A határozat elvi tartalma:

Art. 108.§

adóhatóságnak nem csak a becslés jogalapjának fennálltát, hanem

t is bizonyítani kell határozatában, hogy

általa alkalmazott becslési módszer valószínűsíti

adó alapját. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete

ügy száma: Kfv.I.35.266/2017/11. A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. ügyvéd: dr. Horváth Gábor) Horváth Ügyvédi Iroda (ügyintéző

alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

alperes képviselője: kormánytisztviselő Mészárosné dr. Kálmán Katalin A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni Közigazgatási és ítélete kért jogerős határozat: a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság 3.K.27.038/2016/

1. számú Rendelkező rész A Kúria a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.038/2016/
2. számú ítéletét a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érinti, támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül

alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra 970.800 (kilencszázhetvenezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A

1. évben jogutódlással alakult felperes fő tevékenységi köre növénytermesztési szolgáltatás. Tagja a Z. Kft. (a továbbiakban: Z.Kft.). A
2. és
3. években a felperes kukorica növénykultúra bejelentésével egységes területalapú támogatási igényelt és kapott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH). [2]

elsőfokú adóhatóság a

1. és
2. évekre áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél. Megállapították, hogy a felperesnek nincs növénytermesztéshez kapcsolódóan bizonylata sem kiadási, sem bevételi oldalon, ugyanakkor a földhasználat után támogatást kapott. Mivel a felperes előadása szerint a Z. Kft. művelte a földeket, a revízió kapcsolódó vizsgálatot folytatott le a Z.Kft-nél, megkeresték felszámolóját, valamint a perbeli időszakra bejegyzett képviselőit R. B-t és G. Bt; utóbbiak nem tudtak a Z.Kft. gazdasági kapcsolatairól nyilatkozni. A felszámoló előadta, a rendelkezésre álló iratanyag nem tartalmaz a felperes és a Z.Kft. között fennálló, a felperes tulajdonában álló ingatlanok műveléséhez kapcsolódó szerződéseket és egyéb iratokat. [3] A felperes

ellenőrzés során becsatolta a közötte, mint megbízó és a Z.Kft., mint megbízott között

2. 15-én kelt szerződést. Ebben a felperes arra adott megbízást, hogy a Z.Kft. a felperes tulajdonában álló, adott hrsz.-ú szántó ingatlanokon termesszen silókukoricát, végezze el a szükséges mezőgazdasági munkákat a vetéstől a besilózásig, és ha talál megbízható partnert, úgy annak értékesítsen. A határozatlan időre kötött megbízási szerződés a pénzügyi kérdésekről

t tartalmazza, hogy a szerződő felek

értékesítést követően elszámolnak egymással. A szerződést

ellenőrzés nem tekintette irányadónak, mivel G. B. aláírása szemmel láthatóan nem egyezik

aláírási címpéldánnyal, ellentétes

ő és R. B. korábbi nyilatkozataival, silókukorica termesztéséről szól, továbbá egyik szerződőnél sincs semmilyen hitelt érdemlő bizonylat a szerződés tényleges megvalósulásáról. A felperes

t sem igazolta hitelt érdemlően, hogy a megtermelt kukoricát Magyarország területén kívülre értékesítette volna. [4] A revízió a bevételt és

annak alapján fizetendő áfát a felperes bevallásainak hiányában

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 108.§

ellenőrzés adatai alapján

elsőfokú adóhatóság a 2012. évre és 2013.IV.n.évre összesen 9.708.000 forint adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg, 200%-os mértékű adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Három különböző jogcímen összesen 330.000 forint mulasztási bírságot is megállapított a felperes terhére. A következő időszakra átvihető követelés összegét nulla forintban állapította meg. [6] Alperes a 4469703832 számú határozatával helybenhagyta

elsőfokú döntést. Indokolása szerint a becslés jogalapjának fennállást

elsőfokú adóhatóság bizonyította,

zal szemben a felperesnek kell

Art. 108.§

az a megtermelt kukoricát a felperesnek kellett volna készletre venni, de ilyennel nem rendelkezik. A megbízási szerződés bizonyítási erejéhez egyébként

aláírások miatt, illetve

aláírók nyilatkozatai miatt is kétség fér. A kereseti kérelem [7] A felperes keresetében mind a becslés jogalapját, mind annak módszerét vitatta. Önálló kereseti kérelmet terjesztett elő

adóbírság kérdésében.

elsőfokú ítélet [8]

elsőfokú bíróság felperes indítványára tanúbizonyítást folytatott le, meghallgatta B. S-t, L. I. felperesi ügyvezetőt, és igazságügyi mezőgazdasági szakértőt rendelt ki, értékelte a MVH-nak és a Zalaegerszegi Rendőrkapitányságnak a bíróság megkeresésre adott válaszát. A bizonyítási eljárás eredményeként jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. [9] A becslés jogalapjának kérdésében

elsőfokú bíróság rögzítette, nem volt vitás, hogy a felperes tulajdonában álló, egységes területalapú támogatásban részesülő szántókon kukorica termesztésére került sor, továbbá

sem, hogy a felperes sem 2012., sem 2013. év végén nem rendelkezett készletekkel. Mivel a felperes könyveiben, nyilvántartásaiban nem volt arra utaló adat, hogy bármilyen módon kukoricát értékesített volna, alappal vonhatott le következtetést

alperes arra, hogy a felperes nem bizonylatolt, nem könyvelt bevételhez jutott a fenti termények értékesítéséből. A becslés jogalapja kétség kívül fennállt.

elsőfokú bíróság igazoltnak tekintette, hogy a felperes 2012. március 15-én megbízta a Z.Kft-t

zal, hogy földterületein silókukoricát termesszen, a szükséges munkálatokat elvégezze. A szerződésből

onban

következne, hogy a kukoricát ténylegesen a felperes kívánta termeszteni, csupán a munkálatok elvégzésére bízott meg mást,

az a megtermelt termény tulajdonába kellett volna, hogy kerüljön a további esetleges intézkedésig. Ebben

esetben továbbra is fennáll a becslést megalapozó

on körülmény, hogy a felperes sem készlettel, sem értékesítési bizonylattal nem rendelkezett. [10] A felperes arra hivatkozott, hogy a Z.Kft. a megtermelt kukoricát nem adta át részére, de ezen állítását nem bizonyította. Figyelembe kellett venni, hogy a két szerződő gazdasági társaság személyi háttere gyakorlatilag

onos volt. A képviselők közötti ellentétre a felperes csak hivatkozott, de semmivel nem bizonyította, és

t sem, hogy bármilyen elszámolási vita lett volna. A Zalaegerszegi Rendőrkapitányság előtt keletkezett, bűncselekmény hiányán alapuló nyomozás megszüntetésére vonatkozó határozat a G. B. által felvett pénzösszeg elszámolásával kapcsolatos, amely tényállás nem áll összefüggésben a perbelivel. Egyéb büntetőeljárás tényét, illetve a G. B. által elkövetett bármely bűncselekmény vagy más jogellenes cselekmény jelen perbeli tényállással való összefüggését a felperes nem tudta alátámasztani. [11] A felperes szállítólevelekkel kívánta igazolni, hogy a Z.Kft. megbízásából szállított termények tőle származnak. Ezek a szállítólevelek

onban

1. decemberi és
2. januári szállításokat igazolnak, így semmiképpen nem tartozhatnak a
3. és
4. években megtermelt kukoricához, a felperes ezekben

években készlettel nem rendelkezett. A Z.Kft. szállítólevelei

ért sem alkalmasak a felperesi állítások alátámasztására, mert a perben a felperes törvényes képviselője nyilatkozott úgy, hogy a Z.Kft. nem kizárólag a felperesi földterületről származó kukoricát értékesített, további hat céggel is kapcsolatban állt. A 2012 tavaszi 5 db és év végi 2 db szállítólevél tekintetében

elsőfokú bíróság a termények felcímkézhetetlensége miatt nem látta igazoltnak, hogy

ok a felperestől származhattak volna. [12] Rögzítette

elsőfokú bíróság, hogy

adóhatóság megkísérelte a Z.Kft. iratanyagának beszerzését,

onban ez

intézkedés nem járt eredménnyel. Összegzően megállapította, hogy a becslés jogalapja kétség kívül fennállt, a felperes mezőgazdasági tevékenységet folytatott, kukoricát termesztett, készlettel a gazdasági év végén nem rendelkezett. Ugyanakkor nem tudott számot adni arról, hogy mi lett a kukorica sorsa. [13] A jogerős ítélet szerint a becslés módszere tekintetében

alperes a felperes által sem vitatott területmértéket vette figyelembe és egyéb konkrét információ hiányában a KSH adataira támaszkodott, a termény típusát

MVH-hoz benyújtott kérelem szerint határozta meg.

igazságügyi szakértői véleményből kitűnik, hogy a felperesi földterületeken ezekben

években ténylegesen silókukoricát termesztése zajlott, mivel

ok nem alkalmasak szemes kukorica termesztésére. A silókukorica termesztése is jelentős kockázattal volt csak felvállalható. [14]

elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a szakértői vélemény alapján kalkulálható bevétel összege a felperes vonatkozásában 39.451.988 forint, amely meghaladja

alperesi határozatban foglalt 36.221.621forintot. Kétségtelen, hogy

adóhatóság a becslés során nem megfelelő kiinduló adattal számolt,

onban ezen tévedése a felperes javára szólt. Mivel a felperes keresete arra irányult, hogy vele szemben

adóhatóság által feltárt adókülönbözet sem állapítható meg, a kereset ezen okból nem volt megalapozott. A becslés a valószínűsítés egy módszere, nem jár feltétlenül a valóságnak megfelelő számszaki eredménnyel, amennyiben alkalmazása jogszerű, alkalmazható. Ebből következően a nem pontos adóhatósági számítás okán nem volt mód

adóhatóság határozatának hatályon kívül helyezésére. [15] Alaptalannak tekintette

elsőfokú bíróság a felperes

on érvelését is, hogy mivel a termény kiszállítása Szlovéniába történt EK termékértékesítés keretében belül, ekként áfa mentesség illeti meg. A felperes álláspontját nem bizonyított kétséget kizáróan. A csatolt szállítólevelek alapján

sem állapítható meg, hogy ezek ténylegesen a felperes terményei volt. A tanúk, akik állították a szállítást, a szállításban nem vettek részt. Amennyiben a felperes EK termékértékesítés okán adómentességre hivatkozik, a feltételek bizonyításának kötelezettsége

Art. 99. §

a felperesi előadás sem, hogy a költségek levonására kellett volna sor kerüljön, mivel

Áfa tv. 65.§ alapján

áfa alapja

adóalany által elért bevétel. [17]

elsőfokú bíróság

adóbírság körében is alaptalannak tekintette a felperes kereseti kérelmét figyelemmel arra, hogy a felperes a bevételt nem szerepeltette könyveiben, nyilvántartásaiban. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a kereseti kérelemnek megfelelő ítélet meghozatalát, másodlagosan

elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalra utasítását indítványozta. Álláspontja szerint

elsőfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelve állapította meg a tényállást, illetve vont le okszerűtlen következtetést. [19] A becslés jogalapja kérdésében arra hivatkozott, hogy a Z.Kft. a megtermelt silókukoricát jogellenesen birtokban tartotta, nem adta át a felperesnek. Ezt igazolja egyrészt a megbízási szerződés, másrészt a csatolt szállítólevelek, a tanúk egybehangzó vallomása. Okszerűtlen mérlegelésre jutott

elsőfokú bíróság

on álláspontra is, hogy mivel a felperes 2011. évben alakult, még nem rendelkezhetett értékesítő kukoricával tekintve, hogy a jogutódlás kizárólag egy jogi aktus,

nem befolyásolja

t, hogy a felperes rendelkezett, illetve nem rendelkezett terménnyel. Ezzel

eljárással

elsőfokú bíróság megsértette a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 206.§-át. [20] A felperes a becslés módszerét is vitatta.

igazságügyi szakértői vélemény alapján arra helytállóan következtetett

elsőfokú bíróság, hogy

alperesnek a termelt kukorica fajtájára vonatkozó megállapítása nem volt helytálló, abban

onban már tévedett, hogy ez a jogszabálysértés nem alapozta volna meg

alperesi határozat hatályon kívül helyezését. Nem zárható ki, hogy amennyiben

adóhatóság eljárása során silókukoricával számol és

arra vonatkozó KSH adatokat veszi alapul, akkor

nem eredményezett volna a felperesre kedvezőbb határozat meghozatalát.

elsőfokú bíróságnak alkalmaznia kellett volna a Pp. 339. §

adóhatóság nem kellően tárta fel, megsértve

Art. 97. §

adóhatósági eljárás során kell tisztázni

t, hogy

adókülönbözetnek mi

alapja. Ezzel elzárta a felperes elől a jogorvoslat lehetőségét, így

elsőfokú bíróságnak ez okból is hatályon kívül kellett volna helyezni

alperesi határozatot. [21]

alperes ellenérelmében indítványozta. a jogerős ítélet hatályban tartását A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [23] A Kúria Pp. 272.§

ott megjelölt jogszabályok szerint, a rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálta felül. Erre irányuló felülvizsgálati kérelem hiányában a Kúria nem érintette a jogerős ítélet adóbírságra és a költségek levonására vonatkozó megállapításait. [24] A bírósági felülvizsgálat tárgyát képező alperesi határozat

Art. becslést szabályozó 108-§-án alapul, a jogerős ítéletet eredményező bírósági felülvizsgálatra is

Art. ezen rendelkezésével összefüggésben került sor.

alperest a perbeli tényállás mellett

Art. 97. §

alkalmazott módszert bizonyítania kell. A becslés alapján számított adóalaptól, költségvetési támogatás alapjától való eltérést viszont már a felperesnek kellett hitelt érdemlő adatokkal igazolni

Art. 108.§

elsőfokú bíróság

Art. ezen szabályainak megfelelően értékelte

adóigazgatási eljárást, folytatta le a perbeli bizonyítást. A felperes felülvizsgálati kérelmében, utalva a szakértői véleményre, alap nélkül hivatkozott a bizonyítás kérdései miatt jogorvoslati jogának sérelmére. [25]

Art. 108.§

elsőfokú bíróság a 2012.03.15-én kelt szerződés alapján megtermelt kukoricára nézve okszerűen nem fogadta el a 2011. decemberi és 2012. januári szállításokat igazoló okmányokat.

alperes megállapításit a szerződésen alapuló terményekre nézve tette, és ehhez képest irreleváns, hogy a 2011. évi átalakuláskor a felperes milyen készlettel jött létre, abból mit és mennyit értékesített. Releváns

, hogy a 2012. év végén a felperes nem rendelkezett készlettel, a 2012.03.15-ei szerződés alapján a felperesnek a perbeli időszakban nem voltak készletei. A kukorica helyettesíthető áru, így egyéb bizonyítékok hiányában a 2012 tavaszi és év végi Z.Kft-hez tartozó szállítólevelek figyelembe nem vehetőségéről

elsőfokú bíróság okszerű indokolást adott. [27] A Z.Kft. szerződésszegő magatartására, mint ami miatt nem kapta meg a terményt, a felperes csak hivatkozott, de

elsőfokú peres eljárásban nem bizonyította, a felülvizsgálati eljárásban pedig a Pp. 275.§

Art. 108.§

adóhatóságnak nem csak a becslés jogalapjának fennálltát, hanem

t is bizonyítani kell határozatában, hogy

általa alkalmazott becslési módszer valószínűsíti

adó alapját.

elsőfokú bíróság a közigazgatási per szabályai szerint, ennek megfelelően, felperes bizonyítási indítványnak helyt adva rendelt ki igazságügyi szakértőt. [29] A szakértői véleményben foglaltakat, ideértve

általa alkalmazott módszert is, a felperes

elsőfokú bíróság előtt nem csak hogy nem vitatta, hanem kifejezetten úgy nyilatkozott,

t elfogadja. A felperes tehát

igazságügyi szakértő vélemény által alkalmazott módszerből következő számszaki adatokat sem kívánta cáfolni, így

elsőfokú bíróságnak a szakértői bizonyításkörében nem voltak további eljárási kötelezettségei. [30] A becslés

adó alapját csak valószínűsíti,

egyes becslési módszerek más-más összegszerűségre vezethetnek, de sem a pontatlanság, sem

eltérés, sem

, hogy adott tényállás mellett esetlegesen több módszer is alkalmazható, a törvényi feltételek megléte esetén, nem teszi jogszerűtlenné

adott módszer kiválasztását.

elsőfokú bíróság

alkalmazott módszert, felperes vonatkozó észrevételének hiányában, ideértve

t is, hogy

alperesi megállapítással szemben silókukorica termesztésére került sor, aggály nélkül tekinthette helytállónak. A felperes felülvizsgálati kérelme a becslés módszere tekintetében is alaptalan. [31] Mindezekre figyelemmel a Kúria

első fokú bíróság ítéletét a Pp. 275. §

alperesnek jogtanácsosi munkadíj. [33] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére a Kúria

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény
2. §