← Magyarország

Bfv.1860/2017/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. Természetes egységbe tartozó bűncselekmények elkövetése is megalapozhatja a bűnszövetségben történt elkövetés megállapítását, amennyiben a részcselekmények önmagukban is bűncselekményt valósítanak meg. II. A kábítószer fogyasztásával megvalósuló kábítószer birtoklásának vétsége a kábítószer-kereskedelem bűntettébe a szubszidiaritás folytán csak akkor olvad be, ha a két bűncselekmény elkövetési ideje azonos időszakra esik. Kúria végzés Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: elnöke Bfv.II.1860/2017/

  1. felülvizsgálat Dr. Molnár Gábor Miklós a tanács Dr. Menyhárd István előadó bíró Dr. Feleky István bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. március
  3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények Terheltek: I. rendű és társai Elsőfok: ítélete Másodfok: meghozott Harmadfok: Veszprémi Törvényszék
  4. február
  5. napján meghozott 10.B.685/2015/
  6. számú Győri Ítélőtábla
  7. szeptember
  8. napján Bf.II.58/2017/
  9. számú ítélete - Az indítvány előterjesztője: V. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az V. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Törvényszék 10.B.685/2015/
  10. számú ítéletét és a Győri Ítélőtábla Bf.II.58/2017/
  11. számú ítéletét az V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Veszprémi Törvényszék a
  12. február
  13. napján kihirdetett 10.B.685/2015/
  14. számú ítéletével V. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében, mint társtettest [Btk.
  15. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt 6 év, fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az V. rendű terhelttel szemben 832.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, az őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította, továbbá rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is. A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljárt Győri Ítélőtábla a 2017. szeptember 27. napján kihirdetett Bf.II.58/2017/24. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az V. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6] 1. A jogerős ügydöntő határozat ellen az V. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja alapján. Az indítvány szerint az eljárt bíróságok a bűncselekményt törvénysértően minősítették bűnszövetségben elkövetettnek, emiatt pedig törvénysértő büntetést szabtak ki az V. rendű terhelttel szemben. Az irányadó tényállás alapján a terheltek között sem előzetes megállapodás nem történt, sem olyan jellegű szervezettség nem volt kimutatható, amely a bűnszövetségben történt elkövetést megalapozná. A közöttük feltárt kapcsolat nem haladta meg a kábító hatású anyag forgalomba hozatalához mindenképpen szükséges szervezettséget, hiszen kábítószert eladni, azt megvenni, forgalomba hozni csak úgy lehetséges, hogy az elkövetők egyeztetik a találkozások helyszínét és időpontját. Ezen túlmenően azonban jelen ügyben az elkövetési magatartás minden további szervezettséget nélkülöz. Fentiek alapján az V. rendű terhelt védője azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálattal támadott határozatot változtassa meg: állapítsa meg, hogy az V. rendű terhelt cselekménye a Btk. 176. §
(1)bekezdésében meghatározott és aszerint minősülő kábítószerkereskedelem bűntettének minősül és erre tekintettel a kiszabott szabadságvesztés büntetést enyhítse. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati ok tekintetében a védő arra hivatkozott, hogy a bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének. Nem értékelte teljes körűen az I. rendű, a III. rendű, valamint az V. rendű terhelt vallomását, a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet megkeresésre adott válaszát, továbbá tévesen tekintette köztudomású ténynek a webbeteg.hu internetes oldal MDPV porra vonatkozó leírását. A korlátozott bizonyítékértékelés folytán nem volt megismerhető, hogy az elsőfokú bíróság milyen logika útján jutott el a tényállásban rögzített tényekhez, azaz ahhoz, hogy az V. rendű terhelt által az I. rendű terhelt részére értékesített anyag hatóanyag tartalma kábítószer volt és nem pentedron, amely azonban az elkövetéskor új pszichoaktív anyagnak minősült. A rendelkezésre álló összes bizonyítékot a törvényszék nem értékelte, azokat egymással nem vetette össze, így a bizonyítékok értékeléséről oly mértékben nem adott számot, hogy e hiányosság miatt az elsőfokú ítélet felülbírálatra nem alkalmas. [7] Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot utasítsa új eljárásra. [8]
  1. A Legfőbb Ügyészség BF.1714/2017/
  2. számú átirata szerint a felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben alaptalan. [9] Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg ítéletének indokolásában, hogy a IV. rendű és V. rendű terhelt I. rendű terhelttel kialakított kapcsolatának jellegére figyelemmel megállapítható a bűnszövetségben történt elkövetés, mint minősítő körülmény. Kapcsolatuk hosszabb időre szerveződött és az az I. rendű terheltnek az új pszichoaktív anyag, illetőleg a kábítószer akadálytalan beszerzését tette lehetővé, miközben ez a kapcsolat a IV. rendű és V. rendű terhelt számára a tiltott anyagok kereskedelméhez stabil értékesítési lehetőséget adott. Erre tekintettel az V. rendű terhelt cselekményének minősítése törvényes. A törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke pedig önmagában nem támadható felülvizsgálati eljárás keretében. [10] Kifejtette továbbá átiratában a Legfőbb Ügyészség azt is, hogy az indokolási kötelezettség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése nem állapítható meg, mert az elsőfokú és a másodfokú ítéletből is kitűnik az eljárt bíróságok tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, valamint az is, hogy a bűnösséggel, a minősítéssel és a büntetéssel kapcsolatban kialakított jogi álláspontjukat mire alapozták. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelő tevékenység eredménye ugyanakkor kívül esik a felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadását jelenti. [11] A támadott határozatok indokolásából kitűnik, hogy az eljárt bíróságok az álláspontjukat a büntetőjogi főkérdések vonatkozásában mire alapították. Bizonyítékértékelő tevékenységük az indokolás alapján nyomon követhető. Az elsőfokú bíróság az ítéletében pontosan levezette, hogy mire alapítottan állapította meg az V. rendű terhelt által az I. rendű terhelt részére értékesített anyag fajtáját, így az indokolási kötelezettség megsértésére történt hivatkozás alaptalan, az valójában az irányadó tényállás megalapozottságát vitatja, ami a törvényben kizárt. [12] Miután a Legfőbb Ügyészség hivatalból vizsgált feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem észlelt, ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. III. [13] A Kúria azt állapította meg, hogy az V. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [14]
  3. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be.
  4. §
(1)bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okokból és kizárólag a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe. [15] A Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja az anyagi jogszabálysértésekre alapított felülvizsgálati okokat határozza meg, az
(1)bekezdés c) pontja pedig a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
  1. b)vagy
  2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértések esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. [16] A Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 423. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványban hivatkozott okok alapján és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül. [17] A Be. 423. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. [18] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárásban nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem kérdőjelezhető meg, továbbá a jogkövetkeztetések - így a bűnösség és a minősítés - helyessége is csak az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [19] 2. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. [20] A felülvizsgálati indítvány a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati okra hivatkozó részében azt sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok az V. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekményt a Btk. 176. §
(2)bekezdés a) pontja szerint, azaz bűnszövetségben elkövetettnek minősítették. [21] A Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja értelmében bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és ennek alapján legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. [22] Az V. rendű terhelt tekintetében megállapított tényállás I/2.), illetőleg I/2/a) pontjának lényege a következő. [23] Az I. rendű terhelt a 2013 szeptemberétől 2014 januárjáig terjedő, de legalább négy hónapos időszakban az V. rendű terhelttől vásárolt MDPV tartalmú, kristályos állagú kábítószert. Az I. rendű terhelt a kábítószerért heti rendszerességgel utazott a városba, illetve annak környékére, miután az I. rendű és V. rendű terhelt a találkozóhelyeiket minden esetben telefonon előzetesen egyeztették. Az alkalmanként mintegy 20 gramm tömegű MDPV tartalmú kristályt az I. rendű terhelt az V. rendű terhelttől 2.600-2.800 forint/gramm áron vásárolta, így összesen legkevesebb 320 gramm MDPV tartalmú kristályt szerzett meg és abból 160 grammot saját maga fogyasztott el, míg a további 160 gramm kábítószert értékesítette. [24] E tényállás alapján megállapítható, hogy az I. rendű és az V. rendű terhelt között rövid időközökben ismétlődő, hosszabb időn át tartó olyan üzleti kapcsolat alakult ki, amely hétről hétre lényegében azonos körülmények között lezajló, kábítószerre vonatkozó adásvételekben realizálódott. Az egy eljárásban elbírált egyes adásvételek önmagukban is megvalósították a Btk.
  2. §
(1)bekezdése szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettét, az azonos törvényi tényállás alapesetét külön-külön is kimerítő cselekmények azonban az 1/
  1. BJE jogegységi határozat I. pontját figyelembe véve természetes egységet képeznek. [25] Ebből következően az eljárt bíróságok az V. rendű terhelt terhére megállapított kábítószer-kereskedelem bűntettét helyesen minősítették egy rendbeli bűncselekménynek. [26] A bűnszövetségre vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezését érintően iránymutatást ad a IV. számú Büntető Elvi Döntés, amelynek 1.b) pontja szerint a bűnszövetség létrejöttének nemcsak az a feltétele, hogy a bűncselekmény alanya akár tettesként, akár részesként két vagy több személy legyen, hanem az is, hogy az elkövetők a cselekmények elkövetését időben megelőző megállapodása szervezett bűnelkövetésre, vagyis magára a bűnözésre, illetve több bűncselekmény elkövetésére irányuljon. [27] A hivatkozott elvi döntés
  2. pontja kitér arra, hogy a „bűncselekmények" törvényi szóhasználatán több szándékosan elkövetett cselekményt kell érteni, azonban a bűnszövetség megállapítása nem kizárt az olyan esetben sem, amikor az elkövetők két vagy több cselekmény megvalósítását határozzák el és kezdik meg, vagy fejezik be, de a cselekményeik törvényi egységet alkotnak. [28] A bűnszövetségben történt elkövetés megállapítását azonban nem zárja ki az sem, ha az elkövetők úgy valósítanak meg több bűncselekményt, hogy azok természetes egységbe tartoznak. [29] A jelen esetben irányadó tényállás alapján nem kétséges, hogy az V. rendű terhelt a legalább négy hónapon keresztül heti rendszerességű, azonos körülmények közötti kábítószer értékesítéssel minden alkalommal kimerítette a kábítószerkereskedelem bűntette alapesetének törvényi tényállási elemeit azaz e részcselekmények önmagukban is bűncselekményt valósítottak meg. Az önálló bűncselekmények természetes egysége a további fogalmi elemek maradéktalan megvalósulása esetén a bűnszövetségben történő elkövetés megállapítását megalapozza. [30] A felülvizsgálati indítvány szerint az irányadó tényállás alapján a terheltek között sem előzetes megállapodás nem történt, sem pedig olyan jellegű szervezettség nem volt kimutatható, amely a bűnszövetségben történt elkövetés megállapítását megalapozná. [31] Ezzel szemben az eljárt bíróságok a megállapított tényállásban rögzítették mindazokat a körülményeket, amelyek alapján az V. rendű terheltet érintően megalapozott következtetés volt levonható a bűnszövetség valamennyi ismérve tekintetében. Ezekkel kapcsolatban az elsőfokú ítélet
  3. és
  4. oldala, illetőleg a másodfokú ítélet
  5. és
  6. oldala kellőképpen részletes és minden elemében okszerű indokolást tartalmaz. [32] Az irányadó tényállás alapján az eljárt bíróságok helyesen következtettek arra, hogy az I. rendű és az V. rendű terhelt között hosszabb időre szerveződött kapcsolat állt fenn, amely hallgatólagos megállapodás alapján a kábítószer folyamatos és akadálytalan értékesítésére irányult. [33] A hivatkozott IV. számú Büntető Elvi Döntés
  7. pontja a megállapodás formáját illetően rögzíti, hogy az hallgatólagos is lehet, ha az elkövetők ráutaló magatartásából egyértelműen felismerhető a bűnözésre irányuló következetesség, tervszerűség és akarategység. [34] Mivel az V. rendű terhelt a kábítószer heti rendszerességgel történő, a fentiek szerint külön-külön is bűncselekményt megvalósító értékesítésekor minden alkalommal számíthatott az I. rendű terhelt - mint vevő - közreműködésére, a közöttük meglévő, az egyes értékesítéseket megelőző hallgatólagos megegyezésre alappal vonható következtetés. [35] Az eljárt bíróságok helytálló indokolás mentén helyesen következtettek arra is, hogy az I. rendű és az V. rendű terhelt közötti megállapodás a hosszabb időtartamon keresztüli, rövid időközökben történő és lényeges elemeiben azonos körülmények között ismétlődő adásvételek révén magának a bűnözésnek a megszervezésére vonatkozott. Ez a kapcsolat az V. rendű terhelt számára a kábítószer folyamatos és stabil értékesítését tette lehetővé, így nem alapos az indítvány azon érvelése, amely szerint a terheltek kapcsolata nem haladta meg a bűncselekmény elkövetéséhez mindenképpen szükséges szervezettséget. [36] Mindezek alapján a felülvizsgálattal támadott határozatokban az eljárt bíróságok az V. rendű terhelt által elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettét törvényesen minősítették a Btk.
  8. §
(2)bekezdés a) pontja szerint, anyagi jogszabálysértés hiányában pedig a büntetés önálló vizsgálatára a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). [37] 3. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati okként hivatkozott indítványában a védő arra, hogy a bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, mivel a bizonyítékok korlátozott értékelése alapján nem volt megismerhető, hogy az elsőfokú bíróság milyen logika mentén jutott el a tényállásban rögzített azon tényhez, amely szerint az V. rendű terhelt által értékesített anyag kábítószer volt és nem - az elkövetés idején kábítószernek nem minősülő pentedron. [38] A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés III.a) pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. [39] A Be. 373. §
(1)bekezdés III. a) pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. [40] Az indokolási kötelezettség megsértése ugyanakkor csak akkor eredményez felülvizsgálatot megalapozó (ún. abszolút) eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása tény- vagy jogkérdést érintően oly mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, hogy a bíróság mire alapozta a döntését. Az indokolási kötelezettség megsértésére történő hivatkozás azonban nem adhat alapot a bizonyítékok mikénti értékelésének támadására (EBH 2010.2210.). [41] Ügydöntő határozatának indokolásában az elsőfokú bíróság az ítélete 31-
  1. oldalain, valamint a 46-
  2. oldalain kimerítően és részletesen, a logika szabályainak mindenben megfelelően számot adott arról, hogy az V. rendű terheltet érintően mely bizonyítékok mikénti értékelése alapján állapította meg a tényállást. Mérlegelő tevékenysége során okszerű érvelést adott a felülvizsgálati indítványban sérelmezett körülményt illetően is. A másodfokú bíróság hasonlóképpen az ítélete 9-
  3. oldalain szintén részletesen megindokolta, hogy a törvényszék által elvégzett mérlegelést miért találta helytállónak, így az eljárt bíróságok az indokolási kötelezettségüknek eleget tettek. [42] Az indítvány a lényeges eljárási szabálysértésre hivatkozó részében valójában a bizonyítékokat értékelő tevékenység megkérdőjelezésén keresztül a tényállás megalapozottságát vitatta, a Be.
  4. §
(1)bekezdése értelmében azonban a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. [43] Erre tekintettel a felülvizsgálati indítvány ezen részében a törvényben kizárt. [44]
  1. Az V. rendű terheltet érintően a vád tárgyát képezte az általa
  2. február
  3. napját megelőző napokban elkövetett, kábítószerek fogyasztására vonatkozó cselekmény is. [45] Ezzel kapcsolatban az elsőfokú ítélet I/2/c) pontjában foglalt tényállás lényege szerint az V. rendű terhelt a
  4. február
  5. napját megelőző napokban - közelebbről meg nem határozható időpontban - amfetamin és delta-9-THC-tartalmú kábítószereket, valamint pentedront fogyasztott, amelyek mennyisége utólag már nem határozható meg. Az amfetamin és a delta-9-THC, valamint
  6. január
  7. napjától a pentedron kábítószernek minősül. [46] Az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásának
  8. oldalán rögzítette, hogy a kábítószer-fogyasztásnak a minősítésre nem volt kihatása, azt a bíróság a büntetés kiszabása körében értékelte, súlyosító körülményként. [47] A másodfokú bíróság az ítélete
  9. oldalán írtak szerint ezzel az állásponttal egyetértett. [48] Az eljárt bíróságok e körben hivatkoztak a Kúria 15/
  10. számú büntető elvi határozatára (helyesen: EBH 2016.B.15.), utalva arra, hogy e határozat alapján a kábítószer-kereskedői magatartás mellett a fogyasztás valóságos halmazatban nem állapítható meg. [49] A Btk.
  11. §
(6)bekezdése értelmében aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [50] A Kúria EBH 2016.B.
  1. számú határozata valóban úgy foglalt állást, hogy amennyiben a kábítószer-kereskedelem bűntettének elkövetője egyúttal fogyaszt is kábítószert, terhére kizárólag a fogyasztást elnyelő kábítószer-kereskedelem bűntette állapítható meg. Kitért azonban arra is, hogy ez a szubszidiaritás a fogyasztói és kereskedői típusú magatartások tekintetében csak egyidejű elkövetés esetén érvényesülhet. [51] Jelen esetben az irányadó tényállás szerint az V. rendű terhelt által elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettének elkövetési időszaka
  2. szeptember és
  3. január közötti, míg a kábítószerek fogyasztására több, mint egy évvel később, a
  4. február
  5. napját megelőző napokban került sor. [52] Mivel a jelzett bűncselekmények elkövetési ideje nem azonos időszakra esik, a kettő között látszólagos alaki halmazat nem állhat fenn, így az azt feloldó szubszidiaritás sem érvényesülhet. [53] E két cselekmény - a kereskedelem és a fogyasztás - egymással valóságos anyagi halmazatban áll, ezért az eljárt bíróságoknak az V. rendű terheltet a Btk.
  6. §
(6)bekezdése szerint minősülő kábítószer birtoklásának vétségében is bűnösnek kellett volna kimondaniuk. [54] A bíróságok megsértették a vád kimerítésére vonatkozó kötelezettségüket [Be. 2. §
(4)bekezdés I. fordulata], ez azonban a vád törvényességét nem érinti. Nem olyan eljárási szabálysértés, amely a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatát megalapozhatná. [55] A Kúria a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata során a bíróságok eljárásában a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti lényeges eljárási szabálysértést nem észlelt. [56] Mindezek alapján a Kúria - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be.
  1. §-a alapján hatályában fenntartotta. [57] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
  2. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Menyhárd István s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.