból bekövetkezett tartozás növekedés kiváltja a pótfedezet nyújtásának kötelezettségét, e tekintetben ugyanakkor a bank a felperesnek tájékoztatást nem adott az árfolyamkockázat fogalmáról és következményeiről. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 256/A.§
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta felül és a felperes fellebbezését alaptalannak ítélte. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló másodlagos fellebbezési kérelmet az ítélőtábla a Pp. 252.§
(2)és
(3)bekezdésében meghatározott törvényi feltételek hiányában nem találta alaposnak, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére alapot adó konkrét okot a felperes sem jelölt meg. Az elsőfokú bíróság a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges és egyben elégséges körben feltárta, azt helyesen állapította meg, érdemi döntése helytálló. A fellebbezésben foglaltak az elsőfokú ítélet megváltoztatására nem adnak alapot. Az ítélőtábla a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felek között fogyasztói szerződés jött létre, így a jogviszonyukra a Ptk. 209.§
(1)-
(6)bekezdései, a Rendelet, valamint a Ptk. zálogszerződésekre vonatkozó rendelkezései irányadóak. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperest, mint zálogkötelezettet terhelő kötelezettség lényegi tartamát a dologi jogi kötelezettség, a zálogtárggyal való helytállás kötelezettsége jelenti. Ez a kötelezettség - ahogy az elsőfokú bíróság is rögzítette - magában foglalja a zálogtárgy állagának megóvását. Ez következik a Ptk. 260.§
(2)bekezdésének rendelkezéséből is, amely a zálogtárgy tulajdonosnak felróható elpusztulása, vagy (a fizikai állagromlásból eredő) értékcsökkenése esetén jogosítja fel a zálogjogosultat új zálogtárgy, vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további fedezet követelésére. A Ptk. 260.§-a annak következményeit szabályozza, ha a zálogtárgy elpusztul (teljesen elpusztul, vagy részleges pusztulás idézi elő a zálogtárgy értékcsökkenését). Megállapítható tehát, hogy a rendelkezés a fizikai állagromlás esetére tartalmaz irányadó szabályozást a felek (zálogjogosultzálogkötelezett) jogait és kötelezettségeit illetően. A Ptk. 260.§
(2)és
(3)bekezdésének a zálogtárgy értékcsökkenésével kapcsolatos rendelkezése a zálogtárgy állagromláson (részleges pusztuláson) alapuló értékcsökkenése esetén alkalmazható (Complex Jogtár, Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényhez Szerkesztette: Gellért György). A Ptk. 260.§
(2)bekezdése és a jelzálogjogra irányadó különös szabályozás (Ptk. 261. §.
(2)bekezdés) tehát kizárólag - kielégítést veszélyeztető mértékű - állagromlás esetén teremt a zálogjogosultnak lehetőséget arra, hogy - a kielégítési jog megnyílta jogkövetkezményének terhével - a zálogkötelezettől a zálogtárgy helyreállítását, vagy megfelelő biztosíték nyújtását - ennek keretében pótfedezet biztosítását - követelje, mégpedig akkor, ha a zálogtárgy állagromlásáért a tulajdonos felelős. A fentiek alapján a Ptk. 260.§
(2)bekezdése és a 261.§
(2)bekezdése a zálogtárgy fizikai állagromlásán alapuló értékcsökkenésének esetére jogosítja fel a zálogjogosultat, és terheli a zálogkötelezettet. Erre tekintettel az ítélőtábla mellőzi az elsőfokú ítéleti indokolásból a törvényszék arra irányuló érvelését, amely értelmében a zálogkötelezettet a zálogtárgy nem állagromlásból fakadó értékcsökkenése esetén is pótfedezet nyújtási kötelezettség terhelheti. A felperes fellebbezési hivatkozásával szemben a jelzálogszerződés 8. pontja teljes mértékben megfelel a Ptk. hivatkozott rendelkezéseinek, kizárólag a zálogtárgy állagának romlása okából bekövetkező értékcsökkenés esetére biztosítja a kielégítési jog megnyíltát, ha a zálogkötelezett a zálogfedezetet nem egészíti ki. A Ptk. 209.§
(5)bekezdése szerint nem minősülhet tisztességtelennek a jogszabály által, vagy jogszabály előírásának megfelelően megállapított szerződési feltétel. A norma és a szerződés szövegének összevetésével helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy - szemben a fellebbezéssel - a jogszabály előírásainak megfelelően meghatározott szerződéses rendelkezés tisztességtelensége tehát nem állapítható meg. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése szerint ÁFA-val együtt 12.700.- forintban megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség alperes javára való megfizetésére. A felperes személyes költségmentességére tekintettel a feljegyzett fellebbezési illetéket a 6/1986 (VI.26) IM. rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. Győr,
- március
- Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó Dr. Maurer Ádám sk. előadó bíró Dr. Molnár Andrea sk. bíró