Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.004/2018/5-II. A Fővárosi Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző ügyvéd: dr. Kummer Ákos) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű felperes és II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű felperesnek - a dr. Nagy János ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű alperes és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperes, valamint III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- november
- napján kelt 33.P.23.561/2017/
- számú -
- sorszám alatt kijavított - ítélete ellen az alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a III. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-II. rendű felpereseknek együttesen 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A III. rendű alperes üzemeltetésében megjelenő és az I. rendű alperes által szerkesztett ....hu weboldalon
- szeptember 9-én „..." című cikk jelent meg. Ugyanezt az írást - a jelen per tárgyát nem érintő fogalmazásbeli pontosítással -
- szeptember 11-én az ugyancsak a III. rendű alperes kiadásában, és a II. rendű alperes szerkesztésében megjelenő ... elnevezésű napilapban is közzétették. A felperesek
- szeptember 12-én kelt levelükben helyreigazítási kérelemmel fordultak az alperesekhez, amelynek az alperesek nem tettek eleget. A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze az I. és II. rendű alpereseket arra, hogy a ....hu weboldalon és a ... elnevezésű újságban tegyék közzé a pert megelőző kérelmükkel egyező alábbi helyreigazító közleményt: „Helyreigazítás: Az Internetes portálunkon
- szeptember 9-én és a napilapunkban
- szeptember 11-én „..." címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a II.rendű felperes nevet bírálni merő nyugdíjasok levadászása, zaklatása, pártrendezvényektől való távoltartása pártfeladat lett a ...ban. Valótlanul állítottuk, hogy II.rendű felperes neve több alkalommal számon kérte, miért engednek a közelébe őt szidalmazó embereket. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy II.rendű felperes neve lejárató riport elkészítését rendelte meg ... ...i nyugdíjasról, és megrendelte az ő zaklatását, illetve hogy az illető személy lakcímét II.rendű felperes neve testőrei szerezték meg és jegyezték fel." Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Előadták, hogy a sérelmezett közlések valósak, erre tekintettel a közlésekkel szemben nincs helye helyreigazításnak. Erre vonatkozóan tanúbizonyítási indítványt terjesztettek elő. Előadták, hogy a ...i lakossági fórum volt az, ahol ... kifejtette a véleményét. Ezzel összefüggésben a felperesek érdekkörében eljáró sajtó kikutatta a tanú lakóhelyét, bejelentés nélkül odament, és olyan felvételt készített, ami egyértelműen a tanú hiteltelenítésére irányul. Álláspontjuk szerint, a felperesek által sérelmezettek olyan minősítések - zaklatás, levadászás - ami az eseményekből levont újságírói következtetés, erre nézve pedig nincs helye sajtó-helyreigazításnak. Az elsőfokú bíróság kötelezte az I. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett ....hu portálon
- szeptember 9-én „..." című cikkel azonos helyen és betűszedéssel, a cikk címe alatt, a cikk szövege előtt elhelyezve, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül 30 napon keresztül, de legalább amíg az eredeti cikk a honlapon megtalálható, az alábbi helyreigazító közleményt kommentár nélkül jelentesse meg: „Helyreigazítás: Az Internetes portálunkon
- szeptember 9-én „..." címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a II.rendű felperes nevet bírálni merő nyugdíjasok levadászása, zaklatása, pártrendezvényektől való távoltartása pártfeladat lett a ...ban. Valótlanul állítottuk, hogy II.rendű felperes neve több alkalommal számon kérte, miért engednek a közelébe őt szidalmazó embereket. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy II.rendű felperes neve lejárató riport elkészítését rendelte meg ... ...i nyugdíjasról, és megrendelte az ő zaklatását, illetve hogy az illető személy lakcímét II.rendű felperes neve testőrei szerezték meg és jegyezték fel." A bíróság kötelezte a II. rendű alperest, hogy az általa kiadott ... című napilapban a
- szeptember 9-én „..." címmel megjelent cikkel azonos helyen és betűszedéssel, a lap
- oldalán az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül az alábbi helyreigazító közleményt kommentár nélkül jelentesse meg: „Helyreigazítás: A ...
- szeptember 11-én megjelent számában „..." címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a II.rendű felperes nevet bírálni merő nyugdíjasok levadászása, zaklatása, pártrendezvényektől való távoltartása pártfeladat lett a ...ban. Valótlanul állítottuk, hogy II.rendű felperes neve több alkalommal számon kérte, miért engednek a közelébe őt szidalmazó embereket. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy II.rendű felperes neve lejárató riport elkészítését rendelte meg ... ...i nyugdíjasról, és megrendelte az ő zaklatását, illetve hogy az illető személy lakcímét II.rendű felperes neve testőrei szerezték meg és jegyezték fel." Az elsőfokú bíróság kötelezte a III. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. és II. rendű felperesek részére együttes jogosultsággal 38.100 forint perköltséget. Kötelezte továbbá a III. rendű alperest, hogy fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a Magyar Állam javára 36.000 forint eljárási illetéket. Az elsőfokú bíróság ismertette a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1)és
(2)bekezdését, a Pp. 343. §
(1)bekezdését, Magyarország Alaptörvényének (Alaptörvény) IX. cikke
(1),
(2)és
(3)bekezdését, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §
(1),
(2)és
(1)és
(2)bekezdését. Az Alkotmánybíróság 30/
- (V. 26.) AB határozatát, valamint a 36/
- (VI. 24.) AB határozatát. Az elsőfokú bíróság a PK
- számú állásfoglalásában foglaltakra is tekintettel úgy ítélte meg, hogy az I. és II. rendű alperesi cikkben megjelentek egyértelműen tényállításnak tekintendők, így sajtóhelyreigazításnak lehet helye e közlemények valótlanságának megállapítása esetén. Figyelemmel arra, hogy az alperesek arra hivatkoztak, hogy bizonyítani tudják, hogy a valóságot írták meg, a PK
- számú állásfoglalás alapján vizsgálta, hogy az alperesek bizonyítási kötelezettségüknek mennyiben tudtak eleget tenni. Figyelembe vette az ... által készített riportot tartalmazó DVD felvételt és a felek által indítványozott ... és ..., az ... riporterének tanúvallomásait. Ez utóbbiakat ismertette. A riport alapján egyértelműen megállapíthatónak ítélte, hogy az semmiképp nem tekinthető lejárató jellegűnek. A riporter több alkalommal is tájékoztatta ...t, hogy az ...-től jöttek, és a feltett kérdések sem minősíthetők kirívóan provokatívnak. A perben kihallgatott tanúk vallomásai sem támasztották alá a cikkekben sérelmezetteket. Mindezek alapján, mivel az alperesek bizonyítási kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni, a keresetlevélben foglaltak szerint marasztalta az alpereseket és kötelezte a III. rendű alperest, hogy a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján fizesse meg a felperesek részére az ügyvédi munkadíjból álló perköltséget, a Magyar Államnak a le nem rótt illetéket. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést. Kérték az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperesek keresetének teljes egészében történő elutasítását, továbbá a felperesek perköltség megfizetésére kötelezését. Hivatkoztak arra, hogy a perben tanúként meghallgatott ... tanúvallomása alapján tényként állapítható meg, hogy ... a ... egyik ...i lakossági fórumán szóváltásba került a II. rendű felperessel és az ő testőrével, erre tekintettel a tanúról egy lejárató riport készült. Megállapítható volt az is, hogy ... lakcímét a felperesek nem ismerték, erre tekintettel azt ki kellett deríteniük. Mindezek alapján álláspontjuk szerint a perbeli cikk felperesek által sérelmezett közlései olyan tényekből levont újságírói következtetések, amelyek miatt helyreigazításra nem kötelezhetők. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Perbeli álláspontjukat fenntartva hivatkoztak arra, hogy az alperesek a sérelmezett állításokat nem tudták bizonyítani. A perben beszerzett bizonyítékok azt támasztották ugyanis alá, hogy ... nem keveredett soha szóváltásba a II. rendű felperessel, a testőrével pedig pláne nem, amely utóbbiról egyébként egyik tanú sem tett említést, és erre nézve más adat sem lelhető fel. A tanúról lejárató riport nem készült, ennek ellenkezője bizonyosodott be a per során. ...nal riportot nem a felperesek, hanem a tőlük teljesen függetlenül műsorokat készítő ... készített, és a tanú címét is ... derítette ki. Azon alperesi állítással szemben, hogy az I. rendű felperesnél levadásznák a II. rendű felperest bíráló nyugdíjasokat, az bizonyosodott be, hogy ... az ominózus ...i fórumon a legkisebb nehézség nélkül férhetett a II. rendű felperes közvetlen közelébe, bárminemű akadály és retorzió nélkül kiabálhatott neki még olyanokat is, hogy „haljál meg" (
- számú jegyzőkönyv
- oldal utolsó bekezdés), és őt onnan még elküldeni sem akarta senki, mindössze egy ember szólt csak rá. Eseti döntést megjelölve hivatkoztak arra is, hogy megalapozott vélemény csak való tényekből levont okszerű következtetés eredményeként jöhet létre. Abban az esetben, ha egy állítás ezekkel az ismérvekkel nem rendelkezik, azt sajtó-helyreigazítási perben érdemben nem vizsgálható véleménynyilvánításként nem lehet értelmezni és értékelni. Amennyiben egy közlésnek nincsen olyan ténybeli alapja, amelyből a logika alapvető szabályainak sérelme nélkül levonható egy adott következtetés, úgy az véleményként nem, csak véleménybe burkolt hamis tényállításként, a valós tények hamis színben feltüntető közlésként, a tények meghamisításának lehet értékelni, amely tekintetében a helyreigazítás közlését el kell rendelni. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével egyetértett, az indokait az alábbiakkal egészíti ki. Az elsőfokú bíróság érvelését részben a csatolt DVD felvételeken látottakra alapította, ezért szükséges ezen felvétel vázlatos ismertetése, mely jelen esetben, sem a jegyzőkönyvben, sem az ítélet tényállási részében nem történt meg, ezért e körben a másodfokú bíróság a tényállást az alábbiak szerint egészíti ki. A felvételen látható, hogy a tanú lakásába az ... riportere és az operatőr becsenget. Miután elmondják, hogy az ...-től jöttek, sor kerül a beszélgetésre. Ennek során elsősorban a tanúnak a miniszterelnökkel való személyes ismeretsége a fő téma. A riporter többször rákérdez a tanúnál mi a baja II.rendű felperes neveral. Ennek során érintik a ...i lakossági fórumon elhangzottakat és II.rendű felperes neve nyugdíjasokra vonatkozó Facebook bejegyzését. Láthatóan a tanú ellenszenvvel viseltetik a II. rendű felperessel szemben, melynek racionális indokát nem tudja megadni. A felvételből megállapítható, hogy ... nincs tisztában az ... mibenlétével, erre többször is rákérdez, de nincs ellenére, hogy vele a riport elkészüljön. A felvétel teljes idején keresztül a tanú és felesége is házi ruhában látható, ... mindössze egy rövid nadrágot visel. Egyetértett a másodfokú bíróság azzal az elsőfokú döntéssel, hogy a sérelmezett közléseket tényállításként vette figyelembe. Objektív eszközökkel bizonyítható ugyanis az, hogy az I. rendű felperesnél van-e olyan egyértelműen megfogalmazott feladat, amely azt célozza, hogy a II. rendű felperest bírálókat a párt aktivistái kifigyeljék, zaklassák és megakadályozzák, pártrendezvényeken való megjelenésüket, véleménynyilvánításukat. Bizonyítható továbbá, hogy a II. rendű felperes sérelmezte-e valamikor is azt, hogy az őt bíráló személyek megközelítsék és a II. rendű felperes volt-e az aki felkérte az ...-t a riport elkészítésére és a testőrei kutatták-e ki a tanú címét. A sérelmezett közlésekből mindössze az tekinthető véleménynek, hogy a bemutatott riport lejárató jellegű-e. E körben az állapítható meg, hogy a riportnak ilyenként való minősítése nem nélkülöz minden alapot, figyelemmel annak képi tartalmára is, azonban a felperesek keresete lényegét tekintve nem ezen minősítést érintette, hanem azt állította valótlanként, hogy a felvételt a II. rendű felperes felkérésére készítették és mutatták be. Erre is tekintettel helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a PK
- számú állásfoglalásban írtakra tekintettel azt vizsgálta, hogy a peres eljárás során beszerzett bizonyítékok mennyiben támasztják alá a sérelmezett közléseket. Helyesen értékelte az elsőfokú bíróság e körben a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A pártelnököt bíráló nyugdíjasokra vonatkozó pártfeladatra, és a II. rendű felperes számon kérő fellépésére semmiféle bizonyíték nem merült fel. A DVD felvétel és a tanúk vallomása mindössze a riporttal kapcsolatos közlést érintette. Azokból azt lehetett megállapítani, hogy ... egy lakossági fórumon hangosan bírálta a II. rendű felperest, ebben pedig nem akadályozták, és semmilyen retorzió sem érte. A lakcímét a riportot készítők derítették fel, akik saját elhatározásból készítették és mutatták be a felvételt. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak az Smtv.
- §
(1)bekezdésen alapuló ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Miután az alperesek fellebbezése nem vezetett eredményre a Pp. 239. §-nak utaló szabálya és a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján, a III. rendű alperes köteles a felpereseknek együttesen járó és az ügyvédi munkadíjból álló perköltséget megfizetni. Ennek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja,
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. A le nem rótt fellebbezési illeték viseléséről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján határozott. Budapest,
- január
- dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró dr. Istenes Attila s.k. bíró