Gfv.30467/2017/3 – Kúria

(1)bekezdése alapján tisztességtelen. Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték, arra hivatkozással, hogy a vitatott szerződéses kikötést egyedileg megtárgyalták. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] Az első fokú bíróság ítéletével a keresetet az egyoldalú szerződésmódosítási jogra vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását érintő részében elutasította. Megítélése szerint a szerződéskötés körülményei alapján az állapítható meg, hogy az érintett szerződési kikötés egyedileg megtárgyalásra került. Ezért annak tisztességtelensége nem vizsgálható. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - annak fellebbezett részében helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a szerződéskötést megelőzően a felpereseknek lehetőségük volt a szerződéses tartalom kialakításában való részvételre, a támadott feltételt is érintően a tartalom érdemi befolyásolására. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat a Pp. 206. §

(1)bekezdésében írtaknak megfelelően értékelve állapította meg, hogy a per tárgyát képező szerződési feltételeket egyedileg megtárgyalták. Az egyedi megtárgyalás tényét támasztja alá a jogerős ítéletben írtak szerint az, hogy a felperesek korábban már kötöttek kölcsönszerződést, kifejezetten deviza alapú kölcsönszerződést kívántak kötni a kedvező kamatmértékre tekintettel, volt lehetőségük a szerződést áttanulmányozni, a közjegyzői okiratba foglalás során a közjegyző annak teljes tartalmát ismertette, hozzá kérdésekkel fordulhattak. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A felperesek felülvizsgálati kérelükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetüknek helytadó határozat meghozatalát kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 205/A. § ába, 205/B. §-ába, Ptk. 209. §

(1)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság a kereseti kérelem elbírálása során nem szorítkozhatott volna kizárólag az egyoldalú szerződésmódosítási lehetőség vizsgálatára, de ebben a körben is elmulasztotta a lényeges körülmények vizsgálatát, így azt hogy a vitatott szerződéses rendelkezés érthetően és világosan került-e meghatározásra. E körben [7] [8] hivatkozott az Európai Unió Bíróságának C-472/

1. számú ügyben hozott ítéletére, valamint a Kúria 2/2012.(XII.10.) PK véleményében kifejtettekre is. Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A Kúria Gfv.VII.30.205/2014/
2. számú végzésével a felülvizsgálati eljárást a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
3. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: DH
4. tv.)
5. §-a alapján felfüggesztette. Az alperesek
6. május 2-án kelt beadványukban bejelentették, hogy a hivatkozott jogszabály alapján a felperesekkel elszámoltak. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
7. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [10] A felperesek felülvizsgálati kérelmüket - annak tartalma szerint akként fogalmazták meg, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és kereseti kérelmüknek megfelelő határozatot hozzon. [11] A Pp. 272. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése. A Pp. 275. §

(2)bekezdés szerint a Kúria csak a felülvizsgálati kérelem keretei között járhat el. [12] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben nem vitatták, hogy a másodfokú eljárás tárgya nem valamennyi kereseti kérelmüknek megítélése volt, hanem kizárólag az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések tisztességtelenségének és e körben a keresetben írt jogkövetkezmény lehetséges alkalmazhatóságának megítélése. [13] A másodfokú bíróság ítéletét csak e körben lehetett vizsgálni. Az ítélőtábla jogi álláspontja e körben az volt, hogy a felperesek fellebbezésükben nem az elutasító ítélet indokait cáfolták. Az ítéletben felsorolt tények, nyilatkozatok figyelembe vételével egyetértett az elsőfokú bíróság azon jogi okfejtésével, miszerint a per tárgyát képező szerződési rendelkezések egyedileg megtárgyaltak voltak. Egyedileg megtárgyalt rendelkezések tisztességtelensége pedig nem vizsgálható. [14] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben nem cáfolták, nem vitatták a másodfokú bíróság ezen okfejtésének jogszabályba ütközését, kizárólag amellett érveltek, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást biztosító szerződéses és ÁSZF rendelkezések tisztességtelenek. Ugyanakkor ahhoz, hogy a Kúria e tárgyban állást tudjon foglalni, a felülvizsgálati kérelemben elő kellett volna adni, hogy jogszabálysértő a perben eljárt bíróságok azon egyező álláspontja, miszerint a per tárgyát képező szerződéses feltételek egyedi megtárgyalásra kerültek. A tisztességtelenség vizsgálatának elengedhetetlen, elsődleges feltétele annak megállapítása, hogy a perbeli szerződéses rendelkezések egyedileg nem kerültek megtárgyalásra. [15] A Kúria - ezt támadó felülvizsgálati kérelem hiányában - érdemben nem foglalkozhatott a felperes azon, egyébként helytálló jogi álláspontjával, hogy ezen szerződési feltételek egyedileg megtárgyalásra nem kerültek, illetve tisztességtelenek. A fent kifejtettek következnek egyébként a felülvizsgálati kérelem benyújtását követően elfogadott 2/2014. PJE határozatból, illetve a DH1 tv. rendelkezéseiből. A felülvizsgálati eljárásban az alperesek is úgy nyilatkoztak, hogy a per tárgyát képező szerződési feltételek egyedi megtárgyalásra nem kerültek és a felperesekkel elszámoltak. A felpereseket tehát - a perben vitatott - az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő szerződéses rendelkezések körében hátrány nem érte. A korábban kifejtettekre tekintettel nem volt érdemben elbírálható az azzal kapcsolatos felperesi érvelés, hogy a tisztességtelenség vizsgálata milyen körben terheli hivatalból a bíróságokat. [16] A felülvizsgálati kérelemben előadottak alapján figyelemmel a felülvizsgálati eljárás rendkívül kötött rendjére, a Kúria nem látott lehetőséget a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezésének hatályon kívül helyezésére, az elsőfokú ítélet vonatkozó rendelkezésének megváltoztatására. E körben a Kúria utal arra is, hogy a keresetben állított jogkövetkezmény levonása ellentétes lenne a már hivatkozott PJE határozattal, illetve jogszabályban írtakkal. [17] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [18] Az alpereseknek a felülvizsgálati eljárásban - igazolt - költsége nem merült fel, ezért arról a Kúria a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 79. §

(1)bekezdése alapján nem határozott. A felperesek az illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján kötelesek az államnak megfizetni. [19] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta. Budapest,
2. október
3. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró