A határozat elvi tartalma: A több lapból álló végrendelet egyes lapjai akkor minősülnek önálló írásbeli magánvégrendeletnek, ha az ezeken a lapokon történt végintézkedés és a jellegénél fogva önállóan is megtehető, a többi lapon tett végintézkedéssel nem áll megbonthatatlan tartalmi összefüggésben és e mellett megfelel a törvény által írt alakszerűségeknek. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.20.224/2017/
- szám A tanács tagjai: Dr. Cseh Attila a tanács elnöke Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes előadó bíró Dr. Kiss Gábor bíró A felperesek: I. rendű II. rendű III. rendű A felperes képviselője: Csapó, Kiss és Sebestény Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Kiss Endre ügyvéd) Az alperes Az alperes képviselője: Dr. Bősze-Magyar Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Magyar Balázs ügyvéd) A per tárgya: végrendelet érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat Törvényszék 1.Pf.21.191/2016/
- Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Veszprémi Járásbíróság 2.P.21.708/2014/35/I. száma: Veszprémi Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Törvényszék 1.Pf.21.191/2016/3.számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak felhívásra 63.800 (hatvanháromezernyolcszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes házastársa (a továbbiakban: örökhagyó)
- augusztus [2] 26-án végintézkedés hátrahagyása mellett hunyt el. A közjegyző egyebek mellett - a 140 helyrajzi szám alatt felvett belterületi lakóház, udvar megnevezésű ingatlan 1/5 tulajdoni hányadát 1.275.750 forint értékben ideiglenes hatállyal, végrendeleti öröklés címén az alperesnek adta át. Az örökhagyónak leszármazója nem volt, az I. rendű felperes az örökhagyó testvére. Az örökhagyó
- április 18-án saját kezűleg írt írásbeli magánvégrendelete három lapból áll, folyamatos sorszámozást nem tartalmaz: az
- lapon nincs oldalszám, helyette csupán az a fordulat található, hogy „következik a
- oldal", és aláírást nem tartalmaz. A végrendelet
- lapján feltüntetésre került, hogy ez egy végrendelet, amely tartalmazza, hogy „amennyiben a végzet engem is útra tesz, akkor mint minden más tulajdonom szintén feleségemet illesse". A
- lapon dátum és az örökhagyó saját kezű aláírása is szerepel. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] [5] A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az örökhagyó
- április 18-án kelt írásbeli magánvégrendelete alakilag érvénytelen, és a 140 helyrajzi számú ingatlan 2/20 tulajdoni hányadát az I. rendű felperes, 1/20-1/20 tulajdoni hányadát a II-III. rendű felperesek ági öröklés jogcímén megszerezték. Egyúttal az alperest annak tűrésére kérték kötelezni, hogy tulajdonjoguk a hagyaték tárgyát képező ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. Érvénytelenségi okként hivatkoztak arra, hogy a több lapból álló végrendeleten aláírás nincs, és az folyamatos sorszámozással nem rendelkezik. Másodlagosan hivatkoztak arra, hogy a végrendeletet nem az örökhagyó írta alá. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a végrendelet alakilag hibátlan, az laponként önmagában is megfelel a végrendelet jogszabályi előírásainak. Állította, hogy a végrendeletet az örökhagyó saját maga írta és aláírta. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a három lapból álló végrendelet mint egész alakilag nem felel meg az
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 629.§
(2)bekezdésében írt jogszabályi feltételeknek, miután folyamatos sorszámozást nem tartalmaz, továbbá a végrendelet
- lapját az örökhagyó nem írta alá. Mindezek ellenére úgy ítélte meg, hogy az örökhagyó végrendeletének
- lapja önálló, alakilag hiánytalan végrendeletnek minősül, és az tartalmilag is megfelel a jogszabályi előírásoknak. Rámutatott arra, hogy a több különálló lapból álló végrendelet egyes lapjai önálló írásbeli végrendeletnek is minősülhetnek, ha ezeken a lapokon történt végintézkedés a jellegénél fogva önállóan is megtehető, a többi lapon tett végintézkedéssel nincs tartalmilag megbonthatatlan összefüggésben, és e mellett mindenben megfelel a törvényben meghatározott alaki követelményeknek. Úgy ítélte meg, hogy a perbeli végrendelet
- lapján tett nyilatkozat nincs megbonthatatlan összefüggésben a többi lapon tett intézkedésekkel, az örökhagyó a
- lapon érvényesen rendelkezett a teljes vagyonáról és a „feleségem" kifejezés egyértelmű örökösnevezésnek minősül. A végrendelet
- lapja a szövegtesttől különálló aláírást és keltezést is tartalmaz, amely kiterjed az időpont és helyszín megjelölésére is. [9] Az elsőfokú bíróság a kirendelt igazságügyi szakértő írásszakértői véleményét alaposnak és aggálytalannak találta, azt ítélkezése alapjául elfogadva megállapította, hogy a végrendeleten szereplő aláírás az örökhagyótól származik. [10] Az I. rendű felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [11] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást ítélkezése alapjául elfogadta, és mindenben egyetértett az arra alapított érdemi döntéssel is. A fellebbezés kapcsán utalva az egységes bírói gyakorlatra (BH 2015.
- számú eseti döntés, Pfv.I.20.643/2014/
- számú bírósági határozat) kifejtette, hogy a perbeli esetben a végrendelet
- lapján tett nyilatkozat nincs megbonthatatlan összefüggésben a többi, előző lapon tett rendelkezéssel és nem vezet érvénytelenséghez az sem, hogy az magánlevelezést is tartalmaz. A
- lap önállóan is megfelel a törvény által írt alakszerűségeknek függetlenül attól, hogy együtt a három lapból álló végrendelet alakilag érvénytelen. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélet ellen az I. rendű felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének keresete szerinti megváltoztatását, másodlagosan az ügyben eljárt elsővagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [13] Álláspontja szerint az eljáró bíróságok a jogvita elbírálására irányadó Ptk. 629.§
(2)bekezdésében foglalt kógens szabályt helytelenül értelmezték, tévesen jutottak arra a következtetésre, hogy a „levél"
- oldala önállóan értelmezhető, alakilag hiánytalan végrendelet. Érvelése szerint a levél utolsó oldalán írtak szoros összefüggésben, értelmi egységben állnak az előző oldalakkal, ezért az önállóan, önmagában nem értelmezhető. Semmilyen körülményből nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az örökhagyónak arra irányult a szándéka, hogy az előzmények nélkül a
- oldal önálló végrendeletnek minősüljön. Ezt önmagában alátámasztja, hogy az utolsó oldal a korábbiakra visszautalással az „említett adósságról" szövegrésszel kezdődik. Hangsúlyozta, hogy az örökhagyó a
- oldalon kizárólag a K. utca
- szám alatti ingatlant emelte ki. [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [15] Az I. rendű felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [16] A Pp. 270.§
(2)bekezdésének és a Pp. 275.§
(3)bekezdésének együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja az anyagi jogi jogszabálysértés, vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási jogszabálysértés megvalósulása. [17] A Pp. 275.§
(2)bekezdése szerint a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a másodfokú bíróság helytállóan jutott-e arra a következtetésre, hogy a
- április 18-án kelt, saját kezűleg írt írásbeli magánvégrendelet
- lapja önálló, érvényes végrendeletnek minősül. [18] Ennek során az eljáró bíróságoknak nem csak azt kellett vizsgálniuk, hogy a
- lap megfelel-e a végrendelet alaki érvényességi kellékeinek, hanem azt is, hogy annak tartalma milyen kapcsolatban áll a többi - az
- és a
- - lapon foglaltakkal. [19] A Legfelsőbb Bíróságnak a PJD IV.
- szám alatt közzétett határozata szerint a több lapból álló végrendelet egyes lapjai akkor minősülhetnek önálló írásbeli magánvégrendeletnek, ha az ezeken a lapokon történt végintézkedés a jellegénél fogva önállóan is megtehető, a többi lapon tett végintézkedéssel nem áll megbonthatatlan tartalmi összefüggésben és e mellett megfelel a törvény által előírt alakszerűségeknek. A „favor testamenti" elvén alapuló bírói gyakorlat (BH 1987.
- számú eseti döntés) lehetővé teszi a több lapból álló, egészében érvénytelen végrendelet egy-egy lapjának önálló végrendeletként való értelmezését, feltéve, hogy az alakilag és tartalmilag a Ptk. 629.§
(1)bekezdésben foglalt érvényességi kellékeknek megfelel, és nem áll tartalmilag megbonthatatlan összefüggésben más lapok tartalmával. [20] Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá, ha a végrendelkező azt elejétől végéig maga írja és aláírja [Ptk. 629.§
(1)bekezdés a) pont]. [21] Az adott esetben a végintézkedési minőség kitűnik abból, hogy a
- lap tartalmazza a „végrendelet" elnevezést. Azon szerepel keltezés, továbbá az örökhagyó szövegtesttől elkülönült aláírása. A
- lap egyértelműen tartalmazza az örökhagyó örökösnevezését, a feleségét minden tulajdona tekintetében általános örökösévé tette, és miután a teljes vagyonáról rendelkezett azzal, hogy „minden más tulajdonom szintén feleségemet illesse", ebben a 140 helyrajzi számú ingatlan 1/5 tulajdoni hányada - amely a vitás hagyaték, a jelen per tárgya - is benne foglaltatik. A Ptk. a végintézkedés tartalmát nem korlátozza, ezért annak sem volt akadálya, hogy az örökhagyó az okiratban felkérje az ügyvédet a kölcsön behajtása iránti intézkedésre (
- lapon), az
- lap pedig lényegében a hagyaték tárgyait tartalmazza, különös tekintettel a K. utca
- szám alatti ingatlanra. [22] Az eljáró első- és másodfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a végrendelet
- lapján tett végintézkedés nem áll megbonthatatlan tartalmi összefüggésben az előző
- és
- lapon tett rendelkezésekkel. Ezért a
- lap önállóan értelmezhető egység, önmagában is egész végintézkedés, és mindenben megfelel a felhívott törvényi előírásoknak. [23] A fentiekre tekintettel a Kúria a másodfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fentartotta. Záró rész [24] Az I. rendű felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségeinek megfizetésére a Pp. 270.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján. [25] Az I. rendű felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles megfizetni az államnak. [26] A felülvizsgálati kérelem tárgyaláson kívüli elbírálása a Pp. 274.§
(1)bekezdésén alapul. [27] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271.§
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- . Cseh Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Gábor s.k. bíró