Gf.40036/2017/3 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.40.036/2017/

1. szám A Pécsi Ítélőtábla a ... jogtanácsos által képviselt felperes neve. (címe) felperesnek - dr. Mihályi Szabolcs László ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperes ellen vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása iránt indított perében a ....Törvényszék
2. március hó
3. napján kelt .../
4. számú ítélete ellen a felperes részéről 14.,
5. sorszám, az alperes részéről 15.,
6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja az alábbiak szerint: A bíróság megállapítja, hogy a II. rendű alperes, mint a ... törölt gazdálkodó szervezet vezetője, a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően az ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, és ezáltal a hitelezők követelésének kielégítését 27.491.136,- (huszonhétmillió-négyszázkilencvenegyezerszázharminchat) forint összegben meghiúsította. A II. rendű alperes által fizetendő vagyoni biztosíték összegét 25.324.745,- (huszonötmillióháromszázhuszonnégyezer-hétszáznegyvenöt) forintra felemeli. A keresetet ezt meghaladóan tekinti elutasítottnak. A II. rendű alperest terhelő elsőfokú perköltség összegét 364.000,- (háromszázhatvannégyezer) forintra felemeli. A felperes által fizetendő illeték összegét 1.012.600,- (egymillió-tizenkettőezer-hatszáz) forintra leszállítja, a II. rendű alperes által fizetendő illeték összegét 1.012.600,- (egymillió-tizenkettőezerhatszáz) forintra felemeli. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 148.000,(száznegyvennyolcezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A II. rendű alperes a .... közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező tagja és önálló képviseletre jogosult ügyvezetője volt
7. október hó
8. napjától
9. július hó
10. napjáig. A .... felszámolásának kezdő időpontja
11. február hó
12. napja volt. A felperes a felszámolási eljárásban 25.314.745,- forint hitelezői igénnyel az adós hitelezője volt. A .... „f.a." felszámolásának befejezése folytán az adóst a cégbíróság
13. április
14. hatállyal a cégjegyzékből törölte. A felszámolási eljárás - vagyon és irathiány miatt - egyszerűsített módon, a hitelezők kielégítése nélkül fejeződött be, a kielégítetlen hitelezői igények összege 27.491.136,- forint volt. Felperes keresetében a Cstv.33/A.§-a alapján annak megállapítását kérte, hogy a II. rendű alperest, mint a ... vezető tisztségviselője a társaság
15. december 31-én bekövetkezett fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezte után nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján járt el, és ezzel okozati összefüggésben 57.547.000,- forint összegű vagyoncsökkenés következett be. Kérelmet terjesztett elő 25.314.745,- forint vagyoni biztosíték megfizetésre kötelezés iránt is. A felperes kereseti tényállításként az alábbi magatartásokra hivatkozott: A II. rendű alperes az üzletrészt megvásároló vevő részére az okiratok aláírását megelőzően átadta a társaság vagyonát, eszközeit és könyvelését. (
16. számú kereseti tényállítás). Nem igényelte vissza az adóhivataltól az adóst megillető 9.726.000,- forint összegű általános forgalmi adót, annak ellenére, hogy ez fedezte volna a
17. április-májusban lejárt valamennyi tartozást. (
18. számú kereseti tényállítás).
19. július hó
20. napjáig 29.000.000,- forint készpénzvagyonnal nem tudott elszámolni. (
21. számú kereseti tényállítás). A rendelkezésre álló pénzeszközökből további gépeket, árut vásárolt, és azokat állítása szerint az üzletrész vevőjének átadta (
22. számú kereseti tényállítás). Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy a II. rendű alperes, mint a .... „f.a." törölt gazdálkodó szervezet vezetője, a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete
23. év elejei bekövetkeztét követően az ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona 7.634.000,forinttal csökkent. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy vagyoni biztosíték címén fizessen be a .....Törvényszék Gazdasági Hivatala letéti számlájára 7.634.000,- forintot. Ezt meghaladóan a kereseti kérelmet és a vagyoni biztosíték adásra kötelezés iránti kérelmet elutasította. A per során kirendelt igazságügyi adó-, járulék-, könyvszakértői vélemény alapján megállapította, hogy az adós
24. év végén,
25. év elején fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt, mert az esedékes tartozások megfizetéséhez szükséges likvid pénzeszközzel nem rendelkezett. Megállapította, hogy a II. rendű alperes
26. március és áprilisban nem igényelt vissza 7.634.000,forint általános forgalmi adót az elmaradt önellenőrzés vagy az eszközök bizonylatok nélkül történő értékesítése miatt, amely a II. rendű alperesnek felróható magatartás, ezért a felelőssége a Cstv.33/A.§ szerint fennáll (
27. számú kereseti tényállítás). Az
28. számú kereseti tényállítás tekintetében az álláspontja az volt, hogy nem bizonyított, hogy a társaság eszközeinek, kulcsainak a vevő részére az üzletrész átruházási szerződés előtti átadásával okozati összefüggésben vagyoncsökkenés következett be. Utalt arra, hogy nem alapozza meg a II. rendű alperes felelősségét a jegyzett tőke felemelési kötelezettség elmulasztása sem, mivel ezzel okozati összefüggésben nem került sor vagyoncsökkenésre. A
29. számú kereseti tényállítás tekintetében kifejtette, hogy a pénzeszközből eszközvásárlás történt, ezt meghaladóan pedig a felperes a felelősség megállapításához szükséges tényállási elemeket nem bizonyította. A
30. számú kereseti tényállítás tekintetében kiemelte, hogy a
31. év végi,
32. év eleji eszközvásárlás nem alapozza meg a II. rendű alperes felelősségét, mert a Cstv.33/A.§ nem a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet kialakulásáért való felelősség szabálya, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet kialakulásáért az ügyvezetőnek a társaság hitelezőivel szemben nincs helytállási kötelezettsége. Utalt arra, hogy az eszközvásárlás nem jelentett vagyoncsökkenést, mivel annak folytán a társaság pénzeszköze csökkent, de a tárgyi eszközállománya növekedett, vagyonváltozás ezért nem következett be. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes és az alperes is fellebbezést terjesztett elő. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a II. rendű alperes felelősségének megállapítását 57.574.000,- forint vagyoncsökkenés vonatkozásában kérte azzal az indokkal, hogy az adós vagyonvesztése az üzletrész átruházása előtt, a II. rendű alperes ügyvezetése alatt bekövetkezett, és a II. rendű alperes felelősségét a
33. december 31-i mérleg szerinti eszközérték alapul vételével kell megállapítani. Álláspontja szerint a II. rendű alperes személyes előadása - mely szerint a társaság eszközeit, iratait 2010 áprilisában, az üzletrész átruházás előtt egy idegennek átadta - a felelősséget önmagában megalapozza. A II. rendű alperes az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy az adós nem volt fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben,
34. év elején a társaság még működött, ekkor a vagyonvesztés még visszafordítható lett volna, és nem bizonyított, hogy ő maga a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet észlelte. Hivatkozott arra, hogy az általános forgalmi adó visszaigénylése lehetőség a gazdasági társaság vezetése számára, nem kötelezettség, mulasztás e tekintetben nem terheli, az ÁFA visszaigénylésére a vállalkozási tevékenység folytatása, a várható befizetési kötelezettségre tekintettel nem került sor. Utalt arra is, hogy nem tudott a visszaigénylés lehetőségéről, és hogy nem tisztázott, egyáltalán visszaigényelhető volt-e a szakértői véleményben megjelölt ÁFA. A felperes fellebbezése részben alapos, az alperes fellebbezése alaptalan. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárás iratai alapján az alábbiakkal kiegészíti: A ...
35. július hó
36. napján megtartott taggyűléséről készült jegyzőkönyv
37. pontja szerint az alábbiakat tartalmazza: „Az ügyvezető tájékoztatja a belépő tagot a társaság anyagi helyzetéről, együtt áttekintik a társaság könyvelési anyagát, a társaság követeléseit és tartozásait, valamint ügyvezető tájékoztatja a belépő tagot, hogy a társaság meglévő árukészlettel rendelkezik, mellyel együtt kívánja a társaságot átadni belépő tag, alapító részére. ... belépő tag a fenti tájékoztatást megértette, tudomásul vette és kijelenti, hogy a társaság gazdasági helyzetét ismeri, annak ismeretében kívánja az üzletrészeket megvásárolni, és az üzletrészek vételárának meghatározása is erre figyelemmel történt, így ... belépő tag a meglévő árukészlettel és a gazdasági társaság tartozásaival együtt vásárolja meg az üzletrészeket. ... belépő tag kijelenti, hogy a jövőben követelést nem támaszt a társaság jelenlegi tagjaival szemben. Ügyvezető kötelezettséget vállal arra, hogy a társaság teljes könyvelési anyagát, tárgyi eszköz nyilvántartását, számlakövetelések és esetleges számlatartozások aktuális listáját, a gazdasági társaság aktuális ... Igazgatósága által kibocsátott, az aktuális egyenlegről szóló folyószámla kivonatát és a működés folyamatosságához szükséges egyéb iratokat a mai napon átadja ... részére, mellyel egyidejűleg arról felek átadás-átvételi jegyzőkönyvet vesznek fel. Ügyvezető tájékoztatja továbbá a belépő tagot, hogy a társaság ellen
38. november
39. napjával végrehajtási eljárás indult, melynek ügyszáma:
40. ... a fenti tájékoztatást megértette és tudomásul vette azzal, hogy kijelenti, a társaság gazdasági helyzetét ismeri." Az eszközök és iratanyag átadás-átvételéről jegyzőkönyv nem készült. A kiegészített tényállásra is figyelemmel helyesen látta az elsőfokú bíróság, hogy az ügyvezetői felelősség megállapításának Cstv.33/A.§-ban foglalt feltételei teljesültek, a felelősség mértékével azonban a másodfokú bíróság - az alábbiakban kifejtett indokokra tekintettel -nem ért egyet. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban, hogy a ...
41. év végén,
42. év elején fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt. Az igazságügyi könyvszakértői vélemény szerint
43. év végén a társaság likvid pénzeszköze a rövid lejáratú kötelezettségeket nem fedezte,
44. december hó
45. napján a likvid pénzeszköz hiány 23.664.000,- forint volt (
46. sorszám alatti szakvélemény). A gazdasági társaság saját tőkéje
47. év végére 73.000,- forintra csökkent, az árubeszerzések, árbevétel és az egyéb kiadások figyelembevételével az árrés nem fedezte a cég egyéb költségeit, a gazdálkodás veszteséges volt (szakértő
48. sorszám alatti jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata). Egyetért a másodfokú bíróság azzal is, hogy önmagában az a tény nem alapozza meg a II. rendű alperes felelősségét, hogy a II. rendű alperes a gazdasági társaság eszközeit az üzletrész átruházása előtt átadta a vevőnek (
49. számú kereseti tényállítás). Helyesen látta az elsőfokú bíróság azt is, hogy a
50. év végi,
51. év első félévi eszközvásárlás nem jelent vagyoncsökkenést, mivel annak folytán a társaság pénzeszköze ugyan csökkent, de tárgyi eszköz állománya növekedett, vagyonváltozás tehát nem következett be (4.számú kereseti tényállítás). A
52. számú kereseti tényállítás értékelése során azonban az elsőfokú bíróság bizonyítatlan tényekből indult ki, és volt le jogi következtetést, amikor azt állapította meg, hogy a
53. év végi pénzkészletből eszközvásárlás történt. A ... a
54. évi mérleg szerint
55. december hó
56. napján 28.960.000,- forint pénztári - nem bankszámlán kezelt - készpénzállománnyal rendelkezett, melyről a II. rendű alperes nem is állította, hogy a társaság új ügyvezetőjének (az üzletrész vevőjének) átadta volna, és ilyen nyilatkozatot a kiegészített tényállásban idézett taggyűlési jegyzőkönyv sem tartalmaz. A
57. évi mérleg szerinti pénzeszköz alakulása azonban az üzletrész értékesítéséig nem követhető nyomon, nem állapítható meg a beszerzések és értékesítések mértéke, és így az eszközállomány változása sem. A 28.960.000,- forint pénzeszközből a bizonylatok szerint 3.005.000,- forint árubeszerzés történt, és 8.647.000,- forint eszköz értékesítés dokumentált, mely utóbbi a pénzeszköz állományt növelte, e tényekből pedig az következik, hogy a
58. évi pénzkészletnek 2010.-ben növekednie kellett volna. Valójában azonban az üzletrész értékesítésekor készpénzvagyon nem volt, legalábbis nem volt megtalálható a társaság bankszámláján, ahol azt az alperesnek tartania kellett volna. A
59. december 31-i mérlegadatok szerint rendelkezésre álló készpénzvagyon tehát az alperes ügyvezetése alatt eltűnt, annak sorsa nem volt tisztázható. E készpénzvagyon fedezetet nyújtott volna a felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igényekre, ennek hiánya, felhasználása igazolhatatlansága közrehatott abban, hogy a hitelezői igények kielégítése meghiúsult, e tény pedig az alperes felelősségét megalapozza. A II. rendű alperes személyesen úgy nyilatkozott .../
60. sorszám alatti jegyzőkönyv), hogy 2540.000 euró értékben szerzett be árut, és ennek ellenértéke kiegyenlítésre is került (
61. sorszám alatti jegyzőkönyv), e tény azonban nem igazolt. Az igazságügyi szakvélemény szerint valóban történtek beszerzések és értékesítések
62. év első feléig, de ezek a II. rendű alperes által állított mértékben bizonylatokkal alá nem támaszthatók. Az igazságügyi szakértői vélemény szerint az ÁFA visszaigénylés elmulasztásának oka is a bizonylat nélküli értékesítés lehetett (
63. sorszám alatti szakvélemény
64. oldal), elmaradt az önellenőrzés, és az bizonylatok hiányában ez a felszámolási eljárásban sem volt pótolható, így a hitelezői igények meghiúsulásában az ÁFA visszaigénylés elmaradása is közrehatott. (
65. számú kereseti tényállás) Nem mentesíti a II. rendű alperest a felelősség alól az őt követő ügyvezető - az üzletrész vevője mulasztása sem, az, hogy az új ügyvezető nem teljesítette a felszámolás során a Cstv.
66. § szerinti kötelezettségeit, mivel a Cstv. 33/A. §