A határozat elvi tartalma: A hivatali visszaélés bűntettét követi el az a határforgalmi kirendeltség vezetői beosztásában szolgálatot teljesítő rendőrtiszt, aki az útlevélkezelő döntését felülbírálva, valótlan indokokra hivatkozva utasítja beosztottját a rossz műszaki állapotban lévő gépjármű beléptetésére. Az ilyen terhelttel szemben indokolt a pénzbüntetés mellett a rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés alkalmazása is. KÚRIA Bfv.I.587/2017/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő december hó
- napján tartott v é g z é s t: A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a rendőr alezredes I. rendű és a rendőr őrnagy II. rendű terheltek védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának Kb.II.60/2014/29/
- számú, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.60/2016/
- számú ítéletét e terheltek tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa a
- január
- napján kihirdetett Kb.II.60/2014/29/
- számú ítéletével a rendőr ezredes I. rendű és a rendőr őrnagy II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki hivatali visszaélés bűntettében [Btk.
- § c) pont], ezért az I. rendű terheltet háromszáz napi tétel, napi tételenként 1.000 forint pénzbüntetésre és egy év rendfokozatban visszavetésre, a II. rendű terheltet kétszáz napi tétel, napi tételenként 1.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A kétirányú fellebbezések alapján eljáró Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a
- szeptember
- napján meghozott 6.Kbf.60/2016/
- számú ítéletével az első fokú határozatot megváltoztatta, a rendőr őrnagy II. rendű terhelt cselekményét bűnsegédként elkövetettnek minősítette, a rendőr ezredes I. rendű terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.500 forintra súlyosította és a vele szemben kiszabott katonai mellékbüntetést akként pontosította, hogy őt az alezredesi rendfokozatba tekinti visszavetettnek, egyebekben az első fokú ítéletet I. rendű és II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. A jogerős határozatok ellen a rendőr alezredes I. rendű és a rendőr őrnagy II. rendű terhelt meghatalmazott védője felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be.
- §
(1)bekezdésének
- a)és
- c)pontjára hivatkozva. Indokai szerint a megtámadott határozatokból nem állapítható meg, hogy a mikrobusz szabályszerű beléptetéséhez milyen feltételek hiányoztak, a mikrobusz szélvédőjén lévő sérülés mértékére a tényállás nem tartalmaz adatot, erre nézve az ítéletek csupán a terheltek és a tanúk nyilatkozatait rögzítették, holott ennek alapvető jelentősége lett volna. Utalt az I. rendű terhelt nyilatkozatára, amely szerint akkor, ha a gépjármű műszaki állapota ténylegesen nem volt alkalmas a határátlépésre, a külföldi határőröknek már a kiléptetést meg kellett volna tagadniuk, illetve a II. rendű terhelt nyilatkozatára, amely szerint a jármű szélvédőjén nem látott olyan mértékű sérülést, amely miatt meg kellett volna tagadni a beléptetést. Sérelmezte. hogy a nyomozó hatóság a szélvédő szemléjét elmulasztotta, az erre vonatkozó védői bizonyítási indítvánnyal nem foglalkozott. Hivatkozott a KRESZ 5. §
(1)bekezdés c) pontjára és a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről rendelkező 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 84. §
(1)bekezdésére, és arra, hogy a márkakereskedésből bekért tájékoztatás szerint az ilyen évjáratú és típusú gépkocsik szélvédője kétrétegű ragasztott biztonsági üveg, a repedés miatt tehát kizárólag akkor lett volna megtagadható a beléptetés, ha az minden üvegrétegre kiterjedő lett volna, és a vezetőt zavarta volna a kilátásban; az ítéleti tényállás azonban ilyen repedést nem rögzített. Ezért álláspontja szerint az adott gépjármű Magyarország területére jogszerűen beléphetett, azzal a terheltek senkinek nem szereztek jogtalan előnyt, így felelősségük a hivatali visszaélés bűntettében a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével történt. A védő álláspontja szerint nem indokolták meg az eljárt bíróságok, hogy az egymástól eltérő tanúvallomások közül melyeket fogadták el a tényállás alapjául. Emellett megítélése szerint a II. rendű terhelt nem volt szándékerősítő hatással társára, a III. rendű terhelt maga döntött úgy, hogy végrehajtja az I. rendű terhelt utasítását, mivel nem akarta az I. rendű terhelttel megromlott viszonyát tovább nehezíteni, így a II. rendű terhelt azon magatartása, hogy a III. rendű terhelt általi beléptetést nem akadályozta meg, nem minősíthető bűncselekményhez nyújtott bűnsegélynek. Mindezek alapján elsődlegesen a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan az ítéletek megváltoztatását és az I. rendű és II. rendű terhelt felmentését indítványozta. Az indítványt a Legfőbb Ügyészség részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. Álláspontja szerint a felülvizsgálati eljárásban a tényállás esetleges felderítetlensége, illetve hiányossága, megalapozatlansága miatt sem támadható, ennek ellenére a védői indítvány a szélvédő sérülésével, a beléptetés feltételeivel kapcsolatos részében a bizonyítékok bírói mérlegelését támadta. Hivatkozott arra is, hogy ugyan a KRESZ 5. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést valóban a felülvizsgálati indítványban hivatkozott miniszteri rendelet tölti ki tartalommal, azonban e jogszabály feltüntetésének elmulasztása nem eredményez feltételen hatályon kívül helyezést. Nem tartotta alaposnak a Be. 416. §
(1)bekezdésének a) pontjára történt védelmi hivatkozást sem. Utalt arra, hogy a megállapított tényállás szerint egyértelmű az, hogy az I. rendű terhelt telefonon adott utasítást az átkelőhely ügyeletesének a gépjármű beléptetésére, a II. rendű terhelt pedig elkísérte a mikrobusz utasainak személyi okmányait visszaadó III. rendű terheltet, ott mindvégig jelen volt és a III. rendű terhelt magatartásával egyetértett, ezzel szándékerősítő hatást gyakorolt társára, és ebben a II. rendű és a III. rendű terhelt közötti aláfölérendeltségi viszonynak is jelentősége volt; az irányadó tényállással ellentétesnek tartotta az arra való hivatkozást, hogy a III. rendű terheltet mi motiválta a cselekménye elkövetésében. Emellett megítélése szerint az eljárt bíróságok részletes és meggyőző indokát adták annak, hogy a terheltek vallomásaival szemben milyen bizonyítékokat fogadtak el a tényállás alapjául. Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria az első és másodfokú ítéletet hatályukban tartsa fenn (BF.608/2017/1.). A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal érintett terheltekre vonatkozó részében és a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett vizsgálta a Be. 423. §
(5)bekezdésében meghatározott esetleges további eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. A felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben alaptalan. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek kizárólag a Be. 416. §-ának
(1)bekezdésében tételesen meghatározott okok miatt van helye, ezen belül az
- a)és
- b)pont alapján büntető anyagi jogi szabálysértés, a
- c)pont alapján pedig - a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve a II-IV. pontjában felsorolt - eljárási szabálysértések miatt; a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A Be. - védő által hivatkozott - 416. §
(1)bekezdése szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására anyagi jogi szabály megsértésével került sor. Erre alapozva az indítványozó arra hivatkozott, hogy a megtámadott ítéletekből nem állapítható meg, miszerint a jármű beléptetésének feltételei nem álltak fenn, így a terheltek bűnösségére tévesen következtettek az eljárt bíróságok. A Be. 423. §
(1)bekezdése szerint azonban a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Ebből következik, hogy felülvizsgálat során a jogerős határozatban megállapított tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vizsgálható, az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések így a bűnösség megállapításának, és a cselekmények jogi minősítésének - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével bírálható el (BH 2004.102.). Így nem vizsgálható sem a terheltek, sem a tanúk szavahihetősége, az, hogy az eljárt bíróságok a bizonyítási eljárás során milyen esetleges hibát vétettek, mint ahogyan az sem, hogy a védelmi bizonyítási indítvány elutasítása helyénvaló volt-e. Nincs mód arra, hogy a Kúria a bizonyítékokat átértékelve a jogerős határozatban írtaktól eltérő tényállást állapítson meg, vagy ennek érdekében a megtámadott határozatokat hatályon kívül helyezve új eljárás lefolytatására utasítsa az elsőfokú bíróságot. Az irányadó tényállás lényege pedig a következő:
- január 9-én a ... Határrendészeti Kirendeltségének illetékességi területén a gépjárművek műszaki állapotának fokozott ellenőrzését rendelték el, ennek keretében a nem megfelelő műszaki állapotú járművek Magyarország területére történő beléptetését meg kellett tagadni. Ugyanezen a napon az országba beléptetésre jelentkezett egy külföldi honosságú mikrobusz, amiben egy magyar és több külföldi állampolgár utazott. Miután a beléptetést végző T.
- rendőr főtörzsőrmester észlelte, hogy a jármű első szélvédője sérült, vízszintes irányban repedt, a beléptetést megtagadta. Az átkelőhely-ügyeletes helyettes rendőr törzszászlós az intézkedést megalapozottnak tartva a járművet visszafordíttatta. A jármű magyar utasa felhívta a szolgálatban nem lévő T.
- rendőr zászlóst, aki erre telefonált a kirendeltség vezetőjének, I. rendű terheltnek. Az I. rendű terhelt pedig arra utalva, hogy a visszafordított járműben egy magyar ezredes is utazott, a külföldi honosságú jármű beléptetésére utasította az átkelőhely-ügyeletes helyettes rendőr törzszászlóst, aki erről tájékoztatta a határrendészeti osztály - határátkelőhelyen tartózkodó - megbízott vezetőjét, a rendőr őrnagy II. rendű terheltet, valamint a rendőr százados III. rendű terheltet. Ők pedig utasították T.
- rendőr főtörzsőrmester útlevélkezelőt, hogy a jármű visszaérkezéséről tegyen jelentést. A mikrobusz visszaérkezéséről T.
- rendőr főtörzsőrmester útlevélkezelő az utasításoknak megfelelően az átkelőhely-ügyeletes útján jelentést tett a rendőr őrnagy II. rendű terheltnek, aki a rendőr százados III. rendű terhelttel együtt a kisbuszhoz ment, ott a III. rendű terhelt - bár nem volt útlevélkezelői szolgálatban - a II. rendű terhelt jelenlétében az utasok útlevelét az útlevélkezelőtől átvette és az utasoknak visszaadta, majd a változatlan műszaki állapotú járművet és utasait Magyarország területére beléptette, és a beléptetést jelentette az I. rendű terheltnek. Az előzőekben idézett tényállást támadta a törvényi tilalom ellenére a védő akkor, amikor arra hivatkozott, hogy az irányadó tényállás nem tartalmazta azt, hogy a mikrobusz szabályszerű beléptetéséhez milyen feltételek hiányoztak, milyen volt a mikrobusz szélvédőjén lévő sérülés, a tényállás alapján nem dönthető el, hogy jogszerű volt-e a kérdéses mikrobusz beléptetésének megtagadása. Miután a tényállás támadása a felülvizsgálati eljárásban megengedett, az indítvány ezen részével a Kúria érdemben foglalkozott. nem nem Hivatkozott a védő a Be.
- §
(1)bekezdés c) pontjára utalva az indokolási kötelezettség megsértésére is. A Be. 373. §
(1)bekezdés III. a) pontja szerint az indokolási kötelezettség - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - megsértése kizárólag akkor állapítható meg, ha a megtámadott határozat indokolása valamely tény- vagy jogkérdés kapcsán oly mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, mire alapozta a bíróság a döntését. Azaz a tényállás hiányosságaira tekintettel az indokolási kötelezettség felülbírálatra alkalmatlanságot eredményező megsértése miatt az ítélet hatályon kívül helyezésére és az eljárt bíróság új eljárásra utasítására akkor kerül sor, ha a megállapított tényállás nem tartalmazza hiánytalanul az anyagi jogi szempontból releváns tényeket, ezért a bűnösség megállapítása kétséges. Emellett ilyen következménnyel jár az is, ha az indokolás hiányosságai miatt nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a cselekmény minősítése, a kiszabott büntetés törvényes-e. Az elsőfokú bíróság azonban ítéletében a szükséges mértékben rögzítette a tényállást és számot adott arról, hogy ezt a tényállást milyen bizonyítékok alapján állapította meg. Emellett az ügydöntő határozatokból kitűnik az eljárt bíróságoknak az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontja, és az, hogy azt a minősítéssel és a büntetéssel kapcsolatban mire alapozták. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása (BH 2013.10.; BH 2009.352.). Az elsőfokú katonai tanács által a tárgyaláson ismertetett, a ... Megyei Rendőr-főkapitányság Ellenőrzési Szolgálatának 15000/1573/2013.ált. számú,
- február
- napján kelt jelentésének összefoglaló része egyértelművé tette, miszerint sem a kirendeltségvezetőnek, sem a határrendészeti osztályvezetőnek nem állt jogában eldönteni azt, hogy az adott, harmadik országbeli jármű megfelel-e a magyar jogszabályok műszaki előírásainak, és nem bírálhatta volna felül a szolgálatban lévő útlevélkezelő e tárgyban hozott döntését (nyomozati iratok 17-
- oldal). Ezért az I. rendű terhelt a határrendészeti kirendeltség vezetőjeként, e hivatali helyzetével visszaélve adott utasítást a külföldi mikrobusz beléptetésére, ezzel a beléptetett személyeknek jogtalan előnyt szerezve, így az eljárt bíróságok a cselekményt helyesen minősítve állapították bűnösségét a hivatali visszaélés bűntettében. Ennek megítélésénél ugyanis nincs jelentősége annak, hogy az eljárt bíróságok felhívták-e a felülvizsgálati indítványban hivatkozott jogszabályt, a hivatali helyzetével ugyanis a terhelt azzal a magatartásával élt vissza, hogy alárendeltjei eljárásának jogszerűségét, helyes voltát megkérdőjelezve, azt nem is ellenőrizve, ráadásul felhatalmazás nélkül adta ki az utasítást a beléptetésre. Helyesen foglalt állást a másodfokon eljárt ítélőtábla abban a kérdésben is, hogy a II. rendű terhelt jelenlétével szándékerősítő hatást gyakorolt az I. rendű terhelt utasításának megfelelően T.
- rendőr főtörzsőrmesterre annak érdekében, hogy a mikrobusz utasait az ország területére jogellenesen beléptesse, és ezzel elkövette bűnsegédként a hivatali visszaélés bűntettét. Mindezekre figyelemmel a Kúria részében nem találta alaposnak. a Ezért a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta. felülvizsgálati a Be.
- indítványt §-a e alapján A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- december
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bíróság ügyintéző