A határozat elvi tartalma: A többszörös visszaesés megállapításához nem szükséges az, hogy az újabb bűncselekmény a korábbiakkal azonos vagy a korábbiakhoz hasonló legyen. Kúria Bfv.I.575/2017/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év október hó
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a IV. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Miskolci Járásbíróság 16.B.1037/2014/
- számú ítéletét és a Miskolci Törvényszék 3.Bf.280/2016/
- számú végzését IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s IV. rendű terheltet a Miskolci Járásbíróság a
- szeptember hó
- napján meghozott 16.B.1037/2014/
- számú ítéletével - mely a terhelt tekintetében a Miskolci Törvényszék 3.Bf.280/2016/
- számú végzésével
- október 13-án jogerőre emelkedett - bűnösnek mondta ki költségvetési csalás vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont], melyet részben társtettesként követett el és 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk.
- §], ezért mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül egy év hat hónap börtönbüntetésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte, kétszázezer-háromszázhatvanöt forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben és a Borsód-AbaújZemplén Megyei Bíróság B.1130/1988/
- számú ítéletével kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját öt évre elhalasztotta. A jogerős ügydöntő határozatok ellen a IV. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A tartalmát tekintve a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjára alapított indítvány szerint a vádban írtakat semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá, ő az I. rendű terhelt kérésére egy üres nyomtatványt töltött ki, arról nem volt tudomása, hogy az irattal, valamint bankkártyájával társa haszonszerzés céljából bűncselekményt kíván elkövetni, és mivel a nyomtatványt nem ő töltötte ki, nem ő postázta és a pénzt sem ő vette fel, így álláspontja szerint bűncselekményt nem valósított meg, és nem tekintendő büntetendő magatartásnak az sem, amikor testvéreivel azt közölte, hogy az élettársa anyagi ellenszolgáltatás fejében segíthet nyomtatványok kitöltésében. Emellett megítélése szerint tévesen állapították meg, hogy a cselekményt többszörös visszaesőként követte el, mert korábban nem hasonló, hanem más bűncselekmények miatt ítélték el. Ezért a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség szerint a felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben megalapozatlan, ezért a megtámadott határozatoknak a IV. rendű terhelt tekintetében történő hatályában tartását indítványozta (BF.609/2017/1.). .-.-. A Kúria a megtámadott határozatokat - a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 423. §
(4)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okok alapján, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül. Emellett a Be. 423. §
(5)bekezdése szerint eljárva a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt esetleges más eljárási szabálysértésekre is tekintettel volt, azonban ilyen, a 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértést nem észlelt. A Be. 423. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. A tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének és ezen keresztül a bűnösség kérdésének a vitatására. Ezért a felülvizsgálati indítványnak a bizonyítékok helytállóságát és a bűnösség bírói mérlegelését vitató része a törvényben kizárt. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy más anyagi jogi szabály megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Az indítvány erre utaló része megalapozatlan. Az irányadó tényállás lényege szerint az I. rendű terhelt abból a célból, hogy akkori élettársát, a IV. rendű terheltet jövedelemhez juttassa, nevezett tudtával, beleegyezésével és a nevében a 2009-es adóév vonatkozásában valótlan tartalmú személyi jövedelemadó-bevallást készített, amit a IV. rendű terhelt aláírt. A valótlan adatokat tartalmazó adóbevallás szerint IV. rendű terheltet 100.620 Ft adó-visszatérítés illette meg. A valótlan adatokkal kitöltött adóbevallást az I. rendű terhelt postára adta, az
- évi február hó
- napján érkezett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ... Megyei Igazgatóságához, és az adóhatóság a valótlan tartalmú adóbevallás alapján a megjelölt összeget IV. rendű terheltnek az ... Banknál vezetett számlájára
- évi március hó
- napján átutalta (tényállás
- pontja). Az I. rendű terhelt a IV. rendű terhelt tudomásával T.
- nevében a 2009-es adóév vonatkozásában valótlan tartalmú személyi jövedelemadó- bevallást készített, melyet saját kezűleg töltött ki, és a valótlan jövedelmi adatokkal kitöltött adóbevallást postára adta. A valótlan adatokat tartalmazó adóbevallás adatai szerint T.
- részére 101.745 Ft adó-visszatérítés járt. A bevallás
- évi február hó
- napján érkezett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ... Megyei Igazgatóságához. Az adóhatóság a valótlan tartalmú adóbevallás alapján a megjelölt összeget a IV. rendű terheltnek az ... Banknál vezetett számlájára
- évi március hó
- napján átutalta (tényállás
- pontja). Az eljárt bíróságok figyelemmel voltak a Btk.
- §
(2)bekezdésében írtaknak megfelelően a törvény időbeli hatályára, és helytállóan jutottak arra a következtetésre, hogy a terhelt cselekménye az elbíráláskor hatályos
- évi C. törvény szerint enyhébben bírálandó el, így törvényesen minősítették a terhelt cselekményeit az elbíráláskor hatályos büntető törvény rendelkezéseit alkalmazva. A IV. rendű terhelt a Btk.
- §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző költségvetési csalás vétségét valósította meg a történeti tényállás
- és
- pontjaiban rögzítettek szerint, a
- pontban írt cselekményt tettesként, míg a
- pontban írt cselekményt társtettesként elkövetve, amikor az I. rendű terhelttel szándékegységben cselekedve elkészítették a T.
- személyét érintő fiktív tartalmú adóbevallást, amit az I. rendű terhelt be is nyújtott az adóhatósághoz. E körben azonban a Kúria utal arra, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint bűncselekmény- egység esetén nincs helye a társtettesség „részbeni" megállapításának; ilyenkor a terhelti magatartás az egyes részcselekmények közül a legsúlyosabban minősülőhöz igazodik. Így a terhelt költségvetési csalásként értékelt cselekménye egységesen - a Btk.
- §
(3)bekezdésének megfelelően - társtettesként elkövetettnek értékelendő. E cselekménnyel halmazatban a IV. rendű terhelt - tekintettel arra, hogy az adatok rendelkezésre bocsátásával, aláírásával az I. rendű terhelt részére segítséget nyújtott a valótlan tartalmú, magánokiratnak minősülő adóbevallás elkészítéséhez - megvalósította a 2 rendbeli, a Btk. 345. §ába ütköző hamis magánokirat felhasználása vétségét, amit a Btk. 14. §
(2)bekezdése szerint bűnsegédként követett el. A járásbíróság ítéletének
- oldala tartalmazza IV. rendű terhelt korábbi elítéléseit. Eszerint a Miskolci Városi Bíróság az
- évi március hó
- napján jogerős határozatával folytatólagosan elkövetett lopás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt, nyolc hónap börtönre és két év közügyektől eltiltásra ítélte, és a szabadságvesztésből
- évi március hó
- napján szabadult; a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság az
- évi május hó
- napján jogerős ítéletével emberölés bűntette, hivatalos személy elleni erőszak bűntette, fogolyszökés bűntettének kísérlete miatt, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte, és a szabadságvesztésből
- évi március hó
- napján szabadult, a feltételes szabadság
- évi március hó
- napján telt volna el eredményesen. A Btk.
- §
(1)bekezdés
- b) pontja szerint többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el. Azaz a többszörös visszaesőkénti elkövetéshez nem szükséges ellentétben a felülvizsgálati indítványban írtakkal - az, hogy az újabb bűncselekmény a korábbiakkal azonos vagy a korábbiakhoz hasonló legyen. Azaz anyagi jogi szabálysértést nem követtek el az eljárt bíróságok a terhelt többszörös visszaesőkénti elítélésével, és miután törvényes a bűncselekmények minősítése és a kiszabott büntetés neme is, nem követtek el anyagi jogi szabálysértést az eljárt bíróságok. Emellett a terhelttel mint többszörös visszaesővel szemben a halmazati büntetésként kiszabott szabadságvesztés tartama a büntetési tétel középmértékét sem érte el, így még anyagi jogi szabálysértés mellett sem lenne megalapozott a törvényes büntetésre tekintettel a felülvizsgálati indítvány. Ezért a Kúria a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján - a IV. rendű terhelt tekintetében - hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- október
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s. k. előadó bíró, Dr. Soós László s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bíróság ügyintéző