← Magyarország

Mfv.10879/2016/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A régi Hszt. 75/B. §

(4)bekezdése szerint felajánlható munkakör meghatározásakor a 65/
  1. (XII.30.) BM rendelet
  2. számú melléklet
  3. pontjának I. besorolási osztályra vonatkozó
  4. pontja és a
  5. számú melléklet 18.a.) pontja az irányadó. A Hszt. 75/B. §
(4)bekezdése a felajánlható beosztás megfelelőségénél rendfokozati előírást nem tartalmaz. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.879/2016/
  1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Magyar György ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Boros Erzsébet ügyvéd A per tárgya: munkáltatói intézkedés hatályon kívül helyezése és jogellenes felmentés jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.469/2016/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.198/2015/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.469/2016/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 1.477.000 (Egymillió-négyszázhetvenhétezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] A felperes főiskolán szerzett közgazdász szakképzettséggel és büntetésvégrehajtási szaktanfolyamon szerzett szakirányú felsőfokú végzettséggel kinevezés alapján gazdasági vezető beosztást töltött be az alperesnél alezredes rendfokozatban. A
  5. április 22-én kelt llományra vonatkozó parancsában az intézmény parancsnoka a felperest gazdasági vezető vezetői beosztásából
  6. április 30-ai hatállyal az
  7. évi XLIII. törvény (régi Hszt.) 75/B. §
(3)bekezdés alapján felmentette, egyidejűleg külön feljegyzésben a régi Hszt. 75/B. §
(4)bekezdés szerint 2015. május 1-jétől biztonsági tiszt (I/III.) besorolású beosztást ajánlott fel azzal, hogy a régi Hszt. 75/B. §
(4)bekezdése alapján a felajánlott beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról öt munkanapon belül írásban kell nyilatkoznia, illetve amennyiben e határidőn belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna. A felperest tájékoztatták a régi Hszt. 75/B. §
(6)bekezdése és
(8)bekezdése rendelkezéséről is azzal, hogy a felajánlott beosztás elutasítása esetén a régi Hszt. 56. §
(2)bekezdés c) pontja alapján felmentéssel megszüntetik a szolgálati viszonyát. A parancs közlésére
  1. április 22-én személyi elbeszélgetésen került sor, amelyen az érdek-képviseleti szerv képviselője, az intézményparancsnok, a felperes és a személyügyi és szociális osztályvezető vett részt. A felperes a rendelkezésre álló öt munkanapon belül a felajánlott beosztás elfogadása vagy elutasítása tárgyában nem nyilatkozott.
  2. május 5-én szolgálati panaszt nyújtott be egyrészt a keletkezett dokumentumok egyes pontatlanságaira hivatkozva, másrészt előadta, hogy a biztonsági tiszti beosztást nem fogadja el, mert az nem felel meg a pénzügyi szakos közgazdász képzettségének. Kifogásolta azt is, hogy a felajánlott beosztás rendfokozati maximuma őrnagy, ő pedig alezredes rendfokozattal rendelkezik. Az intézményparancsnok a szolgálati panaszban foglaltak alapján kijavította a személyi állományra vonatkozó parancsát, illetve a jegyzőkönyvi pontatlanságokat, a további szolgálati panaszt pedig az országos parancsnokhoz felterjesztette. A B. országos parancsnoka
  3. június 10-én kelt határozatával a szolgálati panaszt elutasította. Az intézményparancsnok előterjesztésére a BVOP országos parancsnoka
  4. augusztus 26-án módosított parancsával
  5. július 30-ával a parancsával a felperes szolgálati viszonyát
  6. január 19-ével megszüntette a régi Hszt.
  7. §
(2)bekezdés c) pontjára, 75/B. §
(3),
(4)és
(8)bekezdéseire alapítottan. A felmentés ellen a felperes
  1. augusztus 13-án szolgálati panaszt terjesztett elő, melyet a
  2. december 18-án kelt határozattal elutasítottak. Az indokolás szerint a felajánlott biztonsági tiszti beosztás megfelelő volt, de a felperes szabályszerű tájékoztatást követően a felajánlott beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról nem nyilatkozott öt munkanapon belül. A felperes kereseti kérelme és az alperes védekezése [8] A felperes a módosított keresetében kérte annak megállapítását, hogy a felajánlott biztonsági tiszti beosztás nem felelt meg a régi Hszt. 75/B. §
(4)bekezdésében rögzített jogszabályi követelményeknek, és a felajánlásra nem jogszerű eljárás keretében került sor. A felajánlott tiszti beosztás nem felelt meg a szakmai képzettségének, a gyakorlatának, továbbá a rendfokozatának, az a felajánlásakor be volt töltve. [9] A felmentés jogellenességének jogkövetkezményeként alperes 12 havi átalánykártérítés, elmaradt illetménye és egyéb járandóságai kamatokkal növelt összegű megfizetését, ki nem adott szabadsága pénzbeli megváltását, továbbá 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetését kérte. Ez utóbbi igényét a jogviszonya megszüntetésével összefüggésben történt egészségi állapotromlásra alapította. A felajánlott biztonsági tiszti beosztás nem volt megfelelő, öt munkanapon belül azért nem nyilatkozott, mert a felajánlást jogszerűtlennek értékelte. [10] Az alperes ellenkérelme a kereseti kérelmek elutasítására irányult. A felajánlott beosztás megfelelő volt, de a felajánlásra a felperes az öt munkanapos jogvesztő határidőn belül nem nyilatkozott. A 64/2011. (XII.31.) BM rendelet 34. §
(1)bekezdéséhez képest a felmentést megelőzően ismételt személyzeti elbeszélgetést már nem kellett tartani. Az első- és másodfokú ítélet [11] A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.198/2015/
  1. számú ítéletében megállapította, hogy a vezetői beosztás visszavonása kapcsán felajánlott biztonsági tiszti beosztás nem felel a felperes képzettségének. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest az alperes javára 50.000 forint perköltség, az állam javára 533.090 forint eljárási illeték megfizetésére megállapítva, hogy 10.000 forint illeték az állam terhén marad. [12] Az elsőfokú bíróság az indokolásában kiemelte, hogy a felajánlott beosztás megfelelősége kérdésében megkereste a B.SZ.H.Á.-át, amely szerint a felperes részére felajánlott beosztás megfelelő. Ennek ellenére elfogadta azt a felperesi érvelést, hogy a biztonsági tiszti beosztás a felperes közgazdász képesítésének nem megfelelő, mert a közgazdász szakképesítése körébe tartozó ismeretei elenyésznek, ha azokat tartósan nem gyakorolja. A felperes részére azonban elfogadható lett volna a felajánlott biztonsági tiszti beosztás, mert a közgazdász képesítéshez fűződő érdekét csak hosszabb távon sértette volna. [13] Nem lett volna akadálya annak, hogy a felperes öt munkanapon belül kifejezett nyilatkozattal a felajánlott beosztásról nyilatkozzon, nyilatkozatot azonban nem tett, ezért úgy kell tekinteni, mintha a beosztást nem fogadta volna el. Joggal való visszaélés a felperest terheli elsősorban, mert öt munkanapon belül nem tett egyértelmű elfogadó vagy elutasító nyilatkozatot, hanem a határidő lejártát követően szolgálati panaszt terjesztett elő, amely önmagában ugyan nem valósít meg joggal való visszaélést, de valamennyi körülmény ismeretében a felperesnek az elfogadás vagy az elutasítás tárgyában nyilatkoznia kellett volna. [14] A 64/
  2. (XII.30.) BM rendelet
  3. §-a a létszámcsökkentés vagy átszervezés felmentési okokra vonatkozik. A perbeli esetben azonban vezetői beosztásból való indokolás nélküli felmentés történt, amely kizárja a megvalósult személyi elbeszélgetést követő további egyeztető megbeszélést. [15] A felek fellebbezése folytán eljárt Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.469/2016/
  4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a felajánlott biztonsági tiszti beosztás nem megfelelőségének megállapítására irányuló kereseti kérelmet elutasította. A felperes által fizetendő perköltség összegét 60.000 forintra, az általa fizetendő eljárási illeték összegét 543.090 forintra felemelte. Mellőzte annak megállapítását, hogy 10.000 forint illetéket az állam visel. Kötelezte a felperest az állam javára 1.205.828 forint fellebbezési illeték, az alperes javára 150.000 forint fellebbezési perköltség megfizetésére. [16] A törvényszék rögzítette, hogy a régi Hszt. 75/B. §
(4)bekezdése értelmében a felajánlott beosztásnak a képzettségnek, illetve a végzettségnek kell megfelelnie. A belügyminiszter irányítása alá tartozó egyes fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 65/
  1. (XII.30.) BM rendelet
  2. számú melléklet
  3. pontja határozza meg a büntetésvégrehajtási szervezetnél rendszeresített hivatásos beosztások, munkakörök, illetve az azokhoz kapcsolódó rendfokozatok, beosztási kategóriák és képesítések követelményének szabályait. Ezen szabályok alapján a felajánlott biztonsági tiszti beosztás betöltésének képesítési és egyéb követelménye: állami iskolai végzettségként egyetemi, főiskolai végzettség, illetve szakmai iskolai végzettségként szakirányú felsőfokú végzettség. Ezeknek a követelményeknek a felperes megfelelt. Sem a BM rendelet, sem más jogszabály a biztonsági tiszti beosztás betöltéséhez nem kíván meg további feltételt. A régi Hszt. 75/B. §
(4)bekezdése sem határozza meg a beosztás megfelelősége körében feltételként a rendfokozatnak történő megfelelést. E jogszabályhely a képzettség, illetve a végzettség fogalmát használja. A BM rendelet a képesítési és egyéb követelmények körében kizárólag a végzettség fogalmát nevesíti, amely a képzettség fogalmától élesen nem különíthető el, mivel a végzettség megszerzése adja a képzettséget. A felperesnek kétféle végzettsége és ezáltal képzettsége is van: az egyik közgazdasági, a másik a büntetésvégrehajtási szakirányú felsőfokú végzettség, ezért nincs jelentősége a gyakorlat vagy jártasság esetleges hiányának. [17] A rendelkezésre álló adatok alapján a felajánlott munkakör megbízással volt betöltve, amely a régi Hszt. 50. §
(1)bekezdés szerint a be nem töltött üres szolgálati beosztáshoz tartozó feladatok átmeneti ellátására szólhat. Ebből következően a beosztás üres volt, csak az ahhoz tartozó feladatokat látták el megbízás alapján. Mindezek alapján a biztonsági tiszti beosztás megfelelő és felajánlható volt a felperesnek. [18] A felperes azonban a felajánlott megfelelő beosztás elfogadása vonatkozásában öt munkanapon belül nem nyilatkozott, ezért úgy kell tekinteni a régi Hszt. alapján, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna. Erre figyelemmel a Hszt. 56. §
(2)bekezdés c) pontja alapján a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kellett szüntetni. [19] A törvényszék megjegyezte, hogy amennyiben a felajánlott beosztás nem lett volna megfelelő, az sem eredményezné a felperes keresetének helyt adó döntés meghozatalát, mivel a felperes által sem vitatottan az alperes más, megfelelő felajánlható beosztással nem rendelkezett. [20] Az alperes eljárása megfelelt a belügyminiszter felügyelete, irányítása alá tartozó egyes fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról, és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 64/
  1. (XII.30.) B M rendeletnek. Ezen BM rendelet
  2. §-a rendelkezik a vezetői beosztásból történő felmentéskor követendő eljárásról, mely szabályokat az alperes betartotta. E BM rendelet
  3. §-a nem irányadó, mert az kizárólag csak a létszámcsökkentés és átszervezés esetén alkalmazandó. Az
  4. § a vezetői megbízás visszavonásának speciális szabályai miatt nem alkalmazható, ennek azonnali hatálya ugyanis fogalmilag kizárja az intézkedés előkészítését. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [21] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezésével a kereseti kérelmeknek megfelelő ítélet meghozatalát kérte az alperes perköltségben marasztalásával. Álláspontja szerint az ítéletek sértik a Polgári perrendtartásról szóló
  5. évi III. törvény (Pp.)
  6. §
(1)bekezdésében, 221. §
(1)bekezdésében, a régi Hszt. 4. §
(2)és
(4)bekezdésében, a 75/B. §
(4)bekezdésében, illetve a 64/
  1. (XII.30.) BM rendelet
  2. §-ában és a
  3. §-ában rögzített rendelkezéseket. [22] A 64/
  4. (XII.30.) BM rendelet
  5. §
(1)bekezdése szerinti meghatározásból következően a vezetői beosztás visszavonása a szolgálati viszonyt érintő munkáltatói intézkedésnek minősül, melyre tekintettel a 57. §
(2)bekezdés szerint a döntés előkészítésébe be kell vonni a hatáskörrel rendelkező érdekképviseleti szervet. E §-al összefüggésben a jogerős ítéletben rögzített jogértelmezés téves és jogszabálysértő, a döntés előkészítésének, valamint a döntés hatályának fogalmát összekeveri. A perbeli esetben a vezetői megbízás visszavonása nem azonnali hatályú döntés volt, mert 2015. április 22-én közölték a 2015. április 30-ai hatályú vezetői megbízás visszavonásáról hozott döntést. A közléskor a 64/2011. (XII.30.9 BM rendelet 14. §
(5)és
(6)bekezdésében rögzített megbeszélést megtartották, ez azonban nem egyezik meg ugyanezen BM rendelet 57. §
(2)bekezdésben foglalt előkészítési szakaszban történő döntéshozatalba való bevonással. E jogszabálysértés jogkövetkezményeként utalt a felperes a „Kúria 14/2014. számú munkaügyi elvi döntésének" indokolására. [23] A régi Hszt. 75/B. §
(4)bekezdése konjunktív feltételként írja elő a megfelelő végzettséget és képzettséget a felajánlott beosztás tekintetében. Az elsőfokú bíróság helyesen (a Fővárosi Bíróság 1-HMJ-2010-
  1. számú ítéletében foglalt jogértelmezésnek megfelelően) rögzítette, hogy a megfelelő jártassághoz, gyakorlathoz és szakterülethez kötött képzettség a megfelelő. [24] A törvényszék a 65/
  2. (XII.30.) BM rendelet
  3. számú melléklet
  4. pontját tévesen értelmezte, a végzettség és a képzettség ugyanis nem ugyanazon fogalom. A végzettséggel összefüggő követelményeket vertikálisan lehet megfogalmazni, a képzettség ugyanakkor a különböző végzettségi szinteken (alap-, közép és felsőfok) horizontálisan, az adott szakterületen megszerezhető gyakorlati jártasságot, ismeretanyagot feltételez. Erre tekintettel tehát a felajánlott biztonsági tiszti beosztás nem felelt meg a képzettségének. [25] A rendfokozattal kapcsolatos jogi érvelés is megalapozatlan a törvényszék részéről. Figyelmen kívül hagyta ugyanis a régi Hszt.
  5. §
(2)és
(4)bekezdését, mellyel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság EBH2011.
  1. számú döntésében már állást foglalt, miszerint magasabb elérhető rendfokozati maximum magasabb szolgálati beosztást jelent. A régi Hszt.
  2. §
(2)és
(4)bekezdésének előírásait nem lehet a régi Hszt. 75/B. §
(4)bekezdésénél sem figyelmen kívül hagyni. A felperes rendfokozata alezredes volt, a biztonsági tiszti beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat pedig őrnagy, a felajánlott beosztás ezért sem volt megfelelő. Ennek jogkövetkezménye csak a szolgálati jogviszony megszüntetésével összefüggő döntés jogellenessége lehet. Önmagában az a tény, hogy a munkáltató csak akkor köteles beosztást felajánlani, ha van megfelelő beosztás a munkáltatónál, nem érinti azt a jogszabályi kötelezettségét, hogy a felajánlott beosztásnak megfelelőnek kell lennie, és az ezzel összefüggő jogsértésnek jogkövetkezménye van. [26] A 64/2011. (XII.30.) BM rendelet 34. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti kötelező egyeztetést is elmulasztotta az alperes. Ezzel összefüggésben a jogerős ítélet indokolása a Pp. 221. §
(1)bekezdésébe ütközik. A rövid indokolásban adott jogértelmezés emellett téves is. E BM rendelet 34. §
(1)bekezdése szól a létszámcsökkentés vagy átszervezés esetén történő egyeztetésről, míg a
(2)bekezdés ettől eltérő esetekre vonatkozik. Ezt támasztja alá a
(3)és
(4)bekezdés is. Mindebből következően az alperesnek a régi Hszt. 75/B. §
(4)bekezdése esetén is egyeztető megbeszélést kellett volna folytatnia. [27] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására, a felperes felülvizsgálati költségben történő marasztalására irányult. Hivatkozása szerint a felperes keresetének elbírálása során a régi Hszt. 75/B. §
(3),
(8)bekezdését és 56. §
(2)bekezdés c) pontját kellett alkalmazni. A törvényszék döntése jogszerű a felajánlott biztonsági tiszti beosztás megfelelőségéről az irányadó végzettséget, a rendfokozatot és a megfelelő gyakorlatot illetően. E törvény más beosztás felajánlásáról abban az esetben rendelkezik, ha megfelelő beosztással a munkáltató rendelkezik. A felperes ilyet a perben nem tudott megjelölni, ugyanakkor a felajánlásra a jogvesztő határidőn belül nem nyilatkozott, ezért a jogviszonya felmentéssel történő megszüntetése jogszerűen történt. A vezetők esetére irányadó speciális szabály folytán az azonnali hatályú indokolás nélküli felmentés előírás, amelynél kizárt az előkészítő szakasz. A 64/
  1. (XII.30.) BM rendelet
  2. §-a emellett azért sem alkalmazható, mert a törvény írja elő a jogviszony megszüntetését a felajánlott beosztás elfogadásának hiányában. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [29] A per tárgyát két munkáltatói döntés, a vezetői kinevezés visszavonásával egyidejűleg történő másik beosztás felajánlása és ennek megfelelősége, az ezzel kapcsolatos munkáltatói eljárás illetve a felmentés jogszerűsége képezte. [30] A régi Hszt. 75/B. §
(3)bekezdés alapján a hivatásos állomány tagja a vezetői beosztásából indokolás nélkül azonnali hatállyal felmenthető. E döntés tehát az állományilletékes parancsnok olyan diszkrecionális jogkörébe tartozó azonnali hatályú döntése, amelyet nem kell indokolnia. Erre tekintettel a 64/2011. (XII.30.) BM rendelet 57. §
(2)bekezdésben foglalt rendelkezések közül a döntés előkészítésére vonatkozó
  1. b)pontban szereplő előírás nem lehet alkalmazható. [31] A felperesnek a vezetői kinevezése visszavonásakor felajánlott biztonsági tiszti beosztás a 65/2011. (XII.30.) BM rendelet 1. számú melléklet 4. pontjának a I. besorolási osztályra vonatkozó munkaköri jegyzék 16. pontjában foglalt képesítési és egyéb követelményeknek, valamint a 2. számú melléklet 18.
  2. a)pontja egybevetése alapján megfelelő volt figyelemmel a régi Hszt. 75/B. §
(4)bekezdésére is. A büntetésvégrehajtás területi szerveinél rendszeresített I./III. beosztási kategóriában lévő biztonsági tiszt beosztáshoz képesítési és egyéb követelményként e BM rendelet állami iskolai végzettségként egyetemet vagy főiskolát, szakmai iskolai végzettségként szakirányú felsőfokú végzettséget ír elő. A rendőrségnél és a büntetésvégrehajtás szerveinél egyes beosztások, munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségeket magyarázó 2. melléklet 18.
  1. a)pontja a büntetésvégrehajtási feladatokat ellátóknál a I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében az
  2. aa)pontban felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi vagy főiskolai végzettséget és felsőfokú büntetés-végrehajtási szakképesítést fogadott el, mely követelménynek a felperes megfelelt, mivel főiskolai közgazdász végzettséggel és büntetésvégrehajtási szaktanfolyamon szerzett szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Mivel a régi Hszt. 75/B. §
(4)bekezdése a felajánlható beosztás megfelelőségénél „másik, képzettségének, végzettségének megfelelő beosztást" határoz meg, rendfokozati előírást nem tartalmaz, ezért a felajánlott őrnagyi legmagasabb rendfokozatot megkövetelő biztonsági tiszti beosztás a 75/B. §
(4)bekezdés alkalmazásában megfelelőnek tekintendő függetlenül a Hszt. 4. §
(2)és
(4)bekezdésétől. A felperes által hivatkozott EBH2011.2423. számú elvi határozat jelen ügyben nem irányadó, mert ebben a Legfelsőbb Bíróság a Hszt. magasabb beosztásra vonatkozó fogalmát határozta meg. [32] A felperes a vezetői kinevezése visszavonásakor felajánlott megfelelő beosztás vonatkozásában a régi Hszt. 75/B. §
(4)bekezdésben foglalt jogvesztő öt munkanapon belül írásban nem nyilatkozott, ezért a jogszabály szerint a mulasztása akként értékelendő, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna, melynek jogkövetkezménye a régi Hszt. 75/B. §
(8)bekezdése alapján a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (új Hszt.) 344. §
(4)bekezdés alapján irányadó régi Hszt. 56. §
(2)bekezdés c) pontja alapján a jogviszony felmentéssel történő megszüntetése. Tekintettel arra, hogy a felperes határidőben nem tett nyilatkozatot a felajánlott beosztással összefüggésben, a felmentés jogszerűsége szempontjából a régi Hszt. 75/B. §
(4)bekezdés utolsó mondata és
(8)bekezdése alapján a beosztás megfelelőségének nincs jelentősége. A Kúria ebben a kérdésben csak a külön jogorvoslattal támadott, és erre vonatkozó kifejezett kereseti kérelemről hozott döntés körében foglalt állást. [33] A Pp. 275. §
(2)bekezdése és a 272. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, mely felülvizsgálati kérelem kötelező eleme a megsértett jogszabályhely megjelölése, és ezzel összefüggésben a jogi érvelés előadása arra vonatkozóan, hogy a jogerős döntés megváltoztatását a fél mennyiben és miért kívánja. Tartalmi követelménye tehát a felülvizsgálati kérelemnek, hogy a fél a jogszabálysértésre való hivatkozását és ennek indokait is előadja [1/2016. (II.15.) PK vélemény 4-6. pont]. [34] A felperes jogviszonyát felmentéssel megszüntető intézkedéssel összefüggésben az annak alapjául szolgáló régi Hszt. 75/B. §
(8)bekezdése, valamint a régi Hszt. 56. §
(2)bekezdés c) pontja jogszabálysértésként nem volt megjelölve, ezért a Kúria az alperes ezen jogszabályhelyekre alapított felmentési intézkedésének jogszerűségét megállapító jogerős ítéleti döntést nem vizsgálhatta. [35] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a fenti indokolásbeli módosítással a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [36] A Kúria kötelezte a pervesztes felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján. [37] A felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről hozott rendelkezés a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésén alapul. [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Tallián Blanka s.k. bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.