← Magyarország

Kbf.29/2015/9 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 6.Kbf.29/2015/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten,
  2. év május hó
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: Az elítélt perújítási ügyében a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa Kb.I.16/2014/
  4. számú végzését megváltoztatja. A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa Kb.II.2./2012/
  5. számú és a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.68/2013/
  6. számú ítéletének büntetést kiszabó részét hatályon kívül helyezi és a terhelttel szemben 200 (kettőszáz) napi tétel pénzbüntetést szab ki. Egy napi tétel összegét 2500 (kettőezer-ötszáz) forintban állapítja meg. Az így kiszabott összesen 500.000 (ötszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell egy-egy napi szabadságvesztésre átváltoztatni. Egyebekben az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa Kb.I.16/2014/
  7. számú,
  8. január
  9. napján - a Fővárosi Ítélőtábla 6.Kpi.10021/2014/
  10. számú végzésével elrendelt - perújításos tárgyaláson kihirdetett végzésében az elítélt tekintetében a védő által indítványozott perújítást elutasította, és az elítéltet kötelezte a felmerült bűnügyi költség viselésére. A végzés ellen az ügyész - három nap gondolkodási idő igénybe vétele mellett - joghatályos fellebbezést jelentett be az elítélt javára, pénzbüntetés kiszabása végett. A vádlott és védője a végzés kihirdetését követően - megegyező tartalommal terjesztett elő perorvoslatot. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.342/2015/
  11. számú átiratában az ügyész fellebbezését fenntartotta, a nyilvános ülésen nem képviseltette magát. Átiratában kifejtette, hogy az eljárt katonai tanács a perrendi szabályokat megtartva lefolytatta az elítélt egészségi állapotára vonatkozó bizonyítási eljárást, azonban téves döntést hozott, amikor a másodfokon jogerősen kiszabott börtönbüntetés enyhítésére a perújításban sem törvényes, sem ténybeli alapot nem látott. Az alapeljárásokban nem voltak figyelemmel a vádlott egészségi állapotára, súlyos egészségkárosodására, amely a többszörös visszaeső terhelttel szemben is kellő méltánylást eredményez. Mivel a pénzbüntetés kiszabásának nincs törvényi akadálya, ezért a perújítást elutasító végzés megváltoztatását és az elkövetéskor irányadó szabályok szerint pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Az elítélt védője a nyilvános ülést megelőzően részletesen megindokolta az ügyésszel egyező indítványát, amelyet a másodfokú bíróság előtt is fenntartott. Azt szóban is kiemelte, hogy bár ő kezdeményezte a perújítást, azt a vádhatóság is indítványozta, és az elsőfokú bíróság döntése téves jogszabály alkalmazásán alapul. A végzés jogszabály citálása olyan tartalmat közöl, amely törvény közbensőnek tekinthető, mert az elkövetéskor nem az volt az
  12. évi IV. törvény hatályos szövege, és az nem felel meg a hatályos Btk-nak sem. Az indítványhoz csatolt bizonyíték a bíróság által kirendelt szakértői bizonyítás adataival megerősítést nyert, a pénzbüntetés alkalmazásának törvényi előfeltételei fennállnak. Mindezekre figyelemmel, az ügyésszel egyező indítványt terjesztett elő. Az elítélt kórházi kezelése miatt nem vett részt a nyilvános ülésen, de távolléte nem jelentett eljárási akadályt. A két irányból, de azonos tartalommal előterjesztett fellebbezések alaposak voltak. A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa
  13. május
  14. napján kelt Kb.II.2/2012/
  15. számú ítéletével a III. rendű vádlottat hivatali vesztegetés bűntette miatt - mint többszörös visszaesőt - 50 nap fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára ítélte. A Fővárosi Ítélőtábla Katona Tanácsa mint másodfokú bíróság
  16. november
  17. napján kihirdetett 6.Kb.68/2013/
  18. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és terhelt III. rendű vádlott terhére rótt bűncselekmény jogi minősítését kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettének minősítette, a büntetést egy év börtönre súlyosította, egyben kizárta a feltételes szabadság kedvezményéből. A védő a fenti ítéletekkel szemben előterjesztett perújítási indítványt arra alapította, hogy orvosi dokumentációval és orvos szakértőtől származó véleménnyel támasztható alá, hogy a terhelt, már az alapügyek elbírálása idején is komoly megbetegedésekben szenvedett, amelyet az eljárt bíróságok nem vontak értékelési körükbe. Erre figyelemmel rendelte el az Ítélőtábla a fentebb már megjelölt határozatában a perújítást. Az elsőfokú katonai tanács
  19. július
  20. napján az alapügyekben jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a perújítási eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. A Fővárosi Ítélőtábla az egységes tartalommal előterjesztett ügyészi és védelmi fellebbezés alapján eljárva megvizsgálta a perújítás során hozott végzést és a megelőző eljárást, majd a következőket állapította meg. Az elsőfokú katonai tanács a perrendi szabályok maradéktalan betartása mellett járt el. A bizonyítási eljárásban szakértőt rendelt ki a terhelt egészségi állapotának feltárása érdekében, majd a beszerzett adatokkal - a perújítási eljárást nem érintő történeti tényállás vizsgálata nélkül - a személyi részt helyesen - kiegészítette. Ezt követően megvizsgálta, hogy a feltárt egészségi állapot eredményezi-e enyhébb büntetés kiszabását és mivel erre nemleges választ adott a perújítási indítványt elutasította. Az ítélőtábla megvizsgálva a végzés indokait helytállónak találta az azt ért védelmi és ügyészi támadásokat. Abban nem tévedett az elsőfokú katonai tanács, hogy az elkövetés idején hatályos
  21. évi IV. törvény szabályait kell alkalmazni az ügy elbírálásában, de annak nem az irányadó
  22. I. 13-III. 31-ig hatályos - az elkövetési idejéhez igazított - szabályait vizsgálta, hanem ettől eltérőt. Ezért helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy az elkövetési idején irányadó volt a középmértékes büntetés kiszabás, és arra is, hogy a többszörös visszaeső vádlottal szemben nem volt más büntetési nem kiszabható, mint a szabadságvesztés büntetés. Az indítványok törvényi alapjai adottak, mivel az
  23. évi IV. törvény elkövetés idején aktuális 87.§

(1)bekezdés d./ pontja lehetővé teszi pénzbüntetés alkalmazását különös méltánylást érdemlő személyi körülmények esetén, és a többszörös visszaesőkre vonatkozó 97.§
(2)bekezdése sem tiltja a fenti (enyhítő) szakasz alkalmazását, különös méltánylást érdemlő esetben. Az Ítélőtábla álláspontja szerint a szakvéleményben részletesen kifejtett betegségek, azok száma, súlya, jellege, prognózisa tekinthető különös méltánylást érdemlő körülménynek. Mivel ezek az elkövetéskor is fennálltak és az alapeljárásokban nem kerültek értékelésre, ezért a perújítás szempontjából nemcsak új tények, de a lényegesen enyhébb büntetés kiszabás elvárásának/feltételének is megfelelnek. A törvényi lehetőség adott, és az elsőfokú bíróság eltérő indokait a téves időbeli joganyag tartalom vizsgálat eredményezte. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Be. 372. §
(1)bekezdése szerint megváltoztatta és az elítélt alapügyben kiszabott büntetését a Btk.
  1. §-a szerinti pénzbüntetésre enyhítette, amelynek meg nem fizetése esetére való átváltoztatásáról az 52.§ szerint határozott. A végzés járulékos rendelkezései helyesek, azokat nem érintette az Ítélőtábla. Az ítélet ellen a fellebbezés további lehetőségét a Be.
  2. §
(1)bekezdése kizárja. Budapest,
  1. év május hó
  2. napján . Rédei Géza s.k. a tanács elnöke Dr. Mató Ágnes s.k. előadó bíró . Vincze Piroska s.k. bíró A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa Kb.II.2/2012/
  3. számú végzése a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 6.Kbf.29/2015/
  4. számú ítéletében foglalt változás mellett a terhelttel szemben jogerős és végrehajtható. Budapest,
  5. év május hó
  6. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.