Győri Ítélőtábla Gf.II.20.353/2017/5/I. A Győri Ítélőtábla a Strausz Ügyvédi Iroda (fél címe 4; ügyintéző: dr. Strausz Éva ügyvéd) által képviselt felperes neve (...) felperesnek a dr. Kántor Judit ügyvéd (...) által képviselt alperes ellen bérleti díj megfizetése iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 22.G.40.050/2017/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes 15 napon belül 48.930.
- (Negyvennyolcmillió-kilencszázharmincezer-nyolcszázhetvenkettő) Ft tőke
- január
- napja és a
- április
- napja között lejárt 24.530.
- (Huszonnégymillióötszázharmincezer-huszonkilenc) Ft késedelmi kamatát köteles a felperesnek megfizetni. Megállapítja, hogy az alperes 1.759.
- (Egymillió-hétszázötvenkilencezer-kettőszázötvennyolc) Ft fellebbezési illetéket az illetékügyben eljáró hatóságtól visszaigényelhet. Az ilyen módon le nem rótt fellebbezési illetéket a magyar állam viseli. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 67.
- (Hatvanhétezerötszáz) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás
- június 2-án -
- január
- napjára visszaható hatállyal - bérleti szerződés jött létre a bérbeadó felperes és a bérlő sportegyesület alperes között uszoda pályabérletére. A tényleges pályahasználat után a felperes havonta állított ki átutalásos számlát, azzal, hogy a számla határidőre történő ki nem egyenlítése esetén késedelmi kamatot számít fel. A felperes által a
- január
- napjától
- január
- napjáig lejárt, kiegyenlítetlen 48.930.872.Ft pályabérleti díj és járulékai megfizetése iránt indított per folyamatban léte alatt ... Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlése a 255/
- (IV.21.) határozatával döntött az alperesi tartozás tőkeösszege és 500.000.Ft eljárási költség átvállalásáról.
- április 25-én a jogosult felperes, a kötelezett alperes és az átvállaló helyi önkormányzat között tartozásátvállalási szerződés jött létre. A szerződésben a jogosult felperes által megindított fizetési meghagyásos eljárásban érvényesített 48.930.872.Ft tartozás és 500.000.Ft költség, együtt 49.430.872.Ft bérleti díjtartozást vállalt át a kötelezett alperestől a helyi önkormányzat. A szerződés alapján az önkormányzat másnap,
- április 26-án a felperes számlájára az átvállalt tartozást átutalta. A felperes egyik tagja az egyedüli önkormányzati tagsággal működő ... ...i Vagyonkezelő Zrt. A felperes módosított keresetében 48.930.872.Ft tőke késedelmi kamata és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelmében a módosított kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen azzal védekezett, hogy a tartozásátvállalást követően a felperes, valamint a felperes gazdasági társaságban 49%-os részesedéssel rendelkező helyi önkormányzat között szóbeli megállapodás jött létre arról, hogy a tőketartozás megfizetése esetére a felperes a késedelmi kamatkövetelésétől eltekint, arról lemond. Utóbb arra is hivatkozott, hogy a tartozásátvállalás kiterjedt a fizetési meghagyással érvényesített teljes - a késedelmi kamatot is magában foglaló - követelésre, így a késedelmi kamatkövetelés kötelezettje nem az alperes, hanem a helyi önkormányzat. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott, kijavított ítéletével az alperest kötelezte 48.930.872.Ft tőke a jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt mértékű késedelmi kamata, valamint 1.200.000.Ft kereseti illetékből és 250.000.Ft + áfa (317.500.Ft) ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére. Határozata indokolásában a törvényszék megállapította, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás - ... tanú kihallgatása és dr. ... ügyvezető meghallgatása - nem igazolta azt az alperesi védekezést, hogy a felperes és a helyi önkormányzat között megállapodás jött volna létre a késedelmi kamatkövetelés elengedéséről. A felperes
- december
- napján megtartott taggyűlése ugyan napirendi pontként tárgyalta a késedelmi kamatkövetelés elengedését, erről azonban határozat nem született. Alaptalannak ítélte a bíróság az ellenkérelem azon érvelését is, hogy a
- április
- napján kelt tartozásátvállalási szerződés kiterjedt volna a késedelmi kamatkövetelésre is. Ez egyrészt nem következik az írásbeli szerződésből, másfelől pedig ellentmond annak, hogy a felperes
- december
- napján megtartott taggyűlésén a helyi önkormányzat alpolgármestere jelenlétében tárgyalták a jelenlévők a kamatkövetelés elengedését. Amennyiben ugyanis a helyi önkormányzat átvállalta volna a késedelmi kamattartozást, nem merülhetett volna fel annak felperes általi elengedése. A bíróság a tőkekövetelés után a középarányos
- június
- napjától kötelezte az alperest a Ptk.301/A.§-a szerinti mértékű késedelmi kamat megfizetésére. Elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása, másodlagosan annak hatályon kívül helyezése iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében változatlanul fenntartotta azon védekezését, hogy a
- április
- napján kelt tartozásátvállalás kiterjedt a késedelmi kamatokra is. Így a perben érvényesített késedelmi kamatokkal nem az alperes, hanem a helyi önkormányzat tartozik. Ezt támasztja alá, hogy a tartozásátvállalás aláírását követően is a helyi önkormányzat képviselője mint kötelezett tárgyalt a felperessel a késedelmi kamat elengedéséről. A tartozásátvállalási szerződés
- pontja szerint annak mellékletét képezte a fizetési meghagyás, mellyel a felperes a késedelmi kamatkövetelést is érvényesítette. Amennyiben a tartozásátvállalás a kamatokra nem terjedt volna ki, akkor arra a szerződés szövegében kifejezetten hivatkozni kellett volna. A helyi önkormányzat általi átvállalást támasztja alá, hogy a felperes
- december
- napján megtartott taggyűlésére is a helyi önkormányzat kapott meghívást. Annak tényét, hogy a késedelmi kamat elengedéséről a helyi önkormányzat mint kötelezett tárgyalt, ... tanú vallomása és az alperes törvényes képviselője, ... személyes előadása is alátámasztja. A tőketartozás helyi önkormányzat általi megfizetését követően sem a felperes, sem pedig a helyi önkormányzat nem értesítette az alperest, hogy milyen összegű késedelmi kamatkövetelést kell kifizetnie. Ebből is az következik, hogy a helyi önkormányzat ezt a tartozást is átvállalta. Kifogásolta, hogy az elsőfokú ítélet iratellenesen tartalmazza azt, hogy a felperes
- december
- napján megtartott taggyűlésén a helyi önkormányzat megjelent alpolgármesterének ne lett volna mandátuma a döntéshozatalra. Helyesen csak a felperes tagja, a ... ...i Vagyonkezelő Zrt. képviselője, ... hivatkozott a nyilatkozattételi felhatalmazás hiányára. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte az alperes tanúbizonyítási indítványait, így ... és ... tanúkénti kihallgatását. Ezeket az indítványait változatlanul fenntartotta. Végül rámutatott, hogy az ítélet a késedelmi kamat mértékében sem helyes, mert a késedelembe esés időpontjában hatályos Ptk.301/A.§
(2)bekezdése szerint gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértéke, míg az elsőfokú ítélet 8%-kal növelt mértéket határozott meg. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Fellebbezési ellenkérelmében táblázatban munkálta ki az egyes hátralékos számlák tőketartozása
- június
- napjáig 7%-kal - míg
- július
- napjától 8%-kal - növelt mértékű, lejárt késedelmi kamatát 24.530.029.Ft összegben. A
- április
- napjáig lejárt, így kimunkált 24.530.029.Ft kamatösszeg után
- április
- napjától további késedelmi kamat megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból a a per főtárgya esetében helytálló jogkövetkeztetésre jutva kötelezte az alperest, a 48.930.872.Ft tőketartozás késedelmi kamata megfizetésére. Ebben a körben az ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokaival egyetértett, azt részletesen megismételni nem kívánja, így azokra csak utal.(Pp.
- §
(3)bekezdés) Helyesen hivatkozott ugyanakkor a fellebbezésében az alperes arra, hogy az elsőfokú bíróság tévedett a
- június
- napjáig az alperest terhelő késedelmi kamat mértéke tekintetében. Annak mértéke helyesen a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-al növelte összege. Ezért a fellebbezés túlnyomórészt alaptalan. Az ítélőtábla a fellebbezésben foglaltakra kiemeli, hogy a
- április
- napján kelt tartozásátvállalási szerződés
- pontja az átvállalt tartozás összegét pontosan meghatározza, de nem szól az addig már esedékessé vált késedelmi kamatokról. Így - bár a kamat a főkövetelés járuléka az automatikusan nem volt tárgya a tartozásátvállalásnak. (BH1997.449) A szerződés kifejezett szövegén túl a késedelmi kamatokra vonatkozó átvállalás hiányát igazolja az is, hogy a felperessel a helyi önkormányzat alpolgármestere a késedelmi kamattartozás elengedéséről tárgyalt a tartozásátvállalást követően. (G.40.050/2017/
- tjk. T/
- sz. melléklete - a felperes
- december
- napján megtartott taggyűlése jegyzőkönyv kivonata) A tárgyalásokra azonban nem a fellebbezésben írt okból, azért került sor, mert az önkormányzat átvállalta volna a késedelmi kamatot. Valójában a tárgyalásokra azért folytattak, mert a helyi önkormányzat mindig fizetett - utólagosan - az alperes helyett a részbeni (közvetett) tulajdonában álló felperesnek. Így az alpolgármester ... csupán „jószolgálati küldetést" teljesített azzal, hogy tárgyalt a felperessel a késedelmi kamat elengedéséről, illetve részt vett a felperes
- december
- napján megtartott taggyűlésén. Ezen a taggyűlésen azonban az alpolgármester - hatáskör hiányában - nem hatalmazhatta fel a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló ... Zrt. képviselőjét a tartozás elengedése megszavazására. Helyesen állapította meg a törvényszék, hogy az eljárása során kihallgatott tanúk (... és dr. ... ügyvezető) vallomása nem támasztotta alá a késedelmi kamat tartozás elengedésére vonatkozó megállapodás létrejöttét sem. Helyesen mellőzte a törvényszék a megállapodás létrejöttére az alperes által indítványozott további tanúk kihallgatását, mivel azok nem igazolhatták a felperes hiányzó szerződési akaratát a késedelmi kamat követelésről lemondásra. A fellebbezés helyes volt annyiban, hogy a Ptk.301/A.§
(2)bekezdésének
- július
- napjától hatályos azon módosítása, amely szerint gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értékét kell megfizetni késedelmi kamatként, A
- június
- napjáig hatályos törvényszöveg szerint viszont csak a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összege a késedelmi kamat mértéke. A fellebbezési ellenkérelemben a felperes az ítélőtábla felhívására
- április
- napjáig kiszámította a lejárt késedelmi kamatot, annak összege - a Ptk.301/A.§
(2)bekezdésének
- július
- napjától módosított szabálya figyelembevételével - 24.530.029.Ft. .A felperes a fellebbezési ellenkérelmében a lejárt késedelmi kamat után további késedelmi kamatot igényelt
- április
- napjától. Ennek a keresetváltoztatásnak ugyan a másodfokú eljárásban a Pp.
- §
(1)bekezdése, 146. §
(5)bekezdése c) pontja alapján helye volt, azonban annak megítélésénél figyelemmel kellett lenni a másodfokú felülbírálat korlátaira. (Pp.253. §
(3)bekezdés) A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem korlátai között változtathatja meg. A felperes azonban nem terjesztett elő fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) az elsőfokú ítélet részbeni és olyan terjedelmű megváltoztatása iránt, hogy a másodfokú bíróság a lejárt, tőkésített késedelmi kamat után további késedelmi kamat megfizetésére is kötelezze az alperest. Ezért az ítélőtábla a fellebbezési ellenkérelemben újonnan előterjesztett lejárt, tőkésített késedelmi kamatok után további késedelmi kamat megfizetésére irányuló keresetváltoztatást figyelmen kívül hagyta. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az alperes 48.930.
- Ft tőke a
- január
- napja és a
- április
- napja között lejárt 24.530.
- (Huszonnégymillió-ötszázharmincezerhuszonkilenc) Ft késedelmi kamatát köteles a felperesnek megfizetni. Az alperes az Itv.
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján személyes illetékmentességet élvez, így szükségtelenül rótta le a fellebbezésén az 1.759.
- Ft fellebbezési illetéket. Ezért ez a fellebbezési illetéket az Itv.
- §
(1)bekezdés i) pontja alapján visszaigényelheti az illetékügyben eljáró hatóságtól. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért az alperes a pp. 78. §
(1)bekezdése alapján viselni köteles a felperes másodfokú eljárásban felmerült, ügyvédi munkadíjból álló perköltségét. Ennek összegét az ítélőtábla az áfá-val növelt 67.500. Ft-ban határozta meg. (32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(2),
(5)-
(6)bekezdései) Az alperes személyes illetékmenetessége folytán le nem rótt fellebbezési illetéket a magyar állam viseli. G y ő r ,
- február
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró