A határozat elvi tartalma: A sértetlen állapotú mérőberendezés állagmegóvása körében a felhasználót terheli a felelősség. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.416/2017/
- A tanács tagjai:. Sperka Kálmán a tanács elnöke, dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró A felperes: felperes neve() A felperes képviselője: Dr. Pálfi Ügyvédi Iroda (dr. Pálfi Nándor pártfogó ügyvéd) Az alperes: alperes neve() Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos A per tárgya: energia hivatali közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- május
- napján kelt 26.K.32.974/2015/
- számú ítélete A másodfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt 1.Kf.650.102/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 1.Kf.650.102/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000,- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket, valamint a pártfogó ügyvédi díját az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A felperes szám alatti felhasználási helyén
- április 27-én még az előző tulajdonos felhasználó szerződéses időszakában szerelték fel a
- december 31-ig hiteles mérésre alkalmas 477966 számú gázmérőt. A tulajdonosváltást követően - a gázóra cseréje nélkül -
- március 10-én ellenőrzést folytattak le, melynek során mindent rendben találtak, az akkor készült munkalapon felperes aláírásával igazolta, hogy a felszerelt plombákat, azok számát, sértetlenségét ellenőrizte, azok sértetlenségéért felel. A felhasználási helyen
- április 9-én a Kft. engedélyes helyszíni ellenőrzést folytatott le, az ekkor a gázmérőn tapasztalt rendellenesség, feltételezett szabálytalan vételezés okán azt leszerelték és elszállították. Az engedélyes által felkért szakértő megállapította, hogy a jobb oldali plomba átalakított, hátsó peremrésze deformált, zömített állapotú, a fedelet mozgatva az a helyéről elmozdítható, a számlálószerkezet hozzáférhető. A jobb oldali plombán és környezetében található sérülésekkel igazolt szabálytalan vételezés miatt az engedélyes felperest 540.000,- forint kötbér megfizetésére kötelezte méretlen földgáz szabálytalan vételezése miatt. A felperes az engedélyessel szemben panaszt nyújtott be, melynek alperes
- június 30-án kelt FVFO_2015/3198-
- számú határozatában a gázmérő befolyásolásával megvalósított méretlen földgáz szabálytalan vételezése tekintetében helyt adott és megtiltotta az 540.000,- forint kötbér alkalmazását, ugyanakkor a gázmérő méretlen földgáz vételezésére történt alkalmassá tétele tárgyában a panaszt elutasította. A kereset [5] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését, alperes új eljárásra kötelezését. Indokként előadta, hogy a gázmérő átírása során az öt napos határidőt is elmulasztva vizsgálatot nem folytattak le, így nem bizonyított az, hogy a plomba sérülése akkor történt, amikor már ő volt a felhasználó. Kifogásolta a szakvélemény megállapításait, a gázmérő hitelességét, a plombákról az átíráskor készült fotók álláspontja szerint igazolják azt, hogy már akkor ilyen állapotban volt, hiszen ő nem nyúlt hozzá, a gázkazánt nem is használta. A per első tárgyalását követően benyújtott
- sorszámú beadványában hivatkozott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1)bekezdése és
- §-a megsértésére, továbbá kifogásolta a kötbér 30 napra történő aránytalan és a fokozatosság elvét be nem tartó megállapítását. Az elsőfokú bíróság ítélete [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolásban megállapította, hogy a szakértő által rögzítettek a plombasérülést kétséget kizáróan alátámasztják. Ellenben a munkautalvány aláírásával felperes elismerte, hogy azt sértetlen állapotban vette át, ami igazolja, hogy a sérülés a felperes felhasználói jogviszonya alatt következett be. A
- sorszámú beadványban foglaltakat a keresetváltoztatási tilalomra figyelemmel érdemben nem vizsgálta. A másodfokú bíróság ítélete [7] A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - indokolásra visszautalással - helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve annak az elsőfokú ítéletre is kiterjedő megváltoztatását, a keresetnek történő helyt adást, másodlagosan az elsőfokú és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint nem helytálló az ítélet azon megállapítása, hogy a Ket.
- §
(1)bekezdésére történő hivatkozása és a
- sorszámú beadványában foglaltak, így a Ket.
- §-ára hivatkozás is, tiltott keresetkiterjesztésnek minősülnének. A felperes személyes nyilatkozatában tartalmilag is vitatta a tényállás és bizonyítás, valamint a határozat hiányosságait, az csak korábbi előadása jogszabályi pontosítása volt. A bíróság azt nem vizsgálta, hogy a felperes az objektív felelősség körében ellenbizonyított. Nem vette azt figyelembe, hogy felperes bizonyította a gázmérő szabálytalan átadás-átvételét, ekként az engedélyesnek kellett azt igazolnia, hogy a plombasérülés a felperes felhasználói időszakában történt. Az engedélyes kizárólag a földgázellátásról szóló
- évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/
- (I.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 18.4.c.) pontjára hivatkozott, amely kapcsán panasza megalapozott volt, így a 18.4.b.) pontra történő hivatkozás jogsértő, e körben a Ket.
- §
(1)bekezdése sérült. Vitatta a Korm.rendelet 18.7.b. pontja szerinti fokozatosság és arányosság be nem tartását is. Alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a kérelem elutasítására és a másodfokú bíróság ítéletének hatályában fenntartására tett indítványt. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [11] A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelme elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [12] A Kúria mindenekelőtt megállapította, hogy a másodfokú bíróság a helyesen és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont. le. Vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek nyilatkozatait, beadványait, ekként a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a maguk összességében értékelte és helyesen állapította azt meg, hogy a kereset nem alapos. Jogszabálysértést ebben a körben a tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelés alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem tárható fel. [13] A perbeli ügy elbírálása szempontjából elsődleges kérdés annak tisztázása volt, hogy a földgázvételezés kapcsán történt-e szerződésszegés. Az igazságügyi szakértő szakvéleményéből egyértelműen megállapítható, és az a felek által sem volt vitatott, hogy hogy az eljárással érintett leszerelt gázmérőn a jobb oldali plomba az ellenőrzés időpontjában sérült volt. A szabálytalan vételezés kétséget kizáró megállapíthatósága nélkül, tény, hogy az ellenőrzés időpontjában a fogyasztásmérő berendezés sérült volt, az szabálytalan vételezésre alkalmas állapotba került. Nem vitásan a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) 99. §
(6)bekezdése alapján a fogyasztómérő-berendezés állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége. Azt pedig alperes bizonyította a csatolt munkalappal, az átírási jegyzőkönyvvel, miszerint felperes birtokába a hitelesítéssel ellátott gázmérő sértetlen állapotban került. A sértetlen állapotú mérőberendezés állagmegóvása körében a felperest felelősség terheli. [14] A felperes a per során kétséget kizáróan nem tudta bizonyítani azon állítását, hogy a gázmérő ugyanolyan rendellenes állapotban volt a
- március 10-i átadás-átvétel során. [15] A mérőműszer sérülése folytán egyértelműen megállapítható szerződésszegés esetén a kötbér kiszabása jogszerű következményként kerülhet előírásra. [16] Osztotta a Kúria mind az első-, mind a másodfokú bíróság azon megállapítását, hogy a felperesi
- számú beadványban felhozott új jogsértések - ide nem értve a Ket.
- §
(1)bekezdését, amit a bíróság érdemben vizsgált a keresetváltoztatás tilalmába ütköznek. [17] Az első- és másodfokú bíróság az ügy szempontjából releváns tényállás megállapítását követően mindenben jogszerű döntést hozott, ezért a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemmel megjelölt jogszabályhelyeket. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. [19] A pervesztes felperes teljes személyes költségmentes, ezért a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket és a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján. [20] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint köteles az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [21] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő