A határozat elvi tartalma: A jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés keretei között lehet vizsgálni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.636/2017/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Mischinger Ádám ügyvéd A per tárgya: szerződési kikötés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.183/2017/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 25.G.43.054/2015/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
- január 2-án a felperes az alperes jogelődjével deviza alapú kölcsönszerződést kötött. A szerződés részét képezte az Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSzF), amelynek III.
- pontja szerint a fizetési ütemezés tartalmazza a kölcsönszerződés devizanemét, a megfelelő devizanemben meghatározott törlesztőrészleteket, azok tőke- és kamatmegoszlását és naptári dátum szerinti esedékességét, devizaalapú kölcsönszerződés esetén a szerződés alapárfolyamát, a
- pont szerinti referencia szerinti kamatlábat és annak a kölcsön folyósításakor érvényes értékét, valamint a
- pont szerinti teljes hiteldíj-mutatónak a folyósítás napjára érvényes értékét. A kölcsönszerződésben az adós által vállalt, forintban kifejezett fizetési kötelezettségeket a kölcsönszerződés III. pontjában meghatározott havi törlesztő részletek összegét, az ott rögzített képlet szerint számítja át a hitelező a megfelelő devizanemre. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes keresetében - többek között - az ÁSzF III.
- pontja érvénytelenségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) és a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/
- (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- § d) pontjára hivatkozással. Az alperes e körben a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felülvizsgálati eljárás tárgyát nem képező ÁSzF rendelkezés tisztességtelenségét megállapította, az ÁSzF III.
- pontja érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet elutasította. Megítélése szerint a perbeli kölcsönszerződésben a kölcsönösszeg az 1/
- PJE határozatban foglaltaknak megfelelően meghatározásra került, a kétnemű árfolyamok alkalmazására vonatkozóan fennállt tisztességtelenséget pedig a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
- évi XXXVIII. törvény
- §
(1)és
(2)bekezdései megszüntették. Ezen túl az alperes fizetési ütemezéssel kapcsolatos egyoldalú nyilatkozatát tartalmazza a vitatott ÁSzF rendelkezés, amely az 1/
- PJE határozat
- pontja alapján a felperesnek nyújtott tájékoztatásnak minősül. Az nem állapít meg a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a felperes hátrányára, ezért az nem minősül tisztességtelennek. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. A jogerős ítélet a polgári perrendtartásról szóló
- III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §
(3)bekezdésére utalt, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtettekkel mindenben egyetértett. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereseti kérelmének helytadó, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasító határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az rPp. 221. §
(3)bekezdésébe ütközik, mivel a másodfokú bíróság nem tett eleget a jogszabályban előírt indokolási kötelezettségének. Állította azt is, hogy a jogerős [7] ítélet a vitatott ÁSzF rendelkezés vonatkozásában is téves, konkrét jogszabálysértésként e körben az rPp. 206. §
(1)bekezdését és 221. §
(1)bekezdését jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében konkrétan két jogszabályi rendelkezés, az rPp. 221. §
(1)és
(3)bekezdéseinek, valamint a 206.§
(1)bekezdésének sérelmét állította. A Kúria az rPp. 272. §
(2)bekezdése alapján figyelemmel az azt értelmező, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK véleményben kifejtettekre is - a jogerős ítéletet esetleges jogszabálysértő jellegét csak e körben vizsgálhatta. [10] A Kúria rögzíti, hogy a másodfokú bíróság az rPp.
- §
(3)bekezdésének alkalmazásával hozta meg döntését. E jogszabályi rendelkezés értelmében ha a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet indokai alapján hagyja helyben, a másodfokú ítélet indokolásában csupán erre a körülményre kell utalnia. Ennek a törvényi előírásnak a jogerős ítélet maradéktalanul megfelel. [11] Az rPp. 221. §
(1)bekezdése szerint az ítéletnek valóban tartalmaznia kell a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó megállapításokat, azonban a vitatott ÁSzF rendelkezés vonatkozásában a bizonyítékok mérlegelésének kérdése fel sem merült, mivel a perbeli jogvitát az ÁSzF rendelkezés értelmezésével kellett elbírálni. A Kúria ennek alátámasztásául utal arra, hogy a felperes sem jelölte meg felülvizsgálati kérelmében, hogy a perben eljárt bíróságok mely bizonyítékokat értékelték kirívóan okszerűtlenül. [12] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [13] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperes az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles - figyelemmel a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdéseire - az alperes felülvizsgálati eljárásában felmerült költsége megfizetésére. A felperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a alapján köteles az államnak megfizetni. [14] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- március
- . Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró