A határozat elvi tartalma: A Ket. 72.§-ának szabályai következtében a kiadmányozott határozatból ki kell tűnnie, hogy ki a hatáskör gyakorlója a törvény felhatalmazása alapján, és amennyiben nem ő jár el, akkor tartalmazhat a határozat a hatáskör gyakorlójától eltérő "kiadmányozót". A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.I.35.298/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Molnár Árpád Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Molnár Árpád ügyvéd) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság (fél címe) Az alperes képviselője: Dr. Iván Beáta kormánytisztviselő A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
- szám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.159/2016/
- Környéki Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.159/2016/
- számú ítéletét, valamint az alperes 3144783387 számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 200.000 (kétszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesnél az adóhatóság általános forgalmi adó adónemben
- július-szeptemberi időszakokra ellenőrzést végzett, melynek során a beszerzéseit terhelő általános forgalmi adólevonást tilalmazta arra hivatkozva, hogy a számlákban szereplő vitatott események a valóságban nem a számlán feltüntetett felek között mentek végbe. Erre tekintettel a felperes terhére 102.288.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, mely után adóbírságot és késedelmi pótlékot számított fel. Az alperes 3144783387 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az elsőfokú ítélet [2] Az elsőfokú bíróság elutasította. jogerős ítéletével a felperes keresetét A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [3] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Felülvizsgálati kérelmét elsődlegesen az alperesi határozat semmiségére alapozta az alperesi határozatban megvalósuló kiadmányozási jog sérelme miatt. Hivatkozott a Kúria Kfv.I.35.282/2016/
- számú ítéletére. Felülvizsgálati kérelmében ezen túlmenően kitért a jogerős ítélet Pp.
- §
(2), 163. §
(1)és
(3)bekezdéseit, továbbá az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.)
- §
(4)-
(6)bekezdéseit, valamint az általános forgalmi adóról szóló
- évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.)
- § a) pont,
- §
(1)bekezdés a) pontját érintő jogszabálysértésekre. [4] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a semmiségi kifogás elutasítását kérte annak hangsúlyozásával, hogy az alperesi határozat kiadmányozása megfelel a kiadmányozás és helyettesítés rendjéről szóló 2014/2014/
- számú szabályzat II/1., II/
- és II/
- pontjában foglaltaknak. A jogvita érdemét tekintve, pedig a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A felperes semmiségi kifogása alapos. [6] A közigazgatási eljárás hatásköri szabályainak megtartását mind a hatóság, mind a bíróság mindenkor, az eljárás minden szakaszában, hivatalból vizsgálja. A semmisség gyanúját a bíróság hivatalból tartozik észlelni, de a semmisségre a felek is hivatkozhatnak. Így nem volt akadálya a semmiségi kifogás elbírálásának az, hogy arra a felperes kizárólag a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott először. [7] Az alperesi határozat utolsó oldala tartalmazza a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a hatóság bélyegzőlenyomatát. Azt, hogy a döntés kiadmányozója nem azonos a hatáskör gyakorlójával, a „T-né C. Cs. főigazgató" adatok után kézzel írt „h" betű igazolja. A kiadmányozó nevét, hivatali beosztását azonban nem tüntette fel az alperesi határozat, holott ez az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. tv. 5.§
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Ket. 72.§
(1)bekezdés
- f)és
- g)pontok alapján kötelező lett volna. [8] Az alperesi határozat kiadmánya az ügyintéző által elkészített, és a hatósági hatáskör gyakorlójának jóváhagyása után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt hatósági döntés. Így a kiadmányozás magában foglalja a döntés jóváhagyását és közlésének engedélyezését is. Az adózóra a kiadmányozott döntésből származnak jogok és kötelezettségek. A Ket. 72.§-ának szabályai következtében a kiadmányozott határozatból ki kell tűnnie, hogy ki a hatáskör gyakorlója a törvény felhatalmazása alapján, és amennyiben nem ő jár el, akkor tartalmazhat a határozat a hatáskör gyakorlójától eltérő „kiadmányozót". [9] A kiadmányozás a hatáskörben lefolytatott közigazgatási eljárástól nem különíthető el, annak ugyan már záró szakasza, de még mindenképpen a döntési folyamat szerves része. A kiadmányozás jogszerűsége vagy jogszerűtlensége csak a hatáskör jogszerű gyakorlásával összefüggésben, arra tekintettel vizsgálható (Kfv.I.35.282/2016/6. [14] pont). A kiadmányozási jogkörben eljáró személynek tehát csak aláírási joga van, amely aláírási jog nem tartalmaz döntési jogosultságot, viszont tanúsítja azt, hogy a kiadott döntés hiteles, egyező tartalmú azzal, amelyet a hatáskör címzettje hozott és írt alá. (Kúria Kfv.I.35.086/2017/15. részben [8] pont) [10] A hatáskör gyakorlója tehát - az előzőekben részletezettek miatt jogosult kiadmányozásra és a kiadmányozási jog átruházására, az a személy azonban, akinek jogszerűen átengedték a kiadmányozást nem jogosult a hatáskör gyakorlására, a közigazgatási jogviszonyban döntés hozatalára. [11] Irányadónak tekintette a Kúria a Kfv.I.35.282/2016/6. számú ítéletben foglaltakat is, amely ítélet ugyanezen alperesi főigazgatóság, ugyanezen főigazgatója helyett, ugyanígy azonosíthatatlan kiadmányozás kapcsán keletkezett. Eszerint a nem jogszerűen átengedett kiadmányozás felveti a hatáskör átruházását, vagy a hatáskör elvonását, amelyet a Ket. tilalmaz. Kiadmányozási jog gyakorlása esetén a határozatból ki kell derüljön, hogy a kiadmányozó a hatáskörre feljogosított személy nevében, az ő megbízásából jár el. A kiadmányozás akkor jogszerű, ha a határozat tartalmazza a kiadmányozással szemben támasztott törvényi követelményeket. Ennek hiányát nem pótolhatja az alperes belső szabályzatára történő hivatkozása. [12] A Kúria nézete szerint a perbeli esetben nem hatáskörében hozott adóhatósági határozat az, amelyen a kiadmányozó név szerint nem azonosítható, továbbá nem tünteti fel, hogy kiadmányozási jogát a törvényben hatáskörrel felruházott személy nevében, annak megbízásából gyakorolja. Az ilyen adóhatósági határozat a Ket. 121. §
(1)bekezdés b) pontja alapján semmis. [13] Ezért a Kúria a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet, az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárásban az alperesnek ismételten, újólag, a korábbi semmis határozatban foglaltakra tekintet nélkül el kell bírálni a felperesi fellebbezést. [14] Az alperes határozatának semmissége következtében a Kúriának nem volt lehetősége a felperesi felülvizsgálati kérelem ügy érdemére vonatkozó előadásainak elbírálására. Záró rész [15] A felperes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére a Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest. [16] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c/ pontja alapján megillető illetékmentességre figyelemmel a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. [17] A felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. a Kúria a felperes indítványára Budapest,
- február
- dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró