Pf.20290/2017/8 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.III.20.290/2017/8/I.szám A Győri Ítélőtábla a Szűcs Péter Ügyvédi Iroda által képviselt I. r. felperesnek, a Szűcs Péter Ügyvédi Iroda által képviselt II. r. felperesnek, a Szűcs Péter Ügyvédi Iroda által képviselt III. r. felperesnek és a Szűcs Péter Ügyvédi Iroda által képviselt IV. r. felperesnek a Gáli Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Győri Törvényszék

július 6-án kelt P.20.584/2013/
számú ítélete ellen az I. r. és a II. r. felperesek által
sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő Ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatja meg, hogy az alperest az I. r. és a II. r. felperesek, mint egyetemleges jogosultak részére 15 napon belül fizetendő 1.285.062,- (egymillió-kettőszáznyolcvanötezer-hatvankettő) Ft marasztalási összeget felemeli 5.879.130,- (ötmillió-nyolcszázhetvenkilencezer-egyszázharminc) Ft-ra, amely összegből 91.000,- (kilencvenegyezer) Ft után
február 25-étől, 57.971,- (ötvenhétezer-kilencszázhetvenegy) Ft után
február 28-ától, 195.642,- (egyszázkilencvenötezer-hatszáznegyvenkettő) Ft után
február 25-étől, 66.240,(hatvanhatezer-kettőszáznegyven) Ft után
február 28-ától, 215.000,- (kettőszáztizenötezer) Ft után
február 25-étől, 376.320,- (háromszázhetvanhatezer-háromszázhúsz) Ft után
február 28-ától, 353.972,- (háromszázötvenháromezer-kilencszázhetvenkettő) Ft után
július 1-jétől, 123.500,- (egyszázhuszonháromezer-ötszáz) Ft után
február 25-étől, 524.520,- (ötszázhuszonnégyezer-ötszázhúsz) Ft után
február 28-ától, 560.124,- (ötszázhatvanezer-egyszázhuszonnégy) Ft után
július 1-jétől, 92.400,- (kilencvenkettőezer-négyszáz) Ft után
február 25-étől, 422.280,- (négyszázhuszonkettőezer-kettőszáznyolcvan) Ft után
február 28-ától
június 30-áig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű,
július 1-jétől a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamat; 253.331,- (kettőszázötvenháromezer-háromszázharmincegy) Ft után
február 25-étől, 404.880,- (négyszáznégyezer-nyolcszáznyolcvan) Ft után
február 28-ától, 648.259,- (hatszáznegyvennyolcezer-kettőszázötvenkilenc) Ft után
július 28-ától, 256.000,- (kettőszázötvenhatezer) Ft után
július 1-jétől, 214.791,- (kettőszáztizennégyezer-hétszázkilencvenegy) Ft után
április 23-ától, 586.660,- (ötszáznyolcvanhatezer-hatszázhatvan) Ft után
május 1-jétől, 436.240,- (négyszázharminchatezer-kettőszáznegyven) Ft után
november 1-jétől a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamat megfizetésére kötelezi az alperest. Kötelezi az alperest, hogy
március 1-jétől kezdődően minden hónap
napjáig előre történő esedékességgel fizessen meg az I. r. és a II. r. felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak - eszközök járadéka jogcímén havi 4.000,- (négyezer) Ft-ot; - fejlesztő játékok járadéka jogcímén havi 4.000,- (négyezer) Ft-ot; - jövedelempótló járadék jogcímén havi 54.530,- (ötvennégyezer-ötszázharminc) Ft-ot. Az alperes által az I. r. és a II. r. felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak minden hónap 10ig az élelmezéssel kapcsolatos kiadásokra fizetendő járadék összegét havi 4.468,- (négyezernégyszázhatvannyolc) Ft-ról havi 29.333,- (huszonkilencezer-háromszázharminchárom) Ft-ra emeli fel azzal, hogy a járadékfizetés kezdő időpontja
március 1-je. Az alperes által az államnak fizetendő 344.026,- (háromszáznegyvennégyezer-huszonhat) Ft perköltséget (szakértői költséget) 500.401,- (ötszázezer-négyszázegy) Ft-ra, míg 23.746,(huszonháromezer-hétszáznegyvenhat) Ft perköltséget (tanúdíjat) 34.540,- (harmincnégyezerötszáznegyven) Ft-ra emeli fel. Az állam által előlegezett és viselendő 281.476,- (kettőszáznyolcvanegyezer-négyszázhetvenhat) Ft perköltséget (szakértői költséget) 125.101,- (egyszázhuszonötezer-egyszázegy) Ft-ra, míg 19.429,(tizenkilencezer-négyszázhuszonkilenc) Ft perköltséget (tanúdíjat) 8.635,- (nyolcezerhatszázharmincöt) Ft-ra szállítja le. Az alperes által az I. r. és a II. r. felperesek, mint egyetemleges jogosultak részére 15 napon belül fizetendő 335.440,- (háromszázharmincötezer-négyszáznegyven) Ft perköltséget (ügyvédi munkadíjat és ügyvédi készkiadást) 2.040.440,- (kettőmillió-negyvenezer-négyszáznegyven) Ft-ra emeli fel. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. A felmerült 275.760,- (kettőszázhetvenötezer-hétszázhatvan) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. A másodfokú eljárásban felmerült költségeiket ezt meghaladóan a felek maguk viselik. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. és a II. r. felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 1.285.062,- Ft-ot, és ezen összegből 71.000,- Ft után
február 25-étől, 179.642,- Ft után
február 25-étől, 203.000,- Ft után
február 25-étől, 115.500,- Ft után
február 25-étől, 88.400,- Ft után
február 25-étől
június 30-áig az adott félévre, a félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, majd
július 1-jétől a kifizetés napjáig terjedő időre az adott félévre, a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot; 85.148,- Ft után
július 2-ától, 253.331,- Ft után
február 25-étől, 129.833,- Ft után
július 2-ától, 87.720,- Ft után
július 2-ától, 44.680,- Ft után
július 1-jétől, 26.808,- Ft után
április 1-jétől a kifizetés napjáig terjedő időre az adott félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot. Az ítélet e része vonatkozásában a bíróság az előzetes végrehajthatóságot mellőzte. A törvényszék kötelezte az alperest, hogy
július 1-jétől kezdődően fizessen meg az I. r. és a II. r. felpereseknek, mint egyetemlegesen jogosultaknak havi 4.468,- Ft járadékot minden hónap 10-ig előre esedékesen. Rendelkezett arról, hogy az ítélet e része előzetesen végrehajtható. Megállapította, hogy a feljegyzett 1.800.000,- Ft eljárási illetéket az állam viseli. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg tizenöt napon belül az I. r. felperesnek 228.618,- Ft perköltséget (szakértői költséget), valamint az államnak a Győri Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívására 344.026,- Ft szakértői költségből és 23.746,- Ft tanúdíjból álló perköltséget. Megállapította, hogy az állam által előlegezett 281.476,- Ft szakértői költséget és 19.429,- Ft tanúdíjat az állam viseli. Az elsőfokú bíróság rendelkezett arról is, hogy az alperes 15 napon belül köteles megfizetni az I. r. és a II. r. felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 200.000,- Ft ügyvédi munkadíjat és 135.440,- Ft ügyvédi készkiadást. Ezt meghaladóan a felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik. Határozatának indokolása szerint az I. r. és a II. r. felperesek gyermeke, a III. r. és a IV. r. felperesek testvére, ...
augusztus 27-én genetikai károsodással (Down-szindrómával, ehhez társuló szívfejlődési rendellenességgel és középsúlyos értelmi fogyatékossággal) született. Az alperes az I. r. felperes terhesgondozása során nem kellő alappal zárta ki a fejlődési rendellenesség gyanúját. A gyermek születése után diagnosztizált genetikai károsodás miatt a felpereseket ért hátrányokért a Győri Törvényszék 31.P.20.812/2010/
számú rész- és közbenső ítéletével az alperes teljes kártérítési felelősségét állapította meg; e határozatot a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.124/2012/
számú rész- és közbenső ítéletével helybenhagyta. A Kúria Pfv.III.20.069/2015/
számon meghozott közbenső ítélete a jogerős rész- és közbenső ítéletnek a közbenső ítéleti rendelkezését azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az alperes teljes kártérítési felelőssége ... terhesség alatt fel nem ismert, a születést követően diagnosztizált genetikai károsodás miatt a felpereseknek okozott kárért áll fenn; a közbenső ítélet indokolása értelmében az I. r. és a II. r. felperesek kára a felnevelés teljes költsége. Az elsőfokú bíróság rögzítette: az I. r. és a II. r. felpereseknek ítélettel elbírált kereseti kérelme az volt, hogy a bíróság kötelezze az alperest részükre, mint egyetemleges jogosultaknak a
augusztus 27-e és a
augusztus 27-e közötti időszakra a gyermekszoba költségeként 489.490,Ft, és ennek
augusztus 27-től a kifizetés napjáig terjedő időre járó késedelmi kamata; a
augusztus 27-e és a
június 30-a közötti időszakra különböző eszközök költségeként 978.626,Ft, és ennek az összegnek
július 29-étől a kifizetés napjáig terjedő időre járó törvényes késedelmi kamata, továbbá
július 1-jétől havi 5.374,- Ft járadék; a
november 27-e és a
június 30-a közötti időszakra élelmezés költségeként 2.500.470,- Ft, és ennek az összegnek
szeptember 13-tól a kifizetés napjáig terjedő időre járó késedelmi kamata, valamint
július 1-jétől havi 29.333,- Ft járadék; az I. r. felperesnek a
augusztus 27-e és a
augusztus 27-e közötti időszakra számított jövedelemvesztesége címén 2.898.335,- Ft, és ennek
augusztus 27-től a kifizetés napjáig terjedő időre járó késedelmi kamata; fejlesztő játékok költségeként a
augusztus 27-e és a
június 30-a közötti időszakra 660.594,- Ft, és ennek
július 29-étől a kifizetés napjáig terjedő időre járó kamata, valamint
július 1-jétől havi 7.020,- Ft járadék; az I. r. felperesnek a
augusztus 27-e és a
szeptember 1-je közötti időszakra járó jövedelemveszteség címén 7.731.617,- Ft és ennek
február 27-tól a kifizetés napjáig terjedő időre járó késedelmi kamata, a
február 14-e és a
március 31-e közötti időszakra 124.922,- Ft és ennek
február 8-ától a kifizetés napjáig terjedő időre járó késedelmi kamata, végül
április 1-jétől havi 85.563,- Ft járadék megfizetésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság - hivatkozással a Legfelsőbb Bíróság 1/
Polgári Jogegységi Határozatára abból indult ki, hogy a szülőknek a fogyatékosan megszületett gyermek léte miatt megnehezült élete jelenti polgári jogi értelemben azt a vagyoni és nemvagyoni kárt, amely pénzben kifejezve az orvosi mulasztás folytán az alperesre áthárítható. Bár álláspontja szerint az I. r. és a II. r. felpereseknek a fogyatékosan megszületett gyermek léte miatt megnehezült életét az egészséges gyermek felneveléséhez kell viszonyítani, ekként kárigényük a fogyatékos gyermek felnevelésével kapcsolatos többletterheket érintően lehet alapos, mégis abból kellett kiindulnia a Kúriának a jogalap vonatkozásában hozott közbenső ítélete tükrében, hogy az I. r. és a II. r. felperesek igényt tarthatnak a teljes nevelési költségre és többletköltségükre is. Az alap felnevelési költségek körében azt állapította meg, hogy az I. r. és a II. r. felperesek ... gyermekszobájának felszerelésére 208.500,- Ft-ot költöttek. A törvényszék kizárólag az I. r. és a II. r. felperesek által a perben csatolt CD-n szereplő tárgyak vonatkozásában fogadta el, hogy ezeket az I. r. és a II. r. felperesek újonnan ...nak vásárolták, és az ebből származó költségüket érvényesíthetik az alperessel szemben. A tanúként meghallgatott ... ..., ... és ... vallomását azok általános jellege miatt csak annyiban tudta elfogadni, amennyiben azokat a fényképfelvételek is alátámasztják. Az elsőfokú bíróság a felmerült költségeket ingó szakértő véleménye alapján határozta meg, és mivel az I. r. és a II. r. felperesek által ténylegesen megjelölt felszerelési tárgyak megvásárlásának tényét nem állapította meg, árszakértő kirendelését nem tartotta indokoltnak. A törvényszék ezt meghaladóan a keresetet elutasította, az alperest terhelő késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontját pedig ... életkorára is figyelemmel az adott időszak fele időpontjától állapította meg. Az I. r. és a II. r. felperesek ...nak különböző eszközöket vásároltak, melyek kapcsán az elsőfokú bíróság ugyancsak a csatolt CD-n szereplő fényképfelvételekből indult ki. Elfogadta, hogy az I. r. és a II. r. felperesek ezeket az eszközöket újonnan ...nak vásárolták, melyek költségeit az alperessel szemben érvényesíthetik; ezeknek az eszközöknek az értékét a kirendelt ingószakértő 320.000,- Ftban határozta meg. Mindemellett az I. r. és a II. r. felperesek három számlát csatoltak: a szárítógép 85.891,- Ft és a napszemüveg 4.400,- Ft értékét az elsőfokú bíróság elfogadta. A szakvéleményben szereplő összegtől eltérően a szemüveget 27.440,- Ft értékben ugyancsak elfogadta, azt a gyermek
életévénél számolta el. Az e jogcímen megítélt összesen 407.731- Ft összeget meghaladóan az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, és elutasította az I. r. és a II. r. felperesek árszakértő kirendelése iránti indítványát is. A törvényszék alaptalannak ítélte az I. r. és a II. r. felpereseknek
július 1-jétől havi 5.374,- Ft járadék megfizetése iránti igényét is. Álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy szülei a jövőben ...nak milyen eszközöket fognak megvásárolni, és ezzel milyen költségeik merülnek fel. Ha ilyen költségük keletkezik, úgy azt kártérítési igényként érvényesíthetik. Az élelmezés költségét illetően az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy az élelmiszerek megvásárlása ténye, és az ezzel kapcsolatos költségek nem minősülnek köztudomású tényeknek. Ezt az álláspontját a törvényszék az I. r. és a II. r. felperesekkel közölte, akik azonban további bizonyítási indítványt nem tettek, csupán néhány számlát csatoltak. A ... Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi Orvostani Intézet kiegészített szakvéleménye alapján megállapította, hogy ... részére Nutritia Nutridrink kiegészítő tápszerként történő alkalmazása havi két csomag mennyiségben jelenleg, és a rágási-étkezési képesség helyreállításáig indokolt. Az ezzel kapcsolatos költségeket
augusztusától
áprilisáig havi 4.468,- Ft-ban határozta meg. Emellett az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló számlák alapján - elfogadva, hogy az I. r. és a II. r. felperesek az érintett termékeket ...nak vásárolták meg - állapított meg
évre 85.148,- Ft,
évre 111.961,- Ft + 17.872,- Ft Nutridrink,
évre 43.040,- Ft + 44.680,- Ft Nutridrink, végül 2016-ra 17.872,- Ft Nutridrink költséget. Mivel ezt meghaladóan a felperesek a gyermek élelmezésével kapcsolatos kiadásaik körét nem igazolták, további bizonyítékokat nem csatoltak, ezért keresetüket ezt meghaladóan elutasította. A törvényszék azonos okokból az I. r. és a II. r. felperesek havi 29.333,- Ft-ban megjelölt járadék iránti igényét is alaptalannak ítélte meg. A vegyes nevelési költségeket érintően az I. r. és a II. r. felperesek a ... részére vásárolt fejlesztő eszközök és játékok költségét részben alap felnevelési költségként, részben mint egészségromlás miatti többletköltséget érvényesítették. Ennek kapcsán az I. r. és a II. r. felperesek által becsatolt CD-n szereplő fényképfelvételeken alapulóan a felmerült költséget összesen 250.000,- Ft-ban ingó szakértő állapította meg. A törvényszék az I. r. és a II. r. felperesek által állított további ingóságok megvásárlását, költségét nem tekintette bizonyítottnak, így az elfogadott 294.642- Ft összegen túlmenően a keresetet elutasította; árszakértő kirendelését ebben a körben sem tartotta indokoltnak. Az e jogcímen
július 1-jétől igényelt 7.020,- Ft/hónap járadékigény kapcsán az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az elmúlt időszak adataiból a jövőre nézve következtetés nem vonható le, átlagszámítás nem alkalmazható, sőt az sem állapítható meg, hogy a jövőben ilyen költség bizonyosan fel fog merülni, ezért mint alaptalant a járadék megfizetése iránti igényt is elutasította. Az I. r. felperes jövedelemvesztesége tekintetében (melyet az I. r. és a II. r. felperesek részben alap felnevelési költségként, részben speciális többletköltségként kívántak érvényesíteni) felhívta a régi Ptk.
és
§-ait, a Legfelsőbb Bíróság 1/
(V. 22.) PK véleményét, és azt szögezte le, hogy jövedelemveszteség címén kártérítés akkor igényelhető, ha az alperes felróható magatartásával okozati összefüggésben vesztette el az I. r. felperes a jövedelmét, illetőleg csökkent annak összege. A jövedelemveszteség összegét csökkenteni kellett az I. r. felperes által kapott valamennyi ellátás (juttatás), így például a GYED, a GYES és a családi pótlék összegével. A jövedelemveszteséget csökkenteni kellett a Győri Törvényszék P.20.584/2013/
számú - a
sorszámon meghozott végzéssel kijavított - részítéletben az ápolás, gondozás, felügyelet, valamint háztartási kisegítő többletköltsége címén megítélt összegekkel is, hiszen az ápolási-gondozási díj, valamint a háztartási kisegítő díja csak akkor lehetne a ... létezésével kapcsolatos kárigények között érvényesített költség, ha az I. r. és a II. r. felperesek ... gondozásával, a háztartás vezetésével más személyt bíztak volna meg, és részére díjazást fizettek volna. Az I. r. és a II. r. felpereseket ápolási-gondozási díj, valamint háztartási kisegítő utáni díj azért illeti meg, mert ... otthoni ápolásáról-gondozásáról és az ehhez kapcsolódó háztartási munkáról maguk gondoskodnak, az I. r. felperes munkahelyét ezzel összefüggésben hagyta el. Az ápolás-gondozás díja, a háztartási kisegítés díja, másrészt a jövedelemcsökkenéssel kapcsolatos igény nem egymástól függetlenül merülnek fel; azokat az kapcsolja össze, hogy az I. r. felperes a korábbi munkavégzés helyett a gyermek ápolásátgondozását és az ezzel kapcsolatos háztartási munkákat végzi, ekként az általa jelenleg végzett munka után kapott díjazás, mint jövedelem a jövedelemveszteség mértékét csökkenti. Arra figyelemmel, hogy az ápolási-gondozási díj és a háztartási kisegítő díja az I. r. és a II. r. felpereseket egyetemlegesen illeti meg, a törvényszék az I. r. felperes jövedelemveszteségének meghatározásakor az említett összegek fele részét, ápolásra-gondozásra napi négy órát (óvodai-iskolai ellátás esetén napi három órát), míg a háztartási munkákra fordított idő díjazásaként napi egy órát vett számításba, ami a korábbi heti 40 órás munkavégzéshez képest időben további ráfordítást nem jelentett. Mindemellett figyelembe kellett venni azt, hogy az I. r. felperes
szeptembere és
decembere között havi bruttó 66.900,- Ft díjazás ellenében iskolai nevelőként,
januárja és
októbere között édesanyja, ... ... alkalmazásában havi bruttó 80.000,- Ft, majd
februárja és
februárja között ugyanilyen jövedelem mellett a ... Kft.-nél végzett munkát. Az elsőfokú bíróság azt vette alapul, hogy az I. r. felperesnek ... születése előtt,
január 1-jétől havi bruttó jövedelme 131.000,- Ft volt; ennek kapcsán felhívta a ... Kft.-vel
december 18-án megkötött, és
szeptember 23-án csatolt munkaszerződést, valamint a
január 3-ai értesítést. Az I. r. felperes csak a törvényszékhez
január 18-án előterjesztett
számú beadványában nyilatkozott akként, hogy munkaszerződését
január 3-án módosították, és munkabére havi bruttó 265.000,- Ft-ra nőtt. Az erre vonatkozó értesítést a ... Kft. munkáltató ügyvezetőjeként a II. r. alperes (helyesen: a II. r. felperes) írta alá, továbbá csatolt egy bérlistát a
februárjától
szeptemberéig terjedő időszakra, havi bruttó 265.000,- Ft elérhető jövedelemmel számolva. Az elsőfokú bíróság tájékoztatta az I. r. és a II. r. felpereseket arról, hogy bizonyítaniuk kell,
január 3-ától az I. r. felperes havi bruttó jövedelme 265.000,- Ft volt; ennek hiányában a korábbi, havi bruttó 131.000,- Ft jövedelemből indul ki. Mivel bizonyítási indítványt az I. r. felperes nem terjesztett elő, ezért jövedelmét havi 265.000,- Ft összegben megállapítani nem tudta. Kiemelte mindemellett, hogy az I. r. felperes 2013-tól kezdődően következetesen beadványaiban a
januári alapbérrel számolt, és valószínűtlen, hogy az I. r. és a II. r. felperesek ... születése előtti jövedelem összegének jelentős változásáról elfeledkezzenek. A törvényszék a jövedelemveszteség mértékét az alábbiak szerint számította ki: - A
augusztus 27-e és a
december 31-e közötti időszakban az I. r. felperes elérhető jövedelmének képzett összege 453.849,- Ft, ...ra tekintettel kapott jövedelem-jellegű juttatások (CSED, családi pótlék, ápolási-gondozási díj és háztartási kisegítő díjának fele) összege 699.510,Ft. - A
január 1-je és a
december 31-e közötti időszakban az elérhető jövedelem képzett összege 1.328.340,- Ft, a ... létezésére figyelemmel kapott jövedelem-jellegű juttatások (CSED, GYED, családi pótlék, az ápolási-gondozási díj és háztartási kisegítő díjának fele) összege 2.381.329,- Ft. - A
január 1-je és a
december 31-e közötti időszakban az elérhető jövedelem képzett összege 1.304.760,- Ft, a jövedelem-jellegű juttatások (GYED, GYES, ápolási-gondozási díj és háztartási kisegítő díjának fele) összege 2.188.038,- Ft. - A
január 1-je és a
december 31-e közötti időszakban az elérhető jövedelem képzett összege 1.296.900,- Ft, a jövedelem-jellegű juttatások (GYES, családi pótlék, ápolási-gondozási díj és háztartási kisegítő díjának fele), valamint az ebben az időszakban ténylegesen elért jövedelem együttes összege 1.726.433,- Ft. - A
január 1-je és a
december 31-e közötti időszakban az elérhető jövedelem képzett összege 1.281.180,- Ft, míg a ... létezésére tekintettel kapott jövedelem-jellegű juttatások (GYES, családi pótlék, ápolási-gondozási díj és háztartási kisegítő díjának fele) együttes összege 1.599.526,Ft. - A
január 1-je és a
december 31-e közötti időszakban az elérhető jövedelem képzett összege 1.281.180,- Ft, a gyermek létezésére tekintettel kapott jövedelem-jellegű juttatások (GYES, családi pótlék, ápolási-gondozási díj és háztartási kisegítő díjának fele), valamint az I. r. felperes ténylegesen elért jövedelmének együttes összege 2.372.016,- Ft. - a
január 1-jétől és a
december 31-éig terjedő időszakban az elérhető jövedelem képzett összege 1.281.180,- Ft, a jövedelem-jellegű juttatások (GYES, családi pótlék, ápolási-gondozási díj és háztartási kisegítő díjának fele), valamint az I. r. felperes által ténylegesen elért jövedelem együttes összege 3.150.244,- Ft. - A
január 1-je és a
szeptember 1-je közötti időszakban az elérhető jövedelem képzett összege 1.048.000,- Ft, míg a ... létezésére figyelemmel kapott jövedelem-jellegű juttatások (GYES, családi pótlék, ápolási-gondozási díj és a háztartási kisegítő díjának fele), valamint az I. r. felperes által ténylegesen elért jövedelem együttes összege 2.185.083,- Ft. - A
február 13-ától kezdődően
július 30-áig tartó időszakban az elérhető jövedelem képzett összege 518.014,- Ft, míg a gyermek létezésére tekintettel kapott jövedelem-jellegű juttatások (GYES, családi pótlék, ápolási-gondozási díj és háztartási kisegítő díjának fele) összege 826.882,- Ft. Ebben az időszakban - miután az I. r. felperes
szeptemberétől gazdasági ügyintézőként havi bruttó 140.000,- Ft jövedelem mellett dolgozott a ... Centrumnál, majd alkalmazása előbb heti 20 órára változott, végül
február 13-ával megszűnt - havi bruttó 140.000,- Ft-tal kellett számolni. A törvényszék valamennyi felperest érintő követelést értékelve a pertárgy értékét 41.688.767,- Ftban határozta meg. Kiemelte, hogy azokban az esetekben, amikor az I. r. és a II. r. felperesek lejárt követelésre és jövőbeni járadékra is előterjesztettek igényt, a régi Pp.
§

(2)bekezdésének a) pontja szerint az egyévi járadék összegét vette alapul. A jövedelemveszteségre alapított igény tekintetében utalt ugyanakkor arra, hogy a pertárgy értéke 2.898.335,- Ft és 7.731.617,- Ft összege, 10.629.952,- Ft. A perköltség viselése tekintetében hangsúlyozta, arra figyelemmel, hogy az I. r. felperes pernyertessége 52 százalék, míg a II. r. felperesé 58 százalék, a megítélt kártérítés és az e jogcímen igényelt összeg aránya alapján nem vonható következtetés arra, hogy az I. r. és a II. r. felperesek által követelt összeg nem nyilvánvalóan eltúlzott, ezért nem indulhatott ki a régi Pp. 81. §

(2)bekezdésének a perköltség viselésének általános szabályától eltérő, egyébként sem kötelezően alkalmazandó rendelkezéséből. A felmerült költségek viseléséről az előlegezett költségekre, az I. r. és a II. r. felpereseket megillető teljes személyes költségmentességre, az alperes illetékmentességére tekintettel a pernyertesség-pervesztesség arányában határozott. Ezen alapul az I. r. és a II. r. felperesek javára perköltségként megítélt 200.000,- Ft ügyvédi munkadíj és 135.440,- Ft készkiadás is. Az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet elutasító rendelkezéseit érintően az I. r. és a II. r. felperesek fellebbeztek; ebben a körben az ítélet megváltoztatását és kereseti kérelmüknek megfelelő határozat hozatalát kérték. A gyermekszoba felszerelésének, az eszközöknek és a fejlesztő játékoknak a költsége jogcímén előterjesztett keresetük összefüggésében álláspontjuk szerint a törvényszék ítélete a régi Pp. 3. §

(5)bekezdését és 206. §

(1)bekezdését sérti. Előadták, hogy részletes nyilatkozatot tettek, ami bizonyítéknak minősül; az elsőfokú bíróság által el nem fogadott tételek beszerzésének tényét cáfoló bizonyítékok a perben nem merültek fel. A szabad bizonyítás elvét sérti az, ha valamely tény bizonyítását a bíróság meghatározott bizonyítási eszközhöz, a konkrét esetben fényképfelvételhez köti, valamint ebben az esetben a szabad bizonyítás elve alapján az ítélkezés értelmezhetetlen. Ezzel összefüggésben jogszabálysértően járt el az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a kártérítési tételeket érintően árszakértői bizonyítást nem rendelt el. Hivatkoztak arra is, hogy a Kúria a Pfv.III.20.536/2016/

számú ítéletében úgy foglalt állást, hogy az adott ügyben a készség- és képességfejlesztő játékoknak és más eszközöknek az ugyancsak Down-kórral született gyermek testi higiéniájához, ruházatának és környezetének tisztán tartásához szükséges eszközök beszerzésének költségei az általános köztudomáshoz viszonyítva nem voltak eltúlzottak, azaz a bekerülési költség is köztudomású ténynek tekintendő. Az eszközök költsége vonatkozásában a törvényszék a járadékigényt megalapozatlanul utasította el; ezt az igényüket úgy számították ki, hogy csak meghatározott időszakonként visszatérően kiadásként, költségként jelentkező tételeket vettek figyelembe, és bizonyítottak. Évi egy ágynemű garnitúra, négy cumisüveg, egy turmixgép és botmixer, valamint évi egy szemüveg vásárlásának költségét átlagolták. Előadták, hogy az ágynemű-vásárlás évi rendszeressége a szobatisztaság hiányából eredő mosási szükségletből, a cumisüveg vásárlása a pohárból való ivás képtelenségéből fakad, a turmixgép és a botmixer cseréje a napi többszöri használat miatti amortizáció, a szemüveg cseréje pedig részben ... növekedése, részben annak tönkremenetele miatt indokolt. Az élelmezés költsége címén előterjesztett követelés tekintetében álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság ítélete ugyancsak sérti a régi Pp.
§

(5)bekezdését, valamint a 206. §

(1)bekezdését. Kifogásolták, hogy a törvényszék előadásukat nem tekintette bizonyítéknak, és ebben a vonatkozásban is felhívták a figyelmet arra, hogy a szabad bizonyítás elvét sérti, ha a bíróság valamely tény bizonyítását egy meghatározott bizonyítási eszközhöz köti. Álláspontjuk szerint köztudomású ténynek minősül, hogy a gyermek születését követően őt táplálni kell, továbbá az is, hogy egy gyermek milyen típusú, jellegű és mennyiségű élelmiszert fogyaszt, valamint ezek az élelmiszerek a kereskedelmi egységekben milyen áron vásárolhatók meg. Megjegyezték: az elsőfokú eljárás során megjelölték a Központi Statisztikai Hivatal élelmezési létminimum adatait; emellett pedig szakvéleménnyel is igazolt, hogy ...nak speciális étkezési szükségletei (bébi étel + Nutridrink) vannak. Az I. r. felperes jövedelemveszteségére alapított igényük vonatkozásában előadták, hogy az elsőfokú bíróság ítélete sérti a régi Ptk.

§ -ában foglaltak szerint a teljes kártérítés elvét. Kiemelték, bár a jövedelem-kiesés és az ápolási-gondozási, háztartási kisegítés egyaránt vagyoni kártérítési igény, azok ténybeli és jogi alapja egymástól elkülönül. Az előbbi az elmaradt haszon körébe vonható, míg az ápolás-gondozás, a háztartási kisegítés költségei (akár többlet humánerő-ráfordítás formájában is) az indokolt költség, kiadás kategóriájába tartoznak. Mivel egymástól függetlenül felmerülő anyagi hátrányt okozó körülményből fakadó kártérítési igényekről van szó, annak, hogy az I. r. felperes a káresemény miatt nem dolgozhat, nem lehet következménye az, hogy ezzel kiváltható volna az ápolás-gondozás és a háztartási kisegítés többletköltsége. Abból következően pedig, hogy az alperes teljes káruk megtérítésére köteles, mind az elmaradt vagyoni előny, mind az indokolt költség, kiadás a terhére esik. Mindemellett sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság a
augusztus 27-e és a
szeptember 1-je közötti időszakra nem ismerte el elérhető jövedelemként a havi bruttó 265.000,- Ft összeget. A törvényszéknek el kellett volna fogadnia a munkáltató által kiállított teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint a bérlistát is; mivel nem tette, eljárása sérti a régi Pp.
§

(1)bekezdését, 196. §

(1)bekezdésének d) pontját és 206. §

(1)bekezdését. Hivatkoztak arra, hogy a ... Kft. munkáltató által kiállított okiratban foglaltakat az alperes nem tudta megcáfolni. Az elsőfokú bíróság által alkalmazott számítási módszer tehát annyiban helytelen, hogy az említett időszakban elérhető jövedelemként havi 265.000,- Ft-ból kell kiindulni, valamint az ápolásigondozási és a háztartási kisegítő díját nem lehet levonásba helyezni. Ekként a jövedelemveszteség összege

augusztus 27-étől
december 31-ig 353.563,- Ft,
január 1-jétől
december 31-ig 959.261,- Ft,
január 1-jétől
december 31-ig 1.223.337,- Ft,
január 1-jétől
december 31-éig 1.680.572,- Ft,
január 1-jétől
december 31-éig 1.870.644,- Ft,
január 1-jétől
december 31-ig 1.088.244,- Ft,
január 1-jétől
december 31-ig 400.384,- Ft, míg
január 1-jétől
augusztus 31-éig 203.896,- Ft. A
február 13-a és a
június 30-e közötti időszakra elérhető jövedelemként havi 140.000,- Ft-ot kell számítani, így a jövedelemveszteség 214.791,- Ft. Álláspontjuk szerint azonos számítási metódus alapján havi 54.530,- Ft járadék is megilleti őket. A perköltség kapcsán az I. r. és a II. r. felperesek mindenekelőtt azt jegyezték meg, hogy az I. r. felperes jövedelemveszteségére alapított igény körében a per tárgyának értéke helyesen 85.563,- Ft x 12 = 1.026.756,- Ft, melyhez képest a törvényszék tévesen a teljes lejárt időszakra számított kártérítés összegét (2.898.335,- Ft + 7.731.617,- Ft = 10.629.952,- Ft) vette alapul. Ennek megfelelően a per tárgyának értéke az I. r. felperest érintően 10.000.000,- Ft nemvagyoni kárigény, valamint a vagyoni kártérítési igények fele összege, 3.990.231,- Ft, mindösszesen: 13.990.231,- Ft; a II. r. felperes vonatkozásában 8.000.000,- Ft nemvagyoni kárigény, valamint a vagyoni kártérítési igények fele, 3.990.231,- Ft, összesen: 11.990.231,- Ft. Mindehhez képest mindkét felperes 9.784.406,- Ft erejéig lett pernyertes, így az I. r. felperes pernyertessége 70 százalék, míg a II. r. felperesé 82 százalék. Véleményük szerint a perköltség viselésére vonatkozó döntés meghozatalakor a törvényszéknek a régi Pp.
§

(2)bekezdéséből kellett volna kiindulnia, mivel az abban foglalt konjunktív feltételek fennállnak. Utaltak arra, hogy a jogalap tekintetében az alperes teljes egészében vesztes lett, és rajta kívül álló okok vezettek a kereseti kérelemhez képest kisebb összegű marasztaláshoz. Emellett a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel nem áll arányban a megítélt 200.000,- Ft ügyvédi munkadíj, melyhez kapcsolódóan a törvényszék az általános forgalmi adó felszámítását is elmulasztotta. A reális ügyvédi munkadíj 2.000.000,- Ft + ÁFA összegű, amelyet azonban a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 3.§

(6)bekezdése alapján az említett összeg felével indokolt növelni. Az alperes az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett rendelkezéseinek helybenhagyását kérte; az ítélet indokait is osztotta. Az I. r. és a II. r. felperesek fellebbezése az alábbiak szerint részben alapos. Az ítélőtábla mindenekelőtt azt rögzíti, hogy bár az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részéből kimaradt, a határozat indokolása alapján megállapítható, hogy a törvényszék az I. r. és a II. r. felperesek keresetét a megítélt marasztalási összegen túlmenő részében elutasította. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a régi Pp. 253.§

(3)bekezdésén alapulóan kizárólag a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül, és nem érintette annak a keresetnek helyt adó, valamint az I. r. felperes jövedelemveszteségét érintően a

február 13-a és
június 30-e közötti időszakra és a jövőre vonatkozóan érvényesített igény kapcsán a keresetnek a fellebbezésben írt havi 54.530,- Ft-ot meghaladóan elutasító rendelkezését. A másodfokú bíróság megítélése szerint a törvényszék a szükséges bizonyítást lefolytatta, ennek alapján az irányadó tényállást helyesen állapította meg, levont jogi következtetései azonban részben tévesek. Az elsőfokú bíróság mint szükségtelent, helytállóan utasította el az I. r. és a II. r. felperesek igazságügyi árszakértő kirendelése iránti indítványát. A gyermekszoba felszerelésének költsége, eszközök költsége, fejlesztő játékok költsége iránti követelést érintően Az elsőfokú bíróság helyesen indult ki abból, hogy az I. r. és a II. r. felperesek egyoldalú előadása önmagában a költségek összegét nem igazolja. Egyetért azzal is a másodfokú bíróság, hogy a költségek meghatározásakor megfelelő kiindulópontot jelentett az I. r. és a II. r. felperesek
számú,
június 23-án benyújtott beadványához csatolt CD. A II. r. felperes személyes meghallgatása során maga adta elő, hogy a gyermekszoba felszerelése kapcsán azokat a termékeket, amelyekről számláik, nyugtáik nem voltak, lefényképezték, és ezek 90 százaléka megvan. Mindebből az is következik, hogy a fényképfelvételeken - az I. r. és a II. r. felperesek előadásának elfogadása esetén is - a gyermekszoba felszerelési tárgyai szinte maradéktalanul szerepelnek. Megállapítható egyrészt az is, hogy ezek az ingóságok komplett gyermekszoba felszereléseit teszik ki, másrészt pedig van közöttük olyan (Sony MP3), amely nem kizárólag ... ellátásával kapcsolatos, hanem a család más tagjai igényeinek kielégítésére is alkalmas. Ehhez hasonlóan az eszközök költségei kapcsán is utalt a II. r. felperes meghallgatása során arra, hogy a termékek többnyire megvannak, bár a kiságyat és az etetőszéket ismerősnek elajándékozták (Győri Törvényszék P.20.584/2013/
számú jegyzőkönyv
oldala). Megjegyzendő továbbá, hogy e használati tárgyak között is vannak olyanok, amelyek ... igényeihez képest más célra is hasznosíthatók (például hajnyíró, turmixgép, autós DVD-lejátszó, szárítógép). A gyermek születése és a CD-felvétel csatolása közötti időszakra az ítélőtábla megítélése szerint az eszközöknek a terjedelme és az ingó szakértő által megjelölt értéke reális, a tapasztalati ismeretekkel egybevágó. A fejlesztő játékok költségei kapcsán ugyancsak megfelelő kiindulópontul szolgál a CD-felvétel. Az I. r. felperes azt is előadta, hogy a fejlesztő eszközök többsége megvan, azonban a játékokból „vagy három zsákkal" bevittek az óvodába, mert sajnálták kidobni (Győri Törvényszék P.20.584/2013/
számú jegyzőkönyv
oldala). Az I. r. felperesnek ez a nyilatkozata életszerű, és elfogadható, hogy főként a régebben beszerzett játékok egy része a CD-felvétel készítésekor már nem volt meg. Mindezek indokolt a fejlesztő játékok költségét
évtől kezdődően az egyes évekhez képest degresszív módon 20.000-, 16.000-, 12.000-, 8.000-, végül 4.000- Ft-tal megnövelni. Ekként az I. r. és a II. r. felpereseket, mint egyetemleges jogosultakat 22.000- Ft, és ezen összeg után
február 25-étől, 75.142- Ft, és ezen összeget érintően
február 25-étől, 80.000- Ft, és ezen összeg után
február 25-étől, 89.500- Ft, és ezen összeg után
február 25-étől, 45.000- Ft, és ezen összeget érintően
február 25-étől, végül 43.000- Ft, és ezen összeg után
február 25-étől a kifizetés napjáig terjedő időre járó késedelmi kamat illeti meg. Az I. r. és a II. r. felperesek fellebbezésükben - hivatkozással a Kúria Pfv.III.20.536/2016/
számon meghozott ítélete [23] pontjában rögzítettekre - helytállóan utaltak arra, hogy a gyermek életkorához, fejlettségéhez, szükségleteihez igazodóan a különböző eszközök, készség- és képességfejlesztő játékok beszerzésének költségei meghatározhatóak az általános köztudomásra figyelemmel. A megelőző időszak költségeiből kiindulva ezért a másodfokú bíróság a CD-felvétel készítését követő, a
július 1-je és a
február 28-a közötti időszakra mindkét jogcímen havi 4.000 - 4.000- Ft, az eltelt 32 hónapra összesen 256.000- Ft, valamint ezen összeg után a középarányos időponttól,
július 1-jétől a kifizetés napjáig terjedő időre járó kamat megfizetésére is kötelezte az alperest. Nem értett egyet az ítélőtábla az elsőfokú bírósággal abban, hogy az I. r. és a II. r. felperesek költségpótló járadék iránti igénye alaptalan, mivel az elmúlt időszak adataiból a jövőre nézve következtetés nem vonható le. Ezzel szemben abból kellett kiindulni, hogy az I. r. és a II. r. felperesek ...t megfelelően gondozzák, egészségi állapotából fakadó szükségleteit igyekeznek kielégíteni. Ellátásával, nevelésével kapcsolatban különböző eszközöket, fejlesztő játékokat indokolt, hogy a szülők folyamatosan vásároljanak. Nincs akadálya annak, hogy ezeket a költségeket a jövőre nézve is érvényesítsék. Tény ugyanakkor az is, hogy a már rendelkezésre álló eszközök, képesség-készségfejlesztő játékok a gyermek szükségleteinek kielégítésére meghatározott ideig még alkalmasak, ezért az ítélőtábla a jövőre nézve is 4.000,- - 4.000,- Ft-ban jelölte meg azt az összeget, amely bekerülési költségként reálisan értékelhető. Az élelmezés költsége vonatkozásában Az elsőfokú bíróság ítélete szerint csak a becsatolt számlák alapján állapítható meg ... élelmezésével kapcsolatban felmerült költség, és indokainak e sarokpontját csak annyiban törte át, hogy havi két csomag Nutritia Nutridrink kiegészítő tápszer alkalmazását elfogadta. A másodfokú bíróság a törvényszéknek e nézetét nem osztja; álláspontja szerint az I. r. és a II. r. felperesek alappal hivatkoznak arra, hogy a régi Pp.
§

(3)bekezdése szerint köztudomású ténynek minősül, a tapasztalati tények alapján pedig meghatározható egy gyermek élelmezésének költsége. Miként a gyermektartásdíj iránti perekben (például: Kúria Pfv.II.21.795/2016/

számú ítélete), jelen esetben sem követelhető meg, hogy a gondozó szülők valamennyi kiadásaikat számlákkal igazolják. Az pedig, hogy a gyermek szükségletei milyen terjedelműek, a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés. Az adott esetben a költség meghatározásakor alapul szolgálhat a Központi Statisztikai Hivatalnak az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által meghatározott élelmiszerkosár alapján kiszámított létminimum élelmiszerkosár egy főre eső havi költsége, amely - miként az I. r. és a II. r. felperesek erre hivatkoztak - két felnőttből és három gyermekből álló háztartás esetén személyenként 2008-ban 16.778,- Ft/fő, 2009-ben 17.220,- Ft/fő, 2010-ben 18.528,- Ft/fő, 2011-ben 19.980,- Ft/fő, 2012-ben 20.885,- Ft/fő, 2013-ban 20.889,- Ft/fő, 2014-ben 20.763,- Ft/fő, míg 2015-ben 21.016,- Ft/fő. Figyelemmel ... speciális étkezési igényeire is, az I. r. és a II. r. felperesek a gyermek születésétől
június 30-áig terjedő közel nyolcévi időszakra - a gyermek szükségleteit évenkénti bontásban megjelölve - az élelmezés költségét nem eltúlzottan jelölték meg 2.500.470,- Ft-ban, ezért az ítélőtábla ennek az összegnek a megfizetésére kötelezte az alperest; a kamatfizetés kezdő időpontját évente a középarányos időponttól, február 28ától, illetve a
augusztus 27-e és a
június 30-a közötti időszak esetében
július 28ától határozta meg. A gyermek növekedésére, szükségleteire figyelemmel havi 29.333,- Ft élelmezési költség reális a
július 1-jétől
február 28-áig terjedő időszakra, valamint a jövőre nézve is. Emiatt az ítélőtábla a
július 1-jétől
február 28-áig terjedő húsz havi időtartamra 29.333,- Ft/hó összeggel számolva 586.660- Ft, és ennek a középarányos időponttól,
május 1-jétől a kifizetés napjáig terjedő időre járó késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest. A jövőre nézve pedig az I. r. és a II. r. felpereseket, mint egyetemleges jogosultakat megillető járadék összegét havi 4.468,- Ft-ról 29.333,- Ft-ra emelte fel. Az I. r. felperes jövedelemvesztesége kapcsán Az I. r. és a II. r. felperesek a törvényszék ítéletét ebben a körben két okból vitatták: egyrészt az elérhető jövedelem képzett összegéből szerintük nem kell levonni az adott időszakra vonatkozó ápolási-gondozási díj és háztartási kisegítő díjának fele összegét, másrészt pedig a
augusztus 27-étől
szeptember 1-jéig terjedő időszakra a jövedelemveszteség számításának alapja a megelőzően elért bruttó havi 265.000,- Ft. Az ítélőtábla egyetértett az I. r. és a II. r. felperesekkel abban, hogy az ápolási-gondozási, valamint a háztartási kisegítő költsége iránti követelés olyan többletigény, amelyet a jövedelemveszteséghez képest eltérő jogalapon kell megítélni, hiszen más-más kárfajta kompenzálására szolgálnak (Kúria Pfv.III.20.953/2014/
sz. ítélete). Az említett díjak funkciója a károkozó helyett a reparáció körébe tartozó tevékenység elvégzéséért járó ellentételezés, és mint ilyen, ténylegesen a károsultnak járó költségnek minősül (BH
403.). Az I. r. felperesnek ... születését megelőzően elért jövedelme kapcsán az elsőfokú bíróság az adott tények mellett helyesen foglalt állást abban, hogy havi bruttó 131.000,- Ft jövedelemből kell kiindulni. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy a magasabb összegű jövedelemről szóló igazolást, valamint bérlistát az I. r. és a II. r. felperesek csupán évekkel a perindítást követően csatolták, a személyi alapbér változásáról szóló
január 3-ai igazolást a ... Kft. részéről az I. r. felperes írta alá, ráadásul az okiraton szereplő bélyegzőn a munkáltató címeként a ... sz. cím szerepel, amely azonban csak
július 3-ától a cég székhelye. Az I. r. és a II. r. felperesek terhére kell értékelni azt is, hogy az állításuk szerint felemelt jövedelmet más okirattal (például adóbevallással) nem igazolták, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkeresését pedig ellenezték. A fentiekből következően a
augusztus 27-e és a
december 31-e közötti időszakban a megszerzett jövedelem bruttó összege 564.530,- Ft, mely meghaladja az elérhető jövedelem képzett összegét, 453.849,- Ft-ot. A
január 1-je és a
december 31-e közötti időszakban a bruttó jövedelem 1.727.839,- Ft, mely ugyancsak meghaladja az elérhető jövedelem képzett összegét, 1.328.340,- Ft-ot. A
január 1-je és a
december 31-e közötti időszakra a megszerzett jövedelem 1.416.063,Ft, mely szintén több, mint az elérhető jövedelem képzett összege, 1.304.760,- Ft.
évben a figyelembe vehető jövedelem 722.158,- Ft + 220.770,- Ft = 942.928,- Ft, mely nem éri el az elérhető jövedelem képzett összegét, 1.296.900,- Ft-ot; ebben az évben a jövedelemveszteség 353.972,- Ft. A
január 1-je és a
december 31-e közötti időszakban az I. r. felperes részére folyósított ellátások bruttó összege 721.056,- Ft, melyhez képest az elérhető jövedelem képzett összege 1.281.180,- Ft, ekként az elmaradt jövedelem a két összeg különbözete, 560.124,- Ft.
évben a számításba vehető jövedelem 721.056,- Ft + 282.400,- Ft, összesen: 1.503.456,- Ft, mely meghaladja az elérhető jövedelem képzett összegét, 1.281.180,- Ft-ot, így ebben az évben jövedelemveszteség nem merült fel. A
január 1-je és a
december 31-e közötti időszakban az elért jövedelem 721.056,- Ft + 282.400,- Ft + 687.860,- Ft, összesen: 2.191.316,- Ft, mely szintén meghaladja az elérhető jövedelem képzett összegét, 1.281.180,- Ft-ot. A
január 1-je és a
augusztus 31-e közötti időszakban a megszerzett jövedelem 480.704,Ft + 521.600,- Ft + 521.600,- Ft, összesen 1.523.904,- Ft, mely több, mint az elérhető jövedelem képzett összege, 1.048.000,- Ft.
február 13-a és
június 30-a között az I. r. felperes 303.223,- Ft jövedelmet ért el, melyhez képest az elérhető jövedelem képzett összege 518.014,- Ft, ekként a jövedelemveszteség 214.791,- Ft. Az ezt követő időszakra,
július 1-jétől
február 28-ig havi 140.000,- Ft elérhető jövedelemmel, mindösszesen 8 hónapra 1.112.000,- Ft-tal kell számolni, melyhez képest a GYES és a családi pótlék bruttósított összege 59.570,- Ft x 8 = 476.560,- Ft. Erre az időszakra tehát a társadalombiztosítási járulékokkal elérhető jövedelem 8 x 114.100,- Ft, azaz 912.800,- Ft, így a jövedelemveszteség 912.800,- Ft - 476.560,- Ft = 436.240,- Ft, melynek megfizetésére az alperes ugyancsak köteles. Az említett összegeket érintően a másodfokú bíróság az alperest késedelmi kamat fizetésére a középarányos időpontoktól kötelezte. Az ítélőtábla a jövőre nézve
március 1-jétől minden hónap 10-éig havi 54.530,- Ft jövedelempótló járadék megfizetésére is kötelezte az alperest. A perköltség vonatkozásában Azoknak a kereseti igényeknek a tekintetében, melyeknél az I. r. és a II. r. felperesek lejárt követelést és jövőbeni járadékot is érvényesítettek, a régi Pp.
§

(2)bekezdésének a) pontja értelmében a követelés egyévi értékét kellett a pertárgy értéke számításánál alapul venni, ugyanakkor a másodfokú bíróság megítélése szerint nem a jövőre vonatkozó járadék igényből, hanem a legmagasabb egyévi összegből kell kiindulni. Ekként az eszközök költségére alapított igény tekintetében a

augusztus 27-e és a
augusztus 27-e közötti időszakra vonatkozó 253.860,- Ft, a fejlesztő játékok esetében a
augusztus 27-étől számított egyévi időtartamra követelt 137.880,- Ft, az élelmezés költsége kapcsán az ugyanerre az időszakra számított 524.520,Ft, végül az I. r. felperes jövedelemveszteségére alapított igény vonatkozásában - ellentétben a törvényszék által megjelölt teljes lejárt követeléssel - a
évi 2.249.700,- Ft az az összeg, amelyet számításba kell venni. Ekként a
számú ítélettel elbírált követelések tekintetében a pertárgy értéke 3.679.370,- Ft, a teljes pertárgy érték pedig 33.509.167,- Ft. Mindehhez képest az I. r. és a II. r. felperesek pernyertessége 80 százalékban állapítható meg. Az ítélőtábla egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy a perköltség a régi Pp.
§

(1)bekezdése, és - mivel az I. r. és a II. r. felperesek vagyoni kártérítés iránti követelése több tételt érintően csak kisebb részt volt alapos nem e §

(2)bekezdése szerint kell meghatározni. A másodfokú bíróság, hivatkozással a jelen ügyben alkalmazandó, a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Kr.) 13. §

(2)bekezdésére és 15. §

(3)bekezdésére, az állam által előlegezett 525.502,- Ft perköltségből (szakértői költségből) az alperest 344.026,- Ft helyett 500.401,- Ft, míg 43.175,- Ft perköltségből (tanúdíjból) 23.746,- Ft helyett 34.540,- Ft megfizetésére kötelezte az államnak. Ennek megfelelően az állam által viselt perköltség összege 281.476,- Ft-ról 125.101,- Ft-ra, illetve 19.429,- Ft-ról 8.635,- Ft-ra csökken. Az I. r. és a II. r. felperesek fellebbezésükben alappal hivatkoztak arra, hogy a kifejtett tevékenységhez képest a törvényszék ítéletében alacsony összegben állapította meg az ügyvédi munkadíjat. Azt értékelve, hogy a felperesek túlnyomórészt pernyertesek lettek, jogi képviselőjük a több éve tartó perben számos előkészítő iratot nyújtott be, a tárgyalásokon megjelent, az ítélőtábla megítélése szerint az I. r. és a II. r. felpereseknek - figyelemmel a R. 3. §

(2)bekezdésének a) pontjára,

(6)bekezdésére, valamint 4/A. §

(1)bekezdésére - 1.500.000,- Ft + ÁFA, mindösszesen 1.905.000,- Ft jár, ezért a 335.440,- Ft ügyvédi munkadíjat és ügyvédi készkiadást tartalmazó perköltséget 1.905.000,- Ft + 135.440,- Ft = 2.040.440,- Ft-ra emelte fel. Mindezek miatt az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fentiek szerint a régi Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg ezt meghaladóan az ítéletet helybenhagyta. A fellebbezési pertárgy értékeként a másodfokú bíróság a gyermekszoba felszerelésének költsége vonatkozásában 280.990,- Ft-ot, a további tételeket érintően az elsőfokú pertárgy értékeként is meghatározott összegeket vette alapul. Ekként a fellebbezési pertárgy értéke 3.446.950,- Ft, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 46. §

(1)bekezdése alapján a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték 275.760,- Ft, melyet az I. r. és a II. r. felperesek részére engedélyezett teljes személyes költségmentesség és az alperes illetékmentessége folytán az állam visel [régi Pp. 84. §

(1)bekezdésének a) pontja, Itv. 5. §

(1)bekezdésének c) pontja, Kr.

§-a]. A másodfokú eljárásban a régi Pp.
§

(1)bekezdése szerint a felek felmerült költségeiket maguk viselik, tekintettel arra, hogy az I. r. és a II. r. felperesek fellebbezése - főként abból adódóan, mert a jövedelemveszteségre alapított igény döntően nem volt alapos - csak kisebb részt vezetett eredményre, ugyanakkor a kifejtett ügyvédi tevékenység nagyobb terjedelmű volt, mint az alperes esetében. Győr,

február
Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke Dr. Szabó Péter sk. előadó bíró Dr. Molnár Andrea sk. bíró Győri Törvényszék 12.P.20.584/2013/141.szám A Győri Törvényszék Szűcs Péter Ügyvédi Iroda (...) által képviselt I.r., II.r., III.r. és IV.r. (...) felperesnek dr. Paukovits Vilmos ügyvéd (...) által képviselt Kórház1 (...) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül I. és II.r. felperesnek, mint egyetemleges jogosultaknak 1.285.062,- (egymillió-kettőszáznyolcvanötezer-hatvankettő) Ft-ot, és ezen összegből 71.000,- (hetvenegyezer) Ft után
február
napjától, 179.642,- (egyszázhetvenkilencezer-hatszáznegyvenkettő) Ft után
február
napjától, 203.000,- (kettőszázháromezer) Ft után
február
napjától, 115.500,- (egyszáztizenötezer-ötszáz) Ft után
február
napjától, 88.400,- (nyolcvannyolcezer-négyszáz) Ft után
február
napjától
június
napjáig az adott félévre a félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, majd
július
napjától a kifizetés napjáig az adott félévre a féléve első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 85.148,- (nyolcvanötezer-egyszáznegyvennyolc) Ft után
július
napjától, 253.331,- (kettőszázötvenháromezer-háromszázharmincegy) Ft után
február
napjától, 129.833,- (egyszázhuszonkilencezer-nyolcszázharminchárom) Ft után
július
napjától, 87.720,- (nyolcvanhétezer-hétszázhúsz) Ft után
július
napjától, 44.680,- (negyvennégyezer-hatszáznyolcvan) Ft után
július
napjától, 26.808,- (huszonhatezer-nyolcszáznyolc) Ft után
április
napjától a kifizetés napjáig az adott félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot. A bíróság az ítélet ezen része vonatkozásában az előzetes végrehajthatóságot mellőzi. A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg I. és II.r. felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak
július
napjától kezdődően havi 4.468,- (négyezer-négyszázhatvannyolc) Ft összegű járadékot minden hónap
napjáig előre esedékesen. Az ítélet ezen része előzetesen végrehajtható. A feljegyzett 1.800.000,- (egymillió-nyolcszázezer) Ft eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül I.r. felperesnek 228.618,(kettőszázhuszonnyolcezer-hatszáztizennyolc) Ft szakértői költségben álló perköltséget. A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 344.026,- (háromszáznegyvennégyezerhuszonhat) Ft szakértői költségben és 23.746,- (huszonháromezer-hétszáznegyvenhat) Ft tanúdíjban álló perköltséget a Magyar Államnak a Győri Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására. Az állam által előlegezett 281.476,- (kettőszáznyolcvanegyezer-négyszázhetvenhat) Ft szakértői költséget és 19.429,- (tizenkilencezer-négyszázhuszonkilenc) Ft tanúdíjat a Magyar Állam viseli. Alperes köteles megfizetni az I.r. és II.r. felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 15 napon belül 200.000,- (kettőszázezer) Ft ügyvédi munkadíjban és 135.440,- (egyszázharmincötezernégyszáznegyven) Ft ügyvédi készkiadásban álló perköltséget. Ezt meghaladóan a peres felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet három példányban kell a Győri Ítélőtáblához címezve előterjeszteni a Győri Törvényszéken. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél fellebbezése hatálytalan, a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja. Nem minősül hatálytalannak a jogi képviselővel nem rendelkező fél fellebbezése, ha a fellebbező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő az illetékes igazságügyi hivatalnál. Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha - a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, -a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel kapcsolatos, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. Indokolás: A bíróság a Győri Törvényszék P.20.812/2010., a Győri Törvényszék P.20.584/
számú peres eljárásának iratai, a tárgyalás adatai és a csatolt egyéb iratok alapján a következő tényállást állapította meg: I.r. és II.r. felperesek házastársak, a gyermekük III.r. felperes, aki 2002-ben született és IV.r. felperes, aki 2003-ben született. I.r. felperes harmadik terhességével kapcsolatban alperes végezte a terhességgondozást és alperesi intézményben született meg I.r. felperes és II.r. felperes harmadik gyermeke, Gyermek1
augusztus
napján. Alperes a terhesgondozás során nem kellő alappal zárta ki a fejlődési rendellenesség gyanúját, így Gyermek1-nél csak a születést követően állapították meg a genetikai károsodását, azt, hogy Down-szindrómás. Gyermek1-nél a Down-szindróma kísérő megbetegedéseként szívfejlődési rendellenesség (pitvarkamrai sövényhiány, billentyűelégtelenség, pulmonáris hypertonia és foramen ovale apertom) is kialakult. Gyermek1 születését követően diagnosztizált genetikai károsodás miatt a felpereseket ért hátrányokért Győri Törvényszék 31.P.20.812/2010/
számú - a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.124/2012/
számú rész- és közbenső ítéletével jogerőre emelkedett - rész- és közbenső ítéletével az alperes teljes kártérítési felelősségét állapította meg. A Kúria Pfv. III.20.069/2015/
számú közbenső ítéletével a jogerős rész- és közbenső ítélet közbenső ítéleti rendelkezését helybenhagyta azzal a pontosítással, hogy alperes teljes kártérítési felelőssége Gyermek1 terhesség alatt fel nem ismert, a születést követően diagnosztizált genetikai károsodás miatt a felpereseknek okozott károkért áll fenn. A közbenső ítélet indokolása azt állapította meg, hogy a szülők kára a felnevelés teljes költsége. A gyermekszoba felszerelése Az I.r. és II.r. felperes Gyermek1 gyermekszobájának felszerelése kapcsán (1 db asztalos által készített szekrény 45.000,-Ft, 1 db játéktartó polc 27.000,-Ft, 3 db játéktartó doboz 3.000,-Ft, 1 db CD-s hifi Sony, MP3 24.000,-Ft, 1 db álomfogó dísz 3.000,-Ft, 4 db görgős doboz játéktartó 6.500,Ft, 1 db gyerekágy 20.000,-Ft, 1 db gyerek retro lámpa 5.000,-Ft, falra ragasztott tapéta 12.000,-Ft, 1 db szőnyeg 3.500,-Ft, 1 db gyerekágy 25.000,-Ft, 1 db könyvespolc 14.500,-Ft, 1 db fiókos komód 20.000,-Ft) összesen 208.500,-Ft összeget költött. Eszközök költsége Az I.r. és II.r. felperes Gyermek1 részére a különböző eszközök kapcsán (1 db Brendon autós gyerekülés 60.000,-Ft, 1 db Concord autós gyerekülés huzat 9.000,-Ft, 1 db utazóágy 12.000,-Ft, 1 db hátitáska 12.000,-Ft, 1 db háromkerekű terep babakocsi 85.000,-Ft, 1 db Remington hajnyíró 15.000,-Ft, 1 db Hamax gyerek bicikliülés 18.000,-Ft, 1 db bukósisak 5.000,-Ft, 1 db kis sámli 5.000,-Ft, 1 db Bosch aprító turmix 9.000,-Ft, 1 db turmixgép 10.000,-Ft, 1 db autós DVD lejátszó 33.000,-Ft, 1 db fellépős WC ülőke 5.000,-Ft, 1 db itató pohár 2.000,-Ft, 2 db ágynemű huzat 10.000,-Ft, 1 db szárítógép 85.891,-Ft, 1 db napszemüveg 4.400,-Ft, 1 db szemüveg 27.440,-Ft) összesen 407.731,-Ft összeget költött. Élelmezés költsége Az I.r. és II.r. felperes Gyermek1 élelmezésére
évben 85.148,-Ft,
évben 111.961,-Ft 2015-ben 43.040,-Ft összeget költött. Gyermek1 számára a rágási és étkezési elégtelenségre figyelemmel a Nutritia Nutridrink tápszer fogyasztása indokolt, havi 2 csomagban. Az I.r. és II.r. felperes Nutritia Nutridrink tápszerre 2014-ben 17.872,-Ft, 2015-ben 44.680,-Ft, 2016-ban 17.872,- Ft összeget költött. A jövőre nézve havi 2 csomag Nutritia Nutridrink tápszer fogyasztása indokolt, amely havi 4.468,-Ft költséget jelent. Fejlesztő eszközök és játékok költsége Az I.r. és II.r. felperes Gyermek1 részére a különböző eszközök kapcsán (1db Télkergető CD 2.000,Ft, 7 db plüss állat 7.142,-Ft, 1 db golyófürdő 2.500,-Ft, 1 db Zeneovi CD 2.500,-Ft, 1 db Mese-ház CD 2.500,-Ft, 1 db Zebra tárolós állatfigura 3.000,-Ft, 1 db plüss tacskó 1.500,-Ft, 1 db kerti hinta 18.000,-Ft, 1 db Túl a maszathegyen CD 2.500,-Ft, 1 db gömb kukacokkal 2.500,-Ft, 1 db diavetítő 10.000,-Ft, 1 db zenélős könyv 2.000,-Ft, 1 db autómosó garázs 5.000,-Ft, 1 db gyermek sátor 3.000,-Ft, 1 db IKEA Csepphinta 10.000,-Ft, 1 db kisasztal+2 szék 4.000,-Ft, 1 db kisház 8.000,-Ft, 1 db kamion 5.000,-Ft, 1 db zenélős doboz formákkal 5.000,-Ft, 1 db bébi zongora 2.500,-Ft, 1 db óriás plüssmaci 15.000,-Ft, 1 db 365 jóéjszakát mesekönyv 3.500,-Ft, 1 db Angyalok a bibliában könyv 1.000,-Ft, 1 db elektromos gitár 2.000,-Ft, 1 db golyóvezető 3.000,-Ft, 1 db markolós teherautó 3.000,-Ft, 1 db fa szerszámok táskában 3.000,-Ft, 1 db lábhajtós bicikli 9.000,-Ft, 1 db piros autó 14.000,-Ft, 1 db gimnasztika labda 2.500,-Ft, 1 db szobai hajóhinta 4.000,-Ft, 1 db golyós szerpentin 18.000,-Ft, 1 db sütifaló kincsesbödön 5.000,-Ft, 1 db Mr. Bean 1-
9.000,-Ft, 1 db Világszép mesék 1.500,-Ft, 3 db kézbáb-figura 3.000,-Ft, 1 db karácsonyi számláló 1.500,-Ft, »db Anna Peti és Gergő: Nagycsalád lettünk 2.500,-Ft, 1 db zenélő formák táskája 5.000,-Ft, 1 db zenélő kacsás játék 4.500,-Ft, 1 db nyúlfigura 1.000,-Ft, 1 db Kisvakond DVD 1.000,-Ft, 1 db maci 3.000,Ft, 1 db óriás kosárlabda 2.000,-Ft, 1 db szivacslabda 1.000,-Ft, 1 db Az oroszlán puzzle könyv 2.000,-Ft, 1 db Benedek Elek: Az aranymozsár 1.500,-Ft, 1 db plüss kukac 2.500,-Ft, 1 db Tíz kicsi mackó könyv 1.500,-Ft, 1 db Dotti kalandjai 1.000,-Ft, 1 db állatos szintetizátor 6.000,-Ft, 1 db fürdőszobai hajó 1.500,-Ft, 1 db elektromos autópálya 16.000,-Ft, 1 db gyűrű függeszték 3.000,-Ft, 1 db képességfejlesztő ABC könyvek 15.000,-Ft, 1 db Teherautók könyv 4.500,-Ft, 1 db gyerek laptop 6.000,-Ft, 1 db Anna Peti és Gergő: irány az iskola 2.500,-Ft, 1 db Kockásfülű nyúl 2.500,-Ft, 1 db kosárlabda 1.000,-Ft, 1 db plüss királyfi 2.000,-Ft, 1 db LEGO Tűzoltóság 6.500,-Ft, 1 db betonkeverő autó 3.000,-Ft) összesen 294.642,-Ft összeget költött. I.r. felperes jövedelemvesztesége I.r. felperes
december
napjától a gazdasági társaság1 alkalmazásában állt, mint kereskedelmi ügyintéző, havi személyi alapbére 125.000,-Ft volt. I.r. felperes személyi alapbére
január
napjától havi 131.000,-Ft összegre változott. I.r. felperes Gyermek1 megszületését követően úgy döntött, hogy Gyermek1 nevű gyermekét háztartásában maga fogja ápolni-gondozni, a szükséges háztartási munkát utána elvégezni; emiatt a munkahelyén munkáját elvégezni nem tudta. Gyermek1 után családi pótlékot, CSED-et, majd GYED-et, illetve GYES kapott (2008-ban 382.885,-Ft; 2009-ben 1.184.670,-Ft, 2010-ben 930.710,-Ft, 2011-ben 342.950,-Ft, 2012-ben 342.000,-Ft, 2013-ban 342.000,-Ft, 2014-ben 342.000,-Ft,
januártól szeptemberig 228.000,Ft, 2017 februárjától 28.500,-Ft összegben) I.r. és II.r. felperes Gyermek1 után születésétől kezdve havi 23.300,-Ft összegben kap családi pótlékot. Gyermek1 ápolása-gondozása után a Győri Törvényszék P.20.584/2013/
sorszámú részítéletében -
november 27-
augusztus
napja közötti időszakban napi 8 óra időtartamra,
szeptember
napja utáni időszakban évi 182 napi otthoni tartózkodás esetén napi 8 óra időtartamra, évi 183 napi óvodai tartózkodás esetén napi 6 óra időtartamra - I.r. és II.r. felperes részére egyetemlegesen 2008.11.27-2008.12.
között 107.984,-Ft, 2009.01.012009.12.
között 1.045.584,-Ft, 2010.01.01-2010.12.
között 1.235.160,-Ft, 2011.01.012011.12.
között 1.239.240,-Ft, 2012.01.01-2012.12.
között 1.366.390,-Ft, 2013.01.012013.12.
között 1.344.576,-Ft; 2014.01.01-2014.12.
között 1.491.536.-Ft; 2015.01.012015.12.
között 1.028.411,-Ft, 2017.02.
napjától havi 136.000,-Ft díj megfizetésére kötelezte az alperest. Gyermek1 nevelésével kapcsolatos háztartási munkák elvégzése után a Győri Törvényszék P.20.584/2013/
sorszámú részítéletében - 2011.27-től kezdődően napi 2 óra időtartamra I.r. és II.r. felperes részére egyetemlegesen 2008.11.27-2008.12.
között 26.996,-Ft, 2009.01.012009.12.
között 261.396,-Ft, 2010.01.01-2010.12.
között 308.790,-Ft, 2011.01.01-2011.12.
között 327.770,-Ft, 2012.01.01-2012.12.
között 390.550,-Ft, 2013.01.01-2013.12.
között 392.544,-Ft, 2014.01.01-2014.12.
között 426.320.-Ft, 2015.01.01-2015.12.
között 293.947,Ft, 2017.02.
napjától havi 38.340,-Ft díj megfizetésére kötelezte az alperest. I.r. felperes
szeptember
napjától
december
napjáig nevelőként dolgozott az Intézmény1-nél, jövedelme havi bruttó 66.900,-Ft volt. I.r. felperes
január
napjától 2015.október
napjáig Tanú1 egyéni vállalkozásában adminisztrációs feladatokat végzett, a havi jövedelme bruttó 80.000,-Ft volt. I.r. felperes ezen munkákat otthonában, Gyermek1 gondozása mellett végezte. I.r. felperes 2014 februárjától 2016 februárjáig a gazdasági társaság1 alkalmazottjaként dolgozott, alapbére havi bruttó 80.000,-Ft volt. I.r. felperes
szeptember
napján heti 40 órás közalkalmazotti jogviszonyt létesített a Intézmény2-nél. I.r. felperes közalkalmazotti jogviszonyát
október
napján heti 20 órás jogviszonyra módosították. I.r. felperes jövedelme
november
napja előtt havi 140.000,-Ft,
november
napja után havi 70.000,-Ft volt. I.r. felperes a Intézmény2-nél munkáltatónál fennálló közalkalmazotti jogviszonyát közös megegyezéssel megszüntette
február
napján annak érdekében, hogy Gyermek1 gondozásával kapcsolatos feladatok elláthassa. Ettől kezdve I.r. felperes - II.r.felperes segítségével - ismét személyesen látja el Gyermek1 ápolását-gondozását és az ezzel kapcsolatos háztartási munkákat. I.r. felperes jelenleg Gyermek1 után havi 28.500,-Ft összegű GYES-t, 23.300,-Ft összegű családi pótlékot kap és II.r. felperessel egyetemlegesen havi 136.000,-Ft ápolási-gondozási díjra és havi 38.340,-Ft háztartási kisegítői díjra jogosult. -o-o-o-o-oI.r. és II.r. felperesek többször - tizenkettő keresetváltoztatással - módosított kereseti kérelmükben kérték kötelezni az alperest Gyermek1 terhesség alatt fel nem ismert, a születést követően diagnosztizált genetikai károsodás miatti költségek jogcímén az alábbi kártérítés megfizetésére I.r. és II.r. felperesek részére egyetemlegesen (a P.20.584/2013/
szerinti sorszámozást követve): I.
gyermekszoba költségére 489.490,-Ft (2008.08.27-2014.08.27.) és ezen összeg után
augusztus
napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamata; (P.20.584/2013/137.) I.
eszközök költségére 978.626,-Ft (2008.08.27-2016.06.30.) és ezen összeg után
július
napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamata, valamint
július
napjától havi 5.374,-Ft járadék; (P.20.584/2013/137.) I.
élelmezés költségére 2.500.470,-Ft (2008.11.27-2016.06.30.) és ezen összeg után
szeptember
napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamata, valamint
július
napjától havi 29.333,-Ft járadék; (P.20.584/2013/106.) I.
I.r. felperes jövedelemveszteségére 2.898.335,-Ft (2008.08.27-2010.08.27.) és ezen összeg után
augusztus
napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamata; (P.20.584/2013/115.) II.
fejlesztő játékok költségére 660.594,-Ft (2008.08.27-2016.06.30.) és ezen összeg után
július
napjától a a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamata; valamint
július
napjától kezdődően havi 7.020,-Ft járadék; (P.20.584/2013/137.) III.
I.r. felperes jövedelemveszteségére 7.731.617,-Ft (2010.08.27-2015.09.01.) és ezen összeg után
február
napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamata; (P.20.584/2013/115.), illetve 124.922,-Ft (2017.02.14-2017.03.31.) és ezen összeg után
február
napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamata; valamint
április
napjától kezdődően havi 85.563,-Ft járadék (P.20.584/2013/128.). I.r. felperes személyes meghallgatása során a
szeptember
napján tartott tárgyaláson előadta, hogy Gyermek1 jelenleg tud járni, de futni nem, étkezni csak pépesített élelmiszert tud. Egyáltalán nem tud beszélni, nehezen érti meg azt, amit mondanak neki. Gyermek1t
november
napja óta, ha nincsen kórházi kezelés alatt otthon ápolják, gondozzák. Nem lehet önállóságra nevelni, folyamatosan vigyázni kell rá. Gyermek1 ápolása, gondozása napi 4-6 órát vesz igénybe. Különböző fejlesztő eszközöket, biztonsági eszközöket vettek a számára. Ezeket sorolták fel a legutóbbi beadványukban. Az eszközöket újonnan vették, jelenleg is megvannak. Végzettsége földrajz-testnevelés szakos tanár, Gyermek1 hároméves korában visszament az iskolába tanítani, de mivel Gyermek1 sokat betegeskedett, sokat kellett otthon maradnia, lelkileg sem tudott figyelni a munkájára, ezért két hónap után otthagyta az iskolát. Az anyja lottózókat üzemeltető vállalkozásában 4 órás otthoni munkavégzéssel kisegítő tevékenységet folytat 2013 januárjától. Havi nettó jövedelme ebből a tevékenységből 65.000,- Ft. Más munkát nem tud vállalni, mivel Gyermek1 otthoni felügyeletét másként megoldani nem tudja. Jelenleg is GYES-en van. (P.20.584/2013/8.) I.r. felperes a
szeptember
napján tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy jelenleg is GYES-en van Gyermek1ral.
szeptember 2-ától az Intézmény1-nél gazdasági ügyintézőként dolgozik. A fejlesztő eszközök többsége jelenleg is megvan. Számlák alapján írták össze az összegeket, a számlán szereplő árat jelölték meg.(P.20.584/2013/69.) I.r. felperes a
december
napján tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy Gyermek1t nagyrészt ő eteti, de ebben a férje gyakran besegít. Orvosi javaslatra napi két Nutridrinket iszik. Gyermek1 ötször étkezik. Nutridrinket kap először, aztán tízóraira joghurtot, búzakorpát, illetve gyümölcsöt. Gyümölcs lehet friss, vagy aszalt gyümölcs is. Ebédre a felnőtteknek való ételt pépesítik, ezt időnként bébiétellel váltják ki. Ebédre egy fogást kap. Uzsonnára szintén gyümölcsöt, illetve tejjel hígított zabpelyhet adnak neki. Vacsorára általában bébiétellel kiváltják ezt az étkezést. Most már kettőt is megeszik vacsorára. Ez kb. fél éve állt be. Tápszert lefekvés előtt, ismét Nutridrinket adnak neki. Azt tervezték, hogy Gyermek1-et 2 évesen vagy 3 évesen adják be bölcsődébe/óvodába. A családi cégükben, az gazdasági társaság1-ben 2006 decemberétől 2010 novemberéig dolgozott értékesítési munkatársként.
január
napjától GYES-en volt. Mivel nem tudott visszamenni dolgozni Gyermek1 egészségi állapota miatt, ezért közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyát. 2011 szeptemberében Gyermek1 speciális óvodai csoportba került, így ő 4 órás munkaviszonyt létesített kisegítőként az Intézmény1-nél. Mivel Gyermek1 egészségi állapota miatt ez az elhelyezés nem volt megfelelő, így
december
napján ezt az alkalmazást megszüntették.
január
napjától 2015 októberéig anyja egyéni vállalkozásának végzett adminisztrációs feladatokat kötetlen munkaidőben. 2014 februárjától 2016 februárjáig ismét a gazdasági társaság1 ügyvezetőjeként dolgozott 4 órában.
szeptember
napjától az Intézmény2-ben gazdasági ügyintézőként dolgozott. Mivel Gyermek1 az iskolát pszichésen nem bírja, állandó felügyeletre szorul, így ezt a munkahelyét is ott kell majd hagynia. (P.20.584/2013/113.) II.r. felperes személyes meghallgatása során a
szeptember
napján tartott tárgyaláson nyilatkozott egy átlagos napjukról.(P.20.584/2013/8.) II.r. felperes a
szeptember
napján tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a
júniusi beadványt a benyújtás előtt egy-két hónappal állították össze. Voltak feljegyzéseik arról, hogy miket vásároltak Gyermek1nak, ezekből állították össze a táblázatokat. A gyermekszoba felszereléséről voltak számláik és nyugtáik; amikről nem volt, azt lefényképezték. Újonnan vásárolták ezeket, kizárólag Gyermek1 használja ezeket. Ahol nem talált számlát, ott az internetes középárat jelölte meg. Az egyéb használati cikkek közül a kiságyat és az etetőszéket elajándékozták ismerőseiknek. A többi termék többnyire megvan náluk. Az értéket ugyanúgy jelölte meg, ahogy a szobabútoroknál. Az élelmezés költségénél nagyjából tudták, hogy Gyermek1 mennyi tápszert fogyaszt, illetve milyen egyéb élelmiszert eszik. A kezdeti időszakban az orvos kérésére ezt írniuk is kellett. A mai napig ugyanezeket fogyasztja 3 éves korától. Vannak számláik a kiadásokra vonatkozóan, illetve a neten elérhető árakat alapul véve becsült árat határozott meg a táblázatban. Gyermek1-nek tejallergiája van, ezért iszik mandulatejet, kókusztejet. Botmixert, turmix gépet félévente kell újat venni, mert Gyermek1 élelmezéséhez naponta négyszer használják azokat. Autósülésből kellett egy kisebb, majd a növekedése miatt egy nagyobb gyermekülés is Gyermek1-nek. A CD és Hifi torony egy kisebb készülék, Gyermek1 folyamatosan zenét hallgat, ezért vették neki. A szoptatós fotel is Gyermek1-naóek kell, mivel többször felébred éjszakánként. Mosógépből a lehető legnagyobbat vették meg, naponta egyszer legalább mosnak, de van, hogy kétszer is. Napi három vagy négy alkalommal át kell öltöztetni Gyermek1-et, mert hiába figyelnek rá, állandóan bepisil. Szárítógép azért kellett, mert száradó ruhák nagy helyigénye így csökkenthető. A gyermekszobát időnként fel kell újítani, Gyermek1 legutóbb a tapétát tépte le, de volt olyan is hogy festetni kellett, mert összekapargálta a falat. Nem tud megfelelően vigyázni a szobára. Játékokból, amiket sajnáltak volna kidobni, vagy három zsákkal bevittek az óvodába, azok most is ott vannak. A táblázatot számlák alapján állította össze. Ahol számla nincsen, ott az internet segítségével határozta meg a termékek árát. (P.20.584/2013/69.) II.r. felperes a
december
napján tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a keresetmódosításban szereplő táblázat termékeit megvásárolták Gyermek1 részére. Jelenleg is évente kell ágyneműt, 4 db cumisüveget, turmix gépet, illetve botmixert vásárolni. Évente kell szemüveget is újat készíttetni. Ezek a költségek jelenleg is fennállnak. Az élelmezési költségek valóban felmerültek, illetve jelenleg is felmerülnek. Ahogyan Gyermek1 nő, úgy egyre többet eszik. Az elfogyasztott mennyiség negatív irányba biztosan nem változott. Gyermek1
elejétől két bébiételt eszik vacsorára.(P.20.584/2013/113.) Alperes ellenkérelmében nyilatkozott a felperesek egyes vagyoni kártérítési igényéről. Alperes vitatta a gyermekszoba berendezési tárgyainak megvásárlását, annak költségét. Alperes vitatta az eszközök táblázatában szereplő termékek megvásárlását és költségét és vitatta a felperesek járadékigényét is. Alperes vitatta, hogy a táblázatban megjelölt élelmiszereket a felperesek megvásárolták Gyermek1-nek, vitatta az élelmiszerek költségét is. Alperes vitatta a Nutridrink készítmény szükségességét is. Alperesek vitatta a felperesek élelmezésre vonatkozó járadékigényét is. Alperes vitatta azt, hogy a fejlesztő eszközöket a felperesek Gyermek1 részére megvásárolták, vitatta annak költségét és vitatta a felperesek járadékigényét. Alperes vitatta azt, hogy I.r. felperes két év után visszament volna dolgozni, azt nem vitatta, hogy I.r. felperes
augusztus
napjától dolgozhatott volna. Alperes vitatta az I.r. felperes által elérhető bruttó, illetve nettó jövedelmet, a CSED, GYED, GYES kifizetett összegét nem vitatta. (P.20.584/2013/111.) -o-o-o-o-oA bíróság tanúként hallgatta meg Tanú1-et, Tanú2-t és Tanú3-at. Tanú1 - I.r. felperes anyja - tanúvallomásában előadta, hogy Gyermek1 5-6 hónapos korárig a felperesék nem tudták őket látogatni, azóta 3-4 havonta jönnek hozzájuk, míg ők évente 3-4 alkalommal látogatják őket. Gyermek1 ápolásában nem tudnak segíteni, amikor náluk vannak, akkor vigyáznak Gyermek1ra. Anyagilag nem tudják támogatni a felpereséket. Gyermek1 csak a lakásban jár rövid távot, beszélni nem tud, mixelni kell neki az ételt, csak úgy tudja megenni. Inni csak cumisüvegből tud, nem szobatiszta, állandóan pelenkázni kell, kb. egyéves gyermek szintjén áll. Nem lehet egyedül hagyni, mert nem tud vigyázni magára. Különböző készségfejlesztő eszközöket vettek neki a lányáék, a mozgásfejlesztést szolgálja a trambulin és a labda, a hangok felismerését segítik a zenei készségfejlesztő eszközök. Mindenkit megviselt a családban Gyermek1 születése, korábban vidámak voltak. Azóta többet betegeskednek, barátaikkal nem tudnak tartani, mert Gyermek1 felügyeletet igényel. Az etetés során pépesíteni kell az élelmet, így többet kell mosogatni. Gyermek1 részére étrendkiegészítőket is vesznek. Lányát egyéni vállalkozásában kisegítőként alkalmazza 2013 januárja óta. Jelenléti íveket, bérlapokat tölt ki, ezeket este otthon is el tudja végezni. Havi nettó jövedelme 65.000,- Ft. (P.20.584/2013/15.) Felpereseknek sokkal több mindent kellett vásárolni Gyermek1 részére.Az ételeit pépesíteni kell, ezért mixergépre, robotgépre van szükség, amelyek idővel elhasználódnak. Az említett dolgok többségét kizárólag Gyermek1nak kellett venni. Testvéreitől csak minimális dolgot tudott örökölni, mert a nekik vett játékok, ruhák is elkoptak. Felperesek Gyermek1-nek rengeteg új játékot vettek, elsősorban zenés játékokat, mivel a zenére figyel, illetve különböző készségfejlesztő játékokat. A
sorszámú beadványhoz csatolt fényképeken szereplő ruhák, illetve játékok, különböző eszközöket a felperesek vásárolták Gyermek1 részére, ezeket a tanú látta a felpereseknél. Felperesek bioélelmiszereket vesznek Gyermek1-nek. Laktózérzékeny, a gyermekek számára Nutritia nevű élelmiszert vesznek, ami tápszer-szerű, ha nincs, akkor bébiételt is vesznek neki. Gyümölccsel, joghurttal etetik. Azért, hogy a széklete megfelelő legyen, búzacsírát vesznek neki. Napi egyik étkezése mindig gyümölcsturmix keksszel, ebédre pedig általában főtt ételt kap. Felperesek az elején vettek egy rendes ágyat a Gyermek1-nek, majd ezt cserélni kellett egy vékony szélű ágyra. A harmadik ágya egy olyan vasrácsos ágy, aminek a közepe már szabadon van. Ezen kívül vettek egy utazó ágyat is. A bútorokat lecserélni nem kellett, szoptatáshoz külön széket vettek. Gyermek1 alvása rendszertelen, légzését folyamatosan figyelni kellett. Felperesek vettek pelenkázó ágyat, szobahőmérőt is. Van egy hordozható magnó a szobájában, mivel a zene köti le őt. Levegőtisztító-szárító gép volt ott kezdetben. (P.20.584/2013/77.) A
sorszámú irat
oldalától
oldaláig terjedő táblázatokban szereplő használati cikkek, eszközök megtalálhatóak a lányáéknál. A táblázat lefedi az általuk vásároltakat. Ágyneműt évente kell újat venni, látását évente vizsgálják, ezért szemüveget is évente kell cserélni. A botmixert, illetve turmix gépet is cserélni kell, mivel gyorsan romlanak. Gyermek1 cumisüvegből iszik, negyedévente úgy gondolja, hogy 4 darabot vesznek a szülők, de nem tudja pontosan. Gyermek1 szokott náluk is enni, 5-6-szor eszik egy nap. Reggel rizstejet, vagy kókusztejet iszik, mert tejérzékeny. Délelőtt joghurtot, illetve desszertet eszik. Ebédre bébikaját, illetve gyümölcsöt, vacsorára szintén bébiétel, illetve gyümölcs, amit eszik. Ebédre nem mindig tudja megenni azt, amit a felnőttek esznek, lefekvés előtt Nutridrinket iszik. (P.20.584/2013/113.) Tanú2 - a II.r. felperes testvére - tanúvallomásában előadta, hogy a szülők minden idejét elveszi Gyermek1 ápolása, mivel a gyermek állandó felügyeletre szorul. Enni inni csak cumisüvegből tud. A felperesek készségfejlesztő eszközöket vettek Gyermek1-nek. (P.20.584/2013/15.) Gyermek1 mindenben segítségre szorul, mind a közlekedésben, mind az étkezésben. Speciális ételeket tud csak enni, ezek pépesített ételek. Van fejlesztő labdája, különböző mozgást koordináló eszköze, most is szakemberhez viszik őt a szülei. A szülők a korának megfelelő ruhákat vásárolják neki. Az étkezések során etetni kell őt, mintha egyéves gyermek lenne. A
sorszámú beadványhoz csatolt fényképeken Gyermek1 ruhái, játékai szerepelnek, ezeket a tanú látta testvére otthonában. Gyermek1-nek egy pici szobája van, ahol most már egy nagyobb ágy áll. Van egy a plafonról lógó zsákszerű szék, illetve van a játékoknak egy polc a szobában. Van, hogy pépes ételt vesznek a szülők, van, hogy a családi ételt pépesítik le Gyermek1 számára, hogy ő is meg tudja enni. Szárítógép van a felpereseknél, a tanú az évek folyamán csak egyről tud. (P.20.584/2013/77.) A
sorszámú beadvány 5.től
oldalán szereplő táblázatban lévő eszközök felperesek lakásában találhatóak. Olyan használati cikkeket kell vásárolniuk, amik a nagyobb igénybe vétel miatt a szokásosnál hamarabb elhasználódnak. Ilyen a mosógép, szárítógép, pépesítéshez használt mixgép. Gyermek1-en többféle szemüveget láttam már. Gyermek1 mindent megeszik, de mindent csak pépesített formában képes megenni. A szülők a gyümölcsöket, előre gyártott bébi élelmiszert, illetve az otthoni főzést is pépesített formában adják neki. (P.20.584/2013/113.) Tanú3 - a felperesi család barátja - tanúvallomásában előadta, hogy gyermekeik közös edzései kapcsán ismerkedett össze a felperesekkel, heti egy-két alkalommal meg is látogatja őket. Gyermek1 csak pépes ételeket képes megenni. A lakásban Gyermek1 fejlesztését szolgáló eszközök vannak, bordásfal, labdák. (P.20.584/2013/22.) -o-o-o-o-oA bíróság szakértői bizonyítást rendelt el a felperesek által igazoltan Gyermek1 részére megvásárolt eszközök vásárláskori értékének meghatározására. Az igazságügyi szakértő szakvéleményében meghatározta a megjelölt ingóságok vásárláskori értékét. (P.20.584/2013/130.) A bíróság szakértői bizonyítást rendelt el annak igazolására, hogy Gyermek1 egészségi állapotára tekintettel milyen rendszerességgel indokolt Nutridrink alkalmazása. Az igazságügyi szakvélemény kiegészítése szerint a Nutritia Nutridink olyan tápszer, amely gyermekeknek 3 éves kor felett adható 3-6 éves kor között kiegészítő táplálás, 6 év felett kizárólagos vagy kiegészítő táplására. A pépes ételek fogyasztása Gyermek1 életkorában már nem feltétlenül képes fedezni a szükséges mennyiségű energia-fehérje-szénhidrát-zsír és egyéb anyagok bevitelét. Mivel Gyermek1 testsúlya a várttól igen jelentősen elmarad, így a rágási képtelenségre figyelemmel esetében jelenleg indokolt a Nutritia Nutridrink tápszer kiegészítőként való alkalmazása. A Nutritia Nutridrink vény nélküli teljes fogyasztói ára (24x200ml) 7.446,-Ft, közgyógyellátás, illetve kiemelt egészségügyi támogatás esetén 2.234,-Ft. A szükséges napi mennyiség - az egyéb ételek tápanyag-mennyiségétől függően határozható csak meg, ezt a gyermeket gondozó kezelőorvos tudná leginkább meghatározni. Havi 2 csomag naponta 480 kcal energiát, 19 g fehérjét, 60g szénhidrátot, 19 g zsírt tartalmaz. Ez a mennyiség szakértőileg nem eltúlzott, a havi 4.468,-Ft költség szakértőileg indokoltnak tartható. A tápszer alkalmazása legalább addig indokolt lesz, amíg a rágási és étkezési képesség nem áll helyre teljesen. (P.20.584/2013/126.) -o-o-o-o-oAz I.r. és II.r. felperes jelen ítélettel elbírált vagyoni kártérítésre előterjesztett igénye az alábbiak szerint részben alapos. I. Az alkalmazandó jogszabályról A
évi CLXXVII. törvény
§-a szerint a Ptk. (
évi V. törvény) a Ptk. szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a kártalanításra vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartás - ideértve a mulasztást is - esetén kell alkalmazni. A Ptk. hatálybalépése előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított károkozó magatartásra akkor is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a károkozó magatartás befejezése, illetve a károk bekövetkezése a Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik. A felperesek által hivatkozott kár bekövetkezése - vagyoni kártérítés egyes tételei felmerülésének első időpontja - még a
évi V. törvény hatálybalépése előtt történt, így az eljárásra még az
évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. -o-o-o-o-oII. Alperes kártérítési felelőssége Miután a Kúria a felülvizsgálati eljárásban hozott Pfv.III.20.069/2015/
számú közbenső ítélete megállapította az alperes felelősségét a Gyermek1 terhesség alatt fel nem ismert, a születést követően diagnosztizált genetikai károsodással a felpereseknek okozott károkért, így ebben a kérdésben a bíróságnak már döntenie nem kellett, az ítélet meghozatala során kizárólag annak meghatározása volt a bíróság feladata, hogy milyen összegű vagyoni kártérítési igény tekinthető alaposnak. A közbenső ítélet rendelkező része nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy pontosan mit kell érteni a felpereseknek okozott káron. A közbenső ítéletek általános megfogalmazása (a felelősség meghatározása az okozott károkért) mellett a kártérítés összegének meghatározására irányuló eljárásban nem pontosan határozható meg, hogy mi is tekintendő „okozott kárnak": vitatott-vitatható marad az a kérdés, hogy az adott módon megjelölt kár bekövetkezett-e. Vagyis a kár bekövetkezte - a kártérítési felelősség egyik eleme - a jogalapot eldöntő eljárás része vagy a kártérítés összegének meghatározására irányuló eljárás része. II.
Az I.r. és II.r. felpereseket ért károk köre („az okozott kár" fogalma) I.r. és II.r. felperes csoportokba rendezte vagyoni kártérítési igényeiket az érvényesíteni kívánt igények jogalapja körében. Az általuk „alap felnevelési költségeknek" nevezett kárigény olyan költségre, kiadásra vonatkozik, amely Gyermek1 nevű gyermekük puszta létezésével kapcsolatban merültek fel. Ezek a kiadások - a fogyatékosság miatti többletköltségek kivételével - a gyermek felnevelésével kapcsolatos összes költséget felölelik. II.1.
A kár és a kártérítés meghatározása általánosságban A Ptk. a kártérítés polgári anyagi jogi szabályai között meghatározza a kárért való felelősség feltételeit és a kártérítés mértékét, a kár fogalmának meghatározását azonban nem tartalmazza, így azt a tételes jogszabályi rendelkezésekből - azokat értelmezve - kell levezetni. A károsult a kár bekövetkezte esetén jogosult kártérítésre a kárért felelős személytől. Ebből következően a kár fogalma és a kártérítés jogintézménye között szoros kapcsolat áll fenn. A kártérítés a károsultat ért kár - jogszabályi feltételek bekövetkezése esetén, a jog lehetőségeihez mérten - kiegyenlítésére, reparációjára szolgáló jogintézmény. Vagyis a kártérítés (és vele együtt a kár) mindig egy állapothoz, vagyoni értékhez mérten értelmezhető. A károsult állapotában, vagyonában valamilyen körülmény miatt kedvezőtlen, hátrányos változás következik be - ez a kár. A kártérítés jogintézménye ezt a kedvezőtlen, hátrányos változást hivatott - a jog korlátozott lehetőségeihez mérten - reparálni, valamilyen (elsősorban) pénzbeli juttatással kiegyensúlyozni, eltüntetni. Ebből következően a kártérítési jogban mindig van egy olyan állapot, amelyben a károsult személyét, vagyonát még nem érte a hivatkozott kedvezőtlen, hátrányos állapotot okozó hatás - ez a kár bekövetkezte előtti állapot, és mindig van egy olyan állapot, amelyben a károsult személye, vagyona már a hivatkozott kedvezőtlen, hátrányos állapotban van - a kár bekövetkezte utáni állapot. A kártérítés jogintézménye mindig e két állapot közötti, a jog által méltányosnak ítélt kiegyenlítő - a kárral ellentétes irányban ható - szerepet tölti be. II.I.
A kártérítés meghatározása fogyatékossággal született gyermek esetében Az 1/
Polgári Jogegységi Határozat - bár rendelkezést csak a genetikai teratológiai ártalom következtében fogyatékossággal született gyermek kártérítési igényére vonatkozóan tartalmaz megállapítást tesz a szülők által érvényesített kártérítési igényekre vonatkozóan is. „A szülők vonatkozásában érhető tetten a személyiségi jogot sértő orvosi magatartás: a magzati károsodás felismerését meghiúsító, felróható orvosi mulasztás és a terhesség-megszakítás lehetőségére vonatkozó tájékoztatás elmaradása. A szülőknek a fogyatékosan megszületett gyermek léte miatt megnehezült élete jelenti polgári jogi értelemben azt a vagyoni és nem vagyoni kárt, amely pénzben kifejezve az orvosi mulasztás folytán az egészségügyi intézményre áthárítható." (1/
Polgári Jogegységi Határozat V/
pontja) A határozat nem fejtette ki részletesen azt, hogy mit kell „megnehezült életen" érteni. Az előbbiekben kifejtettek szerint ez egy viszonyítás eredményeként határozható meg, azonban kérdéses, hogy mi lehet a viszonyítás alapja: a szülők tényleges helyzetét (azt az élethelyzetet, hogy fogyatékos gyermeket nevelnek)
ahhoz a helyzethez kell viszonyítani, mintha nem született volna meg fogyatékos gyermekük.
ahhoz a helyzethez kell viszonyítani, mintha egészséges gyermekük született volna. A jogirodalom és a bírói gyakorlat értelmezte a „szülőknek a fogyatékosan megszületett gyermek léte miatt megnehezült élete" kifejezés tartalmát.
Az egyik értelmezés szerint a szülők a fogyatékosan született gyermekük felnevelésével kapcsolatos valamennyi költséget kártérítésként követelhetik, vagyis a fogyatékos gyermek nevelése miatt megnehezült életük viszonyítási alapja az az állapot, amelyben gyermekük - a mivel a szülők éltek volna a terhesség-megszakítás jogával - nem születik meg. Az ezt az értelmezést követő bírósági határozatok szerint - mivel az egészségkárosodott gyermek megszületése az alperes mulasztása miatt nem volt elkerülhető - a jogellenes károkozás abban áll, hogy a szülőknek egészségkárosodott gyermeket kell nevelniük, így a teljes kártérítés magában foglalja mindazokat a gondozási és nevelési költségeket is, amelyek egészséges gyermek megszületése esetén is felmerültek volna. (a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.586/2013/
számú részítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.175/2013/
számú részítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.354/2013/
számú részítélete, a Kúria Pfv.III.20.870/2012/
számú végzése, a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.001/2009/
számú közbenső ítélete, a Kúria Pfv.III.21.750/2015/
számú közbenső ítélete.) Ezt az álláspontot tartalmazza a Kúria jelen eljárásban hozott Pfv.III.20.069/2015/
számú közbenső ítélete is. (erre épül a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.501/2015/
számú ítélete, a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.175/2016/
számú ítélete) (teljes kártérítés: alap nevelési költségek és többletköltségek)
A másik értelmezés szerint a szülők kártérítési igénye az ún. alap nevelési költségekre vonatkozó igény alaptalansága mellett kizárólag a fogyatékos gyermek nevelésével együtt járó többletterhek megtérítésében alapos, vagyis a fogyatékos gyermek nevelése miatt megnehezült életük viszonyítási alapja az az állapot, amelyben gyermekük egészségesen születik meg. Az ezt az értelmezést követő vélemények szerint abból kell kiindulni, hogy a szülők akartak gyermeket, családtervezési szándékuk nyilvánvalóan egészséges gyermek születésére irányult, ezáltal vállalták az egészséges gyermek nevelését, gondozását. A szülők kára e vállaláshoz képest bekövetkezett hátrányhoz igazodik, az alperes a gondozási, nevelési és tartási többletterhek megtérítéséért felelős. (Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 1/
(VI.2.) véleménye III. pontja, Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.222/2015/
számú ítélete, a Győri Ítélőtábla Pf. I.20.221/2014/
számú ítélete, a Kúria Pfv.III.20.800/2013/
számú részítélete) (kártérítés csak a többletköltségekben) Mindkét álláspontot képviselő határozatok indokolása a sajátjára mint többségi álláspontra hivatkozik és mindkét álláspont foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy miért nem tartható helyesnek a másik álláspont. II.I.
A kártérítés körének meghatározása a jelen peres eljárásban A bíróság értelmezése szerint a szülőknek a fogyatékosan megszületett gyermek léte miatt megnehezült életét az egészséges gyermek felneveléséhez kell viszonyítani, a szülők kárigénye a fogyatékos gyermek felnevelésével kapcsolatos többletterhek körében lehet alapos, azt meghaladóan alaptalan. A bíróság álláspontja szerint az ún. teljes kártérítésre vonatkozó jogi álláspontok indokolatlanul leszűkítik a felperesek - Gyermek1 utónevű gyermeke megszületése következtében előálló károsodásához vezető okfolyamat vizsgálatát és emiatt jutnak téves jogi következtetésre. A kiindulási helyzet I.r. és II.r. felperes esetében az volt, hogy döntöttek abban: közös gyermeket fognak vállalni. Amennyiben minden körülmény I.r. és II.r. felperes által tervezettek szerint alakul, úgy I.r. felperes egészséges gyermeket hozott volna a világra. (A bíróság álláspontja szerint annak külön vizsgálata szükségtelen, hogy felperesek „egészséges gyermeket" szerettek volna. Ez a bíróság álláspontja szerint mind a jelen per felperesei, mind más gyermeket vállaló szülők esetében nyilvánvaló. A jog abban az esetben kap szerepet, amennyiben ez a bíróság által egyértelműnek tekintett, a szülők által szándékozott eredmény (az egészséges gyermek) valamilyen okból mégsem teljesíthető, a megszült gyermek nem egészséges.) I.r. (és áttételesen II.r.) felperes annak érdekében fordult alpereshez, hogy ebben a szándékukban - a közös gyermek megszületésében - szakmai tudásával segítse őt (segítsék őket). Alperes tájékoztatási kötelezettségét a jogerős közbenső ítélet indokolásában meghatározott körben nem teljesítette, így az I.r. és II.r. felperes a terhesség ideje alatt nem szerezhetett tudomást a magzat egészségi állapotáról, így az I.r. felperes által világra hozott gyermek genetikai károsodással született meg. Alperes önmagában Gyermek1 genetikai rendellenességéért nem tartozik felelősséggel, annak bekövetkezésére alperesnek kihatása nem volt. Gyermek1 megszületéséhez vezető okfolyamat jogilag releváns része I.r. és II.r. felperes döntésével veszi kezdetét, ez a döntés vonja maga után a terhesgondozás során felmerült kérdéseket és vezet Gyermek1 megszületéséhez, illetve hatással bír (személyi és vagyoni értelemben egyaránt) az I.r. és II.r. felperesek jelenlegi életére is. A kár bekövetkezte nélküli - sajnos csak feltételezett - állapot tehát az (lett volna), hogy I.r. és II.r. felperes gyermeket vállal és Gyermek1 megszületik, akinek felnevelését személyi és anyagi értelemben is - elsősorban - a szülők biztosítják. A kár bekövetkezte „utáni" - tényleges - állapot pedig az, hogy I.r. és II.r. felperes által vállalt gyermek genetikai károsodással született és felnevelését személyi és anyagi értelemben is a szülőknek kell biztosítaniuk. Ezt a két állapotot kell egymáshoz viszonyítani, ebben a körben kell meghatározni a felpereseket ért kárt, illetve a kártérítés mértékét. A gyermek felnevelésével kapcsolatos költségek a két állapot között annyiban különböznek, amennyivel több kiadást jelent a genetikai károsodással született gyermek felnevelése. A gyermek felnevelésével szokásosan együtt járó költségek azonban mindkét élethelyzetben felmerülnek, az I.r. és II.r. felperes gyermekvállalásról hozott döntése magában kellett, hogy foglalja e költségek vállalását is. Vagyis a két állapot közötti felperesekre nézve kedvezőtlen, hátrányos különbség megszűntetését a kártérítés jogintézménye a többletköltségek megfizetésére kötelezéssel teljesíti, a gyermek nevelésével kapcsolatosan felmerülő szokásos költségek már a kártérítés körébe nem tartoznak bele. Gyermek1 egészséges állapotban való megszületésére valóban nem volt esély, ezt azonban csak akkor kellene a kártérítés körében vizsgálni, amennyiben az alperes kártérítési felelőssége erre is kiterjedne: amennyiben alperesnek lenne felróható Gyermek1 egészségi állapota. Az I.r. és II.r. felperesek személyhez fűződő jogaik sérelmére hivatkoztak a kártérítési igényük jogalapjaként. Ez a keresetlevélben megjelölt jog az egészséges gyermek felneveléséhez, a háborítatlan családi élethez fűződő jog volt. A Ptk. rendszerében a személyhez fűződő jogok megsértése miatti kártérítési igényeket is a Ptk. szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint kell elbírálni. A személyhez fűződő jogok megsértése esetén a károsultat érő vagyoni én nem vagyoni hátrányok kiegyenlítésére szolgál a kártérítés jogintézménye. A keletkezett vagyoni károk köre ebben az esetben is a jogsértés hiányában fennálló (feltételezett) állapot és a jogsértés miatt bekövetkezett (tényleges) állapot közötti viszonyítás alapjaként határozhatók meg. A „nem vagyoni károk" körében pedig a károsultnál a társadalmi életben való részvétel elnehezülésében, illetve az élet tartós vagy súlyos elnehezülésében való hátrányokat kell vizsgálni. Mindebből következően a személyhez fűződő jogok megsértése esetén is a kár (és vele a kártérítés is) két állapot közötti viszonyítás eredményeként határozható meg. Egy személyhez fűződő jog megsértése miatt akkor jár kártérítés, ha a károsult feltételezett állapota, helyzete a jogsértésre tekintettel hátrányosan változott meg: az egészséges gyermek felneveléséhez való jog megsértése annyiban lehet kártérítés alapja, hogy az I.r. és II.r. felperesnek egészséges gyermek helyett fogyatékos gyermeket kell nevelniük, a háborítatlan családi élethez fűződő jog megsértése annyiban lehet kártérítés alapja, hogy I.r. és II.r. felperes családi élete a fogyatékos gyermek nevelése miatt „háborított", vagyis nem az átlagos, egészséges gyermek nevelésével járó családi életnek megfelelő (a kártérítésben a jog ezek vagyoni és nem vagyoni következményeit vonja le). Mindezek alapján a I.r. és II.r. felperesek az alperestől vagyoni (és nem vagyoni) káruk megtérítését annyiban követelhetik eredményesen, ha az a kárigény az általuk eredetileg tervezett gyermekvállaláshoz, családi élethez képest hátrányos következmények kiegyenlítésre szolgál; az eredetileg is tervezett gyermekvállalással, családi élettel kapcsolatos költségek felmerülése I.r. és II.r. felperesek saját - az alperesi tevékenységtől független - döntésének következménye, így az I.r. és II.r. felperes részéről nem minősül kárnak. II.I.
A Kúria Pfv.III.20.069/2015/
számú közbenső ítéletében kifejetett álláspont kötőereje A felperesek a Kúria Pfv.III.20.069/2015/
számú közbenső ítéletének ismeretében módosították kereseti kérelmüket, a kárigényeik között az alap felnevelési költségeket is érvényesíteni kívánták. A Győri Ítélőtábla Pf.I.20.124/2012/
számú rész- és közbenső ítéletével elbírált keresetrész vonatkozásában a kúriai határozat a Győri Törvényszék 31.P.20.812/2010/
számú rész- és közbenső ítéleti rendelkezésének közbenső ítéleti rendelkezésének szövegét megváltoztatta ugyan, de a közbenső ítéleti rendelkezésben megjelölt „felpereseknek okozott kár" fogalmát nem határozta meg pontosan. A „felpereseknek okozott kár" fogalmába mind a teljes nevelési költség, mind a többletköltség miatti kárigény beletartozhat. A Kúria Pfv.III.20.069/2015/
számú végzésének indokolása állást foglalt abban, hogy a felpereseknek okozott kárba a teljes nevelési költséget bele kell érteni. Ez a kúriai álláspont a bíróság korábban kifejtett álláspontjától eltér. Mivel a bíróság nem kívánta a peres feleket azzal a jogászkodással sújtani, hogy a kúriai közbenső ítélet indokolása mennyiben köti a kár meghatározása és a kárigény összegének elbírálása során a bíróságot, így a bizonyítási eljárást az alap felnevelési költségek körére is kiterjesztette. A bíróság ennek értelmében tájékoztatta a peres feleket bizonyítási kötelezettségükről. (legutoljára P.20.584/2013/112.) A bíróság saját, a II. pontban kifejtettek szerinti jogi meggyőződése ellenében - olvasva a Kúria közbenső ítéletének indokolásából egyértelműen meghatározható álláspontot - érdemben vizsgálta a felperesek által alapnevelési költségként megjelölt kártérítési tételeket is. -o-o-o-o-oIII. Az I.r. és II.r. felperest ért vagyoni kár A Ptk. 355.§

(4)bekezdése szerint kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. A Ptk. 360. §

(1)bekezdése szerint a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A Ptk. 2013. július 1. napja előtt hatályos 301.§

(1)bekezdése szerint pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. A Ptk. 2013. július 1. napja után hatályos 301. §

(1)bekezdése szerint pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. A Ptk. 359. §

(1)bekezdése szerint ha a kár mértéke - akár csak részben - pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. III.

Alap felnevelési költségek A felperesek különböző tételekbe (jelen ítélettel elbírált igények közül: I.
gyermekszoba költsége, I.
eszközök költsége, I.
élelmezés költsége, I.
I.r. felperes jövedelemvesztesége) rendezték Gyermek1 létezésével kapcsolatos alap felnevelési költségeiket, amelyek abban az esetben is felmerültek volna, ha Gyermek1 egészségesen születik és így kell őt felnevelniük. Felperesek az egy egészséges gyermek felnevelésével, napi ellátásával kapcsolatos költségek körére köztudomású tényként hivatkoztak. A bíróságnak a bizonyítási kötelezettségről való tájékoztatás során a bizonyítandó tényekről kellett tájékoztatást adnia, amennyiben az szakkérdés, úgy ezt kellett megjelölnie, illetve a Pp. 163.§

(3)bekezdése alapján az általa felhasználni kívánt köztudomású tényeket is meg kellett jelölnie. A bíróság tájékoztatásában azért nem jelölt meg köztudomású tényekre való hivatkozást, mivel álláspontja szerint az a tény, hogy egy egészséges gyermek felnevelésével kapcsolatban milyen tárgyak, élelmezés, háztartási cikkek megvásárlása és milyen költségen vált és válik a jövőben szükségessé nem minősül köztudomású ténynek. (Hasonló álláspontot tartalmaz a BH2009.

számú eseti döntés is.) Azt, hogy melyik szülő a gyermek ellátása-nevelése kapcsán mire és milyen összeget költ mindig az adott helyzetben határozható meg, nem létezik a kiadásoknak olyan köre, amely minden egészséges gyermek felnevelésénél-ellátásánál alapul vehető. A bíróság azt meg tudta állapítani, hogy a felperesek lehetőségeikhez mérten tisztességgel helyt állnak és vélhetően a jövőben is helyt fognak állni Gyermek1 nevelése során, de hogy ténylegesen mire és milyen összegeket költenek, azt felpereseknek tételesen bizonyítaniuk kellett. Ennek megfelelően a felpereseknek az I.
gyermekszoba költsége, I.
eszközök költsége, I.
élelmezés költsége vonatkozásában elsőként azt a tény kellett bizonyítaniuk, hogy a megjelölt termékeket Gyermek1 számára a megjelölt időszakban megvásárolták, majd azt a tényt kellett bizonyítaniuk, hogy ezek megvásárlása milyen költséggel járt. (P.20.584/2013/112.) Erre a körre a felperesek beadványa - mivel a felperesek keresetleveléből erre vonatkozó tényelőadás hiányzik legelőször
szeptember 19.-i dátummal tartalmaz előadást. A bíróság a felperesek ezzel kapcsolatos személyes előadását jegyzőkönyvbe foglalta
szeptember
napján (P.20.584/2013/8.), illetve a keresetváltoztatás idején,
szeptember
napján (P.20.584/2013/69.) II.r. felperes nyilatkozata szerint a
júniusi keresetváltoztatásukat (P.20.584/2013/64.) a benyújtás előtt 1-2 hónappal, a korábbi feljegyzéseik, számláik alapján állították össze. (P.20.584/2013/69.) Felperesek hivatkozása szerint a megvásárolt termékekről szóló és még meglévő számlákat becsatolták, a meglévő termékekről fényképet készítettek. A bíróság felhívására (P.20.584/2013/88.) felperesek úgy nyilatkoztak, hogy a becsatolt számlák, nyugták csak példálózó jelleggel és a termékek beszerzési ára igazolására lettek becsatolva. A felperesek a felhívás ellenére nem jelölték meg, hogy melyik számla, nyugta melyik felperesi követelés, kárigény (sorszám, évszám, tételszám) igazolására szolgál. I.r. és II.r. felperes személyes előadása - a keresetváltoztatásoktól eltérően - általános, részleteket mellőző volt, mivel a kárigények felmerülésének kezdete óta 5-7 év telt el, így más nem is nagyon lehetett. Ezt az előadást a bíróság által meghallgatott tanúk (Tanú1, Tanú2 és Tanú3) csak részben és - az emberi emlékezet véges volta miatt - hiányosan tudták alátámasztani. I.r. és II.r. felperesnek a kereseti követelésükben tételesen megjelölt kiadásokat kellett bizonyítaniuk. A tételes bizonyítás nagy terjedelmű lett volna ugyan, de nem megvalósíthatatlan: Gyermek1
augusztus
napján született, a felperesek keresetlevelüket
augusztus
napján nyújtották be a bírósághoz. A felpereseknek legkésőbb a keresetlevél benyújtása óta a gondos és jóhiszemű pervitelre törekedve gondoskodniuk kellett volna Gyermek1 nevelésével kapcsolatos költségek igazolására szolgáló bizonyítékok gyűjtéséről. Ehhez képest a vagyoni kárigényekről részletes kimutatást csak
szeptember
napján, az alapnevelésre vonatkozó részletes kimutatást csak
június
napján terjesztettek elő, utóbbi a II.r. felperes előadása szerint 1-2 hónappal korábbi összeírás eredménye. Ennek megfelelően a bíróság álláspontja szerint a felpereseket a saját eljárásuk akadályozta meg abban, hogy az általuk követelt kiadásokat tételesen is bizonyíthassák. A Ptk. 359.§-a szerinti általános kártérítést az eljárás során alkalmazni nem lehetett, mivel a kár összege objektíve meghatározható (a felperesi követelés táblázatainak adatai tételesen igazolhatóak), de annak bizonyítását a felperesek peres eljárás során tanúsított magatartása nehezítette meg, vagy tette lehetetlenné. A fél előadása bizonyítási eszköz ugyan, azonban annak felhasználását a Pp.163.§

(2)bekezdése korlátozza: a másik fél által vitatott előadás esetében a peres félnek bizonyítási kötelezettsége keletkezik, amelynek teljesítésétől függ az, hogy a bíróság a fél előadása alapján állapítja-e meg a tényállást. Kártérítési összeg meghatározása során orvosi műhibaperben sem indokolt a tételes bizonyítástól való eltérés abban az esetben, ha a másik fél vitatja a fél előadását. III.

Alap felnevelési költségek I.
Gyermekszoba költsége I.r. és II.r. felperes ebben a tételben Gyermek1 gyermekszobájának berendezésével kapcsolatos költséget, mint alap felnevelési költséget kívánták érvényesíteni. Alperes vitatta, hogy a felperesek által megjelölt eszközöket felperesek megvásárolták, vitatta annak költségét. (P.20.584/2013/111.) A peres eljárás során felperesek csatoltak egy CD-t, amelyen különböző berendezési tárgyak fényképe szerepelt. A bíróság által meghallgatott tanúk vallomását a bíróság a tanúvallomás általános jellege miatt elfogadni csak abban a részben tudta, amelyet a CD-n szereplő fényképek is alátámasztottak. A CD-n szereplő tárgyak vonatkozásában a bíróság elfogadta azt, hogy a felperesek ezeket a tárgyakat újonnan (és nem használtan) Gyermek1-nek (és nem másnak) vásárolták (és nem egyéb módon kapták), vagyis ezen eszközök Gyermek1 számára történő beszerzése során a felpereseknek olyan költsége merült fel, amelyet az alperessel szemben érvényesíthetnek. A felmerült költséget a bíróság ingószakértő véleménye (P.20.584/2013/130.) alapján határozta meg. Ennek megfelelően a bíróság megállapította, hogy a felperesek kiadása a gyermekszoba felszerelése kapcsán (1 db asztalos által készített szekrény 45.000,-Ft, 1 db játéktartó polc 27.000,-Ft, 3 db játéktartó doboz 3.000,-Ft, 1 db CD-s hifi Sony, MP3 24.000,-Ft, 1 db álomfogó dísz 3.000,-Ft, 4 db görgős doboz játéktartó 6.500,-Ft, 1 db gyerekágy 20.000,-Ft, 1 db gyerek retro lámpa 5.000,-Ft, falra ragasztott tapéta 12.000,-Ft, 1 db szőnyeg 3.500,-Ft, 1 db gyerekágy 25.000,-Ft, 1 db könyvespolc 14.500,-Ft, 1 db fiókos komód 20.000,-Ft) összesen 208.500,-Ft volt. Ezt meghaladóan a felperesek kereseti követelésében megjelölt táblázatban szereplő ingóságok létét-megvásárlásátköltségét felperesek nem bizonyították, így a bíróság ebben a körben a felperesek kereseti követelését elutasította. Miután a bíróság a bizonyítási eljárás során a tételesen megjelölt felszerelési tárgyak megvásárlásának ténye (amely nem szakkérdés) megállapításra nem került, így az ilyen költségek meghatározására árszakértő kirendelése sem volt szükséges. A bíróság megjegyzi, hogy a felperesi bizonyítási indítvány „árszakértő kirendelését indítványozzuk e körben annak bizonyítására, hogy az általunk megjelölt termékek árai a vásárlás idejére és helyére nézve reálisak" (P.20.584/2013/95.) a bíróság által kiadott, a bizonyítási kötelezettségre vonatkozó tájékoztatásnak nem feleltethető meg, és a bíróság számára egyébként sem volt érthető, hogy ezen indítványukkal tulajdonképpen mit is kívánnak a felperesek szakértői úton bizonyítani. A bíróság azon tételek vonatkozásában, amely esetében a megvásárlás tényét és költségét is bizonyítottnak tekintette, a felperesek által megjelölt életkort figyelembe véve, az adott időszak fele időpontjától számítva állapított meg az adott költség után a Ptk.301.§

(1)bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamatot. Ennek megfelelően a bíróság a gyermekszoba költsége vonatkozásában alperest - 108.500,-Ft és ezen összeg után

február
napjától járó késedelmi kamat; - 20.000,-Ft és ezen összeg után
február
napjától járó késedelmi kamat; - 80.000,-Ft és ezen összeg után
február
napjától járó késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a bíróság a felperesek kereseti követelését ebben a körben elutasította. III.
Alap felnevelési költségek I.
Eszközök költsége I.r. és II.r. felperes ebben a tételben Gyermek1 részére vásárolt eszközök költségét, mint alap felnevelési költséget kívánták érvényesíteni. Alperes vitatta, hogy a felperesek által megjelölt eszközöket felperesek megvásárolták, vitatta annak költségét és a követelt járadék összegét. (P.20.584/2013/111.) A peres eljárás során felperesek csatoltak egy CD-t, amelyen különböző eszközök fényképe szerepelt. A bíróság által meghallgatott tanúk vallomását a bíróság a tanúvallomás általános jellege miatt elfogadni csak abban a részben tudta, amelyet a CD-n szereplő fényképek is alátámasztottak. A CD-n szereplő tárgyak vonatkozásában a bíróság elfogadta azt, hogy a felperesek ezeket a tárgyakat újonnan (és nem használtan) Gyermek1-nek (és nem másnak) vásárolták (és nem egyéb módon kapták), vagyis ezen eszközök Gyermek1 számára történő beszerzése során a felpereseknek olyan költsége merült fel, amelyet az alperessel szemben érvényesíthetnek. A felmerült költséget a bíróság túlnyomó részben az ingószakértő véleménye (P.20.584/2013/130.) alapján határozta meg. Ennek megfelelően a bíróság megállapította, hogy a felperesek kiadása a különböző eszközök kapcsán (1 db Brendon autós gyerekülés 60.000,-Ft, 1 db Concord autós gyerekülés huzat 9.000,-Ft, 1 db utazóágy 12.000,-Ft, 1 db hátitáska 12.000,-Ft, 1 db háromkerekű terep babakocsi 85.000,-Ft, 1 db Remington hajnyíró 15.000,-Ft, 1 db Hamax gyerek bicikliülés 18.000,-Ft, 1 db bukósisak 5.000,-Ft, 1 db kis sámli 5.000,-Ft, 1 db Bosch aprító turmix 9.000,-Ft, 1 db turmixgép 10.000,-Ft, 1 db autós DVD lejátszó 33.000,-Ft, 1 db fellépős WC ülőke 5.000,-Ft, 1 db itató pohár 2.000,-Ft, 2 db ágynemű huzat 10.000,-Ft) összesen 320.000,-Ft volt. A felperesek csatoltak ezen felül három számlát (szárítógép (85.891,-Ft), napszemüveg (4.400,-Ft) és szemüveg (27.440,-Ft)), ebből a szárítógépre és a napszemüvegre vonatkozóan a bíróság elfogadta azt, hogy a felperesek ezeket a tárgyakat Gyermek1-nek (és nem másnak) vásárolták a megadott áron, vagyis ezen eszközök Gyermek1 számára történő beszerzése során a felpereseknek olyan költsége merült fel, amelyet az alperessel szemben érvényesíthetnek. A szemüveg vonatkozásában pedig megállapította, hogy a P.20.584/2013/95/F/
szám alatt csatolt,
október
napján kelt nyugta nem a felperesek táblázatában az
életévnél (2012.08.27-2013.08.27.) felsorolt szemüveg vásárlását, hanem a felperesek táblázatában a
életévnél (2013.08.27-2014.08.27.) felsorolt szemüveg vásárlását igazolja. Ennek megfelelően a bíróság a szemüveg költségét egy helyen, a
életévnél számolta el és a pontos költség ismeretében a szakvéleményben szereplő összegtől eltérően 27.440,-Ft összegben. Ezt meghaladóan a felperesek kereseti követelésében megjelölt táblázatban szereplő ingóságok létét-megvásárlását-költségét felperesek nem bizonyították, így a bíróság ebben a körben a felperesek kereseti követelését elutasította. Miután a bíróság a bizonyítási eljárás során a tételesen megjelölt felszerelési tárgyak megvásárlásának ténye (amely nem szakkérdés) megállapításra nem került, így az ilyen költségek meghatározására árszakértő kirendelése sem volt szükséges. A bíróság megjegyzi, hogy a felperesi bizonyítási indítvány „árszakértő kirendelését indítványozzuk e körben annak bizonyítására, hogy az általunk megjelölt termékek árai a vásárlás idejére és helyére nézve reálisak" (P.20.584/2013/95.) a bíróság által kiadott, a bizonyítási kötelezettségre vonatkozó tájékoztatásnak nem feleltethető meg, és a bíróság számára egyébként sem volt érthető, hogy ezen indítványukkal tulajdonképpen mit is kívánnak a felperesek szakértői úton bizonyítani. I.r. és II.r. felperesek a jövőre nézve is előterjesztettek költségpótló járadékra vonatkozó igényt havi 5.374,-Ft összegben. A felperesek ezen követelését azonban a peres eljárás adatai nem támasztották - jellegüknél fogva nem támaszthatták - alá. A felperesek különböző eszközök költsége jogcímén arra tekintettel érvényesíthetnek alapos igényt, ha Gyermek1 gyermekük számára az adott eszközöket megvásárolták és így költségük keletkezett. A kereseti követelésként előterjesztett igény vonatkozásában nem állapítható meg, hogy a felperesek a jövőben milyen eszközöket fognak Gyermek1 részére megvásárolni és ezzel milyen költségeik merülnek fel. Az eszközök költségére vonatkozó igény jellegéből eredően az elmúlt időszak adataiból a jövőre nézve semmilyen következtetés nem vonható le, átlagszámítás nem alkalmazható, még csak az sem állapítható meg, hogy Gyermek1 esetében a jövőben ilyen költség biztosan fel fog merülni. Amennyiben ilyen jellegű igény felmerül, azt a felperesek kártérítési követelésként érvényesíthetik. Ennek megfelelően a felperesek járadékigénye alaptalan, azt a bíróság elutasította. A bíróság azon tételek vonatkozásában, amely esetében a megvásárlás tényét és költségét is bizonyítottnak tekintette, a felperesek által megjelölt életkort figyelembe véve - leszámítva a szárítógépet, amelynek vásárlása 2013 szeptemberére esett és nem a
életévre; a napszemüveget, amelynek vásárlása 2014 júniusára esett és nem az
életévre -, az adott időszak fele időpontjától számítva állapított meg az adott költség után a Ptk.301.§

(1)bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamatot. Ennek megfelelően a bíróság az eszközök költsége vonatkozásában alperest - 69.000,-Ft és ezen összeg után

február
napjától járó késedelmi kamat; - 12.000,-Ft és ezen összeg után
február
napjától járó késedelmi kamat; - 135.000,-Ft és ezen összeg után
február
napjától járó késedelmi kamat; - 14.000,-Ft és ezen összeg után
február
napjától járó késedelmi kamat; - 47.400,-Ft és ezen összeg után
február
napjától járó késedelmi kamat; - 130.331,-Ft és ezen összeg után
február
napjától járó késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a bíróság a felperesek kereseti követelését ebben a körben elutasította. III.
Alap felnevelési költségek I.
Élelmezés költsége I.r. és II.r. felperes ebben a tételben Gyermek1 részére vásárolt élelmiszerek költségét, mint alap felnevelési költséget kívánták érvényesíteni. Alperes vitatta, hogy a felperesek által megjelölt élelmiszereket Gyermek1-nek megvásárolták, vitatta annak költségét és a követelt járadék összegét. Vitatta azt is, hogy a Nutridrink nevű készítményre Gyermek1-nek szüksége volt. (P.20.584/2013/111.) A felperesek a 95/F/
számú mellékletben csatolt számlákon kívül semmilyen bizonyítékot nem csatoltak arra vonatkozóan, hogy milyen élelmiszereket vásároltak és ezek költsége milyen összegű volt. Amint a bíróság kifejtette - a felperesi állásponttól eltérően - az élelmiszerek megvásárlásának ténye és az ezzel kapcsolatos költségek nem minősülnek köztudomású tényeknek. A bíróság a köztudomású tényekre vonatkozó álláspontját a felperesekkel közölte (P.20.584/2013/70.), azonban a felperesi hivatkozás nem módosult, további bizonyítási indítványt felperesek nem tettek. A bíróság a szakértői vélemény kiegészítése (P.20.584/2013/126.) során tett nyilatkozatot elfogadva megállapította, hogy a Nutritia Nutridink kiegészítő tápszerként való alkalmazása havi 2 csomag mennyiségben jelenleg indokolt és a rágási étkezési képesség helyreállításáig indokolt marad. Az ezzel kapcsolatos költség meghatározása már nem az orvosszakértő feladata volt (nem szakkérdés), a felperesek ilyen kiadásainak összegét a bíróság a P.20.584/2013/95/F/
számú beadványból állapította meg: ennek megfelelően az indokoltan felmerült költség - havi 2 csomaggal számolva az esetleges egy hónapos csúszást is figyelembe véve - 2014 augusztusára 4.468,-Ft, 2014 szeptemberére 4.468,-Ft., 2014 októberére 4.468,-Ft, 2014 novemberére 4.468,-Ft., 2015 januárjára 4.468,-Ft, 2015 februárjára 4.468,-Ft, 2015 márciusára 4.468,-Ft., 2015 áprilisára 4.468,-Ft, 2015 májusára 4.468,-Ft, 2015 júliusára 4.468,-Ft., 2015 szeptemberére 4.468,-Ft, 2015 októberére 4.468,-Ft, 2015 novemberére 4.468,-Ft, 2015 decemberére 4.468,-Ft., 2016 januárjára 4.468,-Ft, 2016 februárjára 4.468,-Ft, 2016 márciusára 4.468,-Ft., 2016 áprilisára 4.468,-Ft. Ettől kezdve a szakvélemény-kiegészítés megállapítása szerint havi 2 csomag Nutritia Nutridrink fogyasztása indokolt. A bíróság ezt meghaladóan a felperesek által csatolt számlák alapján állapíthatta meg azt a költséget, amely a felpereseknek Gyermek1 élelmezésével kapcsolatban felmerült. A bíróság elfogadta azt, hogy a felperesek a számlákon szereplő árucikkeket Gyermek1-nek (és nem másnak) vásárolták, vagyis ezen árucikkek Gyermek1 számára történő beszerzése során a felpereseknek olyan költsége merült fel, amelyet az alperessel szemben érvényesíthetnek. A becsatolt számlák szerint a felperesek élelmezési költsége 2013-ban 85.148,-Ft, 2014-ben 111.961,-Ft + 17.872,-Ft Nutridink költség, 2015-ben 43.040,-Ft + 44.680,-Ft Nutridrink költség, 2016-ban 17.872,-Ft Nutridrink költség volt. A felperesek ezt meghaladóan nem igazolták, hogy a hivatkozott táblázatok szerinti módon alakult a Gyermek1 élelmezésével kapcsolatos kiadásaik köre. A felperesek jövőre nézve (
július
napjától kezdődően) járadék megállapítását kérték az élelmezési költség vonatkozásában. A felperesek járadék összegére vonatkozó előadását a P.20.584/2013/
sorszámú beadvány
oldalán található táblázat tartalmazza. A bíróság bizonyítási kötelezettségről szóló tájékoztatása ellenére a felperesek ezen költségekre vonatkozó bizonyítékot nem csatoltak. Ennek megfelelően a bíróság nem került abba a helyzetbe, hogy akár csak a járadékigényt megelőző időszak (év vagy hónap) vonatkozásában felmerült költségeket alapul véve mérlegeléssel meghatározhassa Gyermek1 élelmezésének jövőbeli költségét. A bíróság rendelkezésére
évi, példálózó jelleggel becsatolt számlák álltak, ebből mérlegeléssel sem lehet megállapítani azt, hogy
július
napjától mennyi volt a felperesek kiadása Gyermek1 élelmezését illetően. A bíróság megjegyzi, hogy a felperesek annak ellenére nem kísérelték meg igazolni legalább a legutolsó időszakban felmerült kiadásaikat, hogy megismerték a bíróság bizonyítási kötelezettségére vonatkozó tájékoztatását. A bíróság
július
napjától kezdődő időszakban egyedül a szakvélemény-kiegészítés alapján indokolt költségként megállapítható Nutridrink használatával kapcsolatos kiadást tudott megállapítani havi 4.468,-Ft összegben. Ennek lejárt összege 2016-ban 26.808,-Ft,
januártól júniusig 26.808,-Ft, míg a bíróság a jövőre nézve
július
napjától kezdődően havi 4.468,-Ft összegű élelemezési költséget állapított meg. Ezt meghaladóan a bíróság a felperesek járadékigényét elutasította. Az, hogy a bíróság a Gyermek1-re eső élelmezési-költséget nem tudta megállapítani természetesen nem azt jelenti, hogy a felperesek nem etették/etetik Gyermek1-et, hanem azt, hogy ennek költsége amelyet a jogalap fennállása esetén az alperessel szemben érvényesíthetnek - az eljárás során rendelkezésre álló adatok alapján nem határozható meg, márpedig az élelmiszerek megvásárlásának ténynek igazolása tekintetében becsatolt további bizonyítékok esetén erre érdemben bizonyítási eljárás lenne lefolytatható. A bíróság azon árucikkek vonatkozásában, amely esetében a megvásárlás tényét és költségét is bizonyítottnak tekintette, a felperesek által becsatolt számlák, orvosi igazolások időpontja alapján az adott időszak felétől számítva állapított meg az adott költség után a Ptk.301.§

(1)bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamatot. Ennek megfelelően a bíróság az élelemezés költsége vonatkozásában alpere

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.