A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás irányadó, annak megalapozottsága a bizonyítékok mikénti értékelésének sérelmezésén keresztül nem támadható. Kúria végzés Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Menyhárd István előadó bíró . Feleky István bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: A terhelt(ek): Elsőfok: Másodfok: Harmadfok: Bfv.II.1484/2017/
- felülvizsgálat tanácsülés
- március
- költségvetési csalás bűntette ... Járásbíróság
- február
- napján tárgyaláson meghozott 5.B.390/2015/
- számú ítélete Törvényszék
- június
- napján nyilvános ülésen meghozott Bf.150/2017/
- számú végzése - Az indítvány előterjesztője: ... terhelt és védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt és védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Zalaegerszegi Járásbíróság 5.B.390/2015/
- számú ítéletét és a Zalaegerszegi Törvényszék Bf.150/2017/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előerjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] [3] A Zalaegerszegi Járásbíróság a
- február
- napján meghozott és kihirdetett 5.B.390/2015/
- számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az egy napi tétel összegét 2.000 forintban állapította meg, és rendelkezett arról, hogy a pénzbüntetést meg nem fizetése estén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A terhelttel szemben 2.281.121 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, a pénzbüntetés megfizetésére részletfizetést engedélyezett, továbbá kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú ítélet ellen a terhelt és védője jelentett be fellebbezést, felmentés érdekében. A Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2017. június 30. napján meghozott Bf.150/2017/6. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [4] [5] [6] [7] [8] 1. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt és védője terjesztett elő felülvizsgáltai indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján. Az indítvány szerint az ítéletek iratellenesek és megalapozatlanok. A terhelt bűnösségének megállapítására tényállási elemek hiányában került sor. A Zalaegerszegi Törvényszék ... igazságügyi szakértő szakértőként való bevonását törvényes alap nélkül utasította el. Nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a vádlott a saját pénzén tőzsdézett volna, a tanúk ugyanis elismerték, hogy adtak pénzt a vádlottnak, továbbá a pénzátadásokat okiratok bizonyítják. Hivatkoztak arra, hogy a vádlott jövedelemszerzését egy alá nem írt, nem hiteles és kifejezetten nem adóbevallás céljára készített cég 1 kimutatás alapján állapították meg, a pénzkifizetésekről azonban az iratok között semmilyen bizonylat nincs és nincs bizonyíték arra, hogy a vádlottnak bevétele keletkezett volna a tőzsdei ügyletekből. Az elsőfokú bíróság az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet alap nélkül utasította el, e körben nem ismerte fel a védekezés lényegét. Részletesen rámutatnak az indítványozók arra, hogy a jelen eljárásnak milyen szoros összefüggése lehet a személy 1 és társai ellen indított és a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő büntetőüggyel, amely alapján megállapítható, hogy a cég 1-nek éppen az volt az érdeke, hogy a pénzeszközöket ne nála mutassák ki, ezért pedig nem valós kimutatásokat közölt az ügyfelekkel. Az indítvány szerint a nyomozati iratok között elfekvő számlakivonatok és kimutatások nem alkalmasak a terhelt 2009. évi személyi jövedelemadó alapjának megállapítására, azok ugyanis nem felelnek meg az Szja tv. 67/A. §
(3)bekezdésében szabályozott, az ügyfél részére kiadandó ügyletenkénti részletes igazolásnak. [9] Mindezekre tekintettel a terhelt és a védő a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a terhelt bűncselekmény hiányában történő felmentését kérték a törvényi tényállási elemek és a szándékosság hiányára tekintettel. [10]
- A Legfőbb Ügyészség BF.1400/
- számú átirata szerint a felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, érdemben pedig alaptalan. [11] A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. Megváltoztatására nincs lehetőség és az az eljárt bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységén keresztül sem kifogásolható. Erre tekintettel a felülvizsgálat alapját nem képezhetik a jogerős ítéletben megállapított tényállástól eltérő, ott nem szereplő ténymegállapítások, továbbá nincs lehetőség a bizonyíték-értékelő tevékenység helyességének, a bizonyítékok bizonyító erejének vitatására, a bizonyítási indítványok elutasításának sérelmezésére, bizonyítás felvételére és eltérő tényállás megállapítására sem. [12] A felülvizsgálati indítvány a tényálláshoz kötöttség e szabályait sértette meg, amikor a bizonyítottság hiányára, a határozatok iratellenességére, továbbá arra hivatkozott, hogy az eljárási szabálysértésekből előállt megalapozatlanság vezetett az anyagi jogi szabálysértéshez. [13] A felülvizsgálati indítványban a terhelt és a védő a jogerős ítélet tényállásával ellentétben hivatkozik arra, hogy a terhelt nem saját pénzéből, hanem a megbízóitól erre a célra kapott összegekből tőzsdézett. A tényállással ellentétes az a hivatkozás is, miszerint a terheltnek a tőzsdei tevékenységből jövedelme nem származott és erről bizonylat nem áll rendelkezésre. [14] Ezen túlmenően az indítvány a bizonyítékok mikénti értékelését és a bizonyítási indítványok elutasítását sérelmezi, amikor a tőkepiaci szakértő kirendelésének szükségességét indokolja, illetőleg a cég 1 által adott kimutatások hitelességét kérdőjelezi meg. [15] Az indítványozók részletesen indokolták, hogy a folyamatban lévő cég 1-ügy összefüggésben lehet a terhelt büntetőügyével, e körben azonban feltételezésekre alapítottan alakították ki álláspontjukat. [16] A törvényi tényállási elemek és a szándékosság hiányára vonatkozó érvelés szintén nem alapos, az elkövető szándékára vonható következtetés ténybeli alapjait ugyanis az elsőfokú határozat rögzítette, illetőleg e körben a másodfokú határozat is megállapításokat tett. [17] Nem alapos a terheltnek az adóelszámolásra alkalmas igazolás hiányára utaló védekezése sem, az igazolás hiánya ugyanis nem mentesíti a bevallási kötelezettség alól az adó fizetésére kötelezett elkövetőt. Ezzel kapcsolatban a törvényszék helytállóan hivatkozott arra, hogy önmagukban az igazolások nem jelentik a bevallás kizárólagos bizonylatait és önmagukban valóban nem alkalmasak adóbevallásra, de annak részét képezik. A terheltet terhelő nyilvántartás alapján volt lehetőség az adóbevallás elkészítésére, de a terhelt a nyilvántartást és az adó bevallását szándékosan elmulasztotta. Mindezek alapján valamennyi törvényi tényállási elemre, illetőleg a bűnösségre vont következtetés is az anyagi jogszabályoknak megfelelő volt, továbbá törvényes volt a cselekmény jogi minősítése is. Az eljárt bíróságok nem vétettek a határozatok hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést sem. [18] Mindezekre tekintettel a Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúrai a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. [19]
- A terhelt és védő a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára részletes észrevételt tett, amelyben megismételték a felülvizsgálati indítványban előadottakat. Kihangsúlyozták, hogy nem az eljárt bíróságok mérlegelési tevékenységét, hanem az ítéletek iratellenességét és megalapozatlanságát sérelmezik és az ezeken alapuló anyagi jogszabálysértésekre, nevezetesen a törvényi tényállási elemek hiányára alapozzák a felülvizsgálati igényüket. III. [20] A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt és védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos, a Legfőbb Ügyészség indítványa megalapozott. [21] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be.
- §
(1)bekezdésében meghatározott okokból és kizárólag a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapul vételével vehető igénybe. [22] A Be. 416. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja az anyagi jogszabálysértésekre alapított felülvizsgálati okokat határozza meg, míg az
(1)bekezdés c) pontja a Be. 373. §
(1)bekezdés I.b.) vagy c.) pontjában, illetve II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértések esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. [23] A Be. 423. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, e tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. A Be. 419. §
(1)bekezdése és a Be. 388. §
(2)bekezdés I. fordulata alapján a felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye. [24] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárásban nem csak maga a tényállás, de mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése, a bizonyítási indítványok elutasítása nem kérdőjelezhető meg, illetőleg a jogkövetkeztetések helyessége is csak az irányadó tényállás alapul vételével vizsgálható. [25] A felülvizsgálati indítványában a terhelt és a védő mindezek ellenére a bizonyítékok mikénti mérlegelését vitatta és ezen keresztül a tényállás megállapításait sérelmezte. [26] Az irányadó tényállás szerint a terhelt
- évben a cég 1 tőzsdei kereskedőcégen keresztül tőzsdei ügyletekben vett részt. Ezekből
- évben 11.409.926 forint nyereséget ért el. A
- évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallását
- május
- napján nyújtotta be, elmulasztotta azonban bevallani a tőzsdei ügyletekből származó nyereségét és ennek 2.281.121 forint személyi jövedelemadó vonzatát sem fizette meg. Ezzel a Magyar Állam költségvetésének ekkora összegű vagyoni hátrányt okozott. [27] A tényállás részét képezik az elsőfokú ítélet indokolásában rögzített azon megállapítások is, amelyek szerint a terhelt a tőzsdei ügyleteket a saját nevében végezte, az ebből származó nyereségek nála eredményeztek jövedelmet, az ügyletek elszámolásra kerültek, a nyereség pedig annak ellenére a terhelt rendelkezésére állt, hogy azt a további befektetések céljából az értékpapír számlán tartotta, így ezek kifizetésre nem kerültek. Ezen utóbbi, a büntetőjogi felelősség megítélésénél jelentős ténymegállapítások annak ellenére az irányadó tényállás részét képezik, hogy ezeket az első fokon eljárt bíróság - határozat szerkesztési hiba folytán a bizonyítékok mérlegelése körében rögzítette (BH 2006.392.). [28] A terhelt és a védő a felülvizsgálati indítványban a tényállást támadja, amikor arra hivatkozik, hogy a terheltnek a tőzsdei tevékenységéből jövedelme nem származott, erről bizonylat nem áll rendelkezésre, továbbá nem a saját pénzéből, hanem a megbízóitól erre a célra kapott összegekből tőzsdézett. E körben az indítvány a törvényben kizárt felülvizsgálati indítvány. [29] Ugyancsak a törvényben kizárt a felülvizsgálati indítvány azon része, amely a bizonyítási indítványok elutasítását sérelmezi. Nem kérdőjelezhető meg ugyanis, hogy az eljárt bíróságok tőkepiaci szakértő eljárásba történő bevonását miért nem tartották szükségesnek, illetőleg a nyomozás során beszerzett, a cég 1 által kiállított kimutatások hitelességével kapcsolatban milyen álláspontot foglaltak el. [30] A felülvizsgálati indítvány szerint törvénysértő, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás felfüggesztésére irányuló védelmi indítványt elutasította. E körben azonban egyrészt az indítvány feltételezéseket tartalmaz, másrészt pedig a másodfokú bíróság a határozatának indokolásában részletesen és helytállóan mutatott rá, hogy a védelem kimutatások valóságtartalmával kapcsolatos érvelése miért téves. Tényként állapították meg a bíróságok, hogy a terhelt a cég 1-től a bizonylatokat megkapta, ő maga azonban az Szja tv. alapján őt terhelő nyilvántartás vezetési kötelezettségnek nem tett eleget. [31] A teljesség igényével utal mindemellett a Kúria arra, hogy az eljárás felfüggesztésének esetleges elmulasztása egyébként sem olyan eljárási szabálysértés, amely a Be.
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatát megalapozhatná. [32] A terhelt és a védő az eljárt bíróságok szándékos bűnelkövetésre vont következtetését alap nélkül kérdőjelezte meg. A jogerős ítélet tényállása e körben tartalmazza mindazokat a releváns ténymegállapításokat, amelyekből a terhelt szándékos bűnösségére következtetni lehetett. [33] A kifejtettekre figyelemmel az irányadó tényállás alapján az eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét az anyagi jogi szabályok sérelme nélkül állapították meg. [34] A Kúria a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján a bíróságok eljárásában a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti lényeges eljárási szabálysértést nem észlelt. [35] Mindezek alapján a Kúria - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. [36] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Menyhárd István s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő