A határozat elvi tartalma: Az ügyfélkapun keresztül, az erre a célra rendszeresített űrlapon teljesített bejelentés kapcsán - amennyiben az hibásnak minősül - a hatóságnak a bejelentés hiányainak megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel visszajelzést kell küldenie. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.151/2017/
- A tanács tagjai:. Kovács András a tanács elnöke . Fekete Ildikó előadó bíró . Kovács Ákos bíró A felperes: felperes neve () Az alperes: alperes neve, mint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala jogutódja () Képviselője: Darázs és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Darázs Ferenc ügyvéd) A per tárgya: elektronikus bejelentés tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 29.K.31.905/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 29.K.31.905/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- július
- napján egyéni vállalkozói tevékenysége szüneteltetésére irányuló bejelentést tett ügyfélkapuján keresztül. A bejelentésre az alperes ügyintézője
- augusztus 4-én hibaüzenetet küldött, miszerint a nyomtatvány visszaazonosítása sikertelen, bejegyzésre nincs lehetőség, a javított nyomtatványt ismételten meg kell küldeni. A felperes a hibaüzenetet elolvasta, [2] azonban újabb bejelentést nem tett. A felperes
- december
- napjától megszűnt vállalkozóként szerepelt a nyilvántartásban, ezért kérte a
- július 31-i bejelentésének utólagos rögzítését. Az alperes a
- március
- napján kelt 761/312-2/
- számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. Hivatkozott az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló
- évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.)
- §
(1)bekezdésére, és utalt a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 86. §
(3)bekezdésére. A kereset és ellenkérelem [3] [4] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Hivatkozott az Evectv. és a Ket. alapelvi rendelkezéseire, kiemelve, hogy az általa kapott hibaüzenet alapján nem volt beazonosítható, hogy az a
- júliusi kérelmére vonatkozott és a konkrét hibákat sem jelölte meg, amelyeket pótolni kellett volna. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A bíróság ítélete [5] [6] A bíróság a felperes keresetét alaposnak értékelte és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, az alperest új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésére, a Ket. 1. §
(1),
(2)bekezdésére, 2. §
(3)bekezdésére, 50. §
(1)bekezdésére, 72. §
(1)bekezdés
- ea)és
- eb)pontjára, az Evectv. 7. §
(1),
(2),
(3)és
(4)bekezdésére hivatkozott. Kifejtette, hogy a tényállás megállapítása az eljáró közigazgatási szerv kötelessége, így neki kell a döntéshez szükséges, jogilag releváns tényeket felderítenie, összegyűjtenie, majd a vonatkozó jogszabályok értelmezése mellett azokat súlyuknak megfelelően egyenként és összességükben értékelnie. A tényállás felületes, feltételezésekre alapított, hiányos, az helytelen megállapítása megalapozatlan döntéshez vezet. Megállapította a bíróság, hogy a felperes megalapozottan hivatkozott arra, hogy az általa a kormányhivataltól kapott
- augusztus 4-i keltezésű hibaüzenet egy
- március
- napján megküldött elektronikus nyomtatványra hivatkozik, hibaként a személyi adatokban való eltérést jelöli meg. A hibaüzenetből a bíróság megítélése szerint nem volt megállapítható, hogy az a felperes
- július
- napján megtett, egyéni vállalkozói tevékenysége szüneteltetésére irányuló bejelentésre vonatkozna. A visszajelzés az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének, valamint folytatásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést sem tartalmazta, az Evectv.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően. [7] [8] Mindezek alapján a bíróság megítélése szerint az alperes felületes, feltételezésekre alapított, hiányos, és/vagy helytelen megállapításai megalapozatlan döntéshez vezettek, ezért döntését releváns adatok, információk hiányában, illetve azok értékelését érdemben elmulasztva, a mellőzés indokait határozatában fel sem tüntetve hozta meg, ezért a határozat a Ket.
- §-a által előírt indokolási kötelezettségnek sem tett eleget. A bíróság álláspontja szerint az alperes az általa határozatában hivatkozott jogszabályokat helytelenül értelmezte és alkalmazta, azokból téves jogi következtetéseket vont le. A határozat ezért jogszabálysértő, azt a bíróság hatályon kívül helyezte. Az új eljárásra vonatkozóan előírta, hogy a hatóságnak valamennyi tényállási elemet értékelve megfelelően indokolt határozatot kell hoznia, érdemben megvizsgálva minden, a felperes által előadott bizonyítékot. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen az alperes jogutódja nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben amelyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy határozata mindenben megfelelt a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. Szabályos bejelentésnek a Ket.
- §
(3)bekezdése, az Evectv. 5. §
(2)bekezdés b) pontja és
- §-a alapján tett bejelentés minősül, az erre a célra rendszeresített űrlapon. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásába csak az egyéni vállalkozó saját ügyfélkapuján keresztül beküldött, hatályos űrlapon megtett és hibátlanul kitöltött bejelentéseket lehet bejegyezni. A tevékenység szüneteltetésének utólagos, visszamenőleges hatállyal történő bejegyzése ellentétes lenne a Ket.
- §
(2)bekezdésével is. [10] Az alperesi álláspont szerint a bíróság téves értelmezéssel hozta meg ítéletét, ezért ez jogszabálysértő. Ismertette, hogy a hibaüzenet funkciója a megtenni kívánt bejelentés tartalmi jellegű hibáinak korrekciója. Az Evectv. 7. §
(1)bekezdésében meghatározott automatikus visszajelzés - hibaüzenet - a 2015. október 1. napját megelőzően alkalmazott informatikai rendszer esetében a következő képen működött:
- a)az egyéni vállalkozó saját ügyfélkapuján keresztül bejelentést tett a székhely szerinti illetékes járási (fővárosi/kerületi) hivatalhoz tartozó elektronikus űrlapon, mely a beépített elektronikus címzésnek köszönhetően kizárólag az illetékes hivatal hivatali kapujába érkezett meg;
- b)a hivatal ügyintézője a hivatali kapuból történő letöltést és a kititkosítást követően viszont azonosította a beküldő személyt, hogy valóban az űrlapon feltüntetett vállalkozó ügyfélkapujából tették-e a bejelentést;
- c)ezt követően került sor az űrlap tartalmának vizsgálatára;
- d)amennyiben az ügyintéző tartalmi hibát talált a bejelentésben, úgy ún. hibaüzenet küldött az ügyfél ügyfélkapus tárhelyére. [11] Az alperesi álláspont szerint a beküldött nyomtatvány nem felelt meg a
- b)pontban meghatározott követelményeknek, azaz bejelentésről nem lehet szó. A felperes azon indokolása, mely szerint a visszaazonosítás sikertelenségéről szóló hivatali tájékoztatásban szereplő elírás miatt nem foglalkozott a tájékoztatás egyéb tartalmával nem életszerű, hiszen a megfelelő gondosságot tanúsítva meggyőződhetett volna arról, hogy nem tévedésből kapott hivatalos dokumentumot egy állami szervtől augusztus 4-i keltezéssel, miközben ő maga július 31. napján kívánt bejelentést tenni. Az ügyfél nem tanúsított együttműködést, amikor a részére küldött hatósági iratban szereplő információk tartalmának feltárása iránt semmiféle intézkedést nem tett, miközben tudomással bírt arról, hogy az abban szereplő időpontban egyáltalán nem tett bejelentést. Az alperes megítélése szerint a felülvizsgált határozat indokolása a Ket. 72. §-ában foglalt követelményeknek megfelelt. [12] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [14] A Kúria álláspontja szerint a bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helyálló jogi következtetést vont le. [15] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp. 270. §
(2)bekezdése és 272. §
(2)bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. §
(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. [16] A Kúria minden tekintetben osztva a bíróság okfejtését - annak megismétlése nélkül - a következőket emeli ki. [17] Az alperes a keresettel támadott felülvizsgált határozatában, annak indokolási részében 1-
- pontban ismertette a perbeli ügy menetét, folyamatát. Az 1-ső és a
- pont egyértelműen alátámasztja a felperes keresetében foglalt kifogásokat és a bíróság jogerős ítéletében foglalt álláspontját. Kétségtelen tény, hogy a felperes
- július
- napján egyéni vállalkozói tevékenysége szüneteltetésére irányuló bejelentést tett ügyfélkapuján keresztül. A hivatal ügyintézője
- augusztus 4-én hibaüzenetet küldött, miszerint a nyomtatvány visszaazonosítása sikertelen, így a bejegyzésre nincs lehetőség, továbbá szükséges a javított nyomtatványt a saját nevére szóló ügyfélkapuján keresztül ismételten megküldeni. A hibaüzenetben az ügyintéző elírta a bejelentés megtételének napját,
- július
- napja helyett
- március
- napját jelölte meg. Ezen alperesi megállapítások szolgáltak ténybeli alapul a megtámadott határozat hatályon kívül helyezéséhez. [18] A bíróság jogerős ítéletében ismertette az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, ezek közül a Kúria nyomatékosan hivatkozik az Evectv.
- §
(1)bekezdésére. E törvényi rendelkezés értelmében az 5. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti bejelentő a bejelentési űrlapot nem megfelelően tölti ki, erről a tényről - a bejelentés hiányának, illetve hibáinak megjelölését és az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének, valamint folytatásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó automatikus visszajelzést kap. [19] A felperes által
- augusztus 4-én küldött hibaüzenet tartalmával e jogszabályi követelményeknek nem felel meg. Nem tartalmazta a bejelentés hibáit és hiányosságait, tehát a felperes nem kapta meg azon tájékoztatást, amelynek ismeretében a bejelentés ismételten szabályszerűen megtehető lett volna. [20] Ezen túl az is kétségtelenül megállapítható volt, hogy az ügyintéző hibás dátumot jelölt meg, amely a felperes számára értelmezhetetlenné tehette a visszajelzést. [21] Rámutat arra a Kúria, hogy a Ket.
- §
(2)bekezdése kifejezetten rendelkezik arról, hogy a közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ide értve gazdasági - érdekét szem előtt tartva jár el. [22] A Kúria megállapítása szerint helytállóan értékelte úgy a bíróság a jogerős ítéletében, hogy az alperesi hatóság eljárása és a felülvizsgált határozata a törvényi előírásoknak nem felelt meg. Az ügyféllel való együttműködés kötelezettségéből következően alapvetően téves az alperesnek azon felülvizsgálati kérelembeli érvelése, miszerint a felperesnek kellett volna azt tudnia, hogy a hatósági ügyintéző által megadott téves dátumban nem intézett beadványt a hatóság felé. Ezen megközelítés az alperesi hatóság felelősségének, hibás és hiányos eljárásának jogkövetkezményeit tévesen és megalapozatlanul hárítja át a felperesre. Az alperes által sem vitatott tényállásból következően ugyanis azon túl, hogy az ügyintéző elírta a felperesi beadvány dátumát, rossz időpontot jelölt meg azon, a hibaüzenetben a Evectv. 7. §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségnek sem tett eleget. Tekintve, hogy az alperes ezen eljárásából a felperesnek joghátránya származott, jogszerűen és megalapozottan döntött a bíróság akkor, amikor a Pp. 339. §
(1)bekezdés alapján az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. Az alperesnek ezen megismételt eljárás keretében kell korrigálnia jogszabálysértő eljárása felperesre hátrányos jogkövetkezményeit. [23] Hangsúlyozza a Kúria, hogy nem a bíróság, hanem az alperes értelmezte tévesen az ide vonatkozó jogszabályi előírásokat, a Ket. 34. §
(3)bekezdése és az Evectv. 5. §
(2)bekezdés b) pontja,
- §-a meghatározott bejelentés erre a célra rendszeresített űrlapon történő megtételét írja elő, ennek kapcsán azonban egyetlen a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályi rendelkezés sem mentesíti az alperest az ügyféllel történő együttműködés kötelezettsége alól. [24] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [26] A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban igazolt perköltsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának rendelkezni nem kellett. [27] A tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentességére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(1)bekezdése és
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- október
- Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő