← Magyarország

Pf.21419/2017/16 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.419/2017/16/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Litresits Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek az Őszy Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Őszy Tamás ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék

  1. október
  2. napján kelt 33.P.23.661/2017/
  3. számú ítélete ellen az alperes részéről
  4. és
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja. Kötelezi az alperest, hogy 8 napon belül az ... televíziós csatorna ... napján ... és ... órakor, valamint ... napján ... órakor sugárzott ... című adásával azonos időpontban tegye közzé az alábbi helyreigazítást: „Helyreigazítás Az ... televíziós csatorna ... napján ... és ... órakor, valamint ... napján ... órakor kezdődő ... adásában, a „..." című médiatartalmainkban valótlanul állítottuk, hogy a ... köthető munkaerő-közvetítő cégen keresztül munkát vállaló diákok száma, akik továbbra sem kapták meg elmaradt bérüket, eléri a csaknem ezer főt." Kötelezi az alperest, hogy 8 napon belül az ... televíziós csatorna ... napján ... és ... órakor, valamint ... napján ... órakor sugárzott ... című adásával azonos időpontban tegye közzé az alábbi helyreigazítást: „Helyreigazítás Az ... televíziós csatorna ... napján ... és ... órakor, valamint ... napján ... órakor kezdődő ... adásában a „..." című médiatartalmainkban valótlanul híreszteltük, hogy a ... köthető cég által megkárosított fiatalok száma eléri a több mint ezret." Kötelezi az alperest, hogy 8 napon belül az ... televíziós csatorna ... napján ..., valamint ... napján ... órakor sugárzott ... című adásával azonos időpontban tegye közzé az alábbi helyreigazítást: „Helyreigazítás Az ... televíziós csatorna ... napján ..., valamint ... napján ... órakor kezdődő ... adásában a „felperes neve ügyvédje szerint nem igaz, hogy ezernél több diákot károsítottak meg" című médiatartalmainkban valótlanul híreszteltük, hogy az ügynek eddig több, mint ezer diák-károsultja van." Kötelezi az alperest, hogy 8 napon belül az ... televíziós csatorna ... napján ... és ... órakor, valamint ... napján ... órakor sugárzott ... című adásával azonos időpontban tegye közzé az alábbi helyreigazítást: „Helyreigazítás: Az ... televíziós csatorna ... napján ... és ... órakor, valamint ... napján ... órakor kezdődő ... adásban a „..." című médiatartalmainkban valótlanul híreszteltük, hogy a ... köthető cég által megkárosított fiatalok száma eléri a több mint ezret. Kötelezi az alperest, hogy 8 napon belül az ... televíziós csatorna ... napján ... és ... órakor, valamint ... napján ... órakor sugárzott ... című adásával azonos időpontban tegye közzé az alábbi helyreigazítást: „Helyreigazítás: Az ... televíziós csatorna ... napján ... és ... órakor, valamint ... napján ... órakor kezdődő ... adásban a „..." című médiatartalmainkban valótlanul híreszteltük, hogy felperes neve több ezer diákmunkás bérét nem fizette ki." Kötelezi az alperest, hogy 8 napon belül az ... televíziós csatorna ... napján ... és ... órakor, valamint ... napján ... órakor sugárzott ... című adásával azonos időpontban tegye közzé az alábbi helyreigazítást: „Helyreigazítás: Az ... televíziós csatorna ... napján ... és ... órakor, valamint ... napján ... órakor kezdődő ... adásban a „..." című médiatartalmainkban valótlanul híreszteltük, hogy a ... köthető ... ki nem fizetett felnőtt dolgozóinak száma legalább félezer, vagy ennél jóval több. Valótlanul híreszteltük továbbá, hogy a ... köthető ... által ki nem fizetett diákok száma eléri a több ezret." Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. Az alperes által a felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 50.000 (Ötvenezer) forint+Áfa összegre leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 18.000 (Tizennyolcezer) forint le nem rótt kereseti illetéket. A további 18.000 (Tizennyolcezer) forint le nem rótt kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. A peres felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 24.000 (Huszonnégyezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. A további 24.000 (Huszonnégyezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A felperes keresete az alperes által üzemeltetett ... televíziós csatorna ... című műsoraiban az alábbi időpontokban közzétett következő közléseket kifogásolta: I. A ... napján ..., illetve ... órakor, valamint ... napján ... órakor kezdődő adásban az alperes valótlanul állította, hogy „Továbbra sem kapta meg elmaradt munkabérét az a csaknem ezer diák, aki az ... ... köthető munkaerő- közvetítő cégen keresztül vállalt munkát, képviseletüket a ... vállalta fel." II. A ... napján ..., illetve ... órakor, valamint a ... napján ... órakor kezdődő adásban az alperes valótlanul állította, hogy a diák-károsultak száma több mint ezer, illetve, hogy a felpereshez köthető cég több mint ezer fiatalt károsított meg. III. A ... napján ..., illetve ... napján ... órakor sugárzott adásban az alperes valótlanul állította, hogy az ügynek több mint ezer diák-károsultja van. Azt a való tényt, hogy felperes neve jogi képviselője útján azon közléssel szemben, hogy a gyanú szerint egy bűnszervezet tagja, továbbá hárommilliárd forintos adócsalás gyanúja miatt folyik ellene eljárás, nem kért helyreigazítást, abban a hamis színben tüntette fel, mintha ezt nem kifogásolná, ezzel egyetértene. IV. A ... napján ..., illetve ... órakor, valamint a ... napján ... órakor kezdődő adásban az alperes valótlanul állította, hogy a felpereshez köthető cégnek több mint ezer diák-károsultja van, illetve, hogy a felperes neve vezette ... nem állította ki a diákok számára a megfelelő iratokat. V. A ... napján ..., illetve ... órakor, valamint a ... napján ... órakor kezdődő adásban az alperes valótlanul állította, hogy a felperes hárommilliárd forint járulékot nem fizetett meg, és több ezer diákmunkás bérét nem fizette ki. VI. A ... napján ... perctől, illetve ... órától, valamint a ... napján ... órától sugárzott adásban az alperes valótlanul állította, hogy a 3 milliárdos csalási ügyben nem csak diákokat, de felnőtteket is megkárosíthattak, továbbá, hogy legalább félezer, de bizonyára ennél jóval több ki nem fizetett felnőtt dolgozója is van a ...-nek. A sérelmezett közlések tekintetében kérte a valóság közlését is. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a sérelmezett médiatartalomhoz hasonló módon és terjedelemben közvetett és/vagy közvetlen kommentár nélkül az ... televíziós csatornán a ... című műsorában, továbbá akkor és abban a hírműsorban, továbbá annyiszor ahányszor a sérelmezett közlés az ... televízió ... című műsorában ismétlésre került tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményeket: „Helyreigazító közlemény: ... napján az ... televíziós csatorna ... esti hírműsorainkban, valamint ... napján az ... televíziós csatorna ... reggeli hírműsorunkban a „..." című médiatartalmainkban valótlanul állítottuk, hogy „Továbbra sem kapta meg elmaradt bérét az a csaknem ezer diák, akik az ... ... köthető munkaerő-közvetítő cégen keresztül vállaltak munkát." Ezzel szemben a valóság az, hogy az iskolaszövetkezeti diákok érdekképviseletét ellátó ..., azaz a ... ... által ... napján kiadott közleménye alapján „Jelenleg 11 olyan károsult van, akik teljes mértékben tudták igazolni a követelésüket és ügyvédi meghatalmazást adtak a ..., az őket ért kár összege mindösszesen 802.822 forint." „Helyreigazító közlemény: ... napján az ... televíziós csatorna ... esti hírműsorainkban, valamint ... napján az ... televíziós csatorna ... című reggeli hírműsorunkban a „..." című médiatartalmainkban valótlanul híreszteltük, továbbá valótlanul állítottuk, hogy felperes neve ... köthető cég több, mint ezer fiatalt károsított meg." „Helyreigazító közlemény: ... napján az ... televíziós csatorna ... című, ... órakor megkezdett hírműsorunkban a „... ügyvédje szerint nem igaz, hogy ezernél több diákot károsítottak meg" című médiatartalmunkban, továbbá a ... napján az ... televíziós csatorna ... című, ... órakor megkezdett hírműsorunkban a „felperes neve ügyvédje szerint nem igaz, hogy ezernél több diákot károsítottak meg" című médiatartalmunkban azt a való tényt, hogy felperes neve jogi képviselője útján azon közlésünkkel szemben, hogy a gyanú szerint egy bűnszervezet tagja nem kért helyreigazítást, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha felperes neve ezt nem kifogásolná, ezzel egyetértene. Továbbá azt a való tényt, hogy felperes neve jogi képviselője útján azon közlésünkkel szemben sem kért helyreigazítást, miszerint hárommilliárd forintos adócsalás gyanúja miatt folyik ellene eljárás abban a hamis színben tüntettük fel, mintha felperes neve ezt nem kifogásolná, ezzel egyetértene. Továbbá azt a való tényt, hogy felperes neve jogi képviselője útján azon közlésünkkel szemben sem kért helyreigazítást, miszerint hárommilliárd forintos adócsalás gyanúja miatt folyik ellene eljárás abban a hamis színben tüntettük fel, mintha felperes neve ezt nem kifogásolná, ezzel egyetértene. A fentiekkel ellentétben felperes neve azért nem kért helyreigazítást ezen állításainkkal szemben, mert a töretlen bírósági gyakorlat és a Legfelsőbb Bíróság (új nevén Kúria) PK
  6. számú állásfoglalás II. pontja alapján „Nincs helye sajtó-helyreigazításnak, ha a sajtószerv valamely büntető eljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról vagy a nem jogerős büntető bírósági ítéletről." Azonban felperes neve az ellene folyó büntetőeljárást, így fogvatartását is törvénytelennek tartja, mert nem követett el bűncselekményt. Továbbá a sérelmezett médiatartalmainkban valótlanul híreszteltük, hogy az ügynek eddig több, mint ezer diák-károsultja van. Ezzel szemben a valóság az, hogy a ... képviseletében eljáró ... ügyvéd (aki egyben a ... elnöke) felperes neve részére megküldött ... napján kelt válaszlevele alapján 16 diáktól kapott ügyvédi meghatalmazást, 40 diáktól várja a meghatalmazást, további 30 diák jelentkezett náluk." „Helyreigazító közlemény: ... napján az ... televíziós csatorna ... című, ... órakor és ... órakor megkezdett hírműsorainkban, továbbá ... napján az ... televíziós csatorna ... című, ... órakor megkezdett hírműsorunkban a „..." című médiatartalmainkban valótlanul híreszteltük, továbbá valótlanul állítottuk, hogy felperes neve ... köthető cég több, mint ezer fiatalt károsított meg, akiknek többsége azóta sem látott semmit abból a pénzből, amit megkeresett. Továbbá valótlanul híreszteltük, hogy a diákok számára a felperes neve vezette ... nem állította ki a megfelelő iratokat." „Helyreigazító közlemény: ... napján az ... televíziós csatorna ... című, ... órakor és ... órakor megkezdett hírműsorainkban, továbbá ... napján az ... televíziós csatorna ... című, ... órakor megkezdett hírműsorunkban a „..." című médiatartalmainkban valótlanul híreszteltük, hogy felperes neve hárommilliárd forint járulékot nem fizetett meg, és több ezer diákmunkás bérét nem fizette ki." „Helyreigazító közlemény: ... napján az ... televíziós csatorna ... című, ... órakor és ... órakor megkezdett hírműsorainkban, továbbá ... napján az ... televíziós csatorna ... című, ... órakor megkezdett hírműsorunkban a „..." című médiatartalmainkban valótlanul állítottuk és valótlanul híreszteltük, hogy legalább félezer, de bizonyára ennél jóval több ki nem fizetett felnőtt dolgozója is van a ... köthető ...-nek. Továbbá ismételten valótlanul híreszteltük, hogy több ezer diák ki nem fizetett munkabérével tartozik a ... köthető ..." A bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 127.000 forint perköltséget, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a Magyar Állam javára 36.000 forint eljárási illetéket. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában ismertette a Pp.
  7. §-át,
  8. §

(1)bekezdését, Magyarország Alaptörvényének IX. cikkét, az Smtv.
  1. §-át,
  2. §-át,
  3. §-át, a PK 12., 13.,
  4. és
  5. számú állásfoglalásokat, az Alkotmánybíróság 30/
  6. (V. 26.) és 36/
  7. (VI. 24.) AB határozatait. A PK
  8. számú állásfoglalásban foglaltakra is figyelemmel úgy ítélte meg, hogy az alperes által sugárzott ... ... című műsorban elhangzott közlések egyértelműen tényállításnak tekintendők, azt az állítást tartalmazzák, hogy a felpereshez kapcsolódó ... több ezer diákot károsított meg, illetve felnőtteket is megkárosíthatott. A PK
  9. számú állásfoglalásban foglaltaknak megfelelően a valóság bizonyítása a sajtószervet terhelte, az alperes azonban az eljárás során nem ajánlott fel bizonyítást. A közlemény tartalma nem tekinthető köztudomású ténynek, arról az elsőfokú bíróságnak sem volt hivatalos tudomása, így a tényállítások bizonyítatlanságát - a Pp.
  10. §
(3)bekezdés és 164. §
(1)bekezdése alapján - a terhére értékelve, az alperest a PK
  1. számú állásfoglalásban rögzítettek alkalmazásával helyreigazító közlemények közzétételére kötelezte. Az I. számú kereseti kérelem vonatkozásában hangsúlyozta, hogy a közlés a felperest jelölte meg név szerint és vele kapcsolatosan állította azt, hogy csaknem ezer diák nem kapta meg az elmaradt bérét. Az állítás valóságát az alperes nem tudta igazolni. A II. számú kereseti kérelem tekintetében arra mutatott rá, hogy az alperes ... napján a ... esti, valamint ... napján a ... reggeli hírműsorában azt állította, hogy több mint ezer fiatalt károsított meg a felperes neve ... köthető cég, ezen állítását nem tudta azonban igazolni. A III. pontban foglalt kereseti kérelem vonatkozásában osztotta az alperes érvelését, miszerint önmagában egy büntetőügyről történő tudósítás - a PK
  2. számú állásfoglalás II. pontja szerint sajtó-helyreigazítás alapját nem képezheti. Az alperes a perbeli esetben azonban úgy tüntette fel, mintha a felperes nem kifogásolná a vele szemben indult büntetőeljárást. Az alperes nem igazolta továbbá az ezen médiatartalomban megjelent azon állítását, hogy több mint ezer diák-károsultja van az ügynek. A IV. számú kereseti kérelemmel érintett közlésben az alperes valótlanul állította, hogy a felpereshez köthető cég több mint ezer fiatalt károsított meg, az általa közölt számadat bizonyítása itt is elmaradt, illetve az alperes azt is valótlanul híresztelte, hogy a felperes vezette ... nem állította ki a megfelelő iratokat. A V. számú kereseti kérelem tekintetében arra mutatott rá, hogy az alperes újfent valótlanul híresztelte, hogy a felperes 3 milliárd forint járulékot nem fizetett meg és több ezer diákmunkás bérét nem fizette ki, állításait igazolni nem tudta. A VI. számú kereseti kérelem vonatkozásában megállapította, hogy a hír a korábbi közlésekhez kapcsolódik, igazodik, azzal kapcsolatos kijelentéseket tartalmaz, amelyek egyértelműen a felperes személyéhez köthetők, így a PK
  3. számú állásfoglalás alapján a felperes sajtó-helyreigazítás iránti igénnyel élhet. A felperes keresete nem idő előtti, azt a 15 napos keresetindítási határidőn belül nyújtotta be. Utalt arra, hogy az alperes a helyreigazító közleményt nem kommentár nélkül tette közzé, így az elveszítette helyreigazító jellegét, nem felelt meg a jogszabályokban foglaltaknak. Rámutatott továbbá arra, hogy nem ütközik a Pp.
  4. §
(2)bekezdésében foglaltakba, ha ugyanazon felperes ugyanazon alperessel szemben, annak ugyanazon hírműsorában elhangzott, egymással azonos, vagy összefüggő közlések tekintetében terjeszt elő hat különböző kereseti kérelmet. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. Az ítélettel szemben az alperes élt fellebbezéssel, melyben annak megváltoztatását és a felperes kereseti kérelmének elutasítását, a felperes perköltségben való marasztalását kérte. A felperes I. helyreigazítási kérelme vonatkozásában álláspontja szerint a sajtó-helyreigazítás jogszabályi feltételei nem állnak fenn, a sérelmezett közlés nem a felperes személyére vonatkozik. A közlésben rögzített „csaknem" ezer főben meghatározott számadat pedig nem tényállítás. A felperes által sérelmesnek vélt riportok jelentős része arról szólt, hogy a károsultak döntő hányada nem tudta megfelelően alátámasztani igényét, így a számuk pontosan nem meghatározható. A károsultak számának megállapításakor az „..." ... csoport tagjainak száma lehet irányadó, mely a riport közzétételekor 887, azaz csaknem ezer volt. Ezen tényre az elsőfokú eljárás során is hivatkozott, azt azonban az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalakor nem vette figyelembe. Maga a számadat a felperes megítélése szempontjából egyébként is közömbös, a felperes nem azt vitatta, hogy a hozzá köthető ügyben több károsult is van, hanem a műsorszámokban e körben közzétett számadatot. A II. helyreigazítási kérelem tekintetében ismételten arra utalt, hogy a sérelmezett közlés nem a felperesre vonatkozik. Ezt meghaladóan - a PK
  1. számú állásfoglalásnak megfelelően - a sajtóhelyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. Az elsőfokú bíróság ezzel szemben csupán a felperes által kiemelt részt vizsgálta, nem pedig a tudósítás egészét. A kifogásolt műsorszám a károsult diákok képviseletét ellátó szerv elnökét szólaltatta meg, a felperes által sérelmesnek vélt információ így tőle származó adat. A ... által megjelölt károsulti létszám egy hozzávetőleges, a rendelkezésére álló adatok és információk alapján meghatározott érték. A károsultak száma vonatkozásában általa megjelölt adat a felperes megítélése szempontjából közömbös, a riportban elhangzik a felperes által kérelmében megjelölt károsulti számadat is. Az elsőfokú bíróság a kifogásolt műsorokat nem tekintette meg, a tényállást e körben nem derítette fel teljeskörűen, a PK
  2. számú állásfoglalás szerinti vizsgálatot lefolytatni nem tudta. A III. helyreigazítási kérelem vonatkozásában ismételten arra hivatkozott, hogy a PK
  3. számú állásfoglalásnak megfelelően a riportot a maga egészében szükséges vizsgálni, kiragadott részletek nem adhatnak alapot sajtó-helyreigazításra. Amennyiben ezen követelménynek megfelelően került volna sor a tudósítás vizsgálatára, abból egyértelműen kitűnt volna, hogy mi a károsultak számával kapcsolatos felperesi álláspont. A második sajtó-helyreigazítási kérelemben rögzítettek ismertetésével közzétételre került, hogy a felperes álláspontja szerint nem károsítottak meg több mint ezer diákot, ahogyan az is, hogy eddig 11-en tudták teljes mértékben igazolni a követelést. A műsor ezzel hosszasan foglalkozik, a tudósítás végén hangzik el ... ezzel ellentétes, a felperes által sérelmesnek vélt számadatot tartalmazó nyilatkozata. A „felperes neve azért egyébként ezúttal sem kért helyreigazítást, hogy a gyanú szerint egy bűnszervezet tagja és azt sem sérelmezte, hogy egy 3 milliárd forintos adócsalás gyanúja miatt folyik ellene eljárás" közlés a riport végén, kommentár nélkül hangzott el, míg a felperes által közzétenni kért és a bíróság által megítélt helyreigazító közlemény szövegében a felperes azt hosszasan kommentálja. A hivatkozott mondat nem tüntette fel a felperest hamis színben, így sajtóhelyreigazításnak e körben nincs helye. Megjegyezte, hogy a felperes által közzétenni kért és a bíróság által elrendelt helyreigazító közlemény tartalmában jelentősen meghaladja a sajtóhelyreigazítás kereteit. A IV. helyreigazítási kérelem vonatkozásában arra mutatott rá, hogy a felperes e körben is a károsultak számára vonatkozó adatot kifogásolja. A tudósítás itt sem került teljes terjedelmében vizsgálatra, pedig abból egyértelműen kitűnik, hogy a károsultak pontos száma nem ismert. A kifogásolt riport során ismertetésre kerültek a felperes harmadik sajtó-helyreigazítási kérelmében rögzítettek, ismét megszólaltatásra került a károsultak képviseletét ellátó .... A műsorszám tehát véleményeket ütköztet, egy bizonyos vitás helyzetben mindkét fél, mindkét oldal álláspontját ismerteti. Az V. helyreigazítási kérelem idő előtti, így e tekintetben a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának lett volna helye a Pp.
  4. §
(1)bekezdés f) pontja alapján. A sajtó-helyreigazítási kérelem ugyanis ... napján érkezett meg, a közlési kötelezettség utolsó napja így ... napja lett volna, a felperes a keresetét azonban idő előtt, már ... napján benyújtotta. A felperes által sérelmezett közlések egy alig fél perces demóban hangzottak el, azt közvetlenül megelőzte egy az üggyel részletesen foglalkozó tudósítás, amely megszólaltatta az ügyben ... jogi képviselőt, ismertette a felperessel szemben folyamatban lévő büntetőügy pontos állását. A kijelentésekkel semmilyen módon és formában nem keltette azt a látszatot, hogy a felperest elítélték volna. A demó anyagot a megelőző tudósítással szoros összefüggésben kell vizsgálni a PK
  1. számú állásfoglalásban rögzítetteknek megfelelően. ... az esetet bűnügyi teleregényként említi, az általa elmondottak értékítéletként, bírálatként értelmezhetők, egy politikai vita keretében hangzottak el. A felperes VI. helyreigazítási kérelme szintén idő előtt érkezett. A ... napi érkezésre tekintettel a közlési kötelezettség utolsó napja ... napja lett volna. A felperes a keresetét azonban ... napján nyújtotta be. Az e körben kifogásolt közlések nem a felperesre, mint magánszemélyre vonatkoznak, így nincs helye sajtó-helyreigazításnak. A közlésekből kitűnik az is, hogy a riportban elhangzottak feltételes módban kerültek rögzítésre, a károsultak egy részét képviselő jogász álláspontját, véleményét, a rendelkezésére álló adatokból levont következtetését tartalmazzák, azok valóságtartalma nem bizonyítható, így nem tekinthetők tényállításnak. A károsultak képviseletét ellátó ... nyomban megcáfolta a helyreigazítási kérelmekben előadottak valóságát, így jogosult volt megtagadni a helyreigazítás közzétételét. Hivatkozott egy, a ... internetes portálon ... napján közzétett cikkre, amely ismételten megszólaltatta ..., aki úgy fogalmazott: „az érintettek közel 900 fős csoportot hoztak létre a közösségi portálon, ennek a csoportnak a tagjai nem szolidaritók, együtt- érzők, hanem károsultak. A mai napig hozzánk összesen 162-en fordultak, közülük 40 olyan diák van, akivel már aláírtuk a meghatalmazást, 47 esetben a meghatalmazás folyamatban van. Ezen 87 diák esetén már összesítettük a kárösszeget, ami meghaladja a 3 millió forintot. További 75 diák van, akik még nyomoznak a foglalkoztatásukat igazoló papírok után, mondta ...". Megszólaltatásra került a szintén a károsultakat képviselő ... is, akinek az előadása szerint nála személyesen 5-600 közötti károsult jelentkezett. Hivatkozott továbbá a ..., valamint két károsult által az elsőfokú ítélet meghozatalát követően, ... napján az ügy kapcsán tartott sajtótájékoztatóra, továbbá a ... ... napján készült stúdió-beszélgetésre, amelyben több ízben elhangzott, hogy a károsultak egy része azért nem tudja megfelelően alátámasztani követelését, mert részükre a papírok nem kerültek kiállításra. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása, mely szerint a felpereshez kapcsolódó ... több ezer diákot károsított meg, illetve felnőtteket is megkárosíthattak, egyértelműen arra utal, hogy a sérelmezett közlések nem a felperes személyére vonatkoztak. A bíróság által említett több ezer fő nem hangzott el az alperesi tudósításokban, az pedig, hogy „felnőtteket is megkárosíthattak", már csak a feltételes módban történő megfogalmazás miatt sem tekinthető tényállításnak. Az ítélet indokolása nem tér ki arra sem, hogy milyen okból fogadta el valamennyi kifogásolt közlést tényállításnak. A felperes nem tudta megjelölni, hogy a riportban elhangzottakkal szemben melyek a való tények, pontosan hány károsultja van az ügynek. A károsultak képviselőjének korábbi levele nem alkalmas arra, hogy az általa megjelölt hozzávetőleges károsulti létszámot cáfolja. Az ugyanis csak azt tartalmazza, hogy az adott pillanatig hány meghatalmazást kapott, de azt nem, hogy az ügy károsultjainak mi a pontos száma. A közzétenni rendelt helyreigazító közlemény nem felel meg azon kritériumnak, hogy abból a maga egészét, összefüggését is tekintve ki kell tűnnie annak, hogy a kifogásolt sajtóközlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetve melyek a való tények. Fellebbezéséhez csatolt 2 db DVD-t, amelyek a fellebbezésben hivatkozott sajtótájékoztató és a ... készült stúdióbeszélgetés anyagát hordozzák. Csatolt továbbá 3 db közjegyzői okiratot, amelyek ..., ... nyilatkozatait, továbbá az ... elnevezésű ... csoport adatlapjára vonatkozó tanúsítványt tartalmazzák. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperesnek - a csatolt megbízási szerződés alapján - perköltségben való marasztalását, másodlagosan az elsőfokú ítéletnek az általa megjelölt pontosítással való helybenhagyását indítványozta. Előadása szerint az alperes az elsőfokú eljárás során érdemi védekezést nem adott elő, bizonyítási indítványa nem volt, ez a másodfokú eljárásban - a Pp.
  2. §
(1)bekezdése szerint - már nem pótolható, így a fellebbezéshez csatolt, közjegyző előtt tett nyilatkozatokat már nem lehet érdemben figyelembe venni. Ezen nyilatkozatok közül az egyiket ... tette, aki az alperesi hírblokkban és a helyreigazítási kérelmek többségében név szerint szerepelt, így az alperest semmi sem akadályozta, hogy tanúkénti idézését indítványozza, erre azonban nem került sor. Megállapítható, hogy a sérelmezett alperesi közlések időpontjai, azaz ... és ... napjai között - két hivatalos irat alapján - ... napján 11 fő, majd ... napján 16 fő volt az állítólagos diák-károsultak létszáma. ... ... napján kelt és a ... számú ügyben csatolt nyilatkozata alapján a károsultak száma 51 főre emelkedett, azaz három és fél hónap alatt intenzív országos hírverés mellett 40 fővel emelkedett az állítólagos károsultak száma. Ezen tényekkel szemben az alperes utólagos bizonyítási kísérletei nem vezethetnek eredményre. Az alperes által a fellebbezésben hivatkozott „..." ... csoport önmagában alkalmatlan bizonyíték, arra első fokon az alperes nem is hivatkozott. Ezen ... csoportban egyrészt újságírók is szerepelnek, másrészt az ismeretlen eredetű, nem hiteles forrás, ami nem döntheti meg a fent előadott hivatalos számokat, nem valószínű, hogy a tényleges diák-károsultak valamennyien a hivatkozott ... csoport tagjai, így akik jelentkeztek az ingyenes jogi képviseletre ... ügyvédnél, nem is biztos, hogy a hivatkozott ... csoport tagjai lennének. A
  1. kormányinfó ... napján volt, azaz a legutolsó perbeli közlést követő hat nappal, ahol a kormány második embere sem tudta, hogy hány fő diák-károsult van. Az alperesi ... médiaszolgáltatás ... napján ... megkezdett ... a felperessel foglalkozó hírblokkjának végén csupán annyit közölt, hogy számos diák pedig hónapok óta hiába várja az általa elvégzett munka ellenértékét. Arra az esetre, ha a végrehajthatóság érdekében pontosabban meg kell határozni a sérelmezett közlések időpontjait, kérte az ítélet rendelkező részének a pontosítását a PK
  2. számú állásfoglalás I. pontjában foglaltakra tekintettel. Hivatkozott arra, hogy az alperes a ... napján az ... Televízió csatorna ... című, ... megkezdett hírműsorában „a ... és a ... segítségét kéri a ... a ... ügyben" című hírblokkban 40 perc 28 másodpercnél ugyan utalt a hatodik helyreigazítási kérelme megérkezésére, de azt érdemben nem ismertette, csak a szokásos jogsértő alperesi kommentárok között, így ezt a helyreigazítási kérelem megtagadásának vette, így az alperes idő előttiségre való hivatkozása nem foghat helyt. A felperes szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora károsulti létszámmal hozzák összefüggésbe. Az alperes részéről előkészítő irat is előterjesztésre került, amelyben a felperes fellebbezési ellenkérelmében foglaltakra reagált, előadva, hogy a jelen perre még a régi Pp. rendelkezései, annak
  3. §
(1)bekezdésében foglaltak az irányadók. Az általa csatolt közjegyzői nyilatkozatok keltéből egyértelműen kitűnik, hogy azok egyrészt az elsőfokú ítélet meghozatalát követően születtek, azokról csak az elsőfokú határozat meghozatala után szerezhetett tudomást, illetve azok rá nézve kedvezőbb határozatot is eredményezhettek volna. A megjelölt ... csoportra az elsőfokú eljárás során is hivatkozott, ezt azonban az elsőfokú bíróság az ítéletének meghozatala során nem vette figyelembe. A felperesnek a fellebbezési ellenkérelmében tett másodlagos nyilatkozata az elsőfokú ítélet rendelkező részének részbeni megváltoztatására irányult, ilyen kérelem azonban ellenkérelem formájában nem terjeszthető elő. Az alperesi fellebbezés részben megalapozott. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és levont jogi következtetéseivel részben nem értett egyet, ezért az első fokon hozott határozatot a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta. A Fővárosi Ítélőtábla megtekintette a sérelmezett közléseket tartalmazó valamennyi ... adás részletet. A kifogásolt kijelentéseket - a PK
  1. számú állásfoglalásnak megfelelően - a sajtóközlemény egészének tükrében, az összetartozó részekkel összefüggésben értékelve arra a megállapításra jutott, hogy a felperes helyreigazításra irányuló igénye részben megalapozott. A helyreigazító közleménynek az elsőfokú bíróság által meghatározott tartalommal való közzététele azonban a jogszabályoknak nem felel meg, nincs lehetőség a valóság közlésének elrendelésére sem. A kifogásolt híradótartalmak megtekintése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes a sérelmezett közlések vonatkozásában igényérvényesítési jogosultsággal rendelkezik. Az adások a felperest név szerint említik, azt is nyilvánvalóvá téve, hogy a ... vezetője. A műsorszámok az ügyet ...-ügyként említik, a céget érintően kiemelve, hogy az a felpereshez, "az ... ... " köthető, a ...-t a felperes "vezeti". A Pp.
  2. §
(2)bekezdésében foglalt szabály ellenére a perbeli esetben nem volt kizárt, hogy a felperes az alperessel szembeni több helyreigazítási igényét egy eljárásban érvényesítse. A bírói gyakorlat egységes ugyanis abban, hogy egy adott alperesnek több, különböző napon sugárzott adásban megjelent, azonos vagy nagyon hasonló tartalmú közlései okán az érintett személy sajtóhelyreigazítás iránti igénye egy keresetben előterjeszthető, és egy eljárásban elbírálható. A felperes által az I-V. kereseti pontokban kifogásolt közlések döntő része a diák-károsultak számára vonatkozott, illetve a VI. helyreigazítási igény esetén a sérelmezett kijelentés a felnőtt károsultak számát érintette. A károsultak száma olyan tény, amely egyértelműen bizonyítható, még abban az esetben is, ha annak meghatározására a perrel érintett adásokban nem egzakt módon került sor, hanem a sérelmezett közlések a károsulti létszám nagyságrendjére utaltak. Ez utóbbi is olyan adat, ami bizonyítható, illetve cáfolható. Sajtó-helyreigazítási perben a kifogásolt tényállítás valóságát - PK
  1. számú állásfoglalásban lefektetett elvnek megfelelően - a sajtószerv köteles bizonyítani, általában akkor is, ha híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát. A személyiségi jogok védelme és az olvasók valósághű tájékoztatása érdekében elvárható ugyanis, hogy a sajtó csak olyan tényállításokat közöljön, amelyek valósága bizonyítható. Az alperes azonban a perbeli esetben a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Az általa hivatkozott „..." elnevezésű ... csoport tagjainak száma a károsultak számát nem igazolja, a tagokat alkotó 887 főt - egyéb bizonyíték hiányában - károsulti létszámként hitelt érdemlően elfogadni nem lehetett. A ... műsorszámokban megszólaltatott ... (az egyik diák-károsult) is csupán arra vonatkozóan tett nyilatkozatot, hogy az általa ismert, megkárosított személyek száma 10-es nagyságrendű. ..., a károsult diákok képviseletét ellátó ügyvéd a riportokban azon diákok számát jelölte meg, akik részére már meghatalmazást adtak. Ezt meghaladóan - konkrétumok nélkül - a károsult diákok számának nagyságrendjére is nyilatkozott, a műsorszám azonban ezen nagyságrendet alátámasztó adatokat nem közölt, ezen információ számszaki helyességét az alperes a per folyamán sem bizonyította. ... a felnőtt károsultak számára vonatkozó, utolsóként kifogásolt riportban tett nyilatkozata - erre vonatkozó további adatok, okiratok hiányában - szintén nem alkalmas ezen számszaki adatra vonatkozó tényállítás valóságának bizonyítására. Az általános szabályok szerint a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a károsultak száma a helyreigazítási kérelmeiben valóságként közzétenni kért közleményekben megjelölt szám. Ezen kötelezettségének azonban nem tett eleget. Keresetlevelében azt állította, hogy a ..., illetve számláinak zárolását követően - közvetlenül annak megbízói mindenkinek kifizették a
  2. májusra járó béreket, károsult tehát nincs. Később azonban a károsultak számát 11, majd 17, végül 51 főben jelölte meg, arra hivatkozva, hogy ezek hivatalos adatok. A peradatok, illetve más perek adatai is azt támasztják alá, hogy vannak károsultak, azok számát azonban a felperes sem tudta bizonyítani. Nem ismert a felperessel szemben folyó büntetőeljárás állása, így az sem, hogy azon eljárásban merült-e fel adat a károsultak száma tekintetében, az vizsgálat tárgyát képezik-e. A felperes által a károsultak számát illetően közzétenni kért a valóság nem a valótlan tényállítások cáfolata: önmagában az, hogy ... részére hány diák adott meghatalmazást, nem bizonyítja a károsultak tényleges számát, a meghatalmazást adott diákok számának közzététele nem a valótlan tényekkel szemben álló való tények közlését jelentené. A Fővárosi Ítélőtábla az egyes helyreigazító közleményeket az azonos tartalmú adásokhoz igazodóan, kereseti kérelmenként fogalmazta meg, a közzétételre az Smtv.
  3. §
(2)bekezdése szerinti módon és napszakban kötelezve az alperest. A károsultak számát érintően közzétenni rendelt helyreigazítás szövegét - a PK
  1. számú állásfoglalásban foglaltaknak megfelelően - az érvényesített jog tartalmi körén belül belátása szerint, a kifogásolt közlések által hordozott valótlan tartalom lényegének összefoglalásával állapította meg akként, hogy a valótlanként közölt, illetve híresztelt tényállítás az átlagnéző számára félreérthetetlenül felismerhetővé váljék. A valótlan közlés nem az volt, hogy vannak károsultak, hanem az azok számára, nagyságrendjére vonatkozó állítás. A másodfokú bíróság azon megfogalmazásokkal, miszerint a károsultak száma „eléri az ezer főt", „eléri a több mint ezret" azt fejezte ki, hogy a nagyságrend valótlan. Ez a megfogalmazás a néző számára azt is jelzi, hogy a nagyságrendi eltérés pozitív irányú, a károsultak száma nagyságrendileg ezernél lényegesen kevesebb. A III. kereseti kérelemben sérelmezett azon kijelentéseknek, miszerint a felperes azon alperesi közléssel szemben, hogy „a gyanú szerint egy bűnszervezet tagja, továbbá 3 milliárd forintos adócsalás gyanúja miatt folyik ellene eljárás, nem kért helyreigazítást" nincs olyan értelmezése, hogy a felperes ezzel elismerné a bűncselekmény elkövetését, illetve törvényesnek tartaná a fogva tartását. A Fővárosi Ítélőtábla megjegyzi, hogy a felperes által megjelölt helyreigazítás szövege sem ezzel a tartalommal bír, az ugyanis tartalmilag azt fejezi ki, hogy a felperes nem vitatja, hogy a gyanúsítás tárgyát a fentiek képezik. A IV. kereseti pontban kifogásolt "a diákok számára a felperes neve vezette ... nem állította ki a megfelelő iratokat" közlés tényekből levont következtetés. A ... műsorszámokban megszólaló diákkárosult, ... nyilatkozata szerint az iratok nem voltak rendben, szerződésük folyamatosan módosult. Az egyik károsult diák édesapja szintén úgy nyilatkozik, hogy a megfelelő iratok hiányában az igényérvényesítés nehézségekbe ütközik. Ezen tények, a perben feltárt adatok alapján pedig ez a következtetés okszerűtlennek, a logika szabályaival ellentétben állónak nem tekinthető, így vonatkozásában sajtó-helyreigazításnak nincs helye. Az V. kereseti pontban sérelmezett "felperes neve 3 milliárd forint járulékot nem fizetett meg" kijelentés tekintetében az állapítható meg, hogy a közlést tartalmazó ... adás a felperessel szemben folyó büntetőeljárásról számol be. Ennek keretében tudósít ... parlamenti felszólalásáról, amelynek során a kifogásolt mondat elhangzik. A riportból összességében kitűnik, hogy a felperessel szemben nyomozati szakban büntetőeljárás van folyamatban, a gyanú az, hogy 3 milliárd forint járulékot nem fizetett meg. Az alperes tehát egy büntetőeljárás aktuális állásáról számol be, a tényeknek megfelelően tükrözve a büntetőügy anyagát, a közlés tekintetében tehát - a PK
  2. számú állásfoglalásnak megfelelően - sajtó-helyreigazításnak nincs helye. A másodfokú döntés eredményeként az elsőfokú eljárásban módosult a pernyertesség-pervesztesség aránya, azt a Fővárosi Ítélőtábla - figyelembe véve a kifogásolt és a helyreigazítani rendelt közlések súlyát, tartalmát, valamint azt, hogy a valóság közlésére vonatkozó felperesi kereseti kérelemnek nem adott helyt - 55-45% arányban állapította meg az alperesre terhesebben. Ennek megfelelően rendelkezett - a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján - a perköltség viseléséről, és a felperesnek fizetendő ügyvédi munkadíj összegét 50.000 forint + áfa összegre leszállította. Egyebekben akként rendelkezett, hogy a másodfokú eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Mivel a pernyertesség, pervesztesség arányában nem volt számottevő különbség, a felperes a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja, 42. §
(1)bekezdés a) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján számított, összesen 84.000 forint kereseti és fellebbezési illeték fele részének viselésére köteles a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésének megfelelően. A további 18.000 forint kereseti és 24.000 forint fellebbezési illetéket - az alperest az Itv. 5. §
(1)bekezdés j) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség folytán - a Magyar Állam viseli a 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. §-ában foglaltak szerint. Budapest,
  3. március
  4. Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.