Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.396/2017/4/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Pacsay & Sándor Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Sándor Tamás Zoltán ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtóhelyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- november
- napján kelt, 19.P.23.549/2017/
- számú ítélete ellen az I-II. rendű alperesek
- sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az I. rendű alperes a helyreigazító közlemény közzétételére az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napot követően, a legközelebbi lapszámban köteles. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett ... című kétheti lap az ítélet jogerőre emelkedését követő lapszámában a sérelmezett cikkel azonos helyen és azonos betűméretben tegye közzé az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: „A ... ...-i számában, az „..." címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy felperes neve ... politikus a ... önkormányzatnak a tüdőszűrő és a tüdőgondozó kapcsán ...-én meghozott képviselő-testületi döntés után kezdett az ügyben aláírásgyűjtésbe. A valóság ezzel szemben az, hogy a tüdőszűrő és tüdőgondozó helyzetének megoldása érdekében felperes neve a képviselő-testületi döntésnek megszületése előtt már aláírásgyűjtésbe kezdett." Kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 30.000 forint + áfa perköltséget, valamint az államnak a NAV felhívására 36.000 forint illetéket. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában idézte a Pp.
- §-át,
- §
(1)bekezdését, Magyarország Alaptörvényének IX. cikkét, az Smtv.
- §-át,
- §-át,
- §-át, a PK 12., 13.,
- és
- számú állásfoglalásokat. Rögzítette, hogy a kép alatti mondat nagy része vélemény, melyre vonatkozóan a felperes nem igényelt helyreigazítást az alperesektől, azonban a per tárgyát képező sérelmezett kijelentés, miszerint a tüdőszűrő és tüdőgondozó kapcsán a felperes a képviselő-testületi döntés meghozatala után kezdett aláírásgyűjtésbe - a felek által sem vitatottan - tényállításnak minősül. Az alperesi védekezéssel szemben megállapította, hogy a közlés a ...-i rendkívüli képviselő-testületi ülésen meghozott, nem pedig a
- májusi döntésre utal. Bár 2017 májusában valóban voltak tervek arra vonatkozóan, hogy átköltöztetik, vagy felújítják a ... tüdőszűrőt, „A gépekkel együtt újul meg a Tüdőgondozó" című cikkből kitűnően a helyszín kiválasztása kapcsán felmerült problémák miatt a döntés meghozatalára ténylegesen csak ...-én került sor. A felperes a ... idővonalán ...-án tette ki a ...-ei aláírásgyűjtésre vonatkozó meghívót, azt azonban a periratok nem támasztják alá, hogy a felperes csak a döntés meghozatalát, .... napját követően kezdeményezte volna az aláírásgyűjtést. A csatolt bizonyítékok és a tanúk vallomása is azt igazolta, hogy a ... már a ...-ei döntést megelőzően kezdeményezett aláírásgyűjtést. A ... a NAIH-tól a szükséges határozatot július elején megkapta, ezt követően július első hétvégéjén már a ... piacon aláírást gyűjtöttek, amit ezután hétvégéken, illetve szerdai napokon folytattak. Valótlan ezért az az állítás, hogy a felperes az aláírásgyűjtést csak a ...-ei döntést követően kezdeményezte. Utalt arra is, hogy az a körülmény, miszerint az újságírónak, illetőleg a szerkesztőségnek nem volt tudomása a NAIH eljárás kezdeményezéséről, illetve a korábbi aláírásgyűjtésekről, nem mentesíti a sajtót az általa közzétett közlemény valósága tekintetében a felelősség alól. A sajtó-helyreigazítással kapcsolatos alperesi felelősség ugyanis felróhatóságtól, jó-, vagy rosszhiszeműségtől független. Mindezekre figyelemmel az I. rendű alperest helyreigazítás közzétételére kötelezte, és a Pp.
- §-a alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. Az ítélet ellen az I-II. rendű alperesek terjesztettek elő fellebbezést. Elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet akként való megváltoztatását kérték, hogy a másodfokú bíróság a következők szerint módosítsa a helyreigazítás szövegét: „A ... ...-i számában az „..." címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy felperes neve ... politikus a ... Önkormányzatnak a tüdőszűrő és a tüdőgondozó kapcsán ...-én meghozott képviselő-testületi döntés után kezdett az ügyben aláírásgyűjtésbe. A valóság ezzel szemben az, hogy a tüdőszűrő és tüdőgondozó helyzetének megoldása érdekében felperes neve a képviselő-testület fenti döntésének megszületése előtti napon .... napjára aláírásgyűjtést hirdetett." Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból azonban helytelenül következtetett arra, hogy a periratok nem támasztják alá azt, hogy a felperes csak a döntés meghozatalát követően kezdeményezte az aláírásgyűjtést. Iratellenes az ítélet indokolása a tekintetben, hogy a felperes terjesztett elő kérelmet a NAIH-nál az adatvédelmi nyilvántartásba vétel iránt. Hivatkoztak arra, hogy a kérelmet nem a felperes, hanem a ... mint kérelmező adatkezelő, a nevében eljáró, a dokumentumból kitakart vezetéknevű ... utónevű személy útján terjesztette elő
- július
- napján. Ennek megfelelően a NAIH határozatával a kérelmező adatkezelő ..., és nem a felperest vette nyilvántartásba. Kiemelték, hogy a periratok és a tanúvallomások kizárólagosan azt támasztják alá, hogy aláírásgyűjtést a ... végzett annak aktivistáin keresztül a ...-i képviselő-testület döntése előtt. A felperes saját nevében, személyesen kizárólag .... napjára hirdetett meg aláírásgyűjtést, így ezen a napon kerülhetett volna abba a helyzetbe, hogy ő maga aláírásgyűjtésbe kezdjen a ... tüdőgondozóért. Okszerűtlenül állapította meg ezért az elsőfokú bíróság, hogy a felperes már .... napját megelőzően aláírásgyűjtésbe kezdett, és okszerűtlenül kötelezte az I. rendű alperest helyreigazítás közzétételére. Megjegyezték, hogy amennyiben a bíróság a felperes ...-ai ... bejegyzését az aláírásgyűjtés megkezdéseként értékelné, úgy az ítélet rendelkező részében rögzített helyreigazítás szövege helytelen. Utaltak arra is, hogy a perben vitatott szöveg egy képaláírás, ami jellegéből adódóan csak rövid, egyszerűsített üzenet. A képaláírás szövege összetett mondat, első része csak a testületi ülésre utal, második része a folyamatra, így a polgármester májusi döntésére, a harmadik rész pedig bírálat, mely szerint ... csak politikai szándékai vannak az aláírásgyűjtéssel. Az újságíró a felperes saját ... oldaláról származó, általa közzétett információkat vett alapul a képaláírás megfogalmazásakor. Ezek valóságtartalmában nem volt oka kételkedni; életszerűtlen lenne a magától az érintettől származó információk ellenőrzését elvárni a sajtó munkatársaitól. Megjegyezték, hogy a felperes csak a cikk megjelenése után hivatkozott arra, hogy hamarabb kezdte el az aláírásgyűjtést, mint ahogy azt a saját ... oldalán meghirdette. Hivatkoztak továbbá a petíció fogalom-meghatározására és arra, hogy a felperes a
- sorszámú beadványában maga ismerte el, hogy nem adott le egyetlenegy aláírást sem. Ez álláspontjuk szerint azt eredményezi, hogy a petíció nem valósult meg, vagyis a felperes részéről nem történt nyomásgyakorlás a ... tüdőszűrő és tüdőgondozó helyzetének megoldása érdekében, így az ítéletbeli helyreigazítás szövege emiatt sem felel meg a valóságnak. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására, a II. rendű alperes perköltségben való marasztalására irányult. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást teljeskörűen feltárta, a rendelkezésre álló bizonyítékokból okszerű következtetéseket levonva hozta meg ítéletét. Kiemelte, hogy sajtó-helyreigazítási perben a sajtószerv felelőssége a közölt tények valóságáért felróhatóságtól független, objektív jellegű. Az adott esetben az ügy megítélése szempontjából nem annak van jelentősége, hogy mikor tette ki a közösségi oldalára az aláírásgyűjtésre szóló felhívást, hanem annak, hogy mikor kezdett párttársaival aláírásgyűjtésbe. Ennek idejét pedig az elsőfokú eljárás során aggálytalanul bizonyította. Az I. rendű alperesnek a cikk megjelentetését megelőzően lett volna módja tájékozódni az ügyben, de a tőle elvárható körültekintést elmulasztotta, nem biztosított továbbá a felperesnek lehetőséget a megszólalásra, így a jogi felelősség alól nem mentesülhet. Hangsúlyozta, az aláírásgyűjtést személyesen ő kezdeményezte, ehhez a ... csupán politikai segítséget nyújtott, és elvégezte a technikai lebonyolítást. Az ügy megítélése szempontjából annak nincs jelentősége, hogy adott-e le aláírást, kizárólag az bír relevanciával, hogy az alperesi tényközléssel ellentétben a ... Önkormányzat képviselő-testületének érdemi döntése előtt az adott témában az aláírásgyűjtést párttársaival már megkezdték. Az I. rendű alperes valótlan tényt közölt róla, ami lényegtelen pontatlanságnak, a személye közvélemény általi értékelését érdemben nem befolyásoló tévedésnek nem tekinthető, a közléshez fűzött alperesi vélemény miatt sem. Ezen valótlan állítás mindenképpen helyreigazítást igényel, tekintettel arra, hogy őt olyan színben tünteti fel, mintha a közvéleményt becsapva, a saját eredményeként akart volna felmutatni egy olyan beruházást, amelyhez valójában még ötlet szintjén sem volt semmi köze. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és a levont jogi következtetéseivel teljes mértékben egyetértett, ezért az elsőfokú ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján - a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint - helyes indokainál fogva helybenhagyta. Kifejezetten a fellebbezéshez kötődően utal arra, hogy az okirati bizonyítékok alátámasztották, és a felperes sem vitatta az alperes azon állítását, hogy a NAIH-nál a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet egy ... utónevű személy terjesztette elő, melynek alapján a NAIH
- július
- napján kelt határozatával a ... vette nyilvántartásba, nem pedig a felperest. Osztotta ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla a felperes fellebbezési ellenkérelmében kifejtett azon álláspontját, miszerint a perbeli esetben ennek nincs ügydöntő jelentősége. A felperes ugyanis a ... politikusa. A perben meghallgatott tanúk vallomásaiból egyértelműen az volt megállapítható, hogy a felperes volt az, aki az aláírásgyűjtést kezdeményezte. Erre vonatkozóan mind tanú1, mind tanú2 nyilatkozott. A tárgyaláson meghallgatott tanúk vallomásából és az okirati bizonyítékokból arra lehetett következtetni, hogy az aláírásgyűjtés megszervezésében és lebonyolításában a ... csupán közreműködött, azaz apparátusa és aktivistái révén technikai segítséget nyújtott a felperesnek, de ténylegesen az aláírásgyűjtés ötlete és kezdeményezése a felperes személyéhez volt köthető. Nem okszerű az I-II. rendű alperesek azon hivatkozása sem, hogy .... napja előtt a ..., míg utána személyesen a felperes kezdett aláírásgyűjtésbe. Nem vitatott tény, hogy a felperes saját ... oldalán a .... napjára meghirdetett aláírásgyűjtésről szóló bejegyzést .... napján tette közzé, ugyanakkor a tanúvallomásokból kitűnően ez nem az első alkalom volt. A tanúk ellentmondás nélkül állították, hogy az aláírásgyűjtést már ...-án megkezdték, és ezután rendszeresen folytatták, még a képviselőtestületi döntés meghozatalát követően is. A felperes ...-on közzétett felhívása tehát az egyik, de nem az első aláírásgyűjtésre vonatkozott. Szintén nem foghat helyt az alperesek azon védekezése, hogy a kezdeményezés petíciónak azért nem minősülhet, mert a felperes végül nem adott le aláírást. A képaláírás perben sérelmezett kijelentése ugyanis kizárólag az aláírások gyűjtéséről szól, a pernek nem volt tárgya, hogy az összegyűjtött aláírásokat leadták-e vagy miképpen kerültek felhasználásra. Irreleváns ezért a jelen jogvita szempontjából ezek további sorsa. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást, a releváns időpontokat helytállóan rögzítette, és azokból okszerű következtetéseket levonva kötelezte az I-II. rendű alpereseket sajtó-helyreigazítás közzétételére. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság döntését helyes indokai alapján hagyta helyben. Észlelte ugyanakkor a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet rendelkező részében a helyreigazítás közzétételére határidőt nem állapított meg, ezért e tekintetben a rendelkező részt akként pontosította, hogy az Smtv.
- §
(2)bekezdése alapján az I. rendű alperes a helyreigazító közlemény közzétételére az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napot követően, a legközelebbi lapszámban köteles. Az alperesek fellebbezése nem vezetett eredményre, így a Pp.
- §-án keresztül érvényesülő Pp.
- § alapján a II. rendű alperes köteles 15 napon belül a felperesnek megfizetni a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)bekezdése és
(5)bekezdése alapján számított másodfokú perköltséget. Az alperesek fellebbezésük benyújtásával egyidejűleg a jogorvoslati illetéket megfizették, így erről a másodfokú bíróságnak nem kellett rendelkeznie. Budapest,
- január
- . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő . Fintha-Nagy Péter László s.k. bíró