← Magyarország

Bfv.1446/2017/14 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A tényállásban rögzített kannabisz egyedek száma alapján törvényes a terhelt cselekményének jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklása bűntettekénti minősítése. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.446/2017/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. március
  3. Az ügy tárgya: kábítószer birtoklásának bűntette és más bűncselekmények Terhelt: I. rendű terhelt Első fok: tárgyalás, Kőszegi Járásbíróság, 7.B.77/2016/33/X., ítélet,
  4. december
  5. Másodfok: Szombathelyi Törvényszék, 13.Bf.29/2017/28., ítélet, nyilvános ülés,
  6. június
  7. Az indítvány előterjesztője: I. rendű terhelt a védője útján Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a kábítószer birtoklásának bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kőszegi Járásbíróság 7.B.77/2016/33/X. számú, illetve a Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság 13.Bf.29/2017/
  8. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] [3] A Kőszegi Járásbíróság a
  9. december 13-án kihirdetett 7.B.77/2016/33/X. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettében [Btk.
  10. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] és felbujtóként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont], ezért - halmazati büntetésül - 8 év 6 hónapi szabadságvesztés büntetésre ítélte és 8 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg azzal, hogy a terhelt legkorábban büntetése kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és bűnügyi költség viselésére kötelezte az I. rendű terheltet. Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság
  1. június 26-án meghozott 13.Bf.29/2017/
  2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a büntetést kiszabó részében megváltoztatta. Az I. rendű terhelt szabadságvesztésének és mellékbüntetésének tartamát egyaránt 7 évre enyhítette. Ezt meghaladóan - a bűnjelekkel és a bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezések helyesbítésével - helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az elsőfokú ítélettel megállapított és a másodfokú bíróság által irányadónak tekintendő tényállás szerint az I. rendű terhelt a II. rendű terhelttel együtt egy családi ház padlásán 2014 őszén 150 tő, majd 2015 tavaszán mintegy 300 tő kannabisz (kender) növényt telepített, amelyeket közösen gondoztak, s az ültetvényt kétszer le is szüretelték. Az ehhez szükséges elektromos áramot szabálytalanul vételezték úgy, hogy a III. rendű terhelt - az I. rendű terhelt kérésére - az áramszolgáltató hálózatára csatlakozással a méretlen csővezetéket felvágta. Ezzel 268.511 forint kárt okoztak az áramszolgáltatónak (1./ és 5./ tényállási pont).
  3. május végétől az I. rendű terhelt a III. rendű terhelttel közösen a III. rendű terhelt lakásának udvarán lévő melléképületben nevelt 248 tő kendernövényt (3./ tényállási pont). Az I. rendű terhelt egy ingatlanban
  4. július 20-át megelőzően 3 tő, valamint egy másik helyen 14 tő kannabiszt termesztett (4./ tényállási pont). II. [4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt a védője útján a Be.
  5. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjait megjelölve terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben - nyilvános ülés tartásával elsődlegesen hatályon kívül helyezést, másodsorban a felmentését, illetőleg vele szemben az eljárás megszüntetését kérte. [5] [6] Álláspontja szerint a bíróság által megállapított tényállás annak felderítetlensége miatt teljes körűen megalapozatlan, amely a bűnösség kimondására és a büntetés kiszabására lényeges kihatással van. Az I. rendű terhelt a 2017. szeptember 13-án, október 5-én, november 27-én, december 15-én előterjesztett beadványaiban kiegészítette a felülvizsgálati indítványát. Részletezte a nyomozati eljárás hiányosságait, az ügyészi vádbeszéd tartalmát. Bűnösségének tagadása mellett egyrészt az alapeljárásban terhére értékelt bizonyítékok: így több tanú, valamint a II. rendű és a III. rendű terheltek vallomásainak, továbbá az általa vitatott igazságügyi villamosszakértő és igazságügyi vegyészszakértő szakvéleményének elfogadását; másrészt kábítószer-függősége tekintetében szakértő bevonásának elmaradását kifogásolta. Abszolút eljárási szabálysértésként arra hivatkozott, hogy a másodfokú eljárásban kizárt bíró vett részt. Álláspontja szerint a másodfokon eljárt bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel a védelmi fellebbezést figyelmen kívül hagyta, illetve kellően nem indokolta meg. Nyilvános ülés tartását, valamint büntetése végrehajtásának felfüggesztését kérte. III. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.1366/2017. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. [8] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslat, amely a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írtak kivételével csak az anyagi jogi törvénysértés orvoslásának eszköze. A Be. 423. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban felvetett jogkérdések csupán az irányadó tényállás alapulvételével ítélhetők meg. Ebből következően a a felülvizsgálati eljárásban a tényállás megalapozottsága, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése nem képezi a felülvizsgálat tárgyát. Nincs lehetőség a bizonyítékokat értékelő tevékenység támadására, bizonyítás felvételére, eltérő tényállás megállapítására és erre alapozva a bűnösség, a jogi minősítés és a büntetés kiszabásának vitatására. [9] Kizárttá teszi az indítványt az is, hogy általánosságban hivatkozik megalapozatlanságra, iratellenességre, a bizonyítottság hiányára, a nyomozás és a vád hiányosságaira, a vádbeszéd tartalmára. [10] A másodfokú eljárásban elkövetett abszolút eljárási szabálysértésre hivatkozás sem alapos, mivel a másodfokú ügydöntő határozatot meghozó tanács egyik tagja sem járt el a vádemelést megelőzően sem egyesbíróként, sem a másodfokú bíróság tagjaként kényszerintézkedés tárgyában döntés meghozatalában. Így velük szemben kizárási ok nem állapítható meg. [11] Az eljárt bíróságok feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem vétettek. A fentiekre figyelemmel a felfüggesztés iránti kérelem sem alapos, ezért az I. rendű terhelt tekintetében a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta. IV. [12] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §
(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. [13] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [14] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, kizárólag a Be. 416. §
(1)bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A törvényi feltételeknek megfelelő törvényes ok a felülvizsgálatra, ha a bíróság jogerős ítéletében törvénysértően állapítja meg a terhelt büntetőjogi felelősségét [Be. 416. §
(1)bekezdés a) pont], vagy törvénysértő büntetést szab ki [Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont]. A felülvizsgálatot lehetővé tevő eljárási szabálysértéseket pedig a törvény taxatíve sorolja fel [Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pont]. Végül a Be. 416. §
(1)bekezdése pedig valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye. [15] A Be. 423. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. [16] Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [17] A Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására az anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [18] A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását az azt kizáró ok ellenére függesztették fel. Következésképpen a hibás minősítés nem önmagában, hanem csak akkor képez felülvizsgálati okot, ha a helyes minősítéshez képest a kiszabott büntetés (alkalmazott intézkedés, illetőleg a büntetés felfüggesztése) törvénysértő. [19] Másfelől viszont helyes minősítés esetén is felülvizsgálatnak van helye, ha a kiszabott büntetés (alkalmazott intézkedés, illetőleg a büntetés felfüggesztése) önmagában a büntető anyagi jog (más) szabályát sérti. Ha azonban a minősítés törvényes és az annak alapján kiszabott büntetés (alkalmazott intézkedés) is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak (illetve a büntetés végrehajtásának felfüggesztése sem ütközik törvényi tilalomba), akkor - a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti okból - nincs lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására. [20] A felülvizsgálati eljárás alapja a megállapított ítéleti tényállás egyértelműen rögzíti a növényi egyedek számát; továbbá azok elhelyezésével, gondozásával, valamint az elektromos energia méretlen vételezésével és ellenszolgáltatás nélküli felhasználásával kapcsolatos elkövetői magatartást. A megállapított tényállás a felülvizsgálat során kötelezően irányadó. Ehhez képest a súlyosabb minősítést megalapozó elkövetői magatartás vitatása, illetve a szakértői bizonyítás iránti kifogás a bíróság ítéleti tényállást megállapító mérlegelő tevékenységét támadja, amely felülvizsgálati eljárásban kizárt. Az egészséget veszélyeztető bűncselekménynél az elkövetés idején hatályos Btk. nem tekinti privilegizált esetnek a kábítószerfüggő személy általi elkövetést. Mindazonáltal a jelentős mennyiségre megvalósított termesztés a történeti tényállás része; így annak támadása felülvizsgálati eljárásban akkor is a törvénynél fogva kizárt, ha minősítésváltozást eredményezne. [21] A jelen ügyben az irányadó tényállásban rögzítettek szerint az I. rendű terhelt három helyszínen összesen 715 tő marihuánát termesztett. [22] Az elkövetéskor is hatályos Btk. 178. §
(1)bekezdés I. fordulata szerint kábítószer birtoklását követi el, aki kábítószert termeszt, és a
(2)bekezdés b) pontja szerint súlyosabban minősül a cselekmény, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre valósítja meg. Kannabisz esetén a kábítószer mennyisége [Btk. 461. §
(2)bekezdése] csekély, ha a növényegyedek száma legfeljebb öt; jelentős mennyiségű, ha ennek húsz-szoros mértékét (100 tő) meghaladja. A vagyon elleni cselekmény minősítését a 2014 őszétől 2015 júniusáig szabálytalanul, ellenszolgáltatás nélkül vételezett villamos energia ára adja, amely kisebb értéknek tekintendő [Btk. 459. §
(6)bekezdés a) pont]. [23] A kifejtettek értelmében tehát a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás alapján az alapügyben eljárt bíróság az I. rendű terhelt bűnösségét a büntető anyagi jog sérelme nélkül állapította meg; mind bűnösségének kimondása, mind cselekményei jogi minősítése törvényes. [24] Az I. rendű terhelt kifogása kapcsán - amely arra utal, hogy az általa név szerint megjelölt, a másodfokú ügydöntő határozat meghozatalában részt vett bírák az elsőfokú eljárásban is részt vettek - a Kúria vizsgálta a másodfokon eljárt bírák kizárásával kapcsolatos szabályokat. [25] A rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható, hogy az ügydöntő határozatot hozó másodfokú tanács egyik tagja sem vett részt az ügy elsőfokú elbírálásában, így a Be. 21. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti ok szóba sem jöhet. [26] A Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontjának
  1. április
  2. napját megelőzően hatályos szövege szerint a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el. E rendelkezéssel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a 34/
  3. (XI. 22.) AB határozatában megállapította, hogy - a határozatának kihirdetését követően indult büntetőeljárásokban - az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény: a vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatás egy éven túli meghosszabbítása, valamint az ideiglenes kényszergyógykezelés felülvizsgálata során eljáró törvényszéki egyesbíró a Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontjának megfelelően a bíróság további eljárásából ki van zárva. [27] Az Alkotmánybíróság a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatában azt állapította meg, miszerint az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény a Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazásakor, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el. Ekként kizártnak kell tekinteni a nyomozási bíró, valamint a 2017. április 19. napját megelőzően hatályos Be. 207. §
(6)bekezdése alapján eljáró törvényszéki egyesbíró határozata elleni fellebbezés elbírálásában részt vevő törvényszéki, illetve ítélőtáblai bírákat is. Az Alkotmánybíróság e határozatának rendelkező részében az alkotmányos követelmény alkalmazásának kezdő időpontját - a korábbi határozatával ellentétben - nem határozta meg. [28] Az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXIX. törvény 1. §-a ennek megfelelően 2017. április 19. napjától akként módosította a Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontját, miszerint a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. [29] Egyúttal a hivatkozott módosító törvény 13. §-a az eljárási törvény szövegébe iktatta a Be. 606/B. §-át. E rendelkezés
(1)bekezdése
  1. a)pontjában a 34/2013. (XI. 22.) AB határozat rendelkezésével összhangban,
  2. b)és
  3. c)pontjában pedig a 21/2016. (XI. 30.) AB határozat ilyen tartalmú rendelkezése hiányában - meghatározza, miszerint az e törvénnyel módosított tartalmú Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontját a törvényszéki egyesbíró esetében a
  1. november
  2. napját, a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés elbírálásában részt vevő törvényszéki bíró, illetve a törvényszéki egyesbíró határozata elleni fellebbezés elbírálásában részt vevő ítélőtáblai bíró esetében pedig a
  3. november
  4. napját követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni (BH 2017.362.). Megjegyzi a Kúria, hogy ez összhangban áll a Be.
  5. §
(2)bekezdésével is, mely szerint az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt e törvény másként szabályozza. E rendelkezés pedig nem csak az
  1. évi XIX. törvény hatályba lépésére vonatkozott, hanem általános érvényű az eljárási törvény bármilyen módosítása esetén, ha ahhoz a jogalkotó nem fűz eltérő hatályba léptető rendelkezést (BH 2009.238.). [30] Erre tekintettel a jelen -
  2. november
  3. napját megelőzően indult - ügyben a Be.
  4. §
(3)bekezdés
  1. a)pontjának a 2017. április 19-ét megelőzően hatályban volt szövegét kell alkalmazni. Eszerint a bíróság további eljárásából csak a nyomozási bírák (ideértve az ekként eljáró törvényszéki egyesbírákat
  2. is)kizártak. A Szombathelyi Törvényszék érintett bírái a ügyben nyomozási bíróként nem jártak el, a nyomozási bíró határozatai elleni fellebbezések elbírálásában sem vettek részt (nyomozati iratok VI. kötet 4481.-4509. oldalak), így a Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontja alapján az eljárásból nem kizártak. [31] A Be. 373. §
(1)bekezdés II. b) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A vádirat
  1. február 15-i benyújtását követően a Szombathelyi Törvényszék másodfokú ügydöntő határozatot hozó bírái mindhárman eljártak a kényszerintézkedés tárgyában a Kőszegi Járásbíróság által hozott határozatok felülbírálata során, ez azonban kizáró okot nem valósít meg. [32] A Be.
  2. §
(3)bekezdés b) pontja szerint a másodfokú eljárásból kizárt az a bíró, aki az ügy elsőfokú elbírálásában vett részt. Olyan rendelkezést azonban a törvény nem tartalmaz, amely alapján nem járhat el az elsőfokú ügydöntő határozat ellen bejelentett fellebbezés elbírálásában a másodfokú bíróság azon tagja, aki az elsőfokú bíróság valamely, az ügyben korábban hozott, nem ügydöntő határozat ellen bejelentett fellebbezés elbírálásában már részt vett. [33] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a bíróság eljárása megfelelt a Be. rendelkezéseinek, a felülvizsgálati indítványban kifogásolt abszolút eljárási szabálysértés tehát nem valósult meg. [34] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatot a Be. 424. §
(1)bekezdés I. fordulata szerinti tanácsülésen, a Be.
  1. §-a szerint az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. V. [35] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
  2. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [36] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. e)vagy
  2. g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.