Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.331/2017/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sepsi Tibor Lajos ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (....) felperesnek a Lomnici Ügyvédi Iroda (fél címe ., ügyintéző: dr. ifj. Lomnici Zoltán ügyvéd) által képviselt alperes neve (....) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 36.P....../2017/
- számú ítélete ellen az alperes
- és
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (Húszezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül elektronikus úton közölje a felperessel a
- január 1-től
- április 27-ig tartó időszak tekintetében az alperes által jogi személyektől kapott támogatások listáját; feltüntetve a támogatók nevét, a támogatások összegét, célját és dátumát. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 forint perköltséget. A tényállásban ismertette, hogy a felperes
- április 27-én adatigényléssel élt az alperes felé és kérte, hogy elektronikusan közölje a
- január
- és
- április
- között jogi személyektől kapott támogatások listáját, feltüntetve a támogatók nevét, a támogatások összegét, célját és dátumát. Az alperes az adatkérésre nem válaszolt. A felperes keresetében az adatigénylésben meghatározott adatok kiadására kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta. Döntését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.) rendelkezéseire alapította. Vizsgálta, hogy az alperes az Infotv. alapján köteles-e adatkiadásra, illetve hogy a kapott támogatásokkal összefüggő adat közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat-e. A csatolt alapszabály alapján rögzítette, hogy az alperes a következő közhasznú tevékenységeket folytatja: tudományos és kulturális tevékenység, emberi és állampolgári jogok védelme, magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység. Az alapítvány célja, hogy hatásos eszköz legyen az ország gazdaságának formálásában úgy, hogy pártpolitikától függetlenül közvetíti az állampolgárok álláspontját a helyi gazdaságpolitikai és kormányzati tevékenység előmozdítása érdekében a közjóért. Kiemelt célja a gazdaságot és a társadalmat érintő kérdések, intézkedések és elképzelések elemzése és a gazdaság állapotának folyamatos értékelése. Utalva az Alaptörvény
- cikkére, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
- évi CLXXV. törvény (Ectv.)
- §
- pontjában meghatározott közhasznú tevékenységre kifejtette, hogy az Infotv-ben nem definiált közfeladat fogalma a bírósági gyakorlat szerint szélesebb annál, mint amit jogszabály állami és önkormányzati feladatként határoz meg, annak van jelentősége, hogy a szervezet tevékenysége közcélúnak tekinthető-e. Az alapszabályban meghatározott célok alapján megállapította, hogy az alperes közfeladatot lát el, amikor az ország gazdaságának formálása körében a közjó érdekében fejti ki tevékenységét. Ezért az Infotv.
- §
- pontja és 26.
(1)bekezdése értelmében a kezelésében lévő és a tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, támogatási szerződésekre vonatkozó adatok kiadására köteles. Az alperes a perben azzal védekezett, hogy a támogatókkal kötött szerződésekben az adományozók kikötötték anonimitásukat, ezért titokgazdaként nem jogosult a kért adatok kiadására. A törvényszék rámutatott, hogy a bíróság az egyedi ügyekben mérlegelés alapján dönt arról, hogy az információszabadság alapelvét megelőzi-e az üzleti titok védelme. Megítélése szerint az alperes nem bizonyította, hogy az adatok kiadása a jogosult Ptk. 2:47. §
(1)bekezdésében írt jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, a ténylegesen védendő érdek nem volt igazolt, a perben a Ptk. szövegére való általános hivatkozás nem elegendő. Utalva az Infotv. 30. §
(5)bekezdésére kifejtette, hogy a támogatókkal kötött magánjogi szerződések (nem igazolt) rendelkezései nem írhatják felül, nem korlátozhatják az Alaptörvény VI. cikk
(2)bekezdésében az információszabadsághoz biztosított jogot. A perbeli adatok tekintetében a nyilvánosság elve érvényesül, azok nem tartoznak a személyes adatok fogalmi körébe, ezért az alperes köteles a felperes által kért adatok kiadására tekintettel arra is, hogy az Ectv. 29. §
(4)bekezdése előírja ezen adatok nyilvánosságát. A döntés ellen az alperes fellebbezett, ebben elsődlegesen az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Megítélése szerint az ítélet megalapozatlan és jogszabálysértő. Rámutatott, hogy a perben a bíróságnak az adatigénylés megtagadásának jogszerűségéről kell döntenie. Sérelmezte, hogy a törvényszék a Pp. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző módon nem indokolta meg kellőképpen, hogy miért köteles az alperes a támogatási szerződésekre vonatkozó adatok kiadására. Az alperes megismételte, hogy támogatóival mindenkor kétoldalú szerződésben rögzítették a felek általi kikötéseket, a szerződések előírják az adományozók anonimitásának megőrzését, különös tekintettel a magánszemélyekre és a magántulajdonú cégekre. Utalva a Ptk. 2:43. § e) pontjára - helyesen 2:47. §
(1)bekezdésére -, a Kúria Pfv.IV..../
- számú ügyben hozott döntésére és az Infotv.
- §-ára kifejtette, hogy a nyilvánosság elsősorban az üzleti titoknak minősülő adatok tekintetében korlátozható a Ptk. szabályai szerint. Fenntartotta, hogy jogszerűen járt el, amikor az adatigénylést nem teljesítette. Az Infotv.
- §
(5)bekezdésére figyelemmel kifejtette, hogy a közérdekű adat nyilvánosságához fűződő jogot nem lehet visszaélésszerűen gyakorolni, az nem szolgálhat arra, hogy az alperesnek versenyhátrányt okozzon. Álláspontja szerint a felperes adatigénylésének egyik fő célja lehet az adományozók eltántorítása a későbbi donációs tevékenységtől. Ismét hivatkozott rá, hogy átruházott állami, önkormányzati feladatot nem lát el, nem minősül jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek, nem tartozik az Infotv.
- §
- pontjában meghatározott személyi körbe, amely közérdekű adat kiadására kötelezhető. Érvei szerint az elsőfokú bíróság nem tesz érdemi különbséget a közfeladat, közpénz és közérdekű adat triász megfelelő összefüggései kapcsán, ezért juthatott arra a téves következtetésre, hogy egy magánjogi jogi személynek magáncégek által nyújtott adomány kapcsán a cégek nevét közérdekű adatnak tekintette. Kiemelte, miszerint a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő adatok közül csak azok közérdekűek, amelyek egyben a szerv tevékenységére is vonatkoznak vagy a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkeztek. E feltételeknek együttesen kell érvényesülniük ahhoz, hogy közérdekű adatok legyenek, tárgyi ügyben ezek a feltételek nem állnak fenn. Az alperes
- február 7-én kelt nyilatkozatában az Ectv. rendelkezései alapján egyértelműsítette a közcélú- és közhasznú tevékenység, illetve a közhasznú jogállás fogalmát és jelezte, hogy a törvény
- §
- pontja, amely a közfeladat fogalmát tartalmazta
- január 1-től hatálytalan. Fontosnak tartotta, hogy közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezet köthet. Kiemelte, hogy a közhasznú szervezetek tevékenységüket valamely közfeladathoz kacsolódóan végzik, de nem közfeladatot látnak el. A közhasznúság és a közfeladat elhatárolása, illetve utóbbi minősülése körében törvényszéki és felsőbb bírósági döntésekre hivatkozott. Javasolta a közcélú fogalom egyértelműsítését és a szervezet több jellemzőjének bemutatását, valamint annak vizsgálatát is, hogy a szervezet tevékenységének támogatása mely formában történt, ugyanis a feladatfinanszírozást szolgáló költségvetési támogatástól szükséges elkülöníteni az Ectv.
- §
- pontja szerinti közszolgáltatási szerződést, amely valamely közfeladatnak a közfeladatot ellátó szerv nevében történő ellátására kötött szerződés. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult, annak helyes indokai alapján. Az alperes fellebbezése alapos. A másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú bírósági döntésével, ezért annak megváltoztatására látott indokot. Az Infotv.
- §
(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A felperes közérdekű adatként kérte a perbeli adatok kiadását. A perben az alperes nem vonta kétségbe, hogy a kért adatok a kezelésében vannak, de vitatta az adatok közérdekű vagy közérdekből nyilvános jellegét, illetve azt, hogy közfeladatot lát el. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen azt látta eldöntendőnek, hogy az alperes egyéb közfeladatot ellátó szerv-e, azaz az alperesi alapítvány az Infotv. hatálya alá tartozik-e. Az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy az alperes egyéb közfeladatot ellátó szervnek minősül az alapszabályában megjelölt célok alapján, ezért a tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett közérdekű adatok kiadására köteles. A törvényszék érvelése nagyobb részben a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf..../2016/
- számú, a Tao támogatással érintett alapítvány ügyében hozott határozatában levezetett okfejtéssel egyezik. Abban az ügyben azonban nem került kifejtésre, hogy önmagában attól, hogy egy alapítvány közhasznú tevékenységet végez, közfeladatot ellátó szervvé is válik. Emellett hangsúlyozni szükséges, hogy a hivatkozott ítélőtáblai határozatot a Kúria Pfv.IV...../2017/
- számú határozatával felülbírálta és részben eltérő indokkal tartotta hatályban. A Kúria abban az ügyben az alapítvány által ellátott közfeladatok körét az államnak az Unió felé tett vállalásaiból vezette le, ami szerint a támogatottaknak kifejezetten átadott állami feladatokat, és az állami adókedvezményben megnyilvánuló Tao támogatást közpénznek minősítette. Más alapítványok esetében is a ténylegesen ellátandó közcélú feladat mellett a közpénz felhasználása is megállapítható tényállási elem volt. Mindebből az következik, hogy az Infotv.
- §
(1)bekezdése szerinti egyéb közfeladat ellátásához amennyiben jogszabály nem határozza meg a szerv közfeladatát - nemzeti vagyonnak vagy közpénznek is kell tartoznia, mint a Pfv.IV..../2016/
- számú ügyben szereplő alapítvány, az MNB alapítványok vagy a 25/
- (VII.22.) AB határozatban a Vértesi Erőmű esetén. Az alperes alapító okiratában a feladatok és a jogszabályok felhívásával megjelölte, hogy közhasznú tevékenységeit mely közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi. Így tudományos tevékenysége a kutatás területén való stratégiai együttműködésre, kulturális tevékenysége a hagyományok ápolására, megőrzésének támogatására, az emberi és állampolgári jogok védelme körében jogvédelmi feladatok ellátásában való közreműködésre, továbbá a kisebbségekkel, határon túli magyarokkal kapcsolatos tevékenységekre terjed ki. Ezek alapján nem állapítható meg, hogy az alperes közvetlenül vagy jogszabály előírása folytán részt vesz az állam közfeladatainak ellátásában. A tudományos kutatásban való együttműködés, a támogatás, a jogvédelmi feladatok ellátása nem minősíti az Infotv. szempontjából az alperest egyéb közfeladatot ellátó szervvé. Arra vonatkozóan pedig nem merült fel adat, hogy az alperes közpénzből gazdálkodik. Ezért az alperes nem minősül egyéb közfeladatot ellátó szervnek, aki az adatnyilvánosságot az Infotv. alapján biztosítani lenne köteles. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A sikeres fellebbezés miatt a Pp. 239. §-a szerint érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése folytán a felperes köteles megtéríteni az alperesnek az eljárással felmerült első- és másodfokú perköltségét, ami a képviseletét ellátó ügyvéd 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései, illetve 4/A. §
(1)bekezdése alapján megállapított munkadíját tartalmazza. A per az Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes, ezért arról rendelkezni nem kellett. Budapest,
- február
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Pullai Ágnes s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző . Mózsik Tímea s.k. bíró