A határozat elvi tartalma: Szántó esetében az elővásárlásra jogosultak közti sorrendet az Fftv. 18.§
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont szerinti jogosultak között a
(4)bekezdés dönti el. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.317/2017/
- A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke . Márton Gizella előadó bíró . Rothermel Erika bíró A felperes: Felperes neve (cím) A felperes képviselője:ásziné dr. Horváth Henrietta ügyvéd (cím) Az alperes: Veszprém Megyei Kormányhivatal (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.) A per tárgya: adásvételi szerződés hatósági jóváhagyása tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat:émi Törvényszék 3.Kf.21.537/2016/
- számú ítélete Az elsőfokú bíróság határozata:émi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.271/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Veszprémi Törvényszék 3.Kf.21.537/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - további 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló releváns tényállás [1] A felperes
- október 1-jén adásvételi szerződést kötött a ... helyrajzi számú szántó művelési ágban nyilvántartott ingatlan megvásárlására. A szerződés
- pontjában az elővásárlási jogát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 18.§
(1)bekezdés d) pontjára és
(2)bekezdés a) pontjára alapította. [2] [3] Az adásvételi szerződés kifüggesztésének ideje alatt egy, perben nem álló magánszemély elfogadó nyilatkozatot tett. Az elfogadó nyilatkozatában az elővásárlásra jogosultságát az Fftv. 18.§
(2)bekezdés b) pontjára és
(4)bekezdés a) pontjára alapította. A jegyző
- december 14-én küldte meg az iratokat az alperes részére. [4] Az alperes a hatósági jóváhagyási eljárásban beszerezte a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: Kamara) állásfoglalását. A Kamara mind a vevő, mind az elfogadó nyilatkozatot tevő személy tulajdonszerzését támogatta. Az állásfoglalás ellen kifogás nem érkezett. [5] Az alperes a
- április 22-én kelt 571038/7/
- számú határozatával az adásvételi szerződést az elfogadó nyilatkozatot tevő személy vonatkozásában jóváhagyta, egyidejűleg a felperesi vevő vonatkozásában a jóváhagyást megtagadta. Határozatát azzal indokolta, hogy az elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlási joga megelőzi a felperes elővásárlási jogát, ezért az Fftv. 30.§
(1)bekezdése alapján a sorrend alapján első helyen álló elővásárlási jogosult tekintetében hagyta jóvá az adásvételi szerződést. A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [6] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyben arra hivatkozott, hogy az Fftv. 18.§
(2)bekezdés a) pontjára alapított elővásárlási jog jogosultja sorrendben megelőzi a
(2)bekezdés b) pontja szerinti elővásárlási jogosultakat. [7] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglaltakat fenntartva. Az elsőfokú ítélet [8] [9] Az elsőfokú bíróság az elővásárlásra jogosultak közti sorrendet vizsgálva, a Fftv. 18.§-ának
(1),
(2)és
(4)bekezdéseiben foglaltak alapján megállapította, hogy az
(1)bekezdés c)-e) pontjaiban felsorolt földműveseket sorrendben megelőzik a
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjában felsoroltak. Az Fftt. 18.§
(4)bekezdése az
(1)bekezdés c-e) pontjaiban, valamint a
(2)bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül további sorrendet állít fel az elővásárlásra jogosultak között, első helyre rangsorolva - az Fftv. 18.§
(4)bekezdése a) pontja értelmében - a családi gazdálkodót. A perbeli esetben szántó művelési ágú ingatlant érintő adásvétel esetében az Fftv. 18.§
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti, helyben lakó földműves elővásárlási jogosultak egymáshoz való viszonyát, rangsorát kellett vizsgálni, mert mindkét jogosulti csoport megelőzi az Fftv. 18.§
(1)bekezdés c-e) pontjaiban felsoroltakat. Más művelési ágak esetében a
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti elővásárlási jogosultak közötti sorrend kérdése mutatott rá a bíróság -, nem merül fel. Az elsőfokú bíróság az Fftv. 18.§-hoz fűzött törvényi indokolásra utalással kifejtette, hogy az 18.§
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti elővásárlási jogosultak tekintetében a jogalkotó nem állított fel rangsort, mindkét jogosulti csoport azonos ranghelyen áll szántó művelési ágú ingatlan esetében, közöttük a sorrendet az Fftv. 18.§
(4)bekezdése dönti el. Mivel az elfogadó nyilatkozatot tevő családi gazdálkodó, ezért a sorrendben megelőzi a felperest. Minderre tekintettel a bíróság szerint nem volt jogszabálysértő az alperes határozata, amellyel az elfogadó nyilatkozatot tevő személlyel szemben hagyta jóvá az Fftv. 30.§
(1)bekezdése alapján az adásvételi szerződést. [10] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította. A fellebbezés és az ellenkérelem [11] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes nyújtott álláspontját a keresetével azonosan fejtette ki. be fellebbezést, [12] Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A másodfokú ítélet [13] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva hagyta helyben azzal, hogy az elsőfokú bíróság helytálló megállapításra jutott, amikor az Fftv. 18.§
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjában foglalt elővásárlásra jogosultak között nem tett a sorrendben különbséget, őket azonos rangsorban állóknak tekintette. Az Fftv. 18.§
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerint fennálló elővásárlási jogok esetében a szántó művelési ágra vonatkozó adásvételi szerződés esetén az elővásárlásra jogosultak közti rangsort, így a sorrendet az Fftv. 18.§
(4)bekezdésében meghatározott sorrend dönti el. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését az elsőfokú ítéletre is kiterjedően és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Fftv. 18.§
(1)-
(4)bekezdéseit, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206.§
(1)bekezdését. Állította, hogy az elővásárlási joga - amely az Fftv. 18.§
(1)bekezdés d) pontján és a
(2)bekezdés a) pontján alapul - megelőzi az elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlási jogát. Álláspontját a keresetével egyezően fejtve ki, előadta, hogy az Fftv. 18.§
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja egymáshoz képest sorrendet jelent, az
- a)pontban foglalt jogosultak megelőzik a
- b)pontban foglalt jogosultakat. [15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [17] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és 275.§
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. [18] A jogvita tárgya az volt, hogy az Fftv. 18.§
(2)bekezdés a) pontjára alapított elővásárlási jog jogosultja, vagy a
(2)bekezdés b) pontjára alapított elővásárlási jog jogosultja rendelkezik-e a sorrendben elsőbbséggel abban az esetben, hogy ha szántó terület adásvételére kötött szerződés jóváhagyását kérik. Elsődlegesen, fő szabályként az Fftv. 18.§
(1)bekezdése határozza meg az elővásárlásra jogosultak sorrendjét. Az Fftv. a 18.§
(1)bekezdés c)-e) pontjaiban felsorolt elővásárlásra jogosultakhoz képest - a sorrendben a fő szabály alóli kivételt állapítva meg - az Fftv. 18.§
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti elővásárlásra jogosultak elsőbbségét határozza meg. Az
(1)bekezdés c)-e) pontjaiban felsoroltakat tehát az elővásárlásra jogosultak sorrendjében megelőzi a
(2)bekezdés a) pontjában felsorolt, szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki meghatározott ideje állattartó telepet üzemeltet és a tulajdonszerzés célja az állattartáshoz szükséges takarmányelőállítás biztosítása, illetve a 18.§
(2)bekezdés b) pontja értelmében megelőzi az a földműves is, akinek a szántó művelési ágban nyilvántartott földszerzésének a célja földrajzi árujelzéssel, eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása. Az Fft. 18.§
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja között az Fftv. nem állít fel sorrendet abban a tekintetben, hogy azonos művelési ágú, jelen esetben szántó terület tulajdonjogának megszerzése esetében a
(2)bekezdés
- a)vagy
- b)pontjában foglalt elővásárlásra jogosultnak biztosít-e a rangsorban elsőbbséget. Ebből az következik, hogy szántó terület tulajdonjogának megszerzése esetében a
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján jogosultsággal rendelkezők között sorrend nincs, közöttük a sorrendet az Fftv. 18.§
(4)bekezdésében felsorolt további körülmények fennállása teremti meg. A
(4)bekezdés a) pontja ugyanis úgy fogalmaz, hogy az
(1)bekezdés c-e) pontjaiban, valamint a
(2)és
(3)bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül első helyen a családi gazdálkodó áll. A perbeli esetben tehát az elfogadó nyilatkozatot tevő és a felperes egyaránt az elővásárlási jogát az azonos rangsorban álló Fftv. 18.§
(2)bekezdés b), illetve a) pontjára alapította, közöttük a sorrendet a
(4)bekezdés értelmében - a
(2)bekezdés szerint meghatározott jogosulti csoportokon belül - a családi gazdálkodói minőség döntötte el az elfogadó nyilatkozatot tevő javára. [19] A felperesnek azt a hivatkozása, miszerint a
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjain alapuló elővásárlási jogosultak között a rangsor szabályozott, azaz az
- a)pont szerint jogosultak megelőzik a
- b)pontban felsorolt elővásárlásra jogosultakat, konkrét jogszabályi hivatkozással, de az érintett jogszabályszövegek nyelvtani értelmezésével sem volt alátámasztható, és e körben a jogszabály értelmezéséhez az elsőfokú bíróság helytállóan hívta fel az Fftv. törvényi indokolását is. [20] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alapján tárgyaláson kívül bírálta el. a Pp. 274.§
(1)bekezdése [22] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárás során költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett [Pp. 78.§
(2)bekezdése]. [23] A Kúria a pervesztes a felperest a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.)IM rendelet 13.§
(2)bekezdése értelmében kötelezte a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, további húszezer forint felülvizsgálati illeték megfizetésére arra figyelemmel, hogy a felülvizsgálati illeték mértéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39.§
(3)bekezdés d) pontja és 50.§
(1)bekezdése értelmében hetvenezer forint, ezért a felülvizsgálati eljárásban megfizetett ötvenezer forint felülvizsgálati illetékre tekintettel a felperes a még hiányzó húszezer forint felülvizsgálati illeték megfizetésére köteles. Budapest, 2018. március 7. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró