A határozat elvi tartalma: A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatásköre fennáll az engedélyesekkel szembeni panaszok elbírálásánál. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.186/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró A felperes: ... Kft. A felperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos Az alperesi beavatkozó: ... Kft. Az alperesi beavatkozó képviselője: Dr. képviselőügyvéd A per tárgya: energia ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- március 25-én kelt 28.K.32.788/2016/
- számú ítélete A másodfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék
- november 23-án kelt 3.Kf.650.072/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 3.Kf.650.072/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000.- (ötvenezer), az alperesi beavatkozónak 30.000.(harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] Az irányadó tényállás szerint az ... szám alatti felhasználási helyen díjhátralék miatt
- február 9-én a 3*100A áramváltós idősoros tarifás mérés kikapcsolása történt meg. A kikapcsolási lapon a megjegyzés rovatban „a mérőhely visszakapcsolás előtt felújítandó” megjegyzés szerepelt. A mérőóra leszerelésére nem került sor. 2012 szeptemberében az alperesi beavatkozó (a továbbiakban: beavatkozó) kezdeményezte a visszakapcsolást 3*50A energiaellátási igénnyel. A felperes és a beavatkozó közötti többszöri iratváltást követően tisztázódott, hogy a beavatkozó nem a korábbi 3*100A, hanem 3*63A energiát kér, melynek biztosítása nem csak földkábelen, hanem a meglévő légkábelen is lehetséges. A felperes szakemberei
- január 15-én új bekapcsolásként végezték a helyszínen munkát, ekkor a mérőhely nem volt átvételre alkalmas műszaki állapotban, így a villanyszerelők hibajegyzéket vettek fel. A bekapcsolásra az újbóli készre jelentést követően
- január 23-án került sor. A beavatkozó a felperessel szemben panasszal fordult az alperesi hatósághoz az áramellátás késedelmes biztosítása miatt és az ebből fakadó kára megtérítése érdekében. Az alperes a
- május 21-én kelt FVFO-2015/2084-2., FVFO-2014/
- számú határozatában a beavatkozó hálózatbővítés késedelme miatti panaszának helyt adott, valamint a kártérítési igény tekintetében az eljárást megszüntette. A kártérítés igény körében megállapította, hogy az nem hatósági ügy, a Hivatal hatáskörének hiányában a kártérítés jogalapjának megállapítása érdekében vizsgálatot nem folytathat, döntést nem hozhat, arra polgári bíróság jogosult. A bekapcsolás késedelmére vonatkozó részben hivatkozott a felperes Elosztói Üzletszabályzatának (a továbbiakban: ÜSZ) és az Elosztói Szabályzat
- módosításának (a továbbiakban: ESZ) vonatkozó pontjaira. Megállapította a bekapcsolás késedelmét, mert a kikapcsoláskor hibajegyzék szabályzatellenesen nem készült, annak hiányában a berendezés bekapcsolását nem lehet megtagadni. A visszakapcsolást a felperes nem kezelheti új igényként, a halmozott tartozás hiánytalan rendezésének hitelt érdemlő igazolását követően a visszakapcsolás szabályait kell alkalmazni. A felperes nem ajánlotta fel a visszakapcsolás lehetőségét a díjtartozás rendezése fejében, hanem tévesen a mérőberendezés leszereletlenségét figyelmen kívül hagyva, új bekapcsolási eljárásra kötelezte a beavatkozót. Ezt meghaladóan a felperes tévesen tájékoztatta a felhasználót és megalapozott indokolás nélkül kötelezte a meglévő légkábeles csatlakozás helyett földkábeles csatlakozásra, és a kiépített mérőváltós, idősoros mérős helyett direkt mérős, profilos mérésre. A kereseti kérelem [3] A felperes eljárásiés anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítélet [4] [5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta a villamos energiáról szóló
- évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.)
- §
(1),
(5)bekezdését, 159. §
(5)bekezdés 1) pontját; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. §
(1), 50. §
(1)bekezdését, az ÜSZ 12.6.1.
(7)bekezdését, M3 számú melléklet 1.2.XII. pontját, valamint az ESZ
- módosítása 8.1.3.
- pontját. Hangsúlyozta, hogy az alperes a felperes érvelésével szemben a Vet.-ben meghatározott hatáskörében járt el, amikor vizsgálta az engedélyes eljárásának jogszerűségét. Az alperes tényállástisztázási kötelezettsége addig terjed, hogy a panaszostól és a szolgáltatótól az iratokat beszerezze, majd azokból helytálló jogkövetkeztetést vonjon le. A felperes nem hivatkozott olyan tényre, melyet az alperes nem tárt fel, nem sérült a Ket.
- §
(1)bekezdése. Az ügy érdemében a bíróság rögzítette, hogy egy másik társaság tartozása miatt a mérőóra kikapcsolásra került. A felperes nem tudta igazolni, miszerint a beavatkozónak felajánlotta volna azt a lehetőséget, hogy kérelmét nem kezelik új igényként, ha a díjtartozást megfizeti. A felperes tévesen tájékoztatta és kötelezte a beavatkozót a meglévő légkábeles csatlakozás helyett földkábeles csatlakozásra, valamint a kiépített mérőváltós, idősoros mérés helyett, direkt mérős, profilos mérésre. A felperes előadásával szemben a beavatkozóra a visszakapcsolás és nem az új csatlakozási igény elbírálás szabályai voltak alkalmazandók. A másodfokú ítélet [6] [7] A felperes az elsőfokú ítéletet fellebbezéssel támadta, a törvényszék jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Hangsúlyozta, hogy az alperes hatáskörében eljárva hozott döntést és a tényállást a szükséges mértékben tisztázta. Az elsőfokú bíróság helytállóan vizsgálta a felperesi késedelmet és jogszerű következtetésre jutott, helyesen alkalmazta az ÜSZ és az ESZ megfelelő szabályait. Törvényesen következtetett a bíróság egyfelől arra, hogy a beavatkozó téves tájékoztatást kapott, másfelől a hibajegyzék felvételének adott cselekménnyel összefüggő szükségességére azért, mert a kikapcsoláskor a megjegyzés rovatban feltüntetettek a hibajegyzék feltételének nem feleltek meg. A másodfokú bíróság szerint a felperes sikerrel arra sem hivatkozhat, hogy a díjhátralék megfizetéséről információja nem lehet, mert az a kereskedő és a fogyasztó közötti kapcsolatra tartozó kérdés, mivel az engedélyes a saját hatáskörben, vagy a kereskedelmi engedélyes kezdeményezésére a felhalmozott tartozás hiánytalan rendezésének hitelt érdemlő igazolását követően 24 órán belül visszakapcsolja a felhasználót. Ez az előírás a kereskedelmi engedélyes és az engedélyes közötti kapcsolatot, egyeztetést feltételez, így az információ hiány az eljárásnak e vonatkozásban akadálya nem lehet. Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság az új bekötésként kezelt eljárással kapcsolatos kifogások helyességére (földkábel-légkábel) is, ezt a másodfokú bíróság nem ismételte meg. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak az elsőfokú ítéletre és az alperesi határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás iránt. Másodlagosan a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre és az alperesi határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, harmadlagosan az ítéletek hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását indítványozta. [9] A felperes hangsúlyozta, hogy az eljárt bíróságok az irányadó jogszabályokat tévesen alkalmazták, az ügyben lényeges tényállási elemekből nem következő megállapításokat tettek. Az alperes túllépte a Vet.
- és
- §-ában szabályozott hatáskörét. A hatóságnak a kártérítési igények elbírálására nincs jogköre, ennek ellenére eljárt az ügyben és elbírálta a kártérítési polgári jogi jogviszony egyik elemét, a jogellenes magatartással történő hivatkozást. A törvényszék tévesen értelmezte a Ket.
- §-ára történt felperesi hivatkozást, mely arra vonatkozik, ha a bírósági eljárásban az volna megállapítható, hogy a rendelkezésre álló tényállási adatokból a bíróság nem látja érdemi döntés meghozatalának lehetőségét, úgy vonja le ennek konzekvenciáját. [10] Az ügy érdemében a felperes rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság részéről felhívott 8.1.3.
- üzletszabályzati előírás a határozat szempontjából irányadó időszakban nem volt az ESZ-ben. Erre a fellebbezési okfejtésre a törvényszék nem tett érdemi megállapítást, így a fellebbezést nem merítette ki teljes körűen. A díjtartozás miatti kikapcsoláskor tételes hibajegyzék felvételére nem került sor, arra a társaság nem is volt köteles. Az ESZ 8.
- pontja nem a kikapcsolás elvégzése esetén, hanem a csatlakozási igény elbírálása érdekében végzett helyszíni felülvizsgálatkor írja elő hibajegyzék felvételét, mely utóbbi esetben megtörtént. Az elsőfokú bíróság tévedett az ESZ 8.
- pontja és 12.
- pontja alkalmazhatósága körében is. [11] Az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták, hogy a
- január 15-i bekapcsolási kísérletkor az annak meghiúsulását eredményező hibákról a szerelők jegyzéket vettek fel, amely tényt az alperes elismert. Téves és az üzletszabályzati rendelkezésekbe ütköző minkét támadott ítélet abban a tekintetben is, mely szerint nem tudta a felperes igazolni, hogy a beavatkozónak felajánlotta azt a lehetőséget, hogy kérelmét nem kezeli új igényként akkor, ha a díjtartozást megfizeti. A díjhátralék nem a felperessel, hanem kereskedőjével szemben áll fenn, így ezzel kapcsolatban a felperes nem tehetett megállapítást. A felperes az első- és másodfokú eljárásban előadottakat változatlanul fenntartotta. [12] Az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozták. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [14] A polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [15] A Kúria rögzíti, hogy a másodfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetéseket von le. A jogerős ítéletben foglaltakkal a felülvizsgálati bíróság egyetért, a felülvizsgálati kérelemben írtakat elbírálva a következőket fejti ki. [16] A Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [17] A felülvizsgálati eljárás kereteit a felülvizsgálati kérelemben megjelöltek határozzák meg, a Kúria ebben a körben jogosult, egyben köteles dönteni. A felperes olyan korábban tett előadásai, melyeket a felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz nem képezik a felülvizsgálati eljárás tárgyát. [18] A Kúriának abban kellett döntenie, hogy egyrészt az alperes rendelkezett-e hatáskörrel a bejelentés panaszkénti elbírálására, másrészt jogszerűen adott-e helyt a beavatkozó alperessel szembeni panaszának. [19] A felülvizsgálati bíróság az első megválaszolandó kérdés vonatkozásában rögzíti, hogy az alperes feladatait és hatáskörét a Vet. 158. §-a és 159. §-a határozzák meg. A 158. §
(2)bekezdés g) pontja szerint az alperes tevékenységének célja a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme. A 159. §
(5)bekezdés 2) pontja rögzíti, hogy az alperes a felhasználók védelmével kapcsolatos feladatai körében dönt az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ideértve a szerződés nélküli vételezéssel, a szabálytalan vételezéssel, valamint ezek jogkövetkezményeivel kapcsolatos panaszok - ügyében, kivéve az 57. §
(1)bekezdése szerinti lakossági fogyasztói panaszokat. [20] A Kúria hangsúlyozza, a perbeli panaszügyben a kártérítés kivételével az alperes hatásköre a Vet. 159. §
(5)bekezdés 2) pontjára alapítottan fennáll, az ezzel ellentétes felperesi érvelés nem jogszerű. A beavatkozó
- július 9-én postára adott panasznak minősülő beadványában kifejtette, hogy a felperes a bekapcsolás iránti igényét indokolatlan késedelemmel intézte. Kérte ennek a ténynek a megállapítását, bírság kiszabását, valamint a felperes kötelezését az őt ért kár megtérítésére. A beavatkozói panasz a fentiekre figyelemmel nem csak a kártérítési igény érvényesítésére, hanem a felperesi késedelmes eljárásra is vonatkozott. [21] A felülvizsgálati bíróság az első kérdésre a fentiekből is következően azt a választ adja, hogy az alperes hatáskörében eljárva vizsgálta a panaszt, azon nem terjeszkedett túl. [22] A Kúria rámutat, hogy az elsőfokú bíróság helyes sorrendben vizsgálta a keresetben megjelölt jogszabálysértéseket, amikor először az alperesi hatáskör kérdésében, másodszor az alperes bizonyítási kötelezettsége vonatkozásában, majd az ügy érdemében, a felperesi késedelem tekintetében döntött. A másodfokú bíróság jogerős ítéletében e vonatkozásban jogszabálysértéstől mentesen állapította meg a közigazgatási és munkaügyi bíróság eljárásának és döntésének törvényességét. A felperesi okfejtéssel szemben a törvényszék nem értelmezte tévesen a Ket.
- §-ára történő felperesi hivatkozást, mert az eljárási szabályok betartásának vizsgálata meg kell, hogy előzze az anyagi jogszabálysértésekben való döntést. [23] Az alperesi határozat és az elsőfokú ítélet nem az ÜSZ, hanem a ESZ
- módosítása 8.1.3.
- pontjára hivatkozott, mely az ügy eldöntése szempontjából releváns rendelkezést tartalmaz. A felperes ezzel ellentétes érvelése nem felel meg a tényeknek. [24] A felperesi késedelem vonatkozásában a Kúria kiemeli, hogy az alperes, az első- és másodfokú bíróság nem tévedett az ÜSZ 8.
- pontja és 12.
- pontja alkalmazhatósága körében. A feltárt hibákról tételes hibajegyzék nem került felvételre, ennek hiányában a felperes az ÜSZ 8.
- pontja
(1)és
(2)bekezdése alapján nem tagadhatta volna meg a bekapcsolást. A fogyasztásmérő leszerelésére nem került sor, így a visszakapcsolást nem lehetett volna új igényként kezelni. [25] A felülvizsgálati bíróság szerint az alperes és az eljárt bíróságok tény- és jogszerűen állapították meg azt, hogy a beavatkozó felé a felperes téves tájékoztatást nyújtott, amikor nem ajánlotta fel a díjtartozás megfizetése fejében a visszakapcsolás lehetőségét. A díjhátralék megfizetéséről való információ körében helytállóan rögzítette a törvényszék, hogy az ÜSZ mellékletének vonatkozó rendelkezése a kereskedelmi engedélyes és az engedélyes közötti kapcsolatot, egyeztetést feltételez, melynek során a szükséges információval a felperes megfelelő eljárás mellett rendelkezett. [26] A második megválaszolandó kérdésre a felülvizsgálati bíróság azt a választ adja, hogy az alperes jogszerűen adott helyt a beavatkozó felperessel szembeni panaszának. [27] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdésének alkalmazásával hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [28] A alperes nevehatásköre panaszok elbírálására. fennáll az engedélyesekkel szembeni Záró rész [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [30] A pervesztes felperes köteles az alperes részére a Pp. 78. §
(1)bekezdése, míg a beavatkozó felé a Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [31] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére tekintettel. A felülvizsgálati eljárási illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése határozza meg. [32] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- január
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő