A határozat elvi tartalma: Tisztességtelen gazdasági tevékenységnek minősül, ha a megbízott a megbízási szerződés megszűnését követően a megbízó által nyújtott szolgáltatáshoz használt honlap elnevezéshez, dizájnjához szinte mindenben megegyező honlapot működtet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság rész- és közbenső ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.513/2017/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró Tóthné dr. Drenkó Szilvia bíró A felperes: A felperes képviselője: Péteri Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Bíró Csaba ügyvéd Az alperes: I Kft. Az alperes képviselője: Hőrich és Varga Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Varga Szilvia ügyvéd A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.204/2016/8-II. számú rész- és közbenső ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 27.G.40.073/2014/
- számú rész- és közbenső ítélet Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla rész- és közbenső ítéletének az elsőfokú határozatot részben hatályon kívül helyező, valamint megváltoztató rendelkezéseivel összefüggő felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ezt meghaladóan a jogerős rész- és közbenső ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A rész- és közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
- január 5-én a peres felek szolgáltatási szerződést kötöttek, amely alapján az alperes vállalta, hogy a felperes tulajdonát képező www.kozbeszerzesfigyelo.hu honlapon komplex közbeszerzési hirdetményeket leválogató és továbbküldő, valamint ügyfélnyilvántartó szoftvert üzemeltet, ehhez kapcsolódó teljes körű egyéb szolgáltatást nyújt.
- január 8-án módosított szerződésben a felperesnek nyújtott szolgáltatás ellenértékeként az alperest megillető havi szolgáltatási díj mértékét a felperes havi árbevételének 90 %-ában állapították meg. Az előfizetői szerződést [2] az ügyfelek a felperessel kötötték meg, amelynek során az ügyfelek adatai a hivatkozott honlapon történő regisztrációkor automatikusan, illetve akként kerültek rögzítésre az ügyfélnyilvántartó program felhasználásával vezetett ügyfélnyilvántartásban, hogy azokat az alperes rögzítette.
- július 5-én az alperes szolgáltatási szerződést azonnali hatállyal felmondta. Ezt követően az alperes a szerződés teljesítése során tudomására jutott ügyféladatok felhasználásával megkereste a felperes ügyfeleit annak érdekében, hogy a jövőben vele kössenek szerződést. Az alperes www.kozbeszerzes-infor.hu címmel honlapot hozott létre, a felperes honlapjának látványelemeivel és a felperes honlapján szereplő „Ne keressen, figyeltessen" szlogennel. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes pontosított keresetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
- évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 2., 3.,
- és
- §-aira hivatkozással a
- §
(2)bekezdése alapján a jogsértő magatartás abbahagyására, a további jogsértésektől eltiltásra, valamint elégtétel adásként a jogsértést elismerő nyilatkozat közzétételére és kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az ügyfelekre vonatkozó adatok, a szerződésminták és az általános szerződési feltételek a felperes üzleti titkának minősülnek, amelyeket az alperes saját szolgáltatás keretében tisztességtelenül használt fel. Az alperes honlapjának a felpereséhez hasonló címe, külső megjelenése és a szlogen átvétele megtéveszti az ügyfeleket a szolgáltató tekintetében, amely magatartás Tpvt.
- §-ába ütközik. Az alperesnek az a magatartása, amellyel megakadályozza, felperes az ügyféladatokhoz és az ügyfélnyilvántartó programhoz hozzáférjen, a felperes jóhírnevét sérti és veszélyezteti, mivel ezek hiányában nem képes teljesíteni az ügyfeleivel szemben vállalt szerződéses kötelezettségeit. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével eltiltotta az alperest attól a magatartástól, hogy a felperessel szerződő ügyfelekre vonatkozó adatoknak „a saját gazdasági tevékenysége során történő felhasználásával a felperessel szerződött ügyfeleket megkeresse abból a célból, hogy velük gazdasági kapcsolatot létesítsen: az ügyfelek neve, számlázási címe, az általuk megvásárol szolgáltatási csomag megnevezése, a szolgáltatás igénybevételének időtartama, a kapcsolattartó, az elérhetőségek, valamint az ügyfél által megadott keresési szempontok". Az elsőfokú bíróság eltiltotta az alperest attól a magatartástól is, hogy saját szolgáltatását a www.kozbeszerzesfigyelo.hu honlap
- július 5- [6] [7] [8] [9] én alkalmazott jellegzetes dizájnjával és a „Ne keressen, figyeltessen!" szlogen alkalmazásával nyújtsa; az alperest ezen magatartások abbahagyására kötelezte. Az elsőfokú bíróság kötelezte továbbá az alperest, hogy awww.kozbeszerzés-info.hu honlapon a bíróság által konkrétan meghatározott tartalmú közleményt helyezze el. Az elsőfokú bíróság megállapította az alperes teljes kártérítési felelősségét ezen magatartásokkal okozati összefüggésben álló és a felperest ért károkért; ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megítélése szerint a peres felek versenytársak mindketten a közbeszerzés-figyelés magyarországi piacán nyújtanak szolgáltatást. Attól függetlenül, hogy a felperes nem személyesen végezte a szolgáltatást nyújtását, hanem az alperes közreműködését vette igénybe, az ügyfelek részére a felperes nyújtotta a közbeszerzés figyelést, az alperes pedig nem a felperes ügyfelei, hanem a felperes részére szolgáltatott. A saját ügyfeleire vonatkozó adatok a felperes üzleti titkainak minősülnek, még akkor is, ha a peres felek közötti szerződés teljesítése érdekében az alperes hozzáfért az ügyféladatokhoz, a szerződés
- pontja alapján azonban felhasználásukra csak a felperes részére nyújtott szolgáltatás során volt jogosult. A perbeli bizonyítékok, valamint az alperes ügyvezetője elleni büntetőeljárásban tett tanúvallomások alapján azt állapította meg, hogy a felperes üzleti titkát képező ügyféladatokat az alperes nem arra használta fel, hogy a felperes felé vállalt kötelezettségét teljesítse, hanem arra, hogy a felperes ügyfelei az alperessel kössenek szerződést. Ezzel a magatartásával a Tpvt.
- §-át megsértette, amely kizárttá tette a Tpvt.
- §-ába foglalt generálklauzula sérelmének megállapíthatóságát. Az elsőfokú bíróság a honlapok elnevezésének, megjelenésének hasonlóságát és a szlogen azonosságát és ezáltal a Tpvt.
- §-ának sérelmét is megállapította. A jóhírnév megsértésére alapított keresetet az elsőfokú bíróság azért utasította el, mivel megítélése szerint az erre alkalmas magatartás a valótlan tényállítással, vagy híreszteléssel egyezően az ügyfelek, a piac, a nyilvánosság felé történő valamilyen közlés, vagy egyéb magatartás lehet, a másik fél felé irányuló magatartás azonban nem. Az alperes jogsértő magatartásaival kapcsolatos kártérítési igénnyel összefüggésben az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy voltak olyan ügyfelek, akik az alperes üzleti titoksértést, valamint jellegbortolást megvalósító tisztességtelen piaci magatartása folytán, szándékuk ellenére az új szerződést nem a felperessel, hanem az alperessel kötötték meg, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ezért nem kétséges, hogy a felperest az alperes Tpvt.-be ütköző magatartása miatt kár érte, amelynek összegszerűsége további bizonyítást tesz szükségessé. A felperes és az alperes fellebbezései folytán eljárt másodfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és az elsőfokú bíróság által megállapított közlemény szövegét egy harmadik bekezdéssel kiegészítette; a nem vagyoni kártérítésre irányuló kereseti kérelmet elutasító részében a rész- és közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította, egyebekben helybenhagyta. [10] A fellebbezések indokaira tekintettel azt a felülvizsgálati eljárásban érdemben vizsgálható körben többek között rögzítette, hogy maradéktalanul egyetért a felperes és az ügyfelei közötti szerződéses jogviszony minősítését, a peres felek versenytársi viszonyát, az ügyféladatok felperes üzleti titkának minősítését, az üzleti titok Tpvt.
- §-ába ütköző alperesi felhasználását, a peres felek honlapja megjelenésének hasonlóságát, a szlogen azonosságát, és ebből eredően az alperes Tpvt.
- §-ába ütköző magatartásának megállapítását, valamint a jogkövetkezmények levonását illetően. [11] A másodfokú bíróság megítélése szerint az alperesnek az ügyfelek elérése érdekében a www.kozbeszerzes-info.hu honlapon elérhetővé tett tartalmak olyan többletmagatartást valósítanak meg, amely túlmutat az üzleti titoksértés törvényi tényállásán és így az ügyféladatok kiadásának megtagadásával együtt a Tpvt.
- §-a szerinti generálklauzulába ütköznek. Erre való tekintettel az alperes elégtételre adásra kötelezése körében a hirdetmény szövegét a rendelkező részben foglaltak szerint kiegészítette. A másodfokú bíróság szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felperes nem vagyoni kárigényét elutasította. E körben az elsőfokú eljárás megismétlését rendelte el, amelynek során a nemvagyoni kártérítésre irányuló igény érdemi vizsgálatára utasította az elsőfokú bíróságot. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős rész- és közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a felperes keresetét teljes egészében elutasító, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasító határozat meghozatalát kérte. [13] Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság rész- és közbenső ítéletében tett kiegészítő rendelkezés jogellenes, e körben a másodfokú bíróság kirívóan okiratellenesen állapította meg, hogy az alperes veszélyeztette a felperes ügyfelei felé fennálló szerződéses kötelezettségei teljesítését és megakadályozta az ügyféladatokhoz való hozzáférést. [14] Állította továbbá azt is, hogy a másodfokú bíróság új eljárásra utasító döntése jogellenes, mivel ez azon a téves megállapításon alapul, amely szerint a felperes a nemvagyoni kártérítési igényét nem a jóhírnév megsértésével összefüggésben terjesztette elő. A keresetlevélből ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy a felperes a nemvagyoni kártérítési igényt a jóhírnév megsértésére alapozta. [15] A felperes hivatkozott továbbá arra, hogy a jelen eljárásban a peres felek között létrejött jogviszonyból kellett kiindulni. Ez alapján a felperes soha nem volt szolgáltató, csak megrendelő, a közbeszerzés-figyelésre irányuló szolgáltatást nem tudta nyújtani, annak ellátását az alperestől rendelte meg. Az eljárt bíróságok a bírósági perrendtartásról szóló
- évi III. tv. (a továbbiakban: rPp.
- §-ába és
- §-ába ütköző módon tárták fel a tényállást, amikor olyan tanúvallomások alapján hozták meg az ítéletüket, melyeket más ügyben vett fel a nyomozóhatóság. Tényleges szolgáltatást az ügyfelek felé a felperes nem nyújtott, ezt igazolja az a tény is, hogy a peres felek között létrejött szerződés alapján a befizetett díjak 90 %-át a felperes az alperesnek fizette meg. Utalt arra is, az eljárt bíróságok nem jelölték meg, hogy az alperes melyik állítása volt megtévesztő annak tükrében, hogy az ügyfelek az alperestől részletes tájékoztatást kaptak a jogi helyzetről. Az alperes álláspontja szerint a jogerős rész- és közbenső ítélet a Tpvt.
- §-ába ütköző módon is jogszabálysértő, mivel a felperes nem minősül az alperes versenytársának, mivel nem rendelkezik azonos működési körrel nem végez azonos tevékenységet sem. Az alperes utalt arra, hogy számos bizonyítékot csatolt be a per során arra vonatkozóan, hogy a szlogen, illetve a dizájn az alperes tulajdona, őt illeti meg annak használati joga is. E körben az eljárt bíróságok az rPp.
- §-ába,
- §-ába és
- §-ába ütköző módon nem értékelték, illetve nem indokolták megfelelően, hogy az alperes által kitalált, kifizetett, megvásárolt dizájn és szlogen miért a felperest illeti meg. Az alperes végül arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok jogszabálysértő módon jutottak arra a következtetésre, hogy az ügyfelek adatai a felperes üzleti titkának minősülnének, mivel az adatbázisba bevitt adatok annak az üzleti titkát képezik, ahol az előáll, keletkezik, tekintettel arra, hogy ezek nem a felperesnél keletkeztek, azokat felperes nem is ismerte, így azok nem minősülnek az ő üzleti titkának. [16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős rész- és közbenső ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Kúria utal az rPp.
- §-ában foglaltakra, amely szerint az ügy érdemében hozott határozat, valamint a
(3)bekezdésben taxatív módon felsorolt határozatok támadhatók felülvizsgálati kérelemmel, így a jogerős határozatnak az a rendelkezése, amellyel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság nem vagyoni kártérítésre irányuló kereseti kérelmet elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot e körben újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította felülvizsgálati kérelemmel nem támadható. [18] Az alperes felülvizsgálati kérelmében elkülönítetten támadta a jogerős határozat azon rendelkezését, amellyel a közlemény szövegét egy újabb bekezdéssel kiegészíteni rendelte. E körben megsértett jogszabályhelyet az alperes nem jelölt meg, így a jogerős határozat ezen rendelkezése sem volt érdemben vizsgálható az rPp. 272. §
(2)bekezdésében, illetve az azt értelmező a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről sóló 1/
- (II. 15.) PK véleményben írtakra tekintettel. A felülvizsgálati kérelem akkor alkalmas ugyanis érdemi vizsgálatra, ha annak előterjesztője megjelöli, hogy a jogerős határozat mely jogszabályi rendelkezést, rendelkezéseket milyen okból sérti. [19] A Kúria ezért e rendelkezések tekintetében a felülvizsgálati kérelmet az rPp.
- §
(2)bekezdés a) pontja megfelelő alkalmazásával hivatalból elutasította. E körben az alperes az rPp.
- §,
- §
- §
- §
- §-a valamint a Tpvt.
- §-a megsértését állította. [20] A Kúria a jogerős rész- és közbenső ítélet többi rendelkezését az rPp. 275.- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [21] A Kúria maradéktalanul egyetértett a perben eljárt bíróságok azon egyező álláspontjával, hogy a felek versenytársak a Tpvt. 1. §
(1)bek. szerint a törvény tárgyi, területi és személyi hatálya alá tartoznak. Önmagában az, hogy a felperes a közbeszerzés figyelést nem személyében, hanem közreműködő szolgáltatását igénybe véve végezte, illetve végzi nem jelenti azt, hogy nem venne részt a közbeszerzési figyeléssel kapcsolatos szolgáltatást nyújtó piacon. Ezt a megállapítást nem cáfolja a peres felek közötti szolgáltatási díjra vonatkozó megállapodás sem, amely szerint az alperes a felpereshez befolyt díj 90%-ára volt jogosult. Így a Tpvt.-ben szabályozott, az eljárás tárgyává tett jogsértéseket az alperes elkövethette, így vizsgálni kellett, hogy üzleti titok sértésre, illetve jellegbitorlásra sor került-e. [22] A Tpvt.
- §-ban szabályozott üzleti titoksértés, illetve a
- §ban szabályozott jellegbitorlás megvalósítását a perben eljárt bíróságok az rPp.
- és
- §-ában foglaltak megsértése nélkül állapították meg. A bizonyítékokat a maguk összességében meggyőződésük szerint értékelték. Helyesen adott a bizonyítási teherről az elsőfokú bíróság tájékoztatást ugyanis a perben a felperest terhelte annak bizonyításának kötelezettsége, hogy az általa állított jogsértések megtörténtek. A beszerzett tanú vallomásokban előadottakat a bíróságok mérlegelték. Az alperes pedig, ha úgy értékelte, hogy ezen tanú vallomások alapján nem lehetett volna megalapozott határozatot hozni magának kellett volna felajánlania - erre irányuló tájékoztatás hiányában is - más tanuk kihallgatását. [23] Az ügyfelek adatai a felperes üzleti titkát képezték, függetlenül attól, hogy a felek közötti jogviszony fennállása alatt az alperes azt jogosult volt kezelni, ahhoz hozzáférhetett és függetlenül attól, hogy a felperes is rendelkezett olyan adatokkal, amelyek felhasználásával az ügyfél adatokat azonosíthatta. Az alperesnek - függetlenül attól, hogy a díjak előre kifizetésre kerültek vagy sem a szerződés megszűnését követően további teljesítési kötelezettsége nem volt. A bizonyítékok nem okszerűtlen mérlegelésével jutottak a perben eljárt bíróságok azon egyező megállapításra, hogy az alperes a felek közötti szerződés megszűnését követően megtévesztő magatartást tanúsított. [24] Nem sértették meg a perben eljárt bíróságok az rPp.
- §-át sem, amikor a felperes keresetében „ne kerestessen, figyeltessen" szlogent elírásnak tekintették, hiszen egyértelmű, hogy az alperes által használt szlogen „Ne keressen, figyeltessen volt". Igaz, hogy a két szlogennek eltérő a jelentése, az adott tényállás mellett a felperes keresetében írtak csak elírásként és nem az rPp. hivatkozott rendelkezésének megsértéseként értékelhetők. A perben eljárt bíróságok indokolási kötelezettségüknek a szükséges mértékben eleget tettek, így a jogerős ítélet az rPp.
- §-ában írtakat nem sérti. [25] A Kúria mindezek alapján nem találta megállapíthatónak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértéseket, ezért a jogerős rész- és közbenső ítéletet az rPp.
- §
(3)bekezdése alapján az érdemben vizsgálható rendelkezései körében hatályában fenntartotta. Záró rész [26] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján figyelemmel a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdéseire - kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének megfizetésére. [27] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- március
- Dr. Vezekényi Ursula sk. az tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Tóthné dr. Drenkó Szilvia sk. bíró