Pfv.20305/2017/9 – Kúria

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(3),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.305/2017/

1. A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Jászter Boglárka ügyvéd (...) pártfogó ügyvédként Az alperes: ... Az alperes képviselője: OBH Jogi Képviseleti Osztálya ügyintéző: Beerné dr. Vörös Helga) A per tárgya: bírósági jogkörben okozott kár A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.765/2016/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Törvényszék 10.P.22.067/2015/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 50.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A felperes pártfogó ügyvédének a díját teljes egészében az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes által a Budapest Környéki Törvényszéken 25.P.20.258/
4. szám alatt előterjesztett kereset tárgyában az eljárás lefolytatására a Kúria Pkk.V.24.721/2014/
5. számú végzésével az alperest jelölte ki. A felperes ügye az alperesnél a 6.P.21.003/
6. számot kapta. Ebben a perben az alperes felhívta a felperest és megkereste a Pest Megyei Kormányhivatal Ceglédi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalát is annak tisztázása végett, hogy a felperes áll-e gondnokság alatt avagy van-e folyamatban ilyen eljárás.
7. augusztus 14-én a megkeresett gyámhivatal tájékoztatta az alperest, hogy a felperes nem áll gondnokság alatt. A felperes ugyanezen a napon érkezett beadványában feljelentette az ügye intézésére kijelölt bírót. Egyidejűleg úgy nyilatkozott, hogy nincs folyamatban ellene gondnoksági eljárás. Az eljáró bíró a feljelentésre hivatkozással kizárási okot jelentetett be
8. augusztus 18-án. Az ügyintézésére kijelölt másik bíró
9. október 10-én hozott
10. sorszámú végzésével a felperest felhívta annak közlésére, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Gyámhivatala szerint tájékoztatása szerint a Monori Járásbíróságon az ellene folyamatban lévő eljárás milyen szakaszban van és ha elmeorvos-szakértői vélemény vagy ügydöntő határozat született, úgy azt is csatolja. [2] Válaszul a felperes
11. november 18-án
12. sorszámú beadványában az új bíróval szemben is feljelentést, az alperessel szemben pedig kizárási indítványt terjesztett elő. A felperes indítványozta a Monori és Nagykátai Bíróságok megkeresését annak közlése iránt, hogy van-e vele szemben gondnokság alá helyezési per folyamatban. Ő maga erről nemlegesen nyilatkozott. Egyidejűleg iratbeszerzést is indítványozott és további alpereseket vont perbe, köztük XII. rendű alperesként a jelen per alperesét. [3] A Debreceni Ítélőtábla
13. január 13-án hozott végzésével a ... kizárását megtagadta. A végzés indokolása szerint a felperes az elfogultsági bejelentést arra alapította, hogy az ügyében eljáró bírók a gondnokság alá helyezésével kapcsolatban nyilatkozattételre szólították fel, holott eziránt hivatalból kellett volna tudakozódniuk. A végzés indokolása szerint a felperes kifogásában felhozottak nem fogadhatók el az alperes összes bírájának kizárását megalapozó tényként. A keresetkiterjesztés kapcsán rögzítette, hogy az alperes perbevonása meg nem engedett keresetkiterjesztésnek minősül. Az alperes
14. sorszámú végzésével megkereste a Monori és a Nagykátai Járásbíróságot annak közlésére, hogy a felperes gondnoksági pere folyamatban van-e, illetve amennyiben jogerősen befejeződött a határozat megküldésével egyidejűleg közöljék a gondnok személyét.
15. április végén mindkét bíróság nemleges választ adott. Az alperes ezt követően
16. június 2-án felhívta a felperest a gondnokságával kapcsolatos tények bejelentésére. [4] A felperes
17. június 8-án
18. sorszámú beadványában már úgy nyilatkozott, hogy ellene gondnokság alá helyezés iránt folyamatban van per, ugyanakkor a Ceglédi, a Monori, a Nagykátai, illetve ismételten a Monori Járásbíróság elfogultságot jelentett be, amelyre tekintettel az eljárás a Budakörnyéki Járásbíróság előtt 8.P.20.327/
19. szám alatt van folyamatban. A felperes egyidejűleg [5] [6] újabb bizonyítási indítványokat terjesztett elő, kérte az általa perelt VII. rendű alperes megnyilatkoztatását, a Központi Nyomozó Főügyészség megkeresését, az I. rendű alperesnél indított szerzői jogi perben keletkezett tárgyalási jegyzőkönyvek beszerzését, a Veszprém Megyei Főügyészség „tanúkénti meghallgatását", illetve újabb előkészítő iratában a ... iratának beszerzését. Az alperes
20. július 7-én hozott
21. számú végzésével a keresetváltoztatásra figyelemmel a felperest hiánypótlásra hívta fel, illetve
22. sorszám alatt megkereste a Budakörnyéki Járásbíróságot a gondnokság alá helyezési perrel kapcsolatban. A megkeresett bíróság arról tájékoztatta az alperest, hogy a gondnokság alá helyezési per folyamatban van. A felperes az alperes előtt folyamatban lévő perben ezt követően
23. sorszám alatt az alperes elnökével szemben is feljelentést terjesztett elő és valamennyi bírájával szemben ismételt elfogultsági kifogást jelentett be. A Debreceni Ítélőtábla e per elbírálására a Pkk.II.20.570/2015/
24. számú végzéséve a Nyíregyházi Törvényszéket jelölte ki. A felperes az adott perben
25. november 18-án vonta perbe XII. rendű alperesként a jelen per alperesét. Ezt a keresetet 5.P.20.999/
26. számon lajstromozták a .... Az eljárás lefolytatására a Debreceni Ítélőtábla Pkk.II.20.487/2015/
27. sorszámú végzésével a Miskolci Törvényszéket jelölte ki. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [7] [8] A felperes keresetében 500.000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A felperes álláspontja szerint a 6.P.21.003/
28. szám alatt indult perben az alperes megsértette a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát. Felrótta az alperesnek, hogy nem teljesítette bizonyítási indítványait, valamint szükségtelenül tudakozódott a vele szemben indult gondnokság alá helyezési eljárásokról, noha ítélet a gondnokság alá helyezési ügyében még nem született. Álláspontja szerint nem teljesült a kontradiktórius eljárás alapkövetelménye a nyilatkozatainak előterjesztésekor, emiatt kényszerült két alkalommal is elfogultsági bejelentésre, mert „nem tette dolgát a bíróság". Az alperes jogalap hiányában a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a szabad bizonyítási rendszer deklarált elvéből következően a bíróság a fél bizonyítási indítványához nincs kötve, a bizonyítási indítványok mellőzése nem jogellenesen történt. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 1.000 forint perköltséget és az államnak 30.000 forint eljárási illetéket. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy anyagi jogilag az új Ptk. rendelkezéseit, illetve a Pp.
29. §

(1)és

(3)bekezdését kell alkalmazni. Az elsőfokú bíróság szerint azt kellett tisztázni, hogy sérült-e a felperes tisztességes eljáráshoz való joga azért, mert bizonyítási indítványait az alperes az eljárás adott szakaszában nem foganatosította és vizsgálta a felperes cselekvőképességét és ebben a körben bíróságokat keresett meg annak tisztázására, hogy van-e, illetve volt-e gondnokság alá helyezési eljárás folyamatban. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes cselekvőképességének vizsgálatára az alperes jogosult volt és ebben a körben jogosult volt gyámhivatalokat, illetve bíróságokat megkeresni. Az eljárás során elsődleges volt a cselekvőképesség kérdésének tisztázása, ezt követően vizsgálhatta azt az alperes, hogy a felperes keresete érdemben alkalmas-e egyáltalán a tárgyalásra. A bizonyítási teher kiosztása, illetve a bizonyítási indítványokról való érdemi döntés a per további szakaszára tartozó bírói feladat. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az előtte folyamatban volt eljárásban az alperes az elfogultsági bejelentések intézésén túl, csupán a felperest a keresetlevele hiányainak pótlására felhívó végzéseket hozott, mert a keresetlevél tárgyalás kitűzésére még nem volt alkalmas. Ehhez képest az alperes nem fejtett ki jogellenes magatartást a gondnokság alá helyezés tényével kapcsolatos megkeresésekkel és a felperes indítványainak nem teljesítésével. Összességében megállapította, hogy jogellenesség hiányában a felperes tisztességes eljáráshoz fűződő joga nem sérült. [10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, mellőzte a felperes kötelezését az alperes javára perköltség, az államnak eljárási illeték fizetésére. Egyebekben az elsőfokú ítéletet az ügy érdemében helyben hagyta. A jogerős ítélet megállapította, hogy nem volt ok elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére, mert nem történt lényeges eljárási szabálysértés, nem volt szükség a bizonyítási eljárás nagy terjedelmű vagy teljes megismétlésére, illetve kiegészítésére. A másodfokú bíróság ezért a fellebbezést érdemben vizsgálta. Rögzítette: a per tárgya az alperes elsőfokú bíróságként történt eljárása a P.21.003/

1. számú ügyében, egészen a Nyíregyházi Törvényszék kijelöléséig. Ehhez képest a másodfokú bíróság nem vizsgálhatta a felperesnek az ezt követő időszakra tett előadásait. A jogerős ítélet indokolása rögzítette, hogy a Pp. eljárási szabályai általánosságban megfelelnek a tisztességes eljárás alaptörvényi követelményének ebből következően a perrendszerű eljárás nem minősülhet tisztességtelennek. A tisztességes eljáráshoz való alapvető jog lényege az alkotmányos jelentőségű eljárási szabályok érvényesülése. Ehhez képest annak megítélése, hogy a fél ügyét tisztességes eljárás során bírálták-e el, az eljárást perrendszerűen, a felet a polgári perben illető eljárási jogok biztosítása mellett történő lefolytatásának a vizsgálatával határozható meg. [11] A jogerős ítélet kiemelte, hogy a perben csak az járhat el, aki a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik, vagy ha olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott, akinek a polgári jog szabályai szerint cselekvőképessége a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva. A konkrét ügyben az alperesnek hivatalból kellett vizsgálnia a felperes perbeli cselekvőképességét. Azzal kapcsolatban ugyanis alappal merült fel kétsége, hiszen a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Gyámhivatala arról adott tájékoztatást, hogy a felperessel szemben keresetet nyújtott be
2. január 28-án a Ceglédi Járásbíróságon cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés iránt. Ezen kereset indokai között szerepelt, hogy a felperesnél paranoia, elmebetegség véleményezhető, amely tartalmánál fogva perlekedési tébolynak minősíthető, ezért a felperes ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel, tartósan, nagy mértékben csökkent. [12] Megállapítható volt, hogy a gondnokság alá helyezés iránti per iratai jártak a Ceglédi Járásbíróságon, a Monori Járásbíróságon, míg végül a Budakörnyéki Járásbíróság kezdte meg annak érdemi tárgyalását. Összességében megállapította a jogerős ítélet ebben a körben azt, hogy egészen a Nyíregyházi Törvényszék kijelöléséig az alperes az előtte folyó perben a felperes cselekvőképességének hivatalból történő vizsgálatára vonatkozó törvényi kötelezettségének tett eleget. A per ekkor még tárgyalási szakba nem jutott, ezért a kereset érdemi tárgyalása során foganatosítható bizonyítás elmaradása az alperes terhére nem róható. Semmilyen más körülmény vagy indok nem merült fel, amely egyéb okból az alperes eljárásának tisztességtelenségére utalhatott volna. Kiemelte a jogerős ítélet azt, hogy a bizonyítás mellőzése egyébként olyan eljárási hiba, amely mind a fellebbezési, mind a felülvizsgálati eljárásban hivatkozható és a Nyíregyházi Törvényszék előtt folytatódó perben egyébként orvosolható. [13] A jogerős ítélet egyetértett az elsőfokú bíróság érdemi következtetésével, vagyis azzal, hogy a felperesnek az alperes előtti perben a tisztességes eljáráshoz való eljárási joga nem sérült. Az alperes perrendszerűen járt el, a felperes alapvető jogai nem sérültek, így annak hiányában sérelemdíjra sem tarthat igényt. [14] A perköltség körében a jogerős ítélet megállapította, hogy adott ügyben az alperes javára elsőfokú perköltségként munkadíj nem állapítható meg, az illeték viselésére pedig a személyes költségmentesség folytán a felperes nem kötelezhető. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Ismételten előadta, hogy az alperes az iratok megküldésével is késedelembe esett a Nyíregyházi Törvényszék irányába és ezzel késleltette az ügy ésszerű időn belül történő befejezését. Kérelmében a felperes előadta azt is, hogy álláspontja szerint nem volt indokolt a különböző bíróságok, illetve hivatalok megkeresése a perbeli cselekvőképesség tisztázása körében, álláspontja szerint ezt ugyanis az alperes tulajdonképpen nem is vonta kétségbe. A felperes továbbra is kifogásolta, hogy az adott ügyben a bizonyítási indítványait az alperes nem teljesítette. [16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét nem találta alaposnak és a jogerős ítéletet a Pp.
3. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [18] A Pp. 275. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés szerint a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felülvizsgálati eljárásban érvényesül a felülmérlegelés tilalma. Ez azt jelenti, hogy nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Ez alól kivételt csak az jelent, ha a mérlegelés korábban, kirívóan okszerűtlen volt, vagy nyilvánvalóan ellentétes a logika alapvető szabályival. Erre utaló körülményt a Kúria a jelen esetben nem észlelt. [19] Az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. A Pp. 2. §

(1)bekezdése szerint a bíróságnak az a feladata, hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. A

(2)bekezdése szerint a per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. A

(3)bekezdés értelmében az

(1)bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél - az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással - méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. [20] Az Alkotmánybíróság általa idézett határozatait is figyelembe véve a jogerős ítélet a Kúria szerint jogszabálysértés nélkül, helytállóan állapította meg a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog lényege az alkotmányos jelentőségű eljárási szabályok érvényesülése. Azt az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy a Pp. eljárási szabályai általánosságban megfelelnek a tisztességes eljárás alaptörvényi követelményének. Ebből pedig az következik, hogy a bíróság perrendszerű eljárása nem minősülhet tisztességtelennek. Azt is helytállóan rögzítette a jogerős ítélet, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog tartalmát kitöltő legfontosabb részjogosítványok: a bírósághoz fordulás joga, a tárgyalás tisztességessége, a tárgyalás nyilvánosságának és a bírói döntés nyilvános kihirdetésének követelménye, a törvény által létrehozott bíróság, a bírói függetlenség és pártatlanság kívánalma, továbbá az ésszerű időn belüli elbírálás. [21] Azt is helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az eljáró bíróságnak a Pp. 50. §

(1)bekezdése alapján hivatalból kell vizsgálnia a felperes perbeli cselekvőképességét. Az alperes előtti perben adat merült fel arra, hogy a Váci Járási Hivatal Járási Gyámhivatala keresetet nyújtott be a felperessel szemben cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés iránt - ezért tisztázni volt szükséges, hogy ez az eljárás milyen stádiumban van, született-e abban érdemi határozat vagy sem. Miután ez a kereset több bíróságot járt meg, nem volt okszerűtlen lépés az alperestől több bíróság egymást követő megkeresése az ügyben. [22] Miután az alperes eljárása során az eljárás még nem lépett a bizonyítási szakba, nem róható az alperes terhére az, hogy a felperes különböző bizonyítási indítványainak teljesítésével még nem foglalkozott. Ehhez képest az a magatartás, hogy az alperes még nem teljesítette a felperes különböző bizonyítási indítványait, nem róható az alperes terhére és így kártérítési felelősségét sem alapozza meg. A bíróság a felperes bizonyítási indítványaihoz nem volt kötve, így a bizonyítási indítványok nem teljesítése ugyancsak nem alapoz meg kártérítési felelősséget. Arra is helytállóan mutatott rá a jogerős ítélet, hogy a bizonyítási indítványok teljesítése az eljárás folytatása során - amennyiben arra valóban szükség van - még pótolható. Összességében a Kúria szerint is jogalap hiányában megalapozottan utasította el a jogerős ítélet a felperes keresetét. [23] Mindezekre figyelemmel a Kúria az érdemben helyt álló jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [24] Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdés, Pp. 2. §

(1)és

(3)bekezdés, Pp. 206. §

(1)bekezdés, 275. §

(3)bekezdés, 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §

(2)bekezdés és

1. §,
2. évi XCIII. törvény
3. §

(1)bekezdés. Záró rendelkezés [25] A felperes személyes költségmentességben részesül, ezért a le nem rótt illetéket, valamint a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Az alperes oldalán a felülvizsgálati eljárásban perköltség nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. Budapest, 2018. január 24. Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző