Bfv.757/2017/6 – Kúria

(1)bekezdése szerint katonai vétségben az elkövető bűnösségének megállapítását. KÚRIA Bfv.I.757/2017/

1. szám A Kúria Budapesten, a
2. év december hó
3. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a rendőr főtörzsőrmester II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának Kb.I.36/2015/
4. számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.117/2016/
5. számú végzését II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a
6. szeptember
7. napján kihirdetett, és a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.117/2016/
8. számú végzésével
9. november
10. napján jogerős Kb.I.36/2015/
11. számú ítéletével a rendőr főtörzsőrmester II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki szolgálatban kötelességszegés vétségében [Btk.
12. §

(1)bekezdés], ezért egy évre próbára bocsátotta. A jogerős határozatok ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §

(1)bekezdésének a) pontjára hivatkozva. Indokai szerint egyrészt az ügyben eljárt bíróságok hiányos tényállást állapítottak meg, mivel a bizonyítás során feltárták, miszerint - a ... Alosztály vezetője szakszerűtlen utasítást adott a külföldi állampolgár határátkelőhelyre való visszakísérését illetően, melynek folytán a II. rendű terhelt számára atipikus helyzetbe került, - a II. rendű terhelt a hozzá került útlevél lemásolása és technikai ellenőrzése után saját szolgálati elöljárójának jelentést tett, amely már önmagában lehetetlenné tette a körülmények későbbi eltitkolását, - az ügy I. rendű terheltje a külföldi állampolgár ellenőrzését a II. rendű terhelttől függetlenül végezte. Álláspontja szerint a megállapított tényállásból az eljárt bíróságok helytelen jogi következtetést vontak le a védence bűnösségére, mivel a szabályszegése a határrendészeti szakutasítás 124. pontjának megsértése - a büntetőjogi felelősség, nevezetesen a Btk. 438. §

(1)bekezdésének IV. fordulatában meghatározott, a szolgálat ellátására vonatkozó szabályok más módon való, súlyos megszegésének megállapítására nem alkalmas. Több eseti döntésre és a határrendészeti szabályzatra hivatkozva kifejtette, hogy a II. rendű terhelt szabályszegése nem járt a határátlépés rendjének alapvető sérelmével, mivel a határátlépés ténye végső soron a valóságnak megfelelően lett dokumentálva. Ezért álláspontja szerint védencének szabályszegése csupán fegyelmi vétség, ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a II. rendű terheltet - a törvénynek megfelelő határozatot hozva - az ellene emelt vád alól mentse fel. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. részben a Álláspontja szerint a Be. 423. §

(1)bekezdésében írt kötöttség miatt a felülvizsgálati indítványban a tényállás nem támadható, így a törvényben kizárt az az érvelés, miszerint az eljárt bíróságok a felülvizsgálati indítványban megfogalmazottak szerint hiányos tényállást állapítottak meg. Érdemben pedig megítélése szerint az eljárt bíróságok törvényesen vontak következtetést a II. rendű terhelt bűnösségére, a tényállásban felhívott, szolgálatra vonatkozó szabályt a terhelt megsértette, ezzel az általa ellátott szolgálat rendeltetését meghiúsította, így a szóban forgó szolgálati vétséget megvalósította. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn ( BF.317/2017/1. szám). A védő a Legfőbb Ügyészség indítványára írásbeli észrevételt tett, melyben egyrészt kifejtette, hogy a törvény nem tiltja, miszerint a felülvizsgálati indítvány rámutasson a jogerős tényállás hibáira, másrészt ismételten kifejtette, hogy védence szabályszegésének súlya nem érte el a törvény által megkívánt mértéket, ezért a felmentést célzó indítványát fenntartotta. -.-.A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 424. §

(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal érintett terhelt tekintetében a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett vizsgálta a Be. 423. §

(5)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. A felülvizsgálati indítvány a tényállás hiányosságaira hivatkozó részében a törvényben kizárt, egyébként pedig alaptalan. A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amelyre kizárólag a Be. 416. §-ának

(1)bekezdésében tételesen meghatározott okok alapján van lehetőség, ezen belül az

1. a)és
2. b)pont alapján büntető anyagi jogi szabálysértés, a
3. c)pont alapján pedig - a Be. 373. §

(1)bekezdésének I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve a II-IV. pontjában felsorolt eljárási szabálysértések miatt. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A Be. 423. §

(1)bekezdése szerint azonban a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. A védői érveléssel szemben a felülvizsgálati eljárásban a törvényi előírás és a Kúria ennek megfelelő következetes gyakorlata szerint a tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem támadható és nem bírálható felül. Így nem lehet a megállapított tényállástól eltérő vagy abban nem szereplő körülményre sem hivatkozni, ezért nincs mód arra, hogy a Kúria a jogerős határozatban írtaktól eltérő tényállást állapítson meg, vagy a tényállásban szereplő körülményre legyen figyelemmel. A felülvizsgálati indítványban a védő olyan tényekre hivatkozott, amelyek nemhogy a megtámadott határozatok által megállapított tényállásban, de a határozatok indokolásának egyéb részeiben sem szerepelnek, ezért a felülvizsgálati indítvány e része a tényállás meg nem engedett támadása, amely így nem vezethetett eredményre. Alaptalan a Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontjában írt felülvizsgálati okra való hivatkozás. Eszerint ugyanis akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a jogerős ügydöntő határozatban az eljárt bíróságok által a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A Btk. 438. §

(1)bekezdésének - jelen esetben szóba jöhető - IV. fordulata szerint a szolgálatban kötelességszegést az a katona követi el, aki ügyeleti szolgálatban a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi. A bírói gyakorlat töretlen abban, hogy a szolgálatban kötelességszegés a kötelesség más módon súlyos megszegésével megvalósult fordulata akkor állapítható meg, ha a kötelességszegés - annak mibenléte, jellege miatt - eléri azt a szintű mulasztást, amelyet a nevesített három elkövetési fordulat tartalmaz. A más módon súlyosan megszegés megállapításánál elsősorban annak van jelentősége, hogy mi volt az elkövető feladata, mire vonatkozott a szolgálati kötelezettsége, és ez a katonai érdekek szempontjából mennyire volt jelentős, továbbá a szolgálati előírások megszegése miben nyilvánult meg (BH 2017.112.). A II. rendű terhelt - a védelem által sem vitatottan - megszegte az elkövetéskor hatályos, a Rendőrség Határrendészeti Szabályzatáról szóló 8/

1. (OT 6.) ORFK utasítás 124-
2. pontjában írt azon rendelkezéseket, melyek szerint akkor, ha a harmadik ország állampolgárának úti okmányában nem szerepel a Magyarország területére történő jogszerű be- vagy kilépést igazoló átléptető bélyegző-lenyomat, de a külföldi hitelt érdemlő módon például utazási jegy vagy a Magyarország területén kívül való tartózkodásának bizonyítására alkalmas eszköz útján - igazolni tudja az átlépés idejét és jogszerűségét, akkor az úti okmányba be kell jegyezni a határátlépés helyét és idejét, és ehhez a határátlépés utólagos bejegyzésére szolgáló bélyegzőt kell alkalmazni, továbbá a határátlépés utólagos bejegyzésére szolgáló bélyegző dátumsorát úgy kell beállítani, hogy az hitelt érdemlő módon bizonyítottan jelölje meg a határátlépés idejét (év, hó, nap). A bélyegző dátumsorában szereplő ellenőrző kódszámot amennyiben a schengeni térség külső határát magyarországi határszakaszon lépte át - a hitelt érdemlő módon bizonyított határátlépés helyének megfelelően, az átlépés idejében a határátléptető-bélyegző dátumsorában érvényben lévő kódszám szerint kell beállítani. Ennek a rendelkezésnek az értelme az, hogy később hitelt érdemlő módon meg lehessen állapítani, miszerint a harmadik ország polgára mikor, milyen körülmények között, a magyar határőrizeti szerv által ellenőrzött módon lépett Magyarország, illetve a schengeni övezet területére. A II. rendű terhelt azzal a cselekményével, hogy a fent ismertetett rendelkezések betartása helyett az alárendeltje, I. rendű terhelt mulasztását, illetve szabályszegését leplezendő, az utólagos bejegyzésre szolgáló bélyegzőt nem használta, közreműködött abban, hogy a harmadik ország polgárának úti okmányába a belépés időpontjára vonatkozó valótlan adat került. E szabályszegés súlya jelentős, és a harmadik országbeli beutazók szabályok beléptetésére szolgáló rendelkezések megszegésével a terhelt meghiúsította azt a szolgálati érdeket, amelyre az útlevélkezelői, rendelték. illetve az ügyeletes-helyettesi szolgálatot Ezért az eljárt bíróságok törvényesen állapították meg II. rendű terhelt bűnösségét a Btk.
3. §

(1)bekezdése szerinti szolgálatban kötelességszegés vétségében. Miután a felülvizsgálati indítvány alaptalannak bizonyult, a Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályukban fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §-ának

(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. december
2. Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bírósági ügyintéző