Pf.20339/2017/6 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.339/2017/

1. szám A Győri Ítélőtábla a dr. Vajthó Ádám ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. ...pártfogó ügyvéd által képviselt alperes ellen személyiségi jogok megsértése és sérelemdíj iránt indított perében a Győri Törvényszék
2. szeptember
3. napján kelt P.20.337/2017/
4. számú ítélete ellen az alperes által
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 6.350 (Hatezerháromszázötven) forint másodfokú perköltséget. Az alperest képviselő pártfogó ügyvéd másodfokú eljárással összefüggő költsége a 100 %-os mértékben pervesztes alperes terhére esik. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes a felperes volt élettársának édesanyja. Az alperes
6. július
7. napjától
8. szeptember
9. napjáig terjedő időszakban a facebook internetes közösségi oldalán saját nevében a hírfolyamán több alkalommal olyan bejegyzést tett közzé, melyben a felperest a következő kijelentéssel illette: „büdös görény", „tetű", „szarjancsi", „szarjankó", „undorító féreg", „patkány". A bejegyzéseket az alperes saját ismerősei - mintegy 500 személy - láthatta. A felperes személyét a bejegyzés szövegkörnyezetéből, valamint a felperes nevének kiírt monogramja alapján azonosítani tudták. A Győri Járásbíróság B.1057/2014/
10. számú
11. április
12. napján jogerőre emelkedett ítéletével megállapította fenti cselekmény kapcsán az alperes bűnösségét folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében. *** Felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a tényállásban megjelölt kifejezésekkel megsértett becsülethez való jogát. Kérte továbbá, hogy kötelezze a bíróság az alperest 75.000 forint sérelemdíj megfizetésére figyelemmel arra, hogy a jogsértés nagy nyilvánosság előtt, hosszabb időn keresztül és folytatólagosan követte el. Utalt arra, hogy a monogrammal is ellátott facebook bejegyzések nagy nyilvánosságot kaptak, ezt a büntetőbíróság is megállapította. E bejegyzések megoszthatóak, számára ismeretlen személyektől is kapott ezzel összefüggően megjegyzést. *** Alperes ellenkérelmében elismerte, hogy a sérelmezett kijelentések tőle származnak, nem vitatta a becsülethez való jog megsértését. A felperesi sérelemdíj iránti igényt azonban eltúlzottnak tartotta, annak összegét legfeljebb 10.000 forintban látta megállapíthatónak. Rámutatott, hogy a sérelmezett kijelentéseket a facebook-on csak egy szűk kör ismerhette meg, az elkövetés nem nagy nyilvánosság előtt történt, abban a körben a felperesnek nem okoztak akkora hátrányt, mint más esetben okozhattak volna. *** Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes becsülethez való jogát azzal, hogy a facebook-on
13. július
14. és
15. szeptember
16. közötti időszakban a felperesre a következő kijelentéseket tett közzé: „büdös görény", „tetű", „szarjancsi", „szarjankó", „undorító féreg", „patkány". Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 75.000 forint sérelemdíjat. Kötelezte az alperest és a felperest személyenként 36.000 forint feljegyzett eljárási illeték a Magyar Állam javára történő megfizetésére. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 30.000 forint ügyvédi munkadíjból álló perköltséget, s megállapította, hogy az alperes pártfogó ügyvédjének a díját az alperes köteles viselni. Arra hivatkozott, hogy a
17. évi CXXVII. törvény
18. § /1/ bekezdése alapján a jogsértés elkövetésének időpontjára tekintettel a jogvitában az új Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Miután ezt az alperes sem tette vitássá a Ptk. 2:
19. § d./ pontja, a Ptk. 2:
20. § /1/ bekezdése és a Ptk. 2:
21. § /1/ bekezdés a./ pontja alapján megállapította, hogy a jogsértő kitételekkel az alperes megsértette a felperes becsületét. Rámutatott, hogy a jogsértő kitételek kapcsán a felperes személye beazonosítható volt, a sérelmezett kifejezések - valóságtartalmuktól függetlenül - alkalmasak voltak a felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, kifejezésmódjukban indokolatlanul bántó véleménynyilvánításnak minősülnek és indokolatlanul bántó, lekicsinylő és megalázó volt az alperes szubjektív értékítéletét magában foglaló vélemény-nyilvánítás. A tételesen bizonyított hátrányok mellett a sérelemdíj igény vonatkozásában az eset körülményei alapján köztudomású ténynek tekintette azt, hogy az alperes azzal, hogy a felperessel szemben a facebook oldalán - azaz nagy nyilvánosság előtt - indokolatlanul bántó kifejezéseket használt sérelmet okoztak a felperes részére a mindennapi életében Az ekként köztudomású sérelmekre és a felperest minősítő kifejezések jellegére, illetve a nyilvánosság terjedelmére tekintettel alaposnak találta a felperes sérelemdíj iránti igényét. *** Az elsőfokú ítélet ellen annak részben történő megváltoztatása és a sérelemdíj 10.000 forintra történő leszállítása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság túlértékelte a kijelentései jelentőségét, annak a felperes társadalmi megítélésére gyakorolt hatását, és ennek következtében a sérelemdíj mértékét is eltúlzott összegben állapította meg. *** A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint - kiemelve a jogsértés súlyát, folytatólagos módját, a vele szemben használt kifejezések jellegét, a nyilvánosság terjedelmét és a köztudomású sérelmeket - az elsőfokú bíróság a sérelemdíj mértékét helyesen határozta meg. *** Az alperes fellebbezése nem alapos. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.256/A.§.